Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-24 / 322. szám

1997. november 24., hétfő Magazin Dunántúli INapló 11 A szülőföld sem felejt Baráti szavak a Baranya Barátainak Köre néhány tagjától A civil társadalmakban szokás, hogy klubokba tömörüljenek vagy különféle baráti társaságok­ban találkozzanak az egyívású emberek. Ha mód van rá, segítsék egymást, vagy szolgálják azt az eszmét, amely közösségformáló erőt adott számukra. Ilyen embrió e társaságok sorában az a ba­ranyai baráti kör is, amely az alapszabály értelmében a Baranyában élő vagy onnan származó polgárok kezdeményezésére és támogatásával jött létre. Munkájukat - ha lehet így fogalmazni - Mayer Mihály megyés püspöknek, a kör tiszteletbeli elnökének áldása kíséri. Társadalmi szolgálatról van szó Mayer Mihály szerint, ami főleg arra való, hogy a Baranyából elszármazott emberek, fő­leg neves személyiségek, poli­tikai, gazdasági, művészeti éle­tünk egyéniségei próbálják népszerűsíteni megyénket. Próbáljanak tenni érte, ha tet­szik a lobbizás legnemesebb ér­telmében szóljanak arról adott időben és helyen, hogy létezik Magyarországon ez a régió is. Figyelve a pozitív értékekre és ■ tudva azt, hogy bizony az el­múlt évek során itt, a határ mentén élő emberek közössége az ismert okok miatt (déli há­ború) elzártságba került és a többi megyéhez képest lépés- hátrányba is. Dr. Kurucsai Csaba, a Ba­ranya Megyei Közgyűlés al- elnöke a Ba­ranya Baráta­inak Köre egyik alapí­tója, munká­jának ková­szokba. A politikai megfonto­lásokon felülemelkedve dr. Gálszécsy Andrással beszél­getve ötlött fel bennük a gondo­lat, s hívták meg némi szerve­zési segítségre Mayer Mihály megyés püspököt és Gráf Jó­zsef szocialista párti országgyű­lési képviselőt.- Milyen elvektől vezérelve hozták létre a baráti kört?- A szervezési bizottság dön­tött úgy, hogy olyan, e vidékről elszármazott embereket kéne a kör tagjainak fölkérni, akik nem csak potentátok a maguk területén és ismertségük révén segíteni tudják a megyét, ha­nem le is tudnak ülni egymás mellé, egy asztalhoz. Nem volt nehéz dolgunk, hiszen mint az később kiderült, itt a cél a lé­nyeg, kincses Baranyánk, ami­ért pártállásra és ideológiai né­zetre való tekintet nélkül sok­sok ember hajlandó tenni a maga lehetőségei szerint.- A baráti kör eléggé széles körű. Mondana néhány nevet ízelítőnek?-Hogyne. Elfogadta meghí­vásunkat Róbert László író és újságíró, Bőzsöny Ferenc a Magyar Rádió egyik doyenje, Szabó Zoltán szívsebész pro­fesszor, aki először végzett szívátültetést Magyarországon, vagy például Tölösi Péter, a MATÁV műszaki vezérigazga­tója, de Gálszécsy András mel­lett van még egy ex-miniszte- rünk, hiszen közismert, hogy Kádár Béla is Pécsett érettségi­zett, a Nagy Lajosban. S egy cél vezérli őket, hogy Baranya az országos közéletben minél szé­lesebb körben jelen legyen. Dr. Szabó Zoltán pro­fesszor ma már nyugdí­jas, s megle­hetősen büsz­kén vallja magát sásdi- nak, hiszen édesapja is ott volt körorvos és Baranyának e dimbes-dombos vidékén nőtt fel. Pécsett érettségizett és itt avatták orvossá is.- Ön hogyan tekint e baráti társaságra?- Ma már nyugdíjas vagyok, több szívműtétről nem álmo­dom, de talán bizonyos tapasz­talataimat kamatoztathatom. Jó, hogy a szakma számon tart. De az is jó, hogy bekerülhettem ebbe a körbe, ahol amolyan jó­tékony lobbizás folyik azért a szűkebb régióért, szülőföldért, amit soha sem felejt el az em­ber, különösen akkor nem, ha ifjúságának élményei onnan fa­kadnak.-Lobbizni a megyéért. De hogyan?- Adott esetben akkor mon­dani valamit, elejtve egy-egy szót, amikor arra szükség van. De hogy konkrét legyek, a Ná­dor Szálló ügyét a mi baráti kö­rünk is felkarolta, s talán ennek tudható be, hogy a Danubius is fölfigyelt rá, hiszen a szálloda- konszern egyik vezetője nem csak baranyai, hanem a körünk tagja is.- Ön gyakorta megfordul Baranyában?-Hogyne. Legközelebb no­vember 24-én megyek, akkor lesz Papp Lajos professzor ba­rátom székfoglalója a POTE-n. Gálszécsy András ex-miniszter, a Magyar Nemzeti Bank biz­tonsági ügyekkel fog­lalkozó igaz­gató helyet­tese, a MA­LÉV fel­ügyelő bizott­ságának el­nöke mohá­csi. Gondo­latban talán egyre gyakrabban jár a bédai Duna-parton, hiszen vallomását is evvel kezdte.- Szabó professzor az Önök társaságát a negyvenöt előtti, úgymond öreg diákok társasá­gával rokonította, mondván, hogy az alma mater a diákra mindig számíthat.- Ez pontosan így van. A ci­vil hagyományokra építve gon­doltuk ki még 1993-ban e csa­pat megalakítását, s azt hiszem jól döntöttünk. Szinte minden megyének van már hasonló köre, s én úgy gondolom, hogy igazán most és a jövőben lehet majd a megye érdekében tenni valamit. Vége a déli elzártság­nak, s talán az ország gazda­sága is előrelendül.- Önök évente kétszer talál­koznak. Egyszer Budapesten, s a gyakorlat szerint egyszer Ba­ranyának más-más régiójában.- Talán véletlenül alakult így, de a baranyai találkozók azért különösen érdekesek számomra, mert ezeken a regi­onális összejöveteleken az adott terület polgármesterei is részt vesznek, s van mód meg­ismerni és meghallani gondjai­kat, problémáikat. Akad szocia­lista párti és MDF-es ország- gyűlési képviselőnk is, akik ott ülnek, ahol a politikát csinálják. Számukra is muníciót ad egy- egy ilyen konzultáció. De egyéb lehetőségeink is adódnak a megye népszerűsítésére. Leg­utóbb például azt találtuk ki, hogy meghívtuk mindazon or­szágok nagyköveteit, akiknek baranyai partnervárosuk van. Gráf József szocialista párti képvi­selő, szabad­szentkirályi szövetkezeti elnök, aki he­tente négy napot a fővá­rosban, hár­mat Baranyában tölt. Mint em­lítette, van módja hozni és vinni az információkat.- Közelítsünk a kérdéshez pragmatikusan. Ön szerint mi haszna van e baráti körnek?- Minden polgári társada­lomban szükség van a civil szervezetekre. Ilyen szervezet a miénk is. A résztvevők között teljes a konszenzus, amennyi­ben mindenki szereti Baranyát és akar is tenni érte valamit. Ritka manapság ez, a különféle eszmék és elvek mellett fel­aprózott Magyarországban, hogy más-más világnézetű és világlátású emberek közös ügyet találva barátokká válhat­nak.- Ön említette, hogy e kötő­dés életre szóló.- És alkalomadtán azt is je­lentheti, hogy ha döntéshozó pozícióba kerül az ember, e kö­tődései meghatározóak a dön­téshozatalnál. Én nem nagyon szeretem a lobbizás kifejezést, de most ennél megfelelőbbet nem találnék erre. Nem tudom, hqgy a kezébe akadt-e Róbert László spanyol nyelvű lapjának az a száma, amelyben gyönyörű fényképes riportot írt Pécsről, s ami feltehetően e nyelvterület számára nemcsak információ­kat nyújt mediterrán városunk­ról, hanem kézen fogja a turis­tát és idevezeti? Vélem, hogy ebben a riportban az is benne van, hogy Laci pécsi gyerek volt egykor. Bőzsöny Fe­renc egy ki­csit mindig Pécsett él, hi­szen pesti la­kásába haza­vitte a már le­bontott Pa­csirta utcai vendéglő cég­tábláját. Édesapja vendéglője volt ez. Ő maga Pécsett járt elemibe majd a Piusba.-A kocsmárosnak szőlője is volt, s ha igen, Bőzsöny Ferenc tükepécsi. Vagy nem?- Dehogynem. Még most is eljárok néha abba a Makár he­gyi szőlőbe, ami a miénk volt, bár már ritkább az alkalom. Senkim sem él azóta Pécsett, hogy édesanyám kikerült a te­metőbe. De igaz barátom sze­rencsére akad még.- Megkérdezhetem, hogy mi­ként lobbizhat Baranyáért?- Szerényen, a figyelmet odairányítva. Most például egy újabb műsorra készülve eszem­be jutott, hogy Baranyában mi­lyen sok olyan község van, melynek a neve fára végződik, hogy mondjuk Katádfa, Márfa, Mánfa, Budafa, Boldogasz- szonyfa. Nos legközelebb erről esik szó. Kozma Ferenc Ufólesen a chilei légierő Első ízben kapcsolódik be Chi­lében a légierő is a földönkívü­liek utáni kutatásba. Mint San- tiagóban ismertté vált, a kato­nai vezetés szakértőket delegál a ,rendellenes légi jelenségek tanulmányozására” nemrég alakult bizottságba, amelynek tagjai közt csillagászok, fizi­kusok és más tudományágak tudósai foglalnak helyet. A hírrel kapcsolatban az AFP megjegyzi, hogy a más világokból érkező titokzatos látogatók számára Chile külö­nösen vonzó célország. A dél­amerikai országban ugyanis csupán ebben az évben mint­egy hatvan ufót észleltek. Egy Santiagóban májusban rende­zett nemzetközi ufológus ta­nácskozáson bemutattak egy amatőr videófelvételt, ame­lyen látható volt, amint az észak-chilei partvidéken egy ufó hosszú perceken át köve­tett egy autót. Chile északi ré­szében él Tito Fernandez dal­költő, aki huszonhárom éve eskü alatt vallja, hogy elra­bolta őt egy ufó. A most megalakult bizott­ságnak, amely a polgári repü­lésügyi hatóság alá tartozik, az a feladata, hogy kivizsgálja a megfigyeléseket, kivéve az ál­lítólagos emberrablásokról el­terjedt híreszteléseket. Hársfai István jegyzete ízlések és oszlopok De gustibus non est disputan- dum - mondták már a régi rómaiak, vagyis hogy az ízlé­sekről nem lehet vitatkozni. Mert ami nekem tetszik, az esetleg nagyon nem tetszik neked, viszont amivel te elé­gedett vagy, attól én elborza­dok. Hát így volt minap, ami­kor elmentem a Havihegyre megnézni, amit oly nagyon ajánlottak a figyelmembe. Mentem a hatalmas fehér sziklaszirt mellett, amelyen Rétfalvi Sándor megrendítő Corpusa magasodik városunk fölé. Lehetetlen nem arra gondolni, hogy ez a halálos görcsbe merevülő Krisztus­szobor olyan alkotás, mely­nek a környezetébe csak szé­pet - vagy ha azt nem, hát in­kább semmit sem! - szabad csinálni, építeni. Ám kevéssel a szirt után, a 300 éves ká­polna felé mendegélve ért az elborzasztás. Ott, ahol a mélybe szakad a Havihegy oldala, s az út és a szakadék közt keskeny fennsík van, egy kerek pódiumon lakásból ki- vénhedett fotelek láthatók, mellettük meg egy „termé­szetvédelmi magánterület” feliratú tábla, s mindezek előtt egy különös oszlopsor álldo­gál. Fehérek, szabálytalanok (a vájolatok - kannelúrák - az előírásos homorú helyett domborúak), s hiába van mindnek a tetején valamiféle, klasszikus ion-formára emlé­keztető oszlopfő, amiknek az elméretezés miatt semmi kö­zük az oszloptörzshöz. Vagyis az egész nem az, ami. Sajnos. Ezért zavaróak ezek az oszlopok, hogy finomak legyünk -, itt a Rétfalvi-fe­szület tőszomszédságában. Mondjuk egy távoli szőlőben a kvaterkázó-hely körül lám­paoszlopoknak jópofák lehet­nének (itt is lámpaoszlopnak szánhatták őket), de itt? ... Mégis disputáim kéne az íz­lésről. Úgy általában is. Félelem-oldal az Interneten Az Amerikai Egyesült Álla­mok polgárainak lelki egész­ségén őrködő állami intézet is megjelent az Interneten. Jó néhány oldalt foglalt le a „fé­lelem” témaköre számára. A < http://www.nimh.nih.gov/ anxiety > címen föllelhető, a maga nemében egyedülálló program részletesen tájékoztat a félelem különféle formáiról. Ilyen az általános félelmi álla­pot, a páni félelem, a megráz­kódtatás utáni félelem, az iszony, a kényszeres félelem a kényszerképzetektől stb. A megalapozott vagy alap­talan, ám mindenképpen be­teges félelmeiktől szenvedők és családtagjaik felvilágosítá­sát szolgálják az új Internet­oldalak. Segítenek abban, hogy megértsük azokat az ember­társainkat, akik félelmek kö­zepette próbálják elviselni könnyűnek nem tekinthető életüket. Az amerikai lélek­gyógyászok nemes jelszava: „Fogjuk meg a rászorulók ke­zét, emeljük lelkűnkhöz őket, amíg nem késő”. Egymillió dolláros bankjegy Oroszországban Egymillió dolláros bank­jegyre bukkantak a nyomozók az oroszországi Volgográd- ban - egy razzia során egy üz­letembernél találták a külön­legességet. Az elsőként meg­kérdezett orosz szakértők sze­rint a páratlan „értékpapír” valódinak tűnik, fellelhetők rajta az igazi dollárok felis­merését lehetővé tevő megkü­lönböztető jegyek. Címolda­lán a New York-i Szabadság­szobor és az „Egymillió dol­lár” felirat szerepel. Az eset természetesen az amerikai bűnüldözők figyel­mét is azonnal felkeltette. Égy névtelenül nyilatkozó titkos- szolgálati szakértő elmondása szerint az Egyesült Államok­ban jelenleg forgalomban lévő legmagasabb címletű bankjegy a százdolláros. Ko­rábban, kizárólag nagyobb bankközi műveletek lebonyo­lítására használtak 500, 1000, 5000, 10 000 és 100 000 dol­lárosokat is, de ezeket a bankműveletek teljes gépesí­tése fölöslegessé tett. Gyártá­sukkal leálltak, a bankjegye­ket bevonták, de elképzel­hető, hogy néhány magán­kézben maradt - vásárlásra azonban természetesen hasz­nálhatatlan. Egymillió dollá­ros bankjegyet viszont hivata­losan sohasem nyomtak. En­nek ellenére igazából nem le­het hamisítványnak nevezni, hiszen nem létező pénzt jogi­lag nem lehet hamisítani. Az amerikai szakértő sze­rint valószínű, hogy a külön­legességet alvilági célokra használták. A másik lehető­ség: a Milliomosok Nemzet­közi Szövetsége gyártmányá­ról van szó. A Florida állam­beli Clearwater városkában működő cég mindössze 15,50 dollárért bárkinek küld bármi­lyen címletű, a valódira szinte megtévesztésig hasonlító dol­lár-bankjegyeket. A vállalat szerint ez ragyogó ajándék barátoknak és kollégáknak! Ha gépjármű-felelősségbiztosítás, akkor Még 1000 Ft a kedvezmény új ügyfeleinknek, ha ügyfélszolgálati irodáinkban vagy a vidéki postákon személygépkocsi gépjármű-felelősségbiztosítást kötnek.

Next

/
Thumbnails
Contents