Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-23 / 321. szám
A tornádó mind Mint ahogy Kunszentmártonban is szinte , »Amerikából jött”. Annyiban igen, hogy ez a hihetetlen erejű forgószél jobbára a karibi térségben tombol. Újabban, hogy videotékákban már a természeti katasztrófákat a lakásba hozó filmeket is lehet kapni, éppen a tornádóról készült az egyik legsikeresebb. A mozikban pedig annak az elszánt csapatnak a munkájáról készített alkotást vetítették, akik minden áron a tornádó szívében szerették volna méréseiket elvégezni. Határtalan erők dolgoznak egy-egy ilyen hatalmas forgószélben. Volt a kunszentmártoninál erősebb nálunk is, legutóbb Nagyatád környékén - jó húsz évvel ezelőtt -, amikor felkapott egy kombájnt is és átemelte egy ház felett. Időnként megjelenik kisebb „gyerektornádó” a Balaton vizén, volt rá eset, hogy halakat szippantott fel, és kicsit „megutaztatta” a csillogó állatokat. A valóban gigantikus és pusztító tornádók tölcsére több száz méterre magasodhat a föld felszínétől, alul az átmérője is száz méterekkel mérhető, szívében a szél sebessége elérheti az óránkénti 300-400 kilométeres sebességet. M. A. Szilveszteri virágok Mind többen figyelik településük időjárását. Ez a hobbi újabban legalább annyira népszerű, mint a helytörténet-kutatás. A hazai hivatalos időjárás-előrejelzés egyre inkább figyelembe veszi a helyi adatokat. Elképzelhető, hogy pár év múlva Baranya vonatkozásában közük majd Sásd, Máza, Pécs- várad, Mágocs, Siklós, Szigetvár várható időjárás-alakulását. A felsorolt helyeken magán meteorológiai központok működnek. Máza, Siklós és Szigetvár miniállomása már az országos megfigyelő és mérő- rendszerbe tartozik. A Meteorológiai Szolgálat külső-munkatársa csak az lehet, aki saját erőből beruház. A mázai Völgyi Ernő csaknem 100 ezer forintot költött műszerállománya kialakítására, miként a Tolna megyei Csikóstöttösön Kovács Lóránt is. Sásdon Maksai Zoltán, Mágocson pedig Dittrich Endre immár évtizedek óta a nap több szakában egyebek között hőmérsékletet, szélirányt és -sebességet, és amikor esik vagy havazik -, csapadékot mér. Maksai tanár úr majdnem fél évszázada rögzíti városa időjárás-alakulását. Most is vizsgálja a Napot, a csillagokat, számon tartja a rendhagyó virágzásokat is. Vaskos naplója sok adatot őriz: már szilveszterkor nyílott az ibolya és a kankalin, amikor a hegyháti hűvös klímát mediterrán eredetű légáramlat lan- gyosította. Csuti J. Alcatraz, a börtönmúzeum Az USA múltja olyan csekély, hogy mindenből, ami tízévesnél öregebb, történelmet csinálnak. Hogyne tartozna ide a San Francisco-i öbölben lévő Alcatraz börtön, amit valaha a világ leghírhedtebb fegyintézeteként tartottak számon, ahonnan állítólag lehetetlen volt a szökés. A parttól néhány kilométerre fekvő szigeten az 1850-es évektől katonai támaszpontból fokozatosan kialakított börtön „fénykorában” 600 nehéz bűnözőnek adott otthont jó néhány évre. Mikor 1912-ben elkészült a vasbeton cellarengeteg, az épület a világon a legmodernebbnek és legbiztonságosabbnak számított. Persze, ettől függetlenül folyamatosan voltak szökési kísérletek, amik viszont egytől egyik meghiúsultak, és az elkövetőket további 5-10 év büntetéssel sújtották. A számos elítéltből volt „számos” világhírű is, s közülük is kiemelkedik a gengszter-legendává vált A1 Capone, aki négy és fél évet húzott le Alcatrazban, igaz, ezen időt majdnem végig a gyengélkedőn töltötte szegény, úgyhogy celláját nem is mutogatják manapság. Végül Alcatrazt elérte a végzet, és mikor 1962- ben egy hármas szökési kísérlet az óceánba való fulladással végződött, Robert Kennedy igazságügy-miniszter bezáratta a börtönt. M. K. A szakállas királynő A templom fölé magasodó sziklafal mögött van a Királyok völgye, a fáraók titkos temetkezési helye. Az óegyiptomi építészet egyik legszebb emléke a Deir el-Bahari-i templom. A muzulmán fundamentalisták hétfői merénylete annak a fáraónőnek az emlékhelye előtt történt, aki hajdúi Egyiptomnak békés virágzást hozott. Hatsepszut II. Thotmesz főfelesége és féltestvére volt. Mivel házasságukból csak egy leány született, a fáraó utóda az egyik mellékfeleség fia, a kiskorú III. Thotmesz (i.e. 1479-1425) lett. Ám az ambiciózus özvegy társuralkodóként és feleségként két évtizedre kezébe kaparintotta a hatalmat. A fáraónő gyakran ábrázol- tatta magát királyi szakállal férfinak, ám uralma a nyugalom jegyében telt el. Felhagyott az ázsiai hódításokkal, csak Nú- biát fűzte erősen a birodalomhoz. A kereskedelemre és az építkezésekre összpontosított, továbbá sikeres expedíciót indított Kelet-Afrikába. III. Thotmesz i.e. 1458-ban a hódító háború híveivel megdöntötte a fáraónő uralmát, és megpróbálta még az emlékét is eltörölni. A mai fanatikusok, 3555 év múltán Hatsepszut halotti temploma előtt áldozták fel Egyiptom jó hírét. D. I. Férfidíszek története Hímlobogónak is nevezik, s a férfiasság jelzőjeként tartják számon azt a különös képződményt, mely szemmel láthatóan is jól elkülöníti a férfit és a nőt. A növekmény neve: szakáll. Évszázadokon át volt heves vita tárgya, mi lehet valójában a szakáll igazi feladata. Volt, aki úgy tartotta, hogy a toroktájék védelmére szolgál, afféle természetes sálként. Míg a nő és a gyermek ugyanis a barlang melegét élvezte, a szorgos férfi a természet erőivel dacolva mamutra vadászott. Az elmélet ellenzői szerint azonban, ha a férfin amúgy szőrből-bőrből ruha volt, akkor miért éppen a nyakát hagyták volna ki. Kutatók ma már úgy látják, hogy a szakáll az állkapocs hangsúlyozására szolgál. Az agresszív hím az állatoknál is előrelöki az állát, s nem véletlen, hogy a férfiaknak kiugróbb állkapcsuk van, mint a nőknek. Az állszőrzet tehát a domináns felnőtt hímet jelenti. A szakállviselet persze a divatnak is függvénye. Mostanában a borotvált áll a divatos, ami a férfiaktól bizonyos áldozatot igényel, hiszen ha valaki mondjuk 18 évesen elkezd borotválkozni, az 60 éves korára összesen közel 2600 órát (vagyis majd 110 napot) tölt el azzal, hogy szőrzetétől megszabaduljon. Megéri viszont, mert a hölgyek jobban kedvelik az erőteljes, ám sima állkapcsot, mivel ez kevésbé fenyegetőnek mutatja a férfit. A szakál- lellenzők egyes korokban olyannyira elragadtatták magukat, hogy 1830-ban például Massa- chusettsben egy szakállas férfit kővel dobáltak meg és a helyi vallási közösség sem fogadta be. Az Erzsébet-kori Angliában pedig a szakállakra adót is kivetettek. H. I. Gy. VD1V Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés november 28- án (péntek) déü 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. ÚVDN Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34. (VIII. emelet 801.) A múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Végre sikerült meggyőznöm a kicsit, hogy dobja el azt a buta cumit.” A sorsoláson a szerencse Szőke Györgyné- nek kedvezett (Pécs, Radnóti M. u. 1/B.), aki fúvós haj spirált nyert. E heti rejtvényünk megfejtői között ébresztős rádiót sorsolunk ki, amely szerkesztőségünkben vehető át. Tíz nap eltelte után - ha nem jelentkeznek érte - a vidékieknek elküldjük postán.
