Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-26 / 324. szám
6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. november 26., szerda Röviden Exportstop. Leállították a további kukorica-exportengedélyek kiadását, mert az egymillió tonnányi kiviteli keret kimerült. Az FM Agrárrendtartási Hivatal tájékoztatása szerint a további kukoricakiviteli engedélyek kiadásáról a végleges terméseredmények ismeretében december 15-éig közleményt jelentetnek meg. Az egymillió tonnás keretet szeptember 23-án határozták meg. (I) Marketing fórum. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara marketing tagozat és a Magyar Reklámszövetség november 26-án 8.30—14.40-ig nyílt napot szervez a Pécsi Kereskedelmi Központban. A téma az üzleti tervek elkészítése, a médiatörvény és a reklámtörvény lesz. (k) Minőségügyi nap. Országos és helyi szakemberek adnak elő november 27-én 10 órától a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara minőségügyi napján. A fórumon felmerülnek a régió legfontosabb környezetvédelmi, fejlesztési és minőségbiztosítási programjai is. (k) Eredményes turizmus. Az idei év első hét hónapjában több mint 20 millió külföldi látogatott Magyarországra. A turizmusból származó hivatalosan regisztrált valutabevételek az év első felében meghaladták az 1,4 milliárd dollárt, ami 23 százalékkal több az előző év azonos időszaki eredményénél. (k) Takarékos németek. Az elmúlt évben összesen 1,5 milliárd márkát takarítottak meg német cégek a dolgozók leleményességének köszönhetően. A vizsgált 12 ágazatban csaknem 1 millió javaslat érkezett az ötletládába, ezek eredményezték a megtakarítást. A munkáltatók 281 millió márkát fizettek az újító dolgozóknak, (k) Az MNB Hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 333,18 Francia frank 33,89 Japán jen (100) 154,81 Német márka 113,44 Olasz líra (1000) 115,69 Osztrák schilling 16,12 Svájci frank 140,43 USA-dollár 196,81 ECU 224,91 Baranyai vállalkozások is érdekeltek a romániai áruszállításban FOTÓ: TÓTH Föld is vásárolható Romániában Nagy lehetőségük van a magyar vállalkozóknak a romániai befektetésekre, hiszen a szomszédos országban óriási lépésekkel folyik az állami és szövetkezeti vállalatok privatizációja. Hetente több mint tíz állami vállalat kerül pályáztatásra, csak az a baj, hogy a román vállalkozások kevés szabad tőkével rendelkeznek, vásárlásra még igen, de fejlesztésre már nem jut a megtakarításokból. Antal István szenátor, a román parlament ipari bizottságának titkára éppen ezért arra buzdította tegnap a pécsi kereskedelmi kamarában megtartott üzletember-találkozón a megjelent magyar vállalkozókat, hogy minél többen vegyenek részt a román privatizációban, aránylag olcsón hozzájuthatnak ottani cégekhez. A szenátor leginkább a fa- és építőanyag-iparba, valamint a tusnádi és borszéki gyógyvizek palackozásába és forgalmazásába fektetné be pénzét, szerinte ezek kecsegtetnek a jövőben a legnagyobb tőkehozadékkal. Gazdasági szakemberként a vegyes vállalkozásokat támogatja, ugyanis szerinte szükség van a román partnerekre, alaposabban ismerik az ottani viszonyokat, nem beszélve arról, hogy a sokszor egymásnak is ellentmondó jogszabályok dzsungelében általában csak ők tudnak eligazodni. Természetesen a mezőgazdaságban is megindult a privatizáció - válaszolta kérdésünkre a képviselő. Óriási állattartó telepek állnak évek óta kihasználatlanul, a feldolgozó üzemek nagy része alig tudja kihasználni kapacitását, amiatt aztán éppen hogy csak finanszírozni tudják a termelést. A rendszerváltás után a közös gazdaságok megszűntek Romániában, a mozdítható vagyont széthordták, ám az épületek állnak, kis ráfordítással a sertéstelepeket azonnal működésbe lehet hozni. Az élelmiszeriparba is érdemes befektetni. Az alapanyagot helyben lehetne termeltetni, az erre vállalkozók is rendelkezésre állnak a magángazdaságokban. Nemcsak a belföldi keresletet lehetne ilyenformán kielégíteni, vélekedett a szenátor, hanem jócskán lehetne megtakarítani a szállítási költségen a keletre irányuló exportnál is. A termőföld szomszédunknál is nemzeti kérdés. Az új földtörvény viszont lehetővé teszi, hogy vegyes vállalkozások jogi személyiségként megvásárolhassák azt a földterületet, amelyen a tevékenységüket folytatják. A külföldön élő román állampolgárok bérelhetnek és vásárolhatnak földet Romániában. Sőt 50 hektárig visszaigényelhetik valamikori földtulajdonukat is. B. G. Felemás gazdasági előrejelzés A GDP 4,5-5 százalékos, az ipari termelés 10-12 százalékos bővülésére számít 1998-ban a Privatizációs Kutatóintézet. Az elemzés szerint az intézet kutatói az infláció csökkenését, a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg romlását prognosztizálják a jövő évre. Az idei GDP-növekedést a kutatók 3,5 százalékban valószínűsítik. A növekedés első rendű forrásának az ipar (ezen belül is a feldolgozóipar) bővülését tartják. Az intézet elemzései szerint az éves GDP-növe- kedés mintegy háromnegyedében 12 multinacionális cég zöldmezős beruházásaiból adódik. A növekedés második jelentős forrásának az infrastruktúra-beruházások számítanak. A harmadik tényező az idén még szerény, ám jövőre már bővülő belföldi fogyasztás. A külkereskedelmi hiány az elemzés szerint 1998-ban elérheti 3,3^4 milliárd dollárt, a folyó fizetési mérleg esetében pedig 2-2,5 milliárd dolláros deficittel számolnak. Az idei, viszonylag kedvező egyensúlyi helyzet a kutatók szerint részben a privatizáción keresztül megvalósuló külföldi működőtőke-beáramlásnak, részben a gazdasági növekedés koncentráltságának köszönhető. Figyelmeztetnek azonban arra, hogy 1998-ban már maximálisan 1,5-1,8 milliárd dolláros külföldi működőtőke-beáramlásra lehet számítani, emellett a gazdasági növekedés „szétterülése” importnövekedéshez vezet. A kutatók ezzel együtt úgy látják, hogy a romló egyensúlyi helyzet kezelhető, amennyiben nem az államháztartási reform újabb és újabb fordulóival, hanem a reálgazdaságon belüli strukturális átalakításokkal próbálják feloldani a növekedés-egyensúly dilemmát. Az elemzés szerint a magyar gazdaság képes évi 7 százalékos növekedésre is, amennyiben nagyobb hangsúlyt kap a kis- és középvállalkozói szektor, a hazai kutatási, fejlesztési tevékenységek és innováció, valamint az oktatás és a közlekedés erősítése. K. E. A takarékoskodás csak a parlagfűnek használ Ami elviszi a hozamot Búzából a tavalyi 3,9 millió tonnával szemben az idén 5,3 millió tonna termett. A hektáronként 4,2 tonnás termésátlag 28 százalékkal volt jobb, mint az elmúlt esztendőben, ugyanakkor 14 százalékkal maradt el az 1986-90 évek hozamaitól - számol be a GKI Gazdaság- kutató Rt. jelentése. Hiába volt jó az idei búzatermés, ha annak a szokásosnál lényegesen nagyobb hányada - mintegy a fele - nem ütötte meg az étkezési minőséget, állapítják meg a gazdaság- elemzők. A szakemberek szerint az ilyen nagyarányú rossz minőségre nem fogadható el magyarázatként az aratáskori kedvezőtlen időjárás és a sok csapadék. Sokkal inkább arról van szó, hogy a talajok évek óta tartó folyamatos kizsarolása károsan befolyásolja a gabonatermés mennyiségét és minőségét. A gazdaságokban továbbra is rendkívül alacsony a műtrágya, különösen a kálium és foszfor felhasználásának mértéke. 1997 első félévében folyóáron számolva 14 százalékkal csökkent a növényvédő szer felhasználása. E sajátos megtakarítás miatt teijedtek el - többek között - a mezőgazda- sági és egészségügyi szempontból is veszélyes gyomnövények, mint például a parlagfű. U. G. Külkereskedelmi termékforgalom (1996-1997.1.-VIII. hónap) | Külkereskedelmi forgalom. Az év eddigi részében erősödő külkereskedelmi termékforgalom, ezen belül javuló exportmutatók jellemezték a gazdaságot. A kivitel Baranyában is jól fejlődött, igaz, a folyamat mélyről indult. Megszámolnak búzát, kocát A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságainak irányításával december 1-12. között ismét mezőgazdasági összeírást tartanak. Ezúttal a betakarított területről, a növény- és kertészeti termelésről, az állatállományról és az állati termékekről kérdeznek. Baranya megyében a gazdálkodó szervezeteken kívül - ezek adatszolgáltatói kötelezettségüket postai úton teljesítik - 37 településen 2500 egyéni gazdálkodót érint várhatóan a megkérdezés. Az összeírás agrárpolitikai döntések megalapozását, ezen keresztül a mezőgazdasági termelők érdekeit is szolgálja. A KSH Baranya megyei Igazgatósága biztosítja a közvéleményt és az adatszolgáltatókat arról, hogy a hivatal a törvényi rendelkezéseket betartja, a szolgáltatott adatokat kizárólag statisztikai célokra használják, azokhoz más személyek, intézmények semmilyen körülmények között nem juthatnak hozzá. Mindennek figyelembe vételével a hivatal az adatszolgáltatások és az összeírások 4 gyors és zökkenőmentes le- >] bonyolítása érdekében számít s az ügyben érintett helyi ön- kormányzatok és egyéni gazdálkodók együttműködésére, támogatására. K. E. Piaci árak Baranya megyében 8 Pécs, vásárcsarnok Pécs, Felsőmalom u. Komló Siklós Szigetvár Mohács Szentlőrinc burgonya 30-40 40 40 40-45 ff 40 45 35-45 fehérrépa 150 180 180-200 180-200 200 m 180 230 ff sárgarépa 50 70 50-100 80 80 90 75 fejes káposzta 25 35-40 30 Si 40 35 30 30 fokhagyma 300-320 300 300-350 400-420» 400 ff 300 350 uborka 300 260-300 220-300 320 300 160-290 H 280-310 paradicsom 140 20-160 M 200 fi 170-220» 180 160 170 paprika (db) 25 20-60 20-55 40-60 50 40-80 48-65 karfiol 150 100-180 160 190 ff 150 160 170 hagyma 80 80-100 ff 100-150» 80-90 100 » 90 95 gomba 200-300 160-280 220-280 300 300 250-280» 300 alma 40-100. 50-90 50-100 70-130 70-120 » 50-70 65-95 körte 120 160280 300 m 120-260 270 tojás 20 19-20 20 19 22 20 20 A fertőzés komoly károkat okozhat a vadgazdálkodásban Szakemberek a májmételyről Májmétellyel fertőzött szarvasokat találtak a Szigetközben. A szakemberek feltételezése szerint a parazitákkal vízi csigák fertőzték meg a vadakat. Pánikra azonban nincs ok, mert a fertőzött állat húsának fogyasztása az emberre nézve veszélytelen. Kár legfeljebb a vadgazdálkodókat és exportőröket érheti. Dr. Majoros Gábortól, az Állat-egészségügyi Intézet parazi- tológusától megtudtuk: ha aránylag kis számban kerül be a kórokozó a vadon élő állat szervezetébe - nem okoz nagyobb bajt. A vadak májában megtelepedő peték ugyanis az ürülékkel távoznak. Ä kikelő lárvák azonban a nedves területeken élő vízi csigákban keresnek menedéket, ahol gyorsan elszaporodnak, majd kirajzanak és tömegesen tapadnak rá a fűszálakra. Ezeket legelik le a kérődző agancsos vadon élő és háziállatok. Csakhogy míg a szarvasok, őzek nem pusztulnak bele a betegségbe, addig a legelő háziállatok - a szarvas- marhák, a birkák, a juhok - súlyosan megbetegedhetnek és el is hullhatnak. A beteg állat húsa - a májon kívül - alkalmas emberi fogyasztásra, a fertőződés veszélye teljesen kizárt. A vadgazdálkodásban jelentős károkat okozhat a betegség terjedése. A mételytől megtámadott jószág sorvadni kezd, mája nem funkcionál megfelelően, agancsainak súlya csökken és formája is megsínyli a betegséget. Áz ilyen állat nem exportálható, trófeája értéktelen zsákmány a hivatásos vadászok számára. A földművelésügyi tárca járványügyi szakemberei a fertőzés kapcsán az állat-egészségügyi rendelkezésekre hívják fel a figyelmet, mert azok részletesen szabályozzák a paraziták elleni védekezés módját és a gyógykezelést is. A szigetközi fertőzés körülményeit már vizsgálják és az eredménytől függően hamarosan megteszik a szükséges intézkedéseket. Az Állat-egészségügyi Intézet a vadászok kérésére diagnosztizálja az elejtett, befogott, bel- és külpiaci értékesítésre szánt vadakat. Újvári Gizella
