Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-26 / 324. szám
1997. november 26., szerda Környezet- Es Természetvédelem Dünárttúli Napló 9 Szélvíz Verseny a parkerdőben. 75 csapat 270 versenyzője vett részt a Pécsi Városi Természetbarát Szövetség városismereti versenyén, amelyet november második hétvégéjén rendeztek a pécsi parkerdőben és a Tettye környékén. Az általános iskolák alsó tagozatában a rácvárosi, a felsősök között a kaposvári gyakorló, a középiskola-felnőtt kategóriában a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület, a családok között székesfehérvári csapat lett az első. Tanösvény. Felújítja a Duna-Dráva NP igazgatósága a Jakab-hegy geológiai tanösvényét. A munkával e hónap végére készülnek el. Bicikli-pénz. Különös határozat született egy belgiumi tartományban. Flemis parlamentje úgy döntött, hogy azok a hivatalnokok, akik kerékpárral járnak be munkahelyükre, kilométerenként 5 frank (mintegy 30 forint) költségtérítést kapnak. Akkumulátortöltő veszélyes hulladékért. A Pécsi Környezetünkért alapítvány által szervezett hulladékgyűjtési akció résztvevői között nyereményeket sorsoltak ki. Akkumulátor- töltőt nyert a 27, 54, 209, 306, 343, 458 és 489-es tombolajegy, ajándékutalványt pedig a 12, 331 és 494-es. A nyeremények az alapítvány irodájában vehetők át, a Pécs, Kossuth tér 1. szám alatt, 9-15 óra között. Őserdő a Mecsekben. A közeljövőtől országos védettséget kapnak az erdőrezervátum-hálózatba tartozó úgynevezett őserdők. A Mecsekben egy ilyen van, a Kőszegi-forrás környékén. Az erdőgazdaság a területet már kivonta a termelésből, teret engedve a természetes folyamatoknak. Oldalunk a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával készült Törvény a környezetterhelésről A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium szervezésében számos fórumon zajlik a környezetterhelési díjról társadalmi egyeztetés. A díj a szennyező fizet elven alapuló adójellegű elvonás. A meglehetősen elterjedt értelmezéssel szemben tehát nem bírságról van szó. BUDAPEST-BARANYA A tárca ebben az évben kezdte meg két olyan törvény előkészítését, amelyek a környezet állapotának javítását szolgálják, egyben összhangban vannak az EU-szabályozással. Ez utóbbi hangsúlyozottságát jelzi, hogy a készülő jogszabályok koncepciója az Unió által előírt elveket messzemenően figyelembe veszi. Az egyik törvény a hulladékgazdálkodásról, a másik a környezetterhelési díjról rendelkezik. Az utóbbival kapcsolatban hiányosak az ismeretek, s ebből eredően számos a félreértés is. - A szabályozást a tárca mindhárom környezeti elemre, a levegőre, a vízre és a talajra egyaránt ki akarja terjeszteni - hallottuk Jeszták Lajostól, a Déldunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatójától (képünkön) -, abból az alapállásból, hogy a környezeti elemek javítását, a szennyezőanyagok kibocsátásának korlátozását, illetve azok megelőzését jogi, műszaki és gazdasági eszközökkel egyaránt elő kell segíteni. A gyakorlat nem tisztán magyar, mert a fejlett kultúrájú országokban, illetve a hozzánk hasonló gazdasági fejlettségű országokban a díjat környezetvédelmi közgazdasági szabályozóként alkalmazzák. Mindebből következik az egyik alapvető jellemzője a környezetterhelési díjnak: nem bírság, hanem a környezeti elemek „forintosításáról” van szó. Azaz ára van a víznek, a levegőnek, a talajnak is. Sáfián Kornélia, a KTM osztályvezetője így fogalmaz: a környezetterhelési díjat a környezeti terheléssel arányosan kell fizetni. Aki amilyen mértékben használja a környezetet, annak megfelelő a kiszabott díj összege. A tárca tervei szerint az új díjat fokozatosan, öt év alatt vezetik be. Az ebből eredő bevételek a Központi Környezetvédelmi Alapba kerülnek. Lehetőség lesz a környezetterhelési díj előre meghatározott időtartamú visszahagyására is. Ennek lényege, hogy a kibocsátó az általa készített, a Környezetvédelmi Felügyelőségen jóváhagyott intézkedési terv alapján végrehajtott szennyezéscsökkentő beruházás idejére mentesül az egyébként őt terhelő díj tényleges megfizetése alól. Azt pontosan még nem lehet megmondani, hogy mennyi lesz a környezetterhelési díjból a tárca bevétele. A szakemberek egyelőre évi 6-11 milliárd forint közötti összegről beszélnek. A KTM egyébként mindhárom környezeti elem esetében egy alacsonyabb és egy magasabb díj bevezetésére tett javaslatot. Ennek összege társadalmi konszenzustól függ, a most következő egyeztetéseknek ez lesz az egyik fő témája. A környezet terhelésével arányosan kell fizetni fotó: Tóth Kötelező feladat - pénz nélkül Kötelező a településeknek elkészíteniük környezetvédelmi programjukat. Határidő is köti őket - ám egyelőre az ehhez szükséges pénz nem áll a rendelkezésükre. BARANYAI KÖRKÉP Hétfőn foglalkozott a megyei közgyűlés a települési önkormányzati környezetvédelmi programok megalkotásának tapasztalataival. A kötelezést elrendelő jogszabályokon kívül az érintettek egyéb irányelvekre, útmutatókra, segédletekre ezek hiányában nem támaszkodhattak. További akadályt jelentett a Nemzeti Környezetvédelmi Program megkésett elfogadása, közzététele.- Mindennek az az eredménye - hallottuk Kovács Sándométól, a megyei közgyűlés illetékes bizottságának elnökétől (képünkön) -, hogy a települési környezetvédelmi programok megalkotása - pénz, szükséges adatok, információk és szakemberek hiánya miatt - vontatottan halad. A településfejlesztési bizottság ismerete szerint egyelőre csak Szigetvár rendelkezik elfogadott programmal, néhány település pedig közösen készítteti el. Ehhez a megyei Területfejlesztési Tanácstól igényelnének pályázati támogatást. A szakemberek szerint a programok csak akkor készíthetők el, ha részben a KTM biztosítja a szükséges anyagi feltételeket, a megyei területfejlesztési célirányok meghatározásakor Baranyában is figyelemmel vannak a kötelezettségre, ha a Központi Környezetvédelmi Alap is segít, illetve bizonyos önerő az önkormányzatoknál is rendelkezésre áll. A megyei program egyébként az országban elsőként már elkészült. Egyszerű matematika PELLÉRD A település szennyvízcsatorna-beruházásra készül. A polgármesteri hivatal matematikája egyszerű: gazdaságosabb csatlakozni a társulathoz, mint fizetni a szippantás költségeit. Pellérden alig hogy befejezték a gáz bevezetését, idén már a szennyvíz- csatomamű- társulatot szervezik. Egy 110 millió forintos pályázati támogatás elnyerése jelentette a startlövést, ez év augusztusában. A számítások szerint a társulatban való részvétel lakossági költsége egy háztartásra vetítve mintegy 100 000 forint lesz.-Ezt az összeget azonban nem szükséges egyösszegben befizetni - hallottuk a falu polgármesterétől, Metzing Józseftől (képünkön) -, mert a társulat 70 százalékos hitelkamat-támogatásban részesül, vagyis érdemes hitelben vállalni a részvételt. Ez 10 éves futamidő esetében havonta várhatóan 1200 forintos törlesztést jelent. Mi mindenkinek ezt a megoldást javasoljuk, mert ennél jóval többe kerül majd a derítők havonkénti szippantatása. Sőt, ha a tervezett központi jogszabály életbe lép, a rendszeresen nem szippantott derítők után külön díjat is kell majd fizetni. A víziközmű vagyonról Hosszadalmas tárgyalások kísérik a kizárólagos állami tulajdonban lévő víziközmű vagyon használatba adását. A kormány november közepén foglalkozott a témával. Az alaphelyzet: ezeknek a közműveknek alapellátást kell biztosítaniuk. Azaz a változó körülmények mellett is meg kell felelni a kötelezettségnek. A használatba adásnak tehát feltétele, hogy a közmű alkalmas legyen az üzemeltetésre, feleljen meg az előírásoknak. A használatba adás után a vagyont nem lehet elidegeníteni, megterhelni, zálogba adni, illetve a használati jogot nem lehet más gazdasági társaságba átvinni. Vannak a kormányrendeletben egyéb garanciák is. A használatba adásról szóló szerződésnek például tartalmaznia kell azt a kikötést, hogy a közmű használójának kötelessége biztosítani a települések egészséges ivóvízzel való ellátását, illetve a keletkező szennyvizek biztonságos elvezetését és tisztítását. Környezet és művészet BARANYA MEGYE Pályázatok révén is törekedik a környezetet óvó szemlélet kialakítására a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség. Most két feladatot is kapnak tőlük a megye kisiskolásai. Képzőművészeti alkotásokat várnak a baranyai általános iskolásoktól az egyik pályázatban, amelyek a környezet és természet védelmét fejezik ki. Akár önálló, akár legfeljebb három darabból álló sorozatot kell készíteni, szabadon választott technikával. Az eddigi tapasztalatok - vélte Kertészfi Judit, a felügyelőség munkatársa (képünkön) - azt bizonyítják, hogy a gyerekek jó érzékkel és fantáziával képesek a témával foglalkozni. A másik pályázaton indulóknak térplasztikát kell készíteniük hulladékanyagokból, mégpedig olyanokból, amelyek az iskola környékén találhatók, mert az alkotást is az iskola udvarán kell ösz- szeállítani. Egyetlen feltétel: legalább lxlxl méteresnek kell lennie. Az előbbi pályázat beküldési határideje jövő év április 10., az utóbbié május 4., mindkettőt jeligével várja a kiíró. A térplasztikáról csak fotót kell beküldeni a felügyelőség címére, az ezek alapján kiválasztott munkákat a zsűri a helyszínen bírálja majd. A hegy - nem fénylő - kincsei MECSEK-HEGYSÉG A mecseki arany újbóli felbukkanása a hegység geológiai sajátosságaira irányította nemcsak a szakemberek, de a laikus érdeklődők figyelmét is. A régió olyan kincseire, amelyek ugyan nem fényesek, de nagyon értékesek. A terület gazdag különleges felszíni formákban. A Kelet-Mecsekben a Duna-Dráva Nemzeti Park kialakította a Várvölgyi Földtani Tanösvényt, amelyen a séta a terület geológiai szerkezetének megismerésével párosulhat. A Nyugat- és Közép-Mecsek viszont a triászkori mészkövön kialakult karsztokban gazdag. Ennek köszönhető a rendkívül sok barlang - négy közöttük fokozottan védett a víznyelők, zsombolyok, források sokasága. Az új természetvédelmi törvény értelmében már az utóbbiak is automatikusan védettséget élveznek. A nem fénylő kincsek közé kell sorolnunk - hallottuk Nagy Gábortól, a DDNP tájegységvezetőjétől - a növény- és állatvilág ritka képviselőit is. Előbbiek között például a bánáti bazsarózsát, vagy az orchideafélék közé tartozó szarvasbongót és sallangvirágot. A Mecsek rendkívüli botanikai értékét jelzi, hogy közel 100 védett növényfaj él itt. Az állatfajok között a védettek száma jóval meghaladja a kétszázat, ebből 14 fokozott oltalom alatt áll, mint a békászó sas, a fekete gólya, a holló, vagy denevérek. Amikor a kevés szülheti a többet BARANYA Vitathatatlanul kísérték ellenérzések is a régióban a vadállomány mennyiségi szabályozását. A szakemberek az apasztás mellett több érvet is felhoztak, a két legnyomósabb a vadkárok nyomán kifizetendő összegek durva emelkedése, illetve a területek eltartóképessége és a vadlétszám egyensúlyának megteremtése. Azóta az úgynevezett „szarvasprogramnak” újabb nyomatékot adott a földtulajdon-változás, illetve a vadászati jog szabályozása. Bár pontosan meghatározni, hogy például Baranyában hány szarvas, őz, vaddisznó él, nem lehet, de az elmúlt évek állomány-szabályozásának eredményeként annyit lassan már ki lehet mondani, hogy közeledünk a kívánt arányhoz. A ,.ritkítás” természetesen figyelemmel volt a vadállomány minőségére is. A képlet ugyanis magától értetődő: ha kevesebb vad kerül terítékre, ennek a kevesebbnek kell többet érnie. Ez pedig a minőség függvénye, s a vadgazdák nagyvadak generációit érintő munkájának egyik legszebb, egyben legizgalmasabb feladata, hogy a megmaradt állomány minőségileg jó irányba fejlődjön. A válasz hosszú évek múlva derül ki, vagyis hogy sikeres volt-e szakmai munkával beleszólni a természetes élővilág bonyolult folyamataiba. A pénz szava hangos ...
