Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-30 / 328. szám

Közelről Harmadik oldal Omló díszletek A13-14. században jelentek meg először a szimultán színpadok. Az egymás mel­lett álló különböző díszle­tek között előadott darabot a közönség lineárisan ha­ladva tekintette meg. Az idők változnak, s később már szekereken gördültek a díszletek a nézők elé, majd megszületett a forgószínpad. Az ilyen mozgás természetesen veszélyekkel is jár. A Hegedűs a háztetőn című musical egyik pécsi előadásán nemrégiben bedőlt egy díszletfal. Mindez akkor történt, amikor a forgó­színpad éppen működésben volt. Ekkor a színpadon sok minden történik, nagy a nyüzs­gés és a zaj. Az omlás szeren­csére nem a közönség felőli ol­dalon történt. A közönség túl­nyomó része erről a zajról akár azt is hihette, mindez benne van az előadásban. Senkinek nem történt semmi baja, sérülés te­hát nem történt, mondja Simon István ügyvezető igazgató. Az előadás a szünet után a szoká­sos rend szerint folytatódott. Két megoldás jöhetett számí­tásba. Azonnali vizsgálat elren­delése, amely kideríthette volna a hiba pontos okát, s minden­nek a felelősét vagy felelőseit. Ebben az esetben azonban el­maradt volna az előadás, ez te­hát nem jöhetett szóba. A másik lehetőség az előadás folytatása gyorsjavítás után. Az esetről kétoldalas jegyzőkönyv készült két nappal később, így a szemé­lyi felelősséget már nem lehe­tett megállapítani. Az elmúlt évtizedekből egy hasonló esetre emlékszik Si­mon István, egy prózai darab­nál ugyancsak bedőlt a díszlet, de akkor sem történt sérülés. Ilyen problémák tízévenként egyszer adódnak egy színház életében. Cs. L. Az előadás zavartalanul folytatódott, a díszlet felborulását a közönség nem érzékelte, mert a pécsi szí­nészek és műszakiak rutinosan megoldották a problémát fotó: Müller andrea Borban a vigasz Kiváló borok Villányban, Siklóson A várakozásoknak megfe­lelően kiváló minőségűek Baranya történelmi bor­vidékének idei nedűi. A termelők már augusztusban azt jósolták, hogy rendkívüli évjárat lesz az idei, amennyi­ben az ősz nem tartogat kel­lemetlen meglepetéseket. Tif- fán Ede, a Siklós-villányi Hegyközség elnöke arról be­szélt lapunknak, hogy első­sorban a középérésű és kései fajták, tehát a Cabernet és a Kékfrankos terméséből lett különlegesen jó minőségű vö­rösbor. A csodálatos ősz, a vi­szonylag sok napfény a bor­termelők malmára hajtotta a - bort. Míg a mezőgazdaságban tevékenykedők nagy részét a kevés csapadék aggodalom­mal töltötte el, addig a sző­lősgazdák nem várták föntről a vizet, hanem azért szorítot­tak, hogy a talaj bizonyos ré­tegei megfelelő nedvességet tartalmazzanak. Tiffán Edétől megtudtuk, már a szőlőfürtök válogatása is öröm volt, hiszen csak rit­kán kellett egy-egy bogyót el­távolítani a fürtökről. Az iga­zán kiváló vörösborhoz bio­lógiailag érett, utóérés nélküli állapotban lévő szőlő kell. Az újborok, melyek egy­előre persze, csak ígéretek, gyümölcsösek, fűszeresek, vastagok, szép a színük. Az almasavbomlás után finom, lágy vörösborokat találhatunk a hordókban. A siklósi fehérborok is jobb minőségűek az átlagos­nál, tudtuk meg Molnár Lajos hegybírótól. A termés meny- nyiségre kevesebb, ám ezzel összefüggésben a nedű cukor­foka magasabb lett. A siklósi borokat főleg keletre, az utódállamokba exportálják, a villányi vöröset pedig egész Nyugat-Európába, sőt a ten­gerentúlra is. N. F. Az aszfaltkeverés titkai Tiltakoznak a a komlói kőbá­nya környékén élők. A koráb­ban a Közúti Igazgatóság tulaj­donában működő „áldott em­lékű” aszfaltkeverő bűze-pora- füstje ismét beleütközhet a vá­ros dugójába. A dugó a komlói völgyet takarja, a hideg és me­leg légrétegek sajátos elrende­ződése miatt a szennyezett le­vegő nem tud kiszabadulni a katlanból. Komlón persze, nem szokatlan a levegő- szennyezés, ám amikor néhány évvel ezelőtt a kőbánya melletti asz­faltkeverő működését leállították, végre fellé­legezhettek a környéken élők. Egészen addig, amíg tavaly tavasszal híre nem kelt, hogy a KIG eladja az aszfalt­keverőt, s azt új tulajdonosa üzembe akarja helyezni. Közel 400 aláírással az önkormány­zatnál tiltakoztak. Nyomatékot ad ennek az is, hogy levegőtisztaságvédelmi szempontból úgynevezett vé­dett I. kategóriába sorolt a vá­ros egész térsége, II-be többek között a kőbánya térsége is. Fa­zekas Imre múzeumigazgató szerint azonban az aszfaltke­verő már az I. övezetbe esik. További érdekesség, hogy az aláírásukkal tiltakozók csak hónapok múlva kaptak választ a polgármesteri hivatalból, s az így eltelt hetek az új tulajdo­nosnak elég időt adtak ahhoz, hogy hatósági méréseket kérjen - miközben a város illetékes hivatalában úgy tudták, csak te­reprendezés folyik. Legalábbis ezt válaszolták a tiltakozóknak.- Lehet ennek az a magyará­zata - teszi hozzá dr. Hoppá József, a megyei közgyűlés Komlón, közvetlenül az asz­faltkeverő üzem mellett élő tagja -, hogy a város minden aszfaltozási munkát az új cégtől rendelt meg. A telephelyen egyébként felhúztak néhány épületet, tudomásom szerint ezeket az tervezte, akinek a hi­vatalban hatásköre az építési és használatba vételi engedélyek kiadása. Van néhány más „kanyaru­lat” is ebben az ügyben. Éppen Hoppá József kapott egy levelet az aszfaltkeverő üzem egyik dolgozójának aláírásával, aki hevesen tiltakozik a tiltakozás ellen, többek nevében féltve a munkahelyüket, megélhetésü­ket. A tervezett - egyelőre ugyan rajzasztalon lévő - útépítések is szerepet kapnak ebben a mér­kőzésben, amennyiben az en­gedéllyel működő kőbánya ka­pacitását megnövelhetik az építkezések miatt, s ebben az esetben tovább növekszik rész­ben a bányászat, részben a szál­lítás okozta környezeti terhelés. További kérdés: a KIG an­nak idején megszüntette az asz­faltkeverőt, vagy úgy kell a te­lepet kezelni, hogy csak szüne­telt a működése? Éltérő ugyanis a két esetben a szük­séges engedélyezési, hatósági eljárás. A tiltakozók szerint az utóbbi az egysze­rűbb menetrend, s a polgármesteri hiva­talban éppen erre te­kintettel fogadták el, hogy a keverőben csak szünetelt a ter­Az üzem ez év márciusában fennmaradási engedélyt kapott - ám ez a mai napig sem jog­erős. A környéken élők ugyanis megfellebbezték, de a másod­fokú hatóság eddig nem adott választ. A környezetvédelmi hatóság háromhónapos próba- üzeirfelést engedélyezett - nem tudni, lejárt-e a terminus. Az üzemeltető intézkedési tervet készített a légszennyezés meg­szüntetésére. Az utolsó határidő 1998. április 15.- Ha eddig várnak - mondja Hoppá József -, akkor már nincs visszaút. És szerintem ez a cél. M. A. „A környezetüket szennyező ipari és mezőgazdasági üzemek szennyezésének mértéke tovább nem növelhető. A szennyezést fokozatosan meg kell szün­tetni.” (A komlói önkormányzat 17/1992-es rendeletéből.) melés. HÍRCSOKOR Időközi polgármester-vá­lasztást tartottak tegnap a ba­ranyai Erdősmárokon. A vá­lasztás kiírására azért volt szükség, mert Balázs Balázs, az eddigi polgármester, a köz­ség részvételével megalakított hímesházai iskolatársulás álta­lános iskolájának igazgatója lett, s e poszt összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel. A Baranyai-dombság déli lankáin fekvő kisközség kilencvenhá- rom szavazásra jogosult pol­gára négy független jelölt kö­zül választhatott. Egyikük az alpolgármester, a másik három független jelölt eddig még nem töltött be választott önkor­mányzati tisztséget. Az esti órákban szerkesztőségünkbe el­juttatott hír szerint az új pol­gármester Heller Vilmos lett. A sárga sport BMW lett a veszte annak a két szlovén em­bercsempésznek, akik egy uk­rán lányt akartak illegális mun­kavégzés céljából hazájukba juttatni. A határ menti erdőben szabadnapján dolgozó határőr­nek feltűnt a földúton megálló sportkocsi, amelyből ketten ki­szállva egyenesen a határ irá­nyába indultak. A kanizsai ha­tárőr elébük kerülve szolgá­latba helyezte magát és elfogta a határsértőket. (d) Pacskerkötő és fonó meste­rek mutatkoznak be kedden Bonyhádon, a Völgységi Mú­zeum kiállítótermében. Nagykanizsán, a volt szovjet állambiztonsági börtön épüle­ténél a kegyetlen szovjet láge­reket megjártak ma is élő képviselői emlékeztek a több, mint négy évtizeddel ezelőtti eseményekre, a megpróbálta­tásokra és elhunyt sorstársa­ikra. A Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szerve­zete és a városi önkormányzat vezetői megkoszorúzták a volt börtönépület falán lévő emléktáblát. Drogmegelőző munkacso­port alakult Somogy megyé­ben, a kábítószer-fogyasztás terjedésének megakadályozá­sára. Egy nemrég készített fel­mérés szerint a megkérdezett közel hétszáz középiskolás egynegyede már használt va­lamilyen drogot. Az orvosok­ból, egészségnevelőkből, ügyé­szekből, pedagógusokból, rendőrökből és önkormányzati szakemberekből álló testület olyan közösen támogatott megelőző programokat kíván indítani, amelyeket az iskolák egyedül nem képesek finanszí­rozni. Menhelyédre, pitbull! Az ún. pitbull-rendelet a szakértők szerint nem azokat érinti érzékenyen, akik viadalokra viszik kutyájukat, hanem a kispénzű, állatbarát kutyatulajdonosokat. A nemrég hatályba lépett, ve­szélyes és veszélyessé minősí­tett kutyákról szóló kormány- rendelet nagyon szigorúan ren­delkezik az állatok tartásának körülményeiről és feltételeiről. A bundára erősítendő mikro- chipen, a bejelentési kötelezett­ségen és egyéb szigorú előírá­sokon kívül az első évben 25 ezer, majd ezt követően minden esztendőben 20 ezer forintot kell fizetnie a tulajdonosnak. Farkas Tamás, a Misina Ál­latvédő Egyesület elnöke la­punknak elmondta, hoztak már be hozzájuk egy pitbull szukát a kölykeivel igen lerobbant ál­lapotban, mivel a gazda nem tudta fizetni a tartási díjat. A szakértők szerint félő, hogy egyre több állat kerül majd így menhelyre, mivel a kevésbé pénzes kutyatartók nem vállal­ják a költségeket. Jelenleg még csak a harci ku­tyákat, mindenekelőtt a pitbullt tartják veszélyes állatnak. Ha azonban a készülő állatvédelmi törvény nem tud változtatni a kutyák tartásának, szaporításá­nak mai katasztrofális helyze­tén, akkor egyre több probléma lesz más, agresszivitást csak bi­zonyos körülmények között ta­núsító ebekkel is. A rendelet szerint ugyanis veszélyesnek minősíthető bármilyen kutya, egy dobermann, egy kuvasz, de akár egy tacskó vagy egy palo­tapincsi is. Többek egybehangzó véle­ménye szerint a pitbull-rendelet a leginkább veszélyes, tehát a direkt harcra, ölésre nevelt ku­tyák tulajdonosait nem különö­sebben zavarja, hiszen ők könnyedén kifizetik a tartási dí­jat. A helyzetet nehezíti, hogy nehezen lehet megállapítani, egy kutya pitbull-e, vagy sem. N. F. A rendelet szerint bármilyen kutya veszélyesnek minősíthető, de megfelelő kiképzéssel és neveléssel a legtöbbet a német juhásznál érhetünk el fotó: laufer László

Next

/
Thumbnails
Contents