Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-04 / 302. szám
6 DUnántuli Napló Gazdasági Tükör 1997. november 4., kedd Integráció kell a termelőnek A termelés kiszámíthatósága érdekében az integráció elterjesztését szorgalmazza az agrárkamara. Az eddig létrejött rendszerek bizonyították életképességüket, ezek biztosítják majd a mezőgazdasági fejlesztés anyagi bázisát is. Röviden Tőkebevonási lehetőségek. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöksége november 5-én Pécsett, a polgármesteri hivatal tanácstermében tartja ülését. Széles Gábor elnök a dél-dunántúli tőkebevonási lehetőségekről tart előadást. A gazdasági szakemberek számára tartandó fórum vendége lesz Josef Sandt- ner, az életképes vállalkozások pénzügyi megsegítésére alakult szervezet, az SRP igazgatója is. (/) Világbanki hitel. Az agrártárca az EU-csatlakozás érdekében világbanki hitel felvételét fontolgatja. A kölcsönt a kis-, valamint középvállalkozások és a mezőgazdaság működőképességét szolgáló információs rendszer kialakítására fordítanák. (I) Exportengedély ötszázért. A felesleggé vált búza kivitelének megkönnyítésére november 1-jétől tonnánként 500 forintra szállították le az engedélyek pályázati díját. Az október 31- én lejárt kiviteli engedélyek érvényességi idejét december 31-éig hosszabbították meg. (I) Matáv-részvények. Hétfőn megkezdődött a Matáv- részvények belföldi nyilvános jegyzése. Országszerte jelentős a kereslet a papírok iránt, ám a gyorsított módszer révén nagyobb várakozások és torlódások nélkül zajlik a részvényjegyzés, amely túljegyzés esetén november 12. helyett már 7-én is lezárható. Mint megannyi más szervezési modell, ez sem jelent újdonságot az agrárágazatban. Valamikor a termelőszövetkezetek már alkalmazták az integrációs rendszert - igen eredményesen. A téeszek ugyanis létrehozták az úgynevezett háztáji gazdaságot, földdel, takarmánnyal, vetőmaggal, előnevelt állatokkal látták el a tagságot, a termékből származó bevételen pedig valamilyen arányban megosztoztak. Ez jó volt a gazdának, mert biztos jövedelemhez jutott, de jó volt a termelőszövetkezetnek is, mert nem kellett bajlódnia a termeltetéssel, viszont a legfontosabb, a piacszervezés továbbra is az irányítása alatt maradt. Téeszek még most is léteznek, ám a háztáji gazdaságok finanszírozására már nincs tőkéjük. A nagy tulajdon-átrendezés miatt néhány hold földhöz jutott gazdák meg egyedül maradtak a problémáikkal, csak szórványos információik vannak arról, hol, mit, milyen mennyiségben termeljenek, hogy jövedelemhez jussanak. A területi agrárkamara a már működő integrációs modellek alapján határozta el, hogy a tapasztalatok figyelembevételével segítséget nyújtanak az ilyenfajta rendszer megszervezésére. Egy sertésnevelésre szakosodott gazda a főintegrátortól megkapja a tenyészállatot, a hízónevelésre kidolgozott technológiát, esetenként takarmányt is, az értékesítésről viszont már a rendszergazda gondoskodik. Mindez vonatkozik bármely állattenyésztési ágazatra, de a növénytermesztésre is. Az ormánsági dinnyések egy része évek óta ilyen módon „szövetkezett”, a nagy túltermelési válságokat sikerült is elkerülniük. A legtöbb helyen még embrionális állapotban van a szervezés, Vass Tibor, megyei főgazdajegyző szerint ez a rendszer még azért nem vált általánossá, mert nehezen lehet integrátort találni. Ugyanis ez plusz munkát jelentene, javadalmazás nélkül. A funkcióra legalkalmasabb, elismert szaktudású parasztemberek nem szívesen vállalják, arra hivatkoznak,' elég nekik a saját bajuk, nincs idejük a mások gondját is a nyakukba venni. B. G. A saját rezsis beruházás után fizetendő áfa alapja és a visszaigénylési jogosultság megnyílta az egyszeres könyvvitelt vezető nem az szja-törvény hatálya alá tartozó adóalanynál. Az 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa törvény) 25. § (2) bekezdése szerint a saját vállalkozásban megvalósított beruházás után fizetendő áfa alapja a tárgyi eszköznek a rendeltetésszerű használatbavétel időpontjában meghatározott előállítási költsége. Mivel az egyszeres könyvvitelben nincs utókalkuláció- készítési kötelezettség, a beruházás közvetlen önköltségét közelítő módszerrel lehet meghatározni. Ha a beruházási célú beszerzés egyértelműen elkülöníthető, akkor közvetlenül egyéb kiadásként, ha nem, akkor elsődlegesen anyagbeszerzésként kell könyvelni a levonható áfa nélküli összeget. Az utóbbi esetben az elszámolt anyagköltséget csökkentve kell az egyéb kiadások közé az átvezetést végrehajtani (a költségkorrekciót akkor is könyvelni kell, ha a levonandó összegre nincs elég fedezet, mivel a beszerzés és az átvezetés nem azonos évben történt). Ha a beszerzéskor a pénzügyi teljesítés még nem történik meg, akkor a pénzforgalmi nyilvántartásba sem anyagbeszerzési költség, sem egyéb kiadás nem könyvelhető. (A teljesítéshez kapcsolt áfa-kötelezettség ebben az esetben is levonhatónak minősíti az ellenérték áfa-tartalmát.) A beszerzett eszköz, igénybevett szolgáltatás értéke azonban a beruházás beszerzési árába, előállítási költségébe ilyen esetben is beépül. A tulajdonos vagy alkalmazottja munkavégzése útján való közreműködésnek „ellenértéke” a munkabérként elszámolt költség, amelyből a beruházáshoz egyedileg és szorosan kapcsolódó hányadot - az arra eső társadalom- biztosítási járulékot is - e költséget csökkentve át kell vezetni az egyéb kiadások közé. Ha a vállalkozás saját termelésű készletként előállított tárgyi eszközt minősít át tárgyi eszközzé (az adott eszközt a saját vállalkozásban tartósan hasznosítani fogja), akkor a saját termelésű készlet értékelése szerinti összeget kell - a költségeket csökkentve - egyéb kiadásként elszámolni. Az előbbiekben felsorolt, a tárgyi eszköz bruttó értékét befolyásoló elszámolásokat (az egyéb kiadásokat, illetve a beruházási szállítók analitikus nyilvántartásában felvett áfa nélküli összegét) a tárgyi eszközök kiegészítő nyilvántartásban a beruházásról gyűjtött részletes információk közé fel kell venni. Az egyszeres könyvvitelben ez a kiegészítő nyilvántartás pótolja a 15. Beruházások számlát. Az egyszeres könyvvitelt vezető adóalanyt a saját vállalkozásban megvalósított beruházás utáni visszaigénylési jogosultság a kettős könyvvitelt vezetőkhöz hasonlóan megilleti, amennyiben az áfa törvény 48. § (4) bekezdés b./ pontjában foglalt feltételek egyébként teljesülnek. Értékesek a szénerőművek A hosszú távú erőműfejlesztési stratégia, illetve a hazai energiahordozó tartalékok alakulása azt jelzi, hogy a következő időszakban felértékelődik a szénalapú villamosenergia, s ezzel a hazai szénbányászat szerepe - hangoztatta Schalkhammer Antal, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetségének elnöke, országgyűlési képviselő. Jövője van az energetikai szénnek, erre utal az is, hogy a Magyar Villamos Művek Rt. által meghirdetett erőműfejlesztési pályázatokra széntüzeléses erőművek építésére, fejlesztésére vonatkozó ajánlatok is érkeztek. Jó esélye van annak, hogy a borsodi térségben egy 150-200 megawattos szénalapú energiatermelő egység, Pécsett egy 180 megawattos, a vértesi erőműnél 150 megawattos, Balinkán 150 megawattos széntüzeléses erőművi blokk áll üzembe. A fejlesztésekkel a befektetők összesen mintegy 800-900 milliárd forintot invesztálnak 2010-ig a magyar villamosenergia-iparba. Schalkhammer Antal beszámolt arról, hogy még az idén elfogadásra kerülő bányatörvény majd rendelkezik a nehéz fizikai munkát végzőknek alanyi jogon járó foglalkoztatási és egészségügyi kedvezményekről. Durumbúza-export Mennyiségi korlátozás nélkül vihető ki az országból az idei termésű durumbúza. Ezt a szemesterményt azok a természetes és jogi személyek valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vihetik ki az országból, akik vagy amelyek megfelelnek a még 1990-ben hozott többszörösen módosított kormány- rendelet feltételeinek és tagjai az Országos Gabona Termék- tanácsnak. A kivitelre november 1-je és jövő év március 31-e között van lehetőség. Ebben az időszakban az engedélyeket folyamatosan és több alkalommal is kiadják. Az engedélykérelmeket november 1 -je és jövő év március 15-e között lehet benyújtani a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalához. Piaci árak Baranya megyében Pécs, vásárcsarnok Pécs, Felsőmalom u. Komló Siklós Szigetvár Mohács Szentlőrinc burgonya 30-45 » *30 28-30 D 35-40 30 30-45 35-40 fehérrépa 150-220 160 140-200 230 a 200 200 a 180-220 sárgarépa 60-80 70 50-100 80 80 80-100 70 fejes káposzta 30-40 35 * 40 a 40 30 30 30 fokhagyma 320-350 280 300-350» 350-380» 350 300 a 300-350» uborka 90-140 120-140 100-120 130-160 180 150 a 90-130 paradicsom 80-150 50-170 a 150-170 210 150 150 150 paprika 80-200 a 50-220 80-180 » 50-220 40-130 80-250 65-170 karfiol 120-150» 100 a 80-120 190 a 150 150 90-150 hagyma 80-100 80 80-120 » 80-90 100 a 90 95 a gomba 240-380 160-280 220-280 300-320» 300 300 300 alma 50-120 50-100 50-100 70-110 70-100 50-120 50-90 körte 100-200» 120 a 100 230 a 100-200 200 180-240 tojás 16-17 » 15-17 14-17 a 16-17 18 a 17-18» 17-18
