Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-23 / 321. szám
MAGYARORSZÁGá NTUL Bajai drogfogás Hat kilogramm heroin volt annál a jugoszláv állampolgárnál. akit pénteken késő ste Báján fogott el az Or- zágos Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni szolgálata a helyi rendőrök segítségével. A rendőröknek gyanús lett egy szabálytalanul közlekedő külföldi autó, s követni kezdték. A férfi a Baja közelében lévő erdős területen állt meg gépkocsijával, bement a fák közé, majd onnan egy drogot tartalmazó csomaggal tért vissza. Ekkor csapott le rá a rendőrség szervezett bűnözés elleni csoportja. A lefoglalt kábítószer feketepiaci értéke körülbelül 50 millió forint. Az őrizetbe vett személy kihallgatása megkezdődött, és ugyanakkor szombaton folytatódott az erdős rész átkutatása. A rendőrök feltételezik, hogy esetleg további kábítószert találhatnak az erdőben elrejtve. Bajai információink szerint a rendőrség nagy erőkkel, legalább harminc kocsival szállt ki a helyszínre, lapzártánkig azonban nem találtak további drogot. Közelről Valódi telefonmikulás Bárki hívását szívesen fogadja a Télapó FOTÓ: WÉBER T. Csak tárcsázni kell a 06/25/241-206-os számot, s ha szerencsénk van, azonnal jelentkezik egy hang: Jó napot kívánok, itt a Mikulás bácsi! Nos a drót forró, hiszen mint azt Horváth Ágoston, Nagykarácsony község polgármestere említette, szinte állandóan cseng a telefon. A néhány éve bevezetett karácsonyi-adventi postaszolgálat mellett külön Mikulás-házat építettek, ahol november 15-étől január végéig naponta három, előre bejelentkezett gyermekcsoportot fogadnak (már telt ház van), s ezek közé beszorítanak néhány éppen érkező családot, akik a Mikulásra kíváncsiak, A 2425 Nagykarácsony címre levelet is lehet írni, amire válaszolnak. Tavaly közel százezer gyermek küldött levelet a Télapónak, köztük sok külhoni, még a tengerentúlról is. Az idén megkettőzött a forgalom. S hogy ki a Mikulás? Én megkérdeztem, de csak annyit mondott, hogy ő bizony valódi. Csak egy pletykás nagykarácsonyi ember mondta el, hogy a nyugdíjas tanító vette föl a piros kabátot, kucsmát. K. F. Ha lefagy a gép Veszély fenyegeti a Pen- tium-processzoros számítógépeket. A támadás ismét kívülről jön, a géphez értő - és ártó - ember a forrás. Kibukott ugyanis egy hiba ezen számítógépeknél. Ha valaki tud készíteni egy „C” programnyelven írt kódot, akkor játszva tönkreteheti a gépeket. Valószínűleg gyárilag hibás a processzor, azért reagál ilyen durván a számítógép erre a programra. Lapunknak egy szakértő elmondta, hogy feltehetően egy programírás közben keletkezett „mellékhatásról” lehet szó, azaz nem direkt rongálásra írtak egy szoftvert, s nem számítógépes kalózok műve. A program az Interneten is feltehető valamely rendszerre, ez azonban elég bonyolult. De ha egy felhasználó közvetlenül hozzáfér egy rendszerre kötött géphez, az egész láncot blokkolhatja, komoly kárt okozva. Ny. Sz. Megújuló lopások Mohácson egy időre megszűntek az autólopások. Hogy miért tűnnek el újra járművek, arra lehet hogy létezik egy nem is annyira X-ak- táha illő magyarázat. A rendőrség nemrégiben letartóztatott egy héttagú bandát, akik autólopással keresték meg a betevőt. A nyomozás során csupán ketten maradtak szabadlábon, a többiek addig kénytelenek voltak a rácsok között maradni. Míg a kis csapat a hűvösön volt, nem is történt új autólopás a városban. Eljött aztán a tárgyalás, s az első alkalom úgy végződött, hogy a gyanúsítottakat kiengedték - szabadlábon védekezhetnek. Ugyanakkor meglepő módon elkezdődtek az újabb autólopások a Duna menti városban. Az ügyet tárgyaló bírónő - arra hivatkozva, hogy az ügy még bírósági szakaszban van - nem kívánta kommentálni a szabadlábra helyezéseket. K. Sz. Ö. Egy óra és Alarm! Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) keretében működik az Alarm Centrum. Ők azok, akikre akkor számíthatunk, ha bajba kerülünk külföldön. A hatvanas évek végére egyre több alkalom nyílott arra, hogy utazzon a magyar. Nemegyszer bajba kerültek honfitársaink: baleset ugyanis külföldön is érheti az embert. Sokáig az OMSZ emberei utaztak a bajbajutottakért.- Akkor fogalmazódott meg az igény egy speciális szolgálatra, amikor a szilvásváradi fogathajtó világbajnokságon egy osztrák segédhajtó súlyosan megsérült - amputálni kellett a lábát, de ő csak otthon ment bele a műtétbe - meséli dr. Tóth Attila, az OMSZ vezető mentőtisztje, aki maga is ment külföldön. Leghosszabb akciója Peruba szólította a szakembert. A központban 24 órás szolgálatot tartanak - melyet általában több nyelvet beszélő orvosok adnak. Ha kell, egy órán belül indul a riadócsapat: ha pedig arra van szükség, külön- repülőgéppel hozzák haza a súlyos sérültet.- Nagy gond azonban, hogy sok honfitársunk nem veszi komolyan azt, hogy az utazása előtt nagyon fontos korrekt biztosítást kötni. Példának okáért: egy Korfuról történő különgé- pes mentés több, mint egymillió forintba kerül, s ha nincs biztosítás, csak úgy indulhatunk, ha valaki aláír egy költségvállalást, miszerint fizeti a hazaszállítás díját. A mentés nem teljesen veszélytelen: még a hőskorszakban dr. Tóth éppen lecsúszott egy mentési akcióról, mely soha nem tért vissza a ruandai konfliktusból: a gép nyomtalanul eltűnt. A legfontosabb tehát, ha utazunk, legyen biztosításunk, s vigyük magunkkal azt a telefonszámot, melyet bajban tárcsázhatunk - az Alarm Centrum száma: 1/344-37-30. Kincse Sz. Örs A bor és az étel művésze Az ételnek nem csak jó fűszerre van szüksége, de a jó horra is. S az étterem, amelyik igazán ad magára, sommelier-t foglalkoztat - minden borok s étkek tudóját. Mikes Márk, pécsi illetőségű fiatalember nem tréfából lógat a nyakában ezüst kóstoló csészét: ő éttermének sommelier-e. Képzettsége szerint ismeri a borokat, tudja azt, hogy melyik évjárat a legjobb, s már a pincében - talán már szüretkor - eldönti, melyik hordóból rendel majd, ha elkészül a bor. A sommelier művészete azonban nem csak ez. Az különbözteti meg a borszakértőtől, hogy mindig tudja, milyen ételhez milyen bor illik. A szó a francia saum - teher, teherhordó - szóból származik. A középkor pincegazdásza ő, ki a nagyvárosi előkelő éttermek világában lett szaktekintéllyé, jelenléte nélkül elképzelhetetlenek a rangos és elegáns fogadások, vacsorák. Zakója alatt kötényt visel, többféle dugóhúzóval, borhőmérővel „felfegyverkezve” segít a vendégnek választani. Azt a néhány bort ajánlja, melyek a leginkább illenek az étel fűszerezéséhez. Felelősségteljes feladat: a ' gasztronómia szentélyeiben a legolcsóbb borok • négyezer forintnál kezdődnek, egyes nagy francia, spanyol, olasz borok akár több százezer forintba is kerülhetnek palackonként. Hazánkban nem volt nagy divat a sommelier - éppen ezért nagyon kevesen vannak - általában rangosabb budapesti éttermekben dolgoznak. Márk - ki saját bevallása szerint igazán profi csak évek múlva lesz - Pécs és egyben a Budapesten kívüli Magyarország első sommelier-je most. K. Sz. Ö. Ötödik oldal HÍRCSOKOR Ütközés a siófoki elágazónál. Szekszárdon, a 6-os főút siófoki elágazójánál feltehetően a síkosság miatt tegnap két személyautó ütközött. Ketten könnyebb sérülést szenvedtek, míg egy személy súlyos állapotban került a kórházba. (cs) Kanizsa érmei. A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének nagykanizsai csoportja mintegy 600 darab, a város különböző intézményének és egyesületének valamint az éremgyűjtők évenkénti vándorgyűléseinek emlékérmeivel mutatkozott be a hét végén a helyi művelődési központban. (dj) Diszkósok borultak Gel- lénházánál. A Zalaegerszeg és Gellénháza közötti útszakaszon tegnap a lenti diszkóból hazafelé tartó fiatalok autója megcsúszott a jeges aszfalton. Két személyt csonttöréssel és agyrázkódással vitt el a mentő. (cs) Késtek a központi lapok. Egy hete, vasárnap Baranyában késtek az országos lapok vagy nem is értek célba, mert lapterjesztőnket, Kopj ár Gézát a szállító járműben munkavégzés közben érte a halál. Több lappéldány megsemmisült az autós baleset során. (cs) Regölyből Szekszárdra, majd Pécsre. A Tolna megyei faluban a hét végén egy férfit autó ütött el, és emiatt súlyos agyrázkódás ért. A sérültet a mentő először Szekszárdra, majd onnan Pécsre hozta vizsgálatra. Hosszú ideig volt eszméletlen, de most már javul az állapota. (cs) Támfal Dombóvárnál. Egy pécsi építő kft. Dombóváron a 61. számú út egy kilométeres szakaszának felújításában vesz részt. Szélesítik az utat, ezért támfal készül, hogy a közeli épületek ne süllyedjenek meg. (cs) Égett a nád Pakson. A város egyik utcájában szombaton kigyulladt a mozgó teherautó vágott nádrakománya a kipufogógáz szikrájától vagy az égő cigarettától. A tűz martaléka lett 1500 kéve. (cs) Két nap esküvő Nagykanizsán. A Honvéd Kaszinóban a hét végén megnyílt a Kanizsai Esküvő Kiállítás és Vásár. A divatbemutatókon menyasszonyi, menyecske és koszorús- lány ruha-modellek is láthatók. (dj) Rádió mellett Egy magyartalan magyar focivallomása Egyszer azt olvastam, hogy - kutatók állítása szerint - ha valakivel huszonegy napon át libamájat etetnek, de csak azt, tehát semmi köret és kenyér - akkor a huszonkettedik napon meghal. Megcsömörlik - népiesen szólva - e nagyszerű eledeltől. Lehet hogy így van, lehet hogy nem - mellesleg jómagam soha életemben nem jutottam annyi libamájhoz, hogy csak egyszer is jóllakhattam volna tőle - mindenesetre meg lehet csömörleni bizonyos szellemi tápláléktól is, ha sűrűn bombázzák az agyát az embernek az efféle étekkel. Én ronda jelzőnek tartom a „csömör” szót,.inkább azt mondom, hogy bizonyos események szüntelen emlegetése nem kevés indulattal körítve egyszerűen unalmassá válik. Baráti körökben többen óvtak attól, hogy beleszóljak fociügyekbe, mondván: „Te nem értesz hozzá!” Nem hát. De nem is én hozom szóba, hanem egyes barátaim, akik az emlékezetes két focimeccs után feldúltan fordultak hozzám: „Na most mit szólsz?! Kikaptunk!” - „Már hogy kicsoda?” - kérdeztem vissza. „Hát a jugóktól...!” - „Én ugyan nem kaptam ki, már ne is haragudjatok ...” Dühödten támadtak rám: „Téged nem szomorít el ez a katasztrofális vereség? Nem is vagy magyar ember ...!”- vágták a képembe. Ezzel részemről be is fejeztem a vitát, mert megrögzött elvem, hogy csak egy-két „pengeváltásig” érdemes bármiről is vitatkozni, mert ha már látom, hogy vitapartneremet soha, semmikor, semmi módon nem tudom meggyőzni, hiábavaló minden erőlködés. Pedig a vérnyomásom ugyancsak fölszaladt, nem a meccs, hanem az ilyen - és manapság gyakori - magyarkodás miatt. Kies szép hazámban könnyen rásütik az emberre, hogy X. Y. „... hazaáruló, idegen zsoldos, csatlós, nem magyar, hanem kozmopolitái?) ■ • • satöbbi. Én sem vagyok magyar, mert nem érdekel a foci. Nem tehetek róla és ezért elnézést kérhetnék minden focipálya mindenkori „bé-közép-vad-szurkolóitól”, de nem teszem. Hiába kétlik magyar mivoltomat, vitatkozni velük nem érdemes. És más egyéb magyarkodó polgártársammal sem, bármilyen párthoz, vagy szervezethez tartozzanak is. Már csak azért sem, mert állításuk egyszerűen és merően - butaság. Nem tudom, számukra van-e hitele bizony gatásomnak, miszerint igenis magyar vagyok. Például azért, mert itt születtem, egy vidéki (magyar) kisváros (magyar) kórházában, (magyar) kórházi vekkeróra szerint reggel negyedhétkor, magyar anyától, (magyar) apai nemzés következményeként. A későbbi évek folyamán is gyakran ordítottam, sírtam, nevettem, szomor- kodtam, együgyűen mosolyogtam vagy fölényesen hahotáztam, fogamat csikorgattam (amikor még megvoltak) és így szép és kevésbé szép évtizedeket éltem meg, ám Isten bocsássa meg lelkemnek -, a focit nem szívleltem. Pedig magyarként szerettem én is a hazámat, a városkámat, piszkos utcáival és tiszta parkjaival, vagy piszkos parkjaival és tiszta utcáival, büdös és jóillatú lépcsőházaival, szép és csúnya nőivel, őrült és higgadt futballrajongóival egyaránt. De a focit nem szeretem, főleg a „katasztrofális vereség óta”, amióta - hogy más példát ne említsek - a tévé Napkelte műsoráról immár hetek óta a téma le nem kerül. Mindenkinek mennie kell, lemondania kell, karóba húzatni kell, csak elfelejtették megkérdezni a játékosokat: miért nem győztek? Én megmondom: mert nem tudnak focizni. No persze, én nem vagyok magyar.