Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-24 / 322. szám

1997. november 24., hétfő Háttér - Riport Dhnántúli Napló 9 Országgyűlési képviselők és választók - négy év tükrében (8.) Többet nem téveszthetünk utat MDF Baranya megyei lista: beszélgetés dr. Kádár Bélával Vége felé közeledik a választási ciklus. Ez egyfelől a pártpoliti­kai csatározások megélénkülésével jár, másfelől a mérlegkészí­tés kötelezettségével: hol tartunk a négy évvel ezelőtt megfo­galmazott célok megvalósításában. Interjúra kértük Baranya megye országgyűlési képviselőit: sorozatunkban arról beszél­getünk, milyennek látszik a képviselő és a választópolgár az elmúlt időszak eseményeinek, munkájának tükrében. Arra a kérdésre, hogy mit ho­zott Horn Gyula kormánya az elmúlt több mint negyven hó­nap során, dr. Kádár Béla egy­kori külgazdasági miniszter, az MDF baranyai képviselője a következőket mondta: a vártnál talán kevesebb megpróbálta­tást, de szabadulást nem. Tör­ténelmileg örökölt gondjaink helyenként enyhültek, másrészt átalakultak, néhol szaporodtak. Kádár Béla, valaha pécsi ciszteres diák, aki a gazdaság- tudomány világában töltötte napjait, s akit még ma is pro­fesszor úrnak szólítanak, a ka­tedrát cserélte el a napi politizá­lásért, de ha most kellene erről döntenie, sem csinálná más­ként. A rendszerváltás politi­kusa lassan a negyedik évben ellenzékben. Ami a legszomo­rúbb számára, hogy ebben az elmúlóban lévő parlamenti cik­lusban nem volt cselekvési tere az ellenzéknek, még a konst- ruktivitás legkisebb jelét sem tapasztalhatták a kormányzó­pártok részéről. Reményei sze­rint ennek a tehetetlenségnek az 1998-as választások nyomán (a jelenlegi ellenzék sikerében) vége szakad.- Úgy véli, a gondjaink sza­porodóban. Kifejtené bőveb­ben, hogy mire gondol?-Az ország szempontjából jó dolog, hogy megkezdtük a kimászást az adósságcsapdá­ból, az állami eladósodás bruttó belföldi termékhez viszonyított aránya kereken egyötöddel csökkent, s az Európai Unió át­lagánál alacsonyabb. Jó az is, hogy az elmúlt három évben a felére csökkent a fizetési mér­leg deficitje, s az infláció és a gazdasági növekedés üteme azonos lesz az 1994-es évivel, s hogy a legutóbbi hónapokban már láthatók a gazdasági élén­külés jegyei. Az állami pénz­ügyi viszonyok javulásáért azonban az ország súlyos árat fizetett. Az elmúlt három évben a reálbérek színvonala 12 szá­zalékkal, a reálnyugdíjaké 21 százalékkal, az állami vagyon értéke pedig 700 milliárd fo­rinttal csökkent.- Ezzel azt is állítja, hogy a kérész életű javulást nemcsak a múlt, hanem a jövő' feléléséből is finanszírozni kellett.- Ez nyilvánvaló. A beruhá­zások stagnálnak, s a kormány­zat erőteljesen megnyirbálta az oktatási, egészségügyi és csa­ládtámogatási kiadásokat. Sza­porodtak a lakosság megélhe­tési gondjai, súlyos működési zavarok keletkeztek az oktatás­ban, az egészségügyi és szociá­lis ellátásban, romlott a közbiz­tonság. Nézzen körül! Egyre növekszik egyes térségek és te­lepülések leszakadása, kiszorul a belföldi vállalkozó az export­ból, a belső piacról, a kiskeres­kedelemből. Mind az elméleti közgazdász, mind az üzletem­ber egybe szokta vetni az eredményeket a ráfordítások­kal. Nos, ennek alapján az or­szág-mérleg nem kedvező. A pénzügyi helyzet mai javulásá­nak holnap lesz a böjtje!- Sokféleképpen és sokfélül hall az ember értékítéletet. S ami némileg ellentmond annak, amit mondott, jelesül: külföld­ről többnyire kedvező képet fes­tenek a jelenlegi Magyaror­szágról.-Ez még önmagában sze­rencse, hiszen a kicsi és eladó­sodott országnak mindig sokba kerülhet a nagyvilág kedvezőt­len véleménye. A jelenlegi kormányzat szerencsésebb volt, mint elődje, hiszen az elmúlt három évben a kedvező időjá­rás jó mezőgazdasági termés- eredményekét hozott, a recesz- szió helyett megélénkült a nyu­gat-európai és a kelet-európai térség gazdasága, megszűnt a délszláv háború és annak kap­csolatfékező hatása. A nagyvi­lág egyébként is a kis országok politikai stabilitásában és fize­tőképességében érdekelt, a veszteséglisták iránt közömbös. Az ország jövőjének építése azonban a gazdaság, sőt a a tár­sadalom működési hatásfoká­nak tartós javulásán alapul, nem pedig a privatizációból származó egyszeri bevételeken, s nem a jövőépítési kiadások le­faragásán. A privatizációs be­vételek puha párnáját egyéb­ként már jövőre elfújja a szél értékesíthető vagyon hiányá­ban, a lespórolt jövőépítési, családépítési, oktatási, egész­ségügyi pénzeket pedig az élet úgyis kiköveteli magának.- Ezek szerint Ön javíthatat­lan borúlátó?- Korántsem. Az ország kor- szerűsödési teljesítményei az elmúlt hét évben jóval kedve­zőbbek, mint mostoha sorsú térségünk többi országaié. Az egyensúlyi követelmények tisz­teletben tartása mellett egy vál­lalkozás barátabb, társadalmi­lag érzékenyebb politika kibon­takoztatása energiákat szaba­díthat fel, teljesítményi fordula­tot hozhat. Magyarország esé­lyei megfelelő politikával kiak­názhatok az európai integrá­ción, különösen a kárpát-dunai térségen belül.- Van-e módja, mint bara­nyai képviselőnek, hogy lobbiz­zon a megye érdekében?-A kormánykoalíció az el­múlt választások alapján a par­lamenti helyek 73 százalékát el­lenőrzi, s ebben a szétaprózott ellenzék mozgástere igen szűk. A koalíció erőfölénye elhárít­hatja az ellenzéki bírálatokat, semmibe veheti a javaslatokat. Én a költségvetési bizottság el­nökeként és az Európai Integ­rációs Bizottság tagjaként dol­gozom és látom el feladatomat. A megyében kialakult helyzetet egy szem fideszes képviselőtár­sammal befolyásolni közvetle­nül természetesen nem tudom. Ugyanakkor közvetve, nemzet­közi kapcsolataimon keresztül tudok valamit tenni, támogatom a megye külföldi bemutatkozá­sát, a gazdaságpolitikában pe­dig az országos átlagnál kedve­zőtlenebb helyzetű Baranya megye gondjainak enyhítését.- Mert gondjaink akadnak bőven szőkébb pátriánkban is.- Igen. Ilyen gondnak tartom az országos átlagnál nagyobb mértékű visszaesést a beruhá­zásokban, a bányászat és a könnyűipar egyidejű leépítését, az aprófalvak sokaságából, az oktatási ráfordítások megnyir­bálásából adódó feszültségeket, amit nem ellensúlyoz aktív kormányzati térségfejlesztési politika. A további leszakadás megakadályozására például ott a remény, a délszláv újjáépítés­ből fakadó lehetőségek kihasz­nálásában, ami még az elkövet­kező kormányzati ciklusban is alapvető lehetőségünk marad.-Hét-nyolc hónappal a vá­lasztások előtt hogyan ítéli meg az ország politikai jövőjét?-Az ellenzéki pártok min­denkor és mindenek előtt a hi­vatalban lévő kormányok levál­tására törnek. Az ország szem­pontjából a választások tétje az ország jobb kormányozható- sága. Ebben a ciklusban óriási parlamenti többség, átfogó gazdasági és tömegtájékozta­tási hatalom, kedvező időjárás és nemzetközi széljárás figye­lembe vételével a kormányzat teljesítménye enyhén szólva nem lenyűgöző. Bár hozzáten­ném, hogy az elkövetkező cik­lusban a vagyontartalékok ki­merülése után, és az európai in­tegrálódás előtt, a kormányzat feladatai jóval nehezebbek lesznek. A Magyar Demokrata Fórum, melynek a képviselője vagyok, a nemzeti érdekből és értékekből kiindulva kíván gyakorlati megoldást találni az ország gondjaira.- Milyen esélyekkel?- Nézze, az MDF határozott arculatú, jó szakemberekkel rendelkező, az európai keresz­tény-konzervatív pártok együttműködési rendszerében résztvevő párt. Szerintem a vá­lasztásokból jóval erőteljesebb pozíciókkal kerül majd ki, mint amit az ellenérdekelt közvéle­mény-kutatók ma jeleznek. Ugyanakkor a választások minden bizonnyal a jelenlegi­nél jóval bonyolultabb, diffe­renciáltabb politikai erőteret alakítanak majd ki. Ebben az ország kormányzása kifinomul­tabb pártközi együttműködési technikát követel. Az MDF olyan pártokkal és szervezett erőkkel tud szoros együttmű­ködésben gondolkodni, ame­lyek azonos értékeket, célokat és nemzeti érdekeket követnek. Egyébként a választási, vagy választások utáni együttműkö­dés a programegyeztetés sikere­inek függvénye.- Hogyan látja a jelenlegi el­lenzéki erők jövőjét?-Napjainkban az ország is­mét sorsát hosszú távra megha­tározó folyamatok előtt áll, s ehhez szilárd bázissal rendel­kező, felkészült és cselekvőké­pes kormányzatra van szükség. Valamivel konkrétabban: még egyszer nem téveszthetünk utat! Kozma Ferenc Harminckét évesen nagymama A spanyol Maria del Carmen Llanes csu­pán 32 esztendős, de már nagymama. A Barcelonában élő asszony 18 éves lánya a múlt héten egészséges fiúgyermeknek adott életet. Az újdonsült nagymama maga is mind­össze 14 éves volt, amikor megszülte leá­nyát, s a spanyol törvények értelmében akkor még nem köthetett templomi házas­ságot 17 éves barátjával. A Jordi névre ke­resztelendő unoka nem mindennapi ro­konsággal büszkélkedhet: dédnagyma­mája 63, üknagyanyja pedig 83 éves. Két nagynénje viszont mindössze 14, illetve négy esztendős. „Ez már a családban van nálunk” - nyilatkozta a boldog nagy­mama, aki öt nemzedék szokatlanul fiatal anyukáira tekinthet vissza. Dr. Szalai István jegyzete Rohan az idő Városunkban - Pécsett - már teljesen megszokott, hogy a rokkantak számára fenntartott parkolóba ilyen jogosultság­gal nem rendelkező autók áll­nak be. Az már némi feltűnést kelt, mikor ilyen parkoló elé állnak keresztbe, mert három­négy autótól veszik el a par­kolás lehetőségét. Színhely a vasútállomás; keresztben álló autó, amiben egyelőre beszélgetnek. To­vábbi dudálásra kérdő arc, hát ezek mit akarnak? A gyüle­kező autókat látva vezetője éti csigát megszégyenítő lassú­sággal kiszáll, majd hosszan tartó búcsút vesz hölgyutasá­tól, mint akit sokáig nem fog látni. (Bizonyára a MIR űrál­lomásra készül.) Aztán visz- szaül, és szemmel láthatón töri a fejét, hogy milyen cí­men húzhatná el még tovább az időt (a csík helyett), bízván abban, hogy a türelmetlen­kedő autóban nem ül Savon, vagy Alvics Gyula. Mikor már az autóbuszok is bonyo­lítják a helyzetet, lassan elvo­nul. Ennyi -, mondják a tévé­sek. Fiatalember! El nem tudja képzelni, mennyire rohan az idő. Hipp-hopp elrepül egy­két évtized, és ön korántsem fest ilyen unott, hetyke le­génynek. Előfordulhat, hogy csontritkulása lesz, hogy ösz- szeroppan egy-két csigolyája. A világért sem kívánom! Vagy egyik lába rövidebb lesz (a másik természetesen hosszabb), mert elütötte önt egy háttal kikanyarodó autó, amelyikben a vezető elmé- lyülten telefonált. (Isten őrizz, hogy így járjon!) De ha neta­lán mégis a jelenlegi kímélet­len nemtörődöm nagy több­ség helyett egy-két évtized múlva ahhoz az alázatos ki­sebbséghez fog tartozni, me­lyet a kijelölt helyen akadá­lyoznak a parkolásban, ön lesz az első, aki panaszlevelet ír mindenhova, a Vatikántól kezdve az ENSZ-ig. Termé­szetesen, ha még tudja moz­gatni az ujjait. Amit őszintén kívánok. Kínában mindent fölfalnak a patkányok Kínában évente 10 millió tonna gabonát falnak fel a patkányok - adta hírül a Reu­ters a kínai sajtóra hivat­kozva. Az 1,2 milliárd lelket számláló ország legtöbb terü­letén az idén bőséges ter­mésre számítanak, ám pat­kányból is egyre nagyobb a szaporulat az utóbbi eszten­dőkben. A rágcsálók elleni harc fő felelősei a helyi kormányza­tok, nekik kell megfelelő ga­bonatárolásról gondoskod­niuk és hatékony patkányir­tásról a gabonaföldeken. A patkányok a nagyváro­sokban is kellemetlenkednek: előszeretettel rágcsálják szét a telefon- és villamos kábele­ket. Szemtelenségükre jel­lemző, hogy fényes nappal is zavartalanul futkároznak az utcákon. Kínában tavaly 504 millió tonnás rekordtermést takaríthattak be gabonából. A hivatalos becslések szerint az idén valamivel fél milliárd tonna alatt lesz a termés. i---------------------------------------------------------------------------1 Toponáry Autóház 7630Pécs, Pécsváradi út 27. Toponáry Autószalon 7900Szigetvár, József Attila u. 83/2. Számunkra az ön kényelme és biztonsága a legfontosabb. Ezért a november 15. és december 31. között megrendelt Ford Mondeohoz most 4 db Michelin téli gumit adunk ajándékba. Jövőbe vezet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents