Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-21 / 319. szám
1997. november 21., péntek Magazin Dunántúli Napló 9 Egy új kor hajnalán? A jó modor és az etikett FOTÓ: MÜLLEK ANDREA Az Egyesült Államokban egyre nagyobb a keletje az etikettre oktató kézikönyveknek és tanfolyamoknak, miután felismerték, hogy a protokollsza- bályok ismerete az üzleti életben elengedhetetlen - még ha tárgyalás után egy hamburgeresnél is veszi meg valaki a vacsoráját. A könyvesboltokban polcsorok kínálják a legújabb műveket (de akár a század eleji könyveket is), néhány egyetemen pedig kiegészítő kurzusokat tartanak az evőeszközök helyes használatából... Felmérések szerint az amerikai társadalomban erősödik az a meggyőződés, hogy a civilizálatlan viselkedés hozzájárul az erőszak elharapódzásához, mi több, a The Baltimore Sun szerint „megosztja a nemzeti egységet és aláássa az erkölcsi értékrendet”. Egyes közvéleménykutatások szerint az emberek 78 százaléka úgy véli, hogy manapság sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint akár tíz évvel ezelőtt. De miért éppen most jelentkezik ez a probléma? Miért kellene tudnia az ezredvég hajszolt üzletemberének, hogy a fehérboros poharat a talpánál, a vörösborosat a nyakánál fogva emelje fel, és hogy vacsora- meghívás esetén „nem illik” vágott virágot vinni a háziasz- szonynak, mert akkor annak félbe kell szakítania a vacsora előkészületeit egy váza keresésével? A válasz pontosan nem adható meg, de addig is, a bár- dolatlanok csiszolgatásával az etikett-oktatók hihetetlen pénzeket keresnek. Természetesen a számlát a legnagyobb udvariassággal adják át. Egy amerikai újságírónő nemrégiben arról panaszkodott, hogy legalább két generáció nőtt fel már anélkül, hogy bárki is jó modorra tanította volna őket. És nem csak a lázadó hatvanas években felnőtt szülők tehetnek a bajról, hanem a modem világ is, melynek hajszoltságában alig jut idő például közös családi vacsorákra. Márpedig akkor hol tanulja meg a gyerek, hogyan viselkedjen a terített asztalnál? A Harvard Egyetem vizsgálata szerint a munkahelyi sikeresség 85 százalékban a „társadalmi szabályok ismeretén” múlik, s csupán 15 százalékban a szaktudáson. Nem csoda, hogy a nagyvállalatok belső tanfolyamokat szerveznek munkatársaik pallérozására. Az üzleti világ nemzetköziese- dése újabb problémákat vet fel, igaz, Amerikában már a szomszédban is kaphat ízelítőt a multikulturális társadalomban rá leselkedő veszélyekről. A kézcsók már a múlté? (Elég, ha csak a kézjelek eltérő jelentésére hivatkozunk . ..) Az etikett reneszánszának kiváltó okai között 2000 közeledte is sejthető. Talán szeretnénk tiszta lappal kezdeni az új évezredet, s ezért igyekszünk apránként megfegyelmezni a túlságosan szabadossá vált világot. Minden esetre tény, hogy Amerikában a Jane Austen regényekből készült filmek ma nagyobb sikert aratnak Schwarzenegger pofonjainál, és a középosztálybeli lakásokban egyre több az aranyozott, bársonnyal bevont bútordarab. Ferenczy Europress Holográfia a régészet szolgálatában A pénzjegynyomdák eddig is nagy becsben tartották a holográfiát és a hologramokat, amelyekkel pokollá tehető a pénzhamisítók élete. Újabban azonban felfedezték maguknak a Nobel-díjas Gábor Dénes nagyszerű találmányát a régészek is. Német és ukrán tudósok kidolgoztak egy eljárást a rovásírásos jeleket tartalmazó töredékek három dimenziós reprodukálására. Olyan hordozható készüléket készítettek, amely az ásatások helyszínén felvételt készít egy- egy tárgyról vagy töredékről, és a rajtuk lévő írásjeleket a hologram alapján valósághű, háromdimenziós képen tanulmányozhatják. A készülék nagy előnye ugyanaz, mint az úgynevezett notebooké, a hordozható komputeré. A gép megy az eredeti dokumentumhoz és nem a dokumentumot kell a géphez szállítani. A holográfia segítségével például virtuálisan össze lehet állítani olyan tárgyakat, amelyeknek darabjai a világ egymástól távol eső múzeumainak féltve őrzött kincsei, miközben az eredetiket nem kell elmozdítani a helyükről. A készülék továbbfejlesztését támogatja az UNESCO is. 53 évet késett a levél Ötvenhárom évet késett a második világháborúban hadifogságba esett olasz férfi levele, amit Dél-Afrikából küldött feleségének a Nápoly melletti Procida-szigetre. Luigi Morót, Procida polgármesterét egy perugiai nő hívta fel a minap. Az illető a helyi marhatenyésztők egyesületét vezeti, s elmondta, hogy a levelet dél-afrikai kollégái juttatták el hozzá. Az azonban nem derült ki, hogy Alberto Proietti levele, amelyet a bélyegző szerint 1944. szeptember 24-én adtak postára, miért maradt Dél-Afri- kában, s miért nem érkezett meg a feleségéhez. Proiettit Johannesburg közelében tartották fogságban a szövetséges erők, és a háború befejezése után tért haza. Azóta már elhunyt ő is és a felesége is. Moro polgármester most kézbesítette a levelet Proietti hozzátartozóinak, akik a levél láttán elsírták magukat. „Boldog vagyok, hogy én tehettem meg az utolsó lépéseket e hosszú utat bejárt küldeménnyel” - mondta a polgármester. Sztárpletykák Belmondo újjászületése Hat hónappal ezelőtt még az a hír járta, hogy Jean-Paul Belmondo egyik lábát amputálni kell. Ä 61 éves sztárnak teniszmérkőzés közben heves fájdalmai támadtak az egyik lábában. A kiérkező mentősök trombózist állapítottak meg nála és azonnal kórházba szállították. A vérrögök és a gyulladásban lévő visszerek eltávolítása nyolc órát vett igénybe. Ami még ennél is rosszabb volt: az orvosok a sportos alkatú színészt ágyba parancsolták. Most, fél év elteltével a 62 éves sztár ismét egészséges és már meg is kezdte a próbákat saját színházában, a Theatre des Varietes-ben. Barátnője, a 31 éves Natty is sugárzik a boldogságtól, hogy párja teljesen rendbe jött. „Ismét az a diszkrét csábító, aki korábban volt” - árulta el a Gala hasábjain. Delon új filmje Alain Delon, akit a mostani Berlinálén életművéért Arany Medve díjjal tüntettek ki, Mexikóban forgat. A nagy francia filozófus, Berard-Henri Levy első filmjében magát az írót személyesíti meg, aki kalandos életútjának vége felé, mexikói száműzetésbe vonul vissza. A film főhőse erősen . emlékeztet Hemingway történetére, aki élete alkonyán Kubába vonult vissza. A mexikói „száműzetésbe” híres asszonyok kísérik el Delont: Lauren Bacall, Marianne Denicourt és az ugyancsak színésznő Arielle Dombasle, Levy felesége. A forgatás április 8-án kezdődik és előreláthatólag 11 hétig tart majd. hozzánk vendégségbe Vásároljon most Vegetát, és a csomag kiszerelésétől függően egy, kettő vagy három darab kaparós sorsjegyet kap, amelyekkel biztosan és azonnal nyer. A legszerencsésebb 50 vásárlónk ■ a Vegeta vendége lehet egy fantasztikus, kétszemélyes vacsorára TALÁLKOZZUNK november 22-én a Bajcsy-Zsilinszky úti SPAR-ban, t 0 a Kossuth téri Konzum Áruházban t és a FEMA Áruházban! \l l' . í nhb V e ) el ta va 1 J 1/
