Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-27 / 325. szám

1997. november 27., csütörtök Hitélet Dünántúli Napló 7 Emlékeztető Keresztény szabadság címmel tart előadást Mayer Mihály pécsi megyés püs­pök december 2-án 18 órai kezdettel Pécsett, a Rákóczi út 50. alatt. Ministránsok találko­zója. Első ízben találkoztak az egyházkerület ministrán- sai e hónapban Sásdon. A fiatalok Szonner Adám plé­bános vezetésével mindent megtettek azért, hogy a nap boldogan és jó kedvben tel­jék, s egyben elhatározták, hogy a következő találkozó jövő év áprilisában, a gör- csönyi plébánián lesz. Felsőegerszegen e hét vé­gén kerül sor a Boldogságos Szűzanya szobrának megál- dására. Vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődik a község ünnepsége, melyen Bocz Gyula szobrászművész al­kotását fogják leleplezni, mely egyben a második vi­lágháború áldozatainak em­lékműve is. A szobor bene- dikálását Mayer Mihály megyés püspök végzi. A pécsi Miasszonyunk Női Kanonokrend jubi­leumi évének záróese­ményei. December 4-én és 5-én: délután fél 4 órakor szentbeszéd és szentmise. December 6-án: délután 4 órakor szentbeszéd és szentmise. A lelkigyakorlat beszédeit páter Bátor Bo- toncí pálos szerzetes mondja. December 8-án: a Szeplő­telen fogantatás ünnepén és a rend megalapítójának, Fo­urier Szent Péter halálának évfordulóján 4 órakor litá­nia, fél 5 órakor püspöki szentmise a zárdatemplom­ban. Az ünnepi szentmisét Mayer Mihály pécsi megyés püspök celebrálja. A süketek szentmiséje december 7-én 14.30 órakor lesz a pécsi zárda templom­ban. Utána vetítés és agapé. Pándy-ügy Bár a súlyos bűnökkel vá­dolt Pándy András az 50-es években református teoló­giát végzett, lelkésszé szen­telésére a Magyarországi Református Egyház kereté­ben nem került sor. Több mint negyven éve elhagyta az országot, s azóta semmi­lyen hivatalos kapcsolata nem volt a magyar reformá­tus egyházzal, s nem szere­pel a lelkészek nyilvántartá­sában sem. Apátvarasd templomépítői FOTÓ: MÜLLER ANDREA Apátvarasd Árpád-kori falu, amit Szent István ezer éve adott a pécsváradi apátság­nak. Az ősi település életében új fejezet kezdődött vasár­nap, amikor Mayer Mihály megyés püspök megáldotta magyar-német nyelvű búcsúi szentmiséjén az újjáépített templomot. Varasd - neve városkát je­lent - elnéptelenedett a török hódoltság végére, és 1718-tól német telepeseket fogadott be. Nevében megőrizte az apátsági birtok emlékét. A szentistváni hagyományt pedig Szent Imre herceg tiszteletére 205 éve, 1792-ben emelt temploma ne­vében vitte tovább napjainkig. A falu német lakóinak jó ré­szét a n. világháború után elűz­ték, de nem telepítették Német­országba. Többnyire ma is a környéken, elsősorban Pécsvá- radon élnek. Múlt vasárnap ha­zalátogattak Apátvarasdra. Erre hívta őket Kövesdi Já­nos plébános úr, aki elmondta az avatáson, szeretné, ha a lélek templomává válna a megújult Isten-háza. Hazahívta az egy­kori apátvarasdi híveket, hiszen ezentúl minden hónap harma­dik szombatján 15.30-kor tart itt szentmisét, továbbá vala­mennyi nagy egyházi ünnepen. A templom 200. születésnap­jára igen leromlott, és a meg­boldogult pécsváradi apát, Mott János kezdett foglalkozni fel­újításával. E munkának idén új lendületet adott utódja, Kövesdi János pécsváradi plébános. A 4 996 000 forintos beruhá­záshoz 2500 márkát adott a rot- tenburgi püspökség, 500 ezret az önkormányzat. A költségek oroszlánrészét a pécsi egyház­megye vállalta. Hazahív a 205 éves templom Teljesen felújították a tető- szerkezetét és héjazatát, a tor­nyot és annak sisakját, az eső­csatornát, a vakolatot. Szép új kaput kapott a kis templom és hőszigetelt ablakokat. Mindezért Kövesdi János plébános mondott köszönetét elsősorban a püspök úrnak és az önkormányzatnak, amely ezúttal vezette be a villanyt és rendezte a környéket. Az apát­varasdi hívek meszeltek és ta­karítottak végül. A Pécsvára- don élő apátvarasdi asszonyok új oltárterítő-gamitúrát hímez­tek erre az alkalomra. Az apátvarasdiak egy másik régi vágya is teljesült most. Rég szerették volna megörökíteni második világháborús halott­jaik nevét. Pár éve még arra gondoltak, hogy ezt Pécsvára­don valósítják meg. A felújított templom előtt áll a falu világ- háborús emlékműve, amelyre most fölvésték a 24 helybeli férfi és 2 nő nevét is, akik a II. világháborúban haltak meg. Ezt az emlékoszlopot Báling Jó­zsef, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának alelnöke avatta fel, emlékez­tetve arra, hogy a végtisztesség megadása közös európai kultú­ránk egyik alapköve. Mayer Mihály püspök úr a kiengesztelésre hívta a híveket, akik megtöltötték a falu díszévé vált Szent Imre-templomot. Kövesdi plébános úr elmondta, további adományok érkeznek a hívektől, és ezzel a harangot szeretnék villamosítani, hogy az naponta háromszor ismét megszólalhasson. G. O. Házaskonferencia Pécsett A pécsi Baptista Gyülekezet­ben házasköri konferenciát tar­tottunk. Témája a család hét­köznapjai. Bagi István lelki- pásztor a témát 12 pontba szedve dolgozta föl. Először Isten szerepéről szólt a házasságban. Ő gondolta ki, tervezte meg, hozta létre ezt az „intézményt”, mint az emberi együttélés formáját. De nem­csak megalkotta, hanem irányí­tani is akarja. Ezt sokszor mi, hívő emberek sem gondoljuk végig, amikor Isten - bár szere­pet játszik házasságunkban - nem a fő helyet foglalja el ab­ban. A második pontban a lelki fejlődésről beszélt, melynek jel­lemeznie kell házasságunkat. Nem automatikus folyamat, mint a fizikai fejlődés. Attól függ, készek vagyunk-e Isten elé állni és elismerni, hogy ő az Úr, ugyanakkor őszintén szem­benézni önmagunkkal, vajon mennyire hagytuk megváltoz­tatni önmagunkat Neki. Azután a Bibliához, mint Is­ten kijelentéséhez való viszo­nyunkról volt szó. A Szentírás használati utasítás az élethez az Istentől. Az alapok vannak benne, amelyekre ma is fel le­het építeni egy Istennek tetsző életet. Nagyon fontos, hogy az elvontnak tűnő bibliai igazsá­gokat hétköznapi példákkal tudjuk illusztrálni. Szólt Bagi István arról, hogy ma az emberek többsége „ejtő­ernyővel a hátán száll be a há­zasságba”. Ezzel szemben a Biblia életre szóló, egymás iránt elkötelezett házastársi kapcsolatról beszél. Fontos to­vábbá, hogy ne kívánjunk töb­bet a másik féltől, mint ami el­várható. A másik is „csak” egy ember. A feleségek engedel­mességét „hosszú távon” csak a féljek szeretete és felelősség- vállalása „biztosíthatja”. Be kell ismerni gyengeségeinket, és nemcsak azt hangsúlyozni, amiben ,jók vagyunk”. To­vábbá időt kell szánnunk egy­másra, az egymással való be­szélgetésre. A 9. pontban a szexualitásról volt szó. Ennek a házasságban van a természetes, Istentől ren­delt helye. Nem lehet „tabu téma” a családban, (a gyüleke­zetben sem!) mert különben a világ szemlélete fog uralko­dóvá válni közöttünk. Balogh Barnabás ifjúsági lelkipásztor Már karácsony V. Nálunk már karácsony van! Ezt a monda­tot nem csekély meglepetéssel olvastam valamikor október elején az egyik pécsi nagy áruházban. Mivégre a lázas sietség? Nem fogy elég gyorsan a portéka, vagy a több haszon reményében rá kell húzni a . kampányra!? Nos ez az egyik nagy ba­junk. Nem tudunk bánni az időnkkel, a napjainkkal, az ünnepeinkkel. Folyton ro­hanunk, de több helyre odaérünk? Gyor­sabb a tempónk, de több lett az időnk? Hétköznap - ünnepnap összefolyik, szinte mindegy, hogy vasárnap van vagy dolgos időszak. Nos itt szeretnék néhány gondolatra megállni. Mi is ez az advent? Ha a szótárban nézek utána azt találom, hogy eljöve­tel. Az egy házias kifejezés, Adventus Domini, azúr eljövetele. Egészen egyszerűen a Jézusvárás ideje. Az egyház ősi hagyo­mányai olyan sokat megőriztek régi korok értékeiből. Minden ember lelkében él egy kiolthatatlan vágy, szeretnék boldog lenni, szeretném, ha egyszer velem történne valami világra­szóló öröm. Legyünk őszinték: hányszor kezdtük már elkölteni a meg sem nyert lottó ötöst? Nos a régiek tudtak valamit, tör­ténetesen azt, hogy a végső remény nem anyagi természetű. Tudták azt, hogy szükségük van belső tartásra, követhető érté­kekre, emberszabású életre. Tudták azt, hogy szükségük van ünnepekre is, hogy „kifényesedjék" a lelkűk. A karácsony előtti négy vasárnap és a hozzájuk tartozó hetek éppen ezért vannak. Az ünnep nem önmagáért és külső szépségéért van, hanem azért, hogy gazdagodjunk, felfrissüljünk. A beteljesülő reményt ünnepeljük, a világért megszületett Jézust, a majd visszatérő ítélő Úrat, az áldott időt, amelyben van még megté­résre lehetőség. Ebben az időszakban egyre rövidebbek a nappalok, kicsit talán szimbolikusan egyre több a sötétség. A lelkünk sötétjét akarja eloszlatni az, ki magáról mondta, hogy ő a világ világossága. Jézus szavai nem hagynak kétséget afe­lől, hogy a világért jött, azt hozni ami hiányzik belőle. A tanít­ványait, követőit így biztatta: ti vagytok a világ világossága! Mikor lesz ez végre így?! Varsányi Ferenc Megbékélés Kápolnája Örömmel szá­molt be lapunk­nak arról Heindl József be re me n d i polgármester, hogy a jövő év pünkösdjén fel­szentelik a köz­ségben a Meg­békélés Kápolná­ját. Ennek egyik munkafázisa - amit régóta vár mindenki hogy az elmúlt héten felállítot­ták a kápolna központi részét a két toronnyal. Mint az köztu­dott, a neves épí­tész, Csete György álmodta meg a beremendi domboldalra azt a kápolnát, amely a déli hábo­rúban felizzott etnikai feszült­ségek okán a Megbékélés Kápolnája nevet kapta, s melynek alapkőletétele 1993- ban volt, s mely a vidék sok- nemzetiségű lakosságát hívja csendességre, imára, feleke­zeti hovatartozás nélkül. Az óriás keresztet - mely a ká­polna elé kerül - 1995-ben ál­lították fel, tavaly pünkösdkor pedig e kereszt mellett emlé­keztek a hazai németség kite­lepítésének ötvenedik évfor­dulójára. K. F. Adventi véradás egyházi szervezésben A Vértranszfúziós Intézet a kü­lönböző felekezetekkel (törté­nelmi egyházakkal) egyeztetve váradó napokat tart Pécsett az adventi időszakban. Mint arról Uherkovichné dr. Paál Mária, a Véradó Állomás osztályve­zető főorvosa értesítette lapun­kat, evvel szeretnék éreztetni a karitatív szeretet fontosságát az ünnepre való készülődés jegyé­ben. A véradások az evangélikus egyház szervezésében kezdőd­nek a templommal majdnem szemben lévő Véradó Állomá­son november 30-án, vasárnap, fél 11 tői 13 óráig. December 3-án a Bártfa utcai templom 8-11 óra között az ál­talános iskolában; a baptista egyház a Véradó Állomáson fél 8 és 15 óra között az egész de­cember hónapban; a Szent Ágoston templom december 7- én 9-12 óra között a hittante­remben; a Székesegyház a plé­bánia helyiségében december 9-én és 15-én 7-10 óra között; a kertvárosi római katolikus templom a plébánián december 14-én 8-10 óra között; a kert­városi református templom a hittanteremben december 14-én fél 11-13 óra között; a belvá­rosi református gyülekezet a Véradó Állomáson december 20-án fél 8-15 óra között; a Pá­losok pedig a hittanteremben december 21-én 9-12 óra kö­zött hívják a véradókat. Természetesen világnézetre való tekintet nélkül várva a környékek lakóit. Skócia, Mecseknádasd - Margit Egy magyar hercegnőre emlékeznek minden év november 16-án Skóciában. Nemzeti ünnep a skót nép jótevője, a szentként tisztelt Margit királyné neve napja. Szent István unokája az egyházi hagyomány szerint a Mecseknádasd mel­letti Réka-várban született 1044 táján, Ágota hercegnő és az idemenekült Edward brit herceg gyermekeként. Mecseknádasdon november 16-án Bátor Botond pálos atya ünnepi szentmiséjével majd a Skóciai Szent Margit-emlék- keresztnél tartott ájtatossággal emlékeztek rá. A falu plébániatemplomában 1974- ben a skót egyház elhelyezte a szent ereklyéjét és képét. Dr. Cserháti József megyés püspök indítványára éledt fel ez a kapcsolat, amit azóta is ápol a skót és a magyar katoli­kus egyház. Születésének 950. évfordulója tiszteletére a me- cseknádasdi Frey György fá­ból kifaragta a szent szobrát. A Réka-várból hozott kövekre állították föl a Margit-kápol- nában, amit az Oroszországból hazatért nádasdiak kezdemé­nyeztek, s ahol magyar, német és angol nyelvű felirat hirdeti Margit tiszteletét. Mivel a Réka-vár fölkere­sése különleges élmény, a Ba­ranya Megyei Természetbarát Szövetség dr. Novotny Iván vezetésével hét-nyolc éve em­léktúrán keresi föl a helyet: idén közel ötven pécsi termé­szetbarát érkezett Mecsek­nádasdra és 25 fő a Pécsváradi Várbaráti Körrel. Az érdeklődők számára Bischoff Ádám polgármester mutatta be az Európa távoli pontjait összefűző szentnek a mai tiszteletét. A több ízben megkutatott Réka-vár Árpád-kori feje­delmi lakhelyre utal méretei­vel, sáncrendszerével. A ro­mok között idézte fel dr. No­votny Iván Margitnak, Szent István unokájának regényes históriáját és a magyar her­cegnő Skóciában kifejtett kul- túrmisszióját. Itt Szent István udvara ugyanis mértéket jelen­tett a korabeli Európa, különö­sen az annak peremén lévő Skócia számára, amelynek ki­rályához, Makóimhoz Margit feleségül ment. G. O. Egyéves háború Immáron harmadik kiadásában jelent meg a napokban, néhai Péterfia Karola karácsonyra ajánlható könyve, amely az Egyéves háború címet viseli. A könyvet a protestáns Kálvin Kiadó jelentette meg, ismét fel­fedezve a mű értékeit. A könyv sajátos honfoglalás­ról szól, melyben egy tízgyer­mekes család új környezetbe kerülve sok kalandon át elfo­gadtatja magát a szomszédok­kal, s szerez új barátokat. Csa­ládregény, amiben persze több a fikció mind a valóság. A Pé­csett közismert Péterfia család városunkba érkezésének és le­telepedésének sajátosan ha­sonló körülményei ihlették Pé­terfia Karola tanárnőt - az édesanyát -, hogy minden kor­osztálynak élményt adó törté­nettel ajándékozza meg az ol­vasót. K. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents