Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-25 / 323. szám

1997. november 25., kedd Háttér - Riport Dünántúli Napló 9 Ragaszkodást látok az idősek arcán MSZP országos lista: beszélgetés Üszögi-Bleyer Jenővel Országgyűlési képviselők és választóik - négy év tükrében (9.) Vége felé közeledik a választási ciklus. Ez egyfelől a pártpolitikai csatározások megélénkülésével jár, másfelől a mérlegkészítés kötelezettségével: hol tartunk a négy évvel ezelőtt megfogalmazott célok megvalósításában. Interjúra kértük Baranya megye országgyűlési képviselőit: soroza­tunkban arról beszélgetünk, milyennek látszik a képviselő és a választópolgár az elmúlt időszak eseményeinek, munkájának tükrében. Állami gazdaságoknál dolgo­zott 8 évet majd 34 évet a Ga­bonaforgalminál. 1958-ban ál­talános igazgatóhelyettes lett és innen ment nyugdíjba 1985- ben. Három gyermeke van és öt nagy unokája. A Nyugdíjasok Országos Szövetségének el­nöke, a Nemzetközi Nyugdíjas Szövetség Főtanácsának tagja. A parlamentben a szociális bi­zottságban dolgozik.- Milyen előzmények után lett képviselő?-Amikor 1988-ban megala­kult Pécsett a nyugdíjas egyesü­let, engem kértek fel elnöknek. Amikor országos elnök lettem 1991-ben, már tízezer volt a pécsi egyesületi tagok száma. A tavalyi tisztűjításkor immár második ciklusra választottak meg a Nyugdíjasok Országos Szövetsége elnökének. A köz­pontunk Budapesten, az MSZP székházában kapott elhelye­zést. Látták, hogy szervezett munkát végzünk a szövetség­ben és Horn úr megkérdezte: hajlandók vagyunk-e velük vá­lasztási együttműködést kötni.- A többi párt nem ajánlotta fel ezt a lehetőséget?- Előtte mi minden pártot megkerestünk, hogy mik vol­nának azon témák, területek, amelyekben ők segíteni tudná­nak bennünket. A felhívásra csak öt párt adott érdemi vá­laszt: a MSZP, az SZDSZ, a Köztársaság Párt, a MSZDP és a Demokrata Párt. Választási együttműködést kötöttünk a MSZP-vel az SZDSZ-szel, a MSZDP-vel és a Demokrata Párttal. A Köztársaság Párt ugyanis nem kötötte meg kellő időben velünk a megállapodást. A választási támogatás alapján felajánlotta Horn úr: olyan központi listára tesz, mint a Nyugdíjasok Szövetsége elnö­két, hogy erősen valószínű a parlamentbe való bekerülésem.- Ezek szerint nem személyes döntés volt az indulás?- Döntésemet egyedül az ha­tározta meg, hogy mint ország- gyűlési képviselő a nyugdíja­sok érdekeit eredményesebben tudom szolgálni.- Időközben kiegészítette a vezetéknevét. Miért?- Nem nemesi előnévként, hanem szüleim emlékére vet­tem fel. Családunk generációk során át adott az üszögi nagy­birtoknak vezető gazdatiszte­ket. Édesapám az első világhá­borúban Bajcsy-Zsilinszky Endrének volt a parancsnoka a fronton. Később is tartották a kapcsolatot, mint ahogy apám a baranyai kisgazda pártvezetők­kel, Nagy Ferenccel, Kovács Bélával is igen közeli ismeret­ségben volt. A Gestapo 1944- ben ezt valahogy kiszúrta és szüleim koncentrációs táborban lelték halálukat.- Milyen súlyú a Nyugdíja­sok Országos Szövetsége?- A szövetségnek 1140 szer­vezete van. Komárom-Eszter- gom kivételével minden me­gyében és a fővárosban is jelen vagyunk. Regisztrált tagságunk 350 ezer fő. Minden kollégám velem együtt társadalmi mun­kában végzi a feladatát. Egyet­len alkalmazottunk egy félál­lásban lévő gépírónő. 600 ön- kormányzati képviselőnk és 20 polgármesterünk van. A Társa­dalombiztosítási Önkormány­zatnak a nyugdíjbiztosítási részlegében kettő, a Magyar Rádió és MTV kuratóriumában egy-egy fővel képviseltethetjük magunkat. Szövetségünk mint­egy 60 ezer embernek tudta a méltányossági nyugdíjat elren­dezni. Én legalább ezer ember ügyében jártam el.- Teljesült-e az a remény, amiért a szövetséget vállalták?- Sikerült elérnem azt, ami addig nem fordult elő a rend­szerváltás óta: félévenként ta­lálkozik velünk a miniszterel­nök úr. Egy ilyen találkozáson felvetettem: alakítsuk meg a miniszterelnök idősügyi ta­nácsadó szervezetét. Meg is alakult, és létrehozását kor­mányrendeletben rögzítették, tehát beépült a kormányzati rendszerbe.- Mennyire ismert ez a forma más országokban, és nálunk mi a szerepe?- Idősügyi tanács Európában most négy országban működik a kormányfő mellett: Ausztriá­ban, Hollandiában, Dániában és Magyarországon. Nálunk min­den nyugdíjasokat érintő jog­szabály tervezete a tanács elé kerül. Annak véleménye isme­retében viszi ezeket a kormány elé a miniszterelnök. A nyugdí­jasok érdekképviseletét így magas szinten sikerült elérni. Ezt igazolta az is, hogy a volt szocialista államok közül Ma­gyarország volt az első, ahol a Nemzetközi Nyugdíjas Szövet­ség főtanácsa és elnöksége ülést tartott.- Mit lehetett elérni a nyug- ' díjasok érdekében ?- Az új nyugdíjtörvény által lehetőség nyílt a legjobban rá­szoruló 400 ezer ember nyugdí­jának jelentős mértékű emelé­sére. Várhatóan minimum 19 százalékot kap mindenki, az özvegyek pedig elhunyt házas­társuk 1997. december 31-ei ál­lapotra felbruttósított nyugdíjá­nak a 20 százalékát is megkap­ják ehhez 1998. január 1-jétől. Egy parlamenti határozat ki­mondja: 2000-ben felülvizsgál­ják, hogy ezt á 20 százalékot tovább lehet-e növelni. Itt csak az a réteg nem jár jól, akiknek nincs nyugdíjjogosultságuk. Az ilyen személy az eddigi 50 szá­zalék helyett januártól az el­hunyt házastársa nyugdíjának csak 20 százalékát kapja, de bevezették az idősügyi járadé­kot, és ahhoz, hogy megélheté­süket biztosítani lehessen, az egyedülállóknak 9300, a csa­ládban élőknek pedig 8300 fo­rintra egészítik ki a nyugdíjukat az idősügyi járadékkal.- Mennyire tud helyi ügyeket képviselni?- Ahol módom volt, segítet­tem. Például annak a kompro­misszumnak a megteremtésé­ben, hogy a megyei gyermek- kórház megmaradhasson; részt vettem a gyermekklinikai anya­szállás költségei pótlásának elő­teremtésében és segítettem az iz­raelita egyháznak a pécsi iskola- épületük visszaszerzésében.- Hogyan lehet az idősekért politizálni a legnagyobb parla­menti párttal szövetségben?-Az MSZP tudatában van annak, hogy a rendszerváltás nagy vesztesei a nyugdíjasok voltak. Ezért arra törekszik, hogy ezt a korosztályt valahogy kárpótolja. Tavaly a miniszter- elnök éppen Pécsett jelentette be a 19,5 százalékos nyugdíj- emelést. A rendelet viszont ki­mondja, hogy a nettó bérkibo­csátás arányában kell emelni a nyugdíjakat. Tavaly a nettó bérkibocsátás csak 16,5 száza­lékos volt, ennek ellenére mégis 19,5 százalékot kaptak a nyugdíjasok. Az új nyugdíjtör­vénynél pedig az eredeti tervnél még úgy volt, hogy a svájci módszer alapján 50 százalék lett volna az infláció mértéke szerinti nyugdíjemelés, és 50 százalékban a nettó bérkibocsá­tás mértéke szerinti. Sikerült az idősügyi tanáccsal elérni, hogy 1998-ban és 1999-ben az aktív keresők nettó bérkibocsátása alapján kapjuk a nyugdíjeme­lést. Mivel 1998-ra a kormány 13-13,5 százalékos inflációt je­lez, kalkulációm szerint így a nyugdíjasok reáljövedelme 4-5 százalékkal nő az első évben. Ám 2000-ben is 30 százalékban az infláció és 70 százalékban a nettó bérkibocsátás mértékében történik majd a nyugdíjemelés, és csak 2001-ben 50-50 száza­lékkal a nettó bérkibocsátás és az infláció szerint.-A jövőre milyen választási elképzelései vannak a Nyugdí­jasok Országos Szövetségének?-Elnökségi értekezleten ar­ról hoztunk határozatot, hogy elsősorban azokat a személye­ket támogatjuk majd, akik a mostani ciklus alatt a nyugdíjas érdekeket megfelelően képvi­selték a parlamentben, és erre továbbra is hajlandók.- Hogyan viseli a képviselő­séget? Vállalja-e újra?- Igen jól viselem. Egyálta­lán nem zavar, hogy sokat kell dolgozni, utazni, több száz résztvevőnek kell fórumot tar­tani, hiszen sikerült eredmé­nyeket elérni. Ha az idős embe­rek arcán látom a ragaszkodást, akkor azt mondom: érdemes csinálni. Én egyébként nem akartam újra indulni. Ám az el­nökségünk megkért: ha az egészségem engedi - hiszen már 73 éves leszek -, és ha fel­kérnek, akkor vállaljam el a je­lölést egy központi listán. Fel­tehetően ismét az MSZP-vel kötünk megállapodást. Dunai Imre Dunai Imre jegyzete Bölcső és forint „Tud úszni? És ha. megfize­tem?" - ez volt a poénja nép­szerű humoristánk kabaré­számának, amelyet az 1969- es marseille-i focivé.sz kap­csán adott elő. A tehetség, az akarat, a tudást teremtő munka, illetve a „kis pénz, kis foci” elve mint tarthatatlan hivatkozási alap összefüggé­seinek példázatát ma is el­mondhatná. Ám maradjunk csak a „tud úszni, ha megfize­tem?” általános értelménél, hiszen egyre inkább mindenre jó értékmérő a pénz. A helyzet fonákja, hogy akik nemzeti érzésből kapá­lóznak e szemlélet ellen, azok portája elé is kerül olykor se­pergetni való. És szinte észre sem veszik nagy nekibúsul- tukban. Például, amikor ár- nyalatlanul általánosan elfo­gadják azon következtetést, hogy a magyar állami támo­gatás mértéke egyenes ok­okozat összefüggésben van a más államokban élő magya­rok anyanyelvi tudásának fennmaradásával. Pedig tör­ténelmi és szociális okokból aligha lehet egy kalap alá venni az összement országha­táron kívülre rekesztett ma­gyarokat a Nyugat-Európába, Ausztráliába, vagy éppen Amerikába szaladtakkal. Bár kényszerítő körülmények az utóbbiak esetében is fennáll- hattak - a megsemmisülés ve­szedelmétől az anyagi érvé­nyesülés korlátáiig -, helyze­tük azonban mindenben még­sem hasonlítható a bölcsőtől a sírig a Kárpát-medencében maradiakkal. És mégis: legutóbb a Ma­gyarok Világszövetségének egyik összejövetelén az USA- ból jött küldött a szomszédos államokban élő honfitársaink képviselőit megelőzve keser­gett az anyaországi támogatás elégtelenségéről. Arról pa­naszkodott, hogy a másfél milliósra becsült amerikai magyarságból mindössze öt­százan tanulják őseik anya­nyelvét. Nyilván ennek csakis az lehet az oka, hogy nemze­tiségi és szociális elnyoma- tottságuk közepette csakis kormányunk smucigsága mi­att nem telik, nekik nyelv­könyvre, szépirodalomra, fo­lyóiratokra, hang- és videoka­zettákra, tanárra, vagy taná­rok képzésére. Én azért az amerikaiak óhazai segélyezésének indo­koltságában rendületlenül ké­telkedem. Főleg, ha még a vi­tathatatlanul támogatásra szo­rulóknak is nekiszegezhető a kérdés: „Hajlandó vagy-e megőrizni az anyanyelvedet? És ha megfizetem?” Nem lehet elég korán kezdeni fotó: tóth László Menekülnek a bérlők- Nézz csak körül. Te bérel­nél itt helyiséget? - szegezi nekem a kérdést a szolgáltatást végző vállalkozó, akinek ma­gam is kuncsaftja vagyok. A városrész egyetlen, igaz, hajdan más funkcióval szebb napokat látott épületében né­hány éve megnyitott üzletház belső falairól lerí, hogy régóta nem festették ki. Az még csak hagyján, de a mennyezetről ha­talmas foltokban válik le a va­lamikor felvitt festékréteg, nem egy helyen a vakolat is hullik, jelezvén, hogy nem is egy helyen ázik be a tető. Első látásra is lerobbantnak, gazdát­lannak tűnik belülről az egész épület.- A bérleti díjaink viszont annál magasabbak. Azt bezzeg emeli a tulajdonos, és esze ágában sincs a pénzünkből va­lamit visszaforgatni, hogy ne így nézzünk ki - folytatja a vállalkozó. - Én meg magya­rázkodjak a szolgáltatásomat igénybe vevő jobb érzésű em­bereknek, hogy ne a külsősé­gek alapján ítéljenek meg en­gem, és főképp a munkámat. Több bérlő­társam már kiköltözött innen. Mit tegyek? Én is mennék, de már bejárat­tam itt ezt a helyiséget. Máshol kezdjem elölről? De hol? Miért drága a tojás?- Van képe húsz forintot kérni ezért a tojásért? - kérdi felháborodottan a középkorú nő a kofától. - Azt mondja meg, mi kerül ebben ennyibe?! A piaci áruson látszik, hogy már hozzászokott az ilyen számonkéréshez. Levegőt vesz, és nyugodt hangon kezdi sorolni, hogy az öreg állomány a vedlés miatt már, a fiata- labbja meg még nem tojik, hogy a tojótáp mázsája több mint négyezer forint, közben a termelő jó, ha a kukoricájáért és a búzájáért kap valamit, ha megveszik tőle egyáltalán, hogy a villanyáram és a vízdíj is egyre csak drágul. . . A vevőjelölt hirtelen dühét alig csillapítják az árus indo­kai, bár látszik rajta, meggyőz­ték. Aztán dühösen ő maga folytatja ... meg a hús, a zsír, a tej, és minden. Aztán, mint aki kiöntötte végre napi bána­tát, vesz öt tojást. Hja, élni kell, amíg még van miből! Gyász-számla Egy szolgáltató cégnél naponta rendszeresen számlákat kiál­lító nő fia az egyik szomszé­dos megyében közlekedési bal­eset során vesz­tette életét. Gyá­szát csak növelte a halott fiát a helyszínről elszállító temetke­zési cég számlája.- Ha a számlájukon az sze­repel, hogy általános forgalmi adóval növelt egységár, akkor a tételesen felsorolt összegek után miért szerepel külön még a 12 százalékos áfa összege is? És mit takar a „közlekedési ha­lott” négyezerért? Az 5-6 ki­lométeres szállítási távolság miért kerül 3 ezer forintba? És a boncolásnál közreműködé­sért miért számoltak fel újabb 3 ezret, amikor a közlekedési baleset áldozatait hivatalból és ingyen boncolják? Maga érti ezt? - kérdezi szomorúan.- Nem, de megkérdezte a számlát kiállítót?- Megküldtem a számla má­solatát egy sor szervezetnek. Azt tanácsolták, hogy rekla­máljak a szabálytalan számla kiállítójánál. Bárcsak ne tettem volna! Amikor érdeklődtem náluk, majd hogy el nem küld­tek a fenébe, és még fenyege­tőztek is. Nem elég a gyászom, még a becsapottság érzése is tetézi a tragédiámat. Ki mondja meg, hogy jogos-e az észrevételem? De legalább va­laki meggyőzne, hogy a számla teljesen szabályos, B. Murányi László Feledékeny rab Egy rendőrt áthajított az üveg­ajtón, egy másiknak a betonosz­lophoz nekivágva a kezét törte el az a hétvégi eltávozását ön­kényesen meghosszabbított rab, akit büntetésének további letöltésére akartak rábírni. Ka­szás Ottó százados, a salgótar­jáni rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője az MTI-nek elmondta: a somoskőujfalui il­letőségű Sz. S. a balassagyar­mati büntetésvégrehajtási inté­zetben töltötte egyéves bünteté­sét, amiből három hónapot le is ült. Két hónappal ezelőtt azon­ban hétvégi eltávozásából nem tért vissza, így elfogatóparan­csot adtak ki ellene. A fiatal­embert a határ menti falu egyik kocsmájában találták meg. A szökött rab megpróbált elme­nekülni, majd megtámadta a rendőröket, akiknek végül sike­rült megbilincselni. Szálkák

Next

/
Thumbnails
Contents