Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-25 / 323. szám
1997. november 25., kedd Háttér - Riport Dünántúli Napló 9 Ragaszkodást látok az idősek arcán MSZP országos lista: beszélgetés Üszögi-Bleyer Jenővel Országgyűlési képviselők és választóik - négy év tükrében (9.) Vége felé közeledik a választási ciklus. Ez egyfelől a pártpolitikai csatározások megélénkülésével jár, másfelől a mérlegkészítés kötelezettségével: hol tartunk a négy évvel ezelőtt megfogalmazott célok megvalósításában. Interjúra kértük Baranya megye országgyűlési képviselőit: sorozatunkban arról beszélgetünk, milyennek látszik a képviselő és a választópolgár az elmúlt időszak eseményeinek, munkájának tükrében. Állami gazdaságoknál dolgozott 8 évet majd 34 évet a Gabonaforgalminál. 1958-ban általános igazgatóhelyettes lett és innen ment nyugdíjba 1985- ben. Három gyermeke van és öt nagy unokája. A Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke, a Nemzetközi Nyugdíjas Szövetség Főtanácsának tagja. A parlamentben a szociális bizottságban dolgozik.- Milyen előzmények után lett képviselő?-Amikor 1988-ban megalakult Pécsett a nyugdíjas egyesület, engem kértek fel elnöknek. Amikor országos elnök lettem 1991-ben, már tízezer volt a pécsi egyesületi tagok száma. A tavalyi tisztűjításkor immár második ciklusra választottak meg a Nyugdíjasok Országos Szövetsége elnökének. A központunk Budapesten, az MSZP székházában kapott elhelyezést. Látták, hogy szervezett munkát végzünk a szövetségben és Horn úr megkérdezte: hajlandók vagyunk-e velük választási együttműködést kötni.- A többi párt nem ajánlotta fel ezt a lehetőséget?- Előtte mi minden pártot megkerestünk, hogy mik volnának azon témák, területek, amelyekben ők segíteni tudnának bennünket. A felhívásra csak öt párt adott érdemi választ: a MSZP, az SZDSZ, a Köztársaság Párt, a MSZDP és a Demokrata Párt. Választási együttműködést kötöttünk a MSZP-vel az SZDSZ-szel, a MSZDP-vel és a Demokrata Párttal. A Köztársaság Párt ugyanis nem kötötte meg kellő időben velünk a megállapodást. A választási támogatás alapján felajánlotta Horn úr: olyan központi listára tesz, mint a Nyugdíjasok Szövetsége elnökét, hogy erősen valószínű a parlamentbe való bekerülésem.- Ezek szerint nem személyes döntés volt az indulás?- Döntésemet egyedül az határozta meg, hogy mint ország- gyűlési képviselő a nyugdíjasok érdekeit eredményesebben tudom szolgálni.- Időközben kiegészítette a vezetéknevét. Miért?- Nem nemesi előnévként, hanem szüleim emlékére vettem fel. Családunk generációk során át adott az üszögi nagybirtoknak vezető gazdatiszteket. Édesapám az első világháborúban Bajcsy-Zsilinszky Endrének volt a parancsnoka a fronton. Később is tartották a kapcsolatot, mint ahogy apám a baranyai kisgazda pártvezetőkkel, Nagy Ferenccel, Kovács Bélával is igen közeli ismeretségben volt. A Gestapo 1944- ben ezt valahogy kiszúrta és szüleim koncentrációs táborban lelték halálukat.- Milyen súlyú a Nyugdíjasok Országos Szövetsége?- A szövetségnek 1140 szervezete van. Komárom-Eszter- gom kivételével minden megyében és a fővárosban is jelen vagyunk. Regisztrált tagságunk 350 ezer fő. Minden kollégám velem együtt társadalmi munkában végzi a feladatát. Egyetlen alkalmazottunk egy félállásban lévő gépírónő. 600 ön- kormányzati képviselőnk és 20 polgármesterünk van. A Társadalombiztosítási Önkormányzatnak a nyugdíjbiztosítási részlegében kettő, a Magyar Rádió és MTV kuratóriumában egy-egy fővel képviseltethetjük magunkat. Szövetségünk mintegy 60 ezer embernek tudta a méltányossági nyugdíjat elrendezni. Én legalább ezer ember ügyében jártam el.- Teljesült-e az a remény, amiért a szövetséget vállalták?- Sikerült elérnem azt, ami addig nem fordult elő a rendszerváltás óta: félévenként találkozik velünk a miniszterelnök úr. Egy ilyen találkozáson felvetettem: alakítsuk meg a miniszterelnök idősügyi tanácsadó szervezetét. Meg is alakult, és létrehozását kormányrendeletben rögzítették, tehát beépült a kormányzati rendszerbe.- Mennyire ismert ez a forma más országokban, és nálunk mi a szerepe?- Idősügyi tanács Európában most négy országban működik a kormányfő mellett: Ausztriában, Hollandiában, Dániában és Magyarországon. Nálunk minden nyugdíjasokat érintő jogszabály tervezete a tanács elé kerül. Annak véleménye ismeretében viszi ezeket a kormány elé a miniszterelnök. A nyugdíjasok érdekképviseletét így magas szinten sikerült elérni. Ezt igazolta az is, hogy a volt szocialista államok közül Magyarország volt az első, ahol a Nemzetközi Nyugdíjas Szövetség főtanácsa és elnöksége ülést tartott.- Mit lehetett elérni a nyug- ' díjasok érdekében ?- Az új nyugdíjtörvény által lehetőség nyílt a legjobban rászoruló 400 ezer ember nyugdíjának jelentős mértékű emelésére. Várhatóan minimum 19 százalékot kap mindenki, az özvegyek pedig elhunyt házastársuk 1997. december 31-ei állapotra felbruttósított nyugdíjának a 20 százalékát is megkapják ehhez 1998. január 1-jétől. Egy parlamenti határozat kimondja: 2000-ben felülvizsgálják, hogy ezt á 20 százalékot tovább lehet-e növelni. Itt csak az a réteg nem jár jól, akiknek nincs nyugdíjjogosultságuk. Az ilyen személy az eddigi 50 százalék helyett januártól az elhunyt házastársa nyugdíjának csak 20 százalékát kapja, de bevezették az idősügyi járadékot, és ahhoz, hogy megélhetésüket biztosítani lehessen, az egyedülállóknak 9300, a családban élőknek pedig 8300 forintra egészítik ki a nyugdíjukat az idősügyi járadékkal.- Mennyire tud helyi ügyeket képviselni?- Ahol módom volt, segítettem. Például annak a kompromisszumnak a megteremtésében, hogy a megyei gyermek- kórház megmaradhasson; részt vettem a gyermekklinikai anyaszállás költségei pótlásának előteremtésében és segítettem az izraelita egyháznak a pécsi iskola- épületük visszaszerzésében.- Hogyan lehet az idősekért politizálni a legnagyobb parlamenti párttal szövetségben?-Az MSZP tudatában van annak, hogy a rendszerváltás nagy vesztesei a nyugdíjasok voltak. Ezért arra törekszik, hogy ezt a korosztályt valahogy kárpótolja. Tavaly a miniszter- elnök éppen Pécsett jelentette be a 19,5 százalékos nyugdíj- emelést. A rendelet viszont kimondja, hogy a nettó bérkibocsátás arányában kell emelni a nyugdíjakat. Tavaly a nettó bérkibocsátás csak 16,5 százalékos volt, ennek ellenére mégis 19,5 százalékot kaptak a nyugdíjasok. Az új nyugdíjtörvénynél pedig az eredeti tervnél még úgy volt, hogy a svájci módszer alapján 50 százalék lett volna az infláció mértéke szerinti nyugdíjemelés, és 50 százalékban a nettó bérkibocsátás mértéke szerinti. Sikerült az idősügyi tanáccsal elérni, hogy 1998-ban és 1999-ben az aktív keresők nettó bérkibocsátása alapján kapjuk a nyugdíjemelést. Mivel 1998-ra a kormány 13-13,5 százalékos inflációt jelez, kalkulációm szerint így a nyugdíjasok reáljövedelme 4-5 százalékkal nő az első évben. Ám 2000-ben is 30 százalékban az infláció és 70 százalékban a nettó bérkibocsátás mértékében történik majd a nyugdíjemelés, és csak 2001-ben 50-50 százalékkal a nettó bérkibocsátás és az infláció szerint.-A jövőre milyen választási elképzelései vannak a Nyugdíjasok Országos Szövetségének?-Elnökségi értekezleten arról hoztunk határozatot, hogy elsősorban azokat a személyeket támogatjuk majd, akik a mostani ciklus alatt a nyugdíjas érdekeket megfelelően képviselték a parlamentben, és erre továbbra is hajlandók.- Hogyan viseli a képviselőséget? Vállalja-e újra?- Igen jól viselem. Egyáltalán nem zavar, hogy sokat kell dolgozni, utazni, több száz résztvevőnek kell fórumot tartani, hiszen sikerült eredményeket elérni. Ha az idős emberek arcán látom a ragaszkodást, akkor azt mondom: érdemes csinálni. Én egyébként nem akartam újra indulni. Ám az elnökségünk megkért: ha az egészségem engedi - hiszen már 73 éves leszek -, és ha felkérnek, akkor vállaljam el a jelölést egy központi listán. Feltehetően ismét az MSZP-vel kötünk megállapodást. Dunai Imre Dunai Imre jegyzete Bölcső és forint „Tud úszni? És ha. megfizetem?" - ez volt a poénja népszerű humoristánk kabarészámának, amelyet az 1969- es marseille-i focivé.sz kapcsán adott elő. A tehetség, az akarat, a tudást teremtő munka, illetve a „kis pénz, kis foci” elve mint tarthatatlan hivatkozási alap összefüggéseinek példázatát ma is elmondhatná. Ám maradjunk csak a „tud úszni, ha megfizetem?” általános értelménél, hiszen egyre inkább mindenre jó értékmérő a pénz. A helyzet fonákja, hogy akik nemzeti érzésből kapálóznak e szemlélet ellen, azok portája elé is kerül olykor sepergetni való. És szinte észre sem veszik nagy nekibúsul- tukban. Például, amikor ár- nyalatlanul általánosan elfogadják azon következtetést, hogy a magyar állami támogatás mértéke egyenes okokozat összefüggésben van a más államokban élő magyarok anyanyelvi tudásának fennmaradásával. Pedig történelmi és szociális okokból aligha lehet egy kalap alá venni az összement országhatáron kívülre rekesztett magyarokat a Nyugat-Európába, Ausztráliába, vagy éppen Amerikába szaladtakkal. Bár kényszerítő körülmények az utóbbiak esetében is fennáll- hattak - a megsemmisülés veszedelmétől az anyagi érvényesülés korlátáiig -, helyzetük azonban mindenben mégsem hasonlítható a bölcsőtől a sírig a Kárpát-medencében maradiakkal. És mégis: legutóbb a Magyarok Világszövetségének egyik összejövetelén az USA- ból jött küldött a szomszédos államokban élő honfitársaink képviselőit megelőzve kesergett az anyaországi támogatás elégtelenségéről. Arról panaszkodott, hogy a másfél milliósra becsült amerikai magyarságból mindössze ötszázan tanulják őseik anyanyelvét. Nyilván ennek csakis az lehet az oka, hogy nemzetiségi és szociális elnyoma- tottságuk közepette csakis kormányunk smucigsága miatt nem telik, nekik nyelvkönyvre, szépirodalomra, folyóiratokra, hang- és videokazettákra, tanárra, vagy tanárok képzésére. Én azért az amerikaiak óhazai segélyezésének indokoltságában rendületlenül kételkedem. Főleg, ha még a vitathatatlanul támogatásra szorulóknak is nekiszegezhető a kérdés: „Hajlandó vagy-e megőrizni az anyanyelvedet? És ha megfizetem?” Nem lehet elég korán kezdeni fotó: tóth László Menekülnek a bérlők- Nézz csak körül. Te bérelnél itt helyiséget? - szegezi nekem a kérdést a szolgáltatást végző vállalkozó, akinek magam is kuncsaftja vagyok. A városrész egyetlen, igaz, hajdan más funkcióval szebb napokat látott épületében néhány éve megnyitott üzletház belső falairól lerí, hogy régóta nem festették ki. Az még csak hagyján, de a mennyezetről hatalmas foltokban válik le a valamikor felvitt festékréteg, nem egy helyen a vakolat is hullik, jelezvén, hogy nem is egy helyen ázik be a tető. Első látásra is lerobbantnak, gazdátlannak tűnik belülről az egész épület.- A bérleti díjaink viszont annál magasabbak. Azt bezzeg emeli a tulajdonos, és esze ágában sincs a pénzünkből valamit visszaforgatni, hogy ne így nézzünk ki - folytatja a vállalkozó. - Én meg magyarázkodjak a szolgáltatásomat igénybe vevő jobb érzésű embereknek, hogy ne a külsőségek alapján ítéljenek meg engem, és főképp a munkámat. Több bérlőtársam már kiköltözött innen. Mit tegyek? Én is mennék, de már bejárattam itt ezt a helyiséget. Máshol kezdjem elölről? De hol? Miért drága a tojás?- Van képe húsz forintot kérni ezért a tojásért? - kérdi felháborodottan a középkorú nő a kofától. - Azt mondja meg, mi kerül ebben ennyibe?! A piaci áruson látszik, hogy már hozzászokott az ilyen számonkéréshez. Levegőt vesz, és nyugodt hangon kezdi sorolni, hogy az öreg állomány a vedlés miatt már, a fiata- labbja meg még nem tojik, hogy a tojótáp mázsája több mint négyezer forint, közben a termelő jó, ha a kukoricájáért és a búzájáért kap valamit, ha megveszik tőle egyáltalán, hogy a villanyáram és a vízdíj is egyre csak drágul. . . A vevőjelölt hirtelen dühét alig csillapítják az árus indokai, bár látszik rajta, meggyőzték. Aztán dühösen ő maga folytatja ... meg a hús, a zsír, a tej, és minden. Aztán, mint aki kiöntötte végre napi bánatát, vesz öt tojást. Hja, élni kell, amíg még van miből! Gyász-számla Egy szolgáltató cégnél naponta rendszeresen számlákat kiállító nő fia az egyik szomszédos megyében közlekedési baleset során vesztette életét. Gyászát csak növelte a halott fiát a helyszínről elszállító temetkezési cég számlája.- Ha a számlájukon az szerepel, hogy általános forgalmi adóval növelt egységár, akkor a tételesen felsorolt összegek után miért szerepel külön még a 12 százalékos áfa összege is? És mit takar a „közlekedési halott” négyezerért? Az 5-6 kilométeres szállítási távolság miért kerül 3 ezer forintba? És a boncolásnál közreműködésért miért számoltak fel újabb 3 ezret, amikor a közlekedési baleset áldozatait hivatalból és ingyen boncolják? Maga érti ezt? - kérdezi szomorúan.- Nem, de megkérdezte a számlát kiállítót?- Megküldtem a számla másolatát egy sor szervezetnek. Azt tanácsolták, hogy reklamáljak a szabálytalan számla kiállítójánál. Bárcsak ne tettem volna! Amikor érdeklődtem náluk, majd hogy el nem küldtek a fenébe, és még fenyegetőztek is. Nem elég a gyászom, még a becsapottság érzése is tetézi a tragédiámat. Ki mondja meg, hogy jogos-e az észrevételem? De legalább valaki meggyőzne, hogy a számla teljesen szabályos, B. Murányi László Feledékeny rab Egy rendőrt áthajított az üvegajtón, egy másiknak a betonoszlophoz nekivágva a kezét törte el az a hétvégi eltávozását önkényesen meghosszabbított rab, akit büntetésének további letöltésére akartak rábírni. Kaszás Ottó százados, a salgótarjáni rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője az MTI-nek elmondta: a somoskőujfalui illetőségű Sz. S. a balassagyarmati büntetésvégrehajtási intézetben töltötte egyéves büntetését, amiből három hónapot le is ült. Két hónappal ezelőtt azonban hétvégi eltávozásából nem tért vissza, így elfogatóparancsot adtak ki ellene. A fiatalembert a határ menti falu egyik kocsmájában találták meg. A szökött rab megpróbált elmenekülni, majd megtámadta a rendőröket, akiknek végül sikerült megbilincselni. Szálkák
