Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-21 / 319. szám

1997. november 21., péntek Háttér - Riport Dünántúli Napló 7 Országgyűlési képviselők és választók - négy év tükrében (7.) • • ____ Ös szefogás a Dráva mentén Siklósi 6. sz. választókerület: beszélgetés Kocsi Lászlóval Vége felé közeledik a választási ciklus. Ez egyfelől a pártpolitikai csatározások megélénkülésével jár, másfelől a mérlegkészítés kötelezettségével: hol tartunk a négy évvel ezelőtt megfogalmazott célok megvalósításában. Interjúra kértük Baranya megye országgyűlési képviselőit: soroza­tunkban arról beszélgetünk, milyennek látszik a képviselő és a választópolgár az elmúlt időszak eseményeinek, munkájának tükrében. Csillagfény-memória Jelentős bizalmi tőkével, a sza­vazatok 43,71 százalékának megszerzésével került a parla­mentbe Kocsi László, a Magyar Szocialista Párt színeiben. Az egykori népművelő tanárt első­sorban az emberek problémái iránti érzékenység jellemzi. Az általános népképviseleti tevé­kenységen túl a magyar politika sikerágazataként számon tartott külpolitika egyik fontos terüle­tén, az Országgyűlés külügyi bizottságában is dolgozik.- Miként látta annak idején a magyarországi valóságot, mit tudott ígérni választóinak?- Ismerve és támogatva pár­tom programját a választási kampány során én sem ígérhet­tem mást, mint két nagyon ne­héz esztendőt, s csak utána némi fellendülést, gazdasági si­kert. A két nehéz esztendő, gondoljunk csak a Bokros­csomagra, jelentős terheket rótt mindannyiunk vállára, de ma már biztosak lehetünk abban, hogy nem volt hiábavaló. Min­denesetre köszönet illeti a la­kosságot, köszönet a választó- kerületem polgárait is az áldo­zatok vállalásáért.- Hogyan kötődik Kocsi László a választókörzetéhez?- Én, bár pécsi vagyok, nem­csak a munkám révén kötődöm e területhez. Feleségem hosszú ideje a siklósi tüdőgondozó ve­zetője.- Ez a vidék gazdasági érte­lemben igen heterogén, mond­hatjuk, hogy amíg egyik részé­ben a gazdagodás folyamata érhető tetten, addig a másikban néha mindennapos a nincs.- A történelmi hagyomá­nyokkal és a szorgalmukkal, tudásukkal, az erre épülő mun­kakultúrával jól sáfárkodva, gazdasági eredményeikben ja­vulva, megerősödtek a villányi borvidék gazdálkodói. Kiemel­hetem például a villányi terme­lőszövetkezetet, amely nem esett szét a rendszerváltást kö­vetően, megőrizte a korábbi munkahelyeket és jelentős be­ruházásokat valósított meg. Siklós ügyes kereskedői a ha­tármenti forgalmat kihasználva szinte vásárvárossá változtatták a települést. A harkányi gyógy- és strandfürdő az ország azon kevés fürdője közé tartozik, amely nyereségesen üzemel, s bár akadnak a településen gon­dok az idegenforgalom terüle­tén, jelentős fejlesztésekre ke­rülhetett sor, gondoljunk csak a sportcsarnok megépítésére. Ugyanakkor az ipar jelenlétét a környezetvédelemre egyre töb­bet adó BCM jelképezi.- Ormánság viszont nagyon nehéz örökséget visel.- Azért e meglehetősen ma­gas munkanélküliség terhét ci­pelő vidék is aratott már sike­reket. Sellye várossá lett, s így nagyobb tér nyílik az ott élők és a társult községek lakóinak számára a fejlődéshez. Ormán­ságnak az infrastruktúrában meglévő hátrányaiból a tele­fonhálózat korábbi teljes kiépí­tésével illetve a sellyei szenny­víz tisztításának és elvezetésé­nek megoldásával soff^sikerül lefaragni. Egyébként az*előbbi beruházás megvalósulása so­kunk számára nehéz küzdelem volt, s végül is sikerült a meg­lévő pénzekhez az államtól kérhető maximális támogatást, kiharcolni. &- Nem kerülhetem meg a kérdést, hogy vajon a képviselő, jelen esetben Ön miként, milyen technikákkal tud a választói ér­dekekért lobbizni?- Elsősorban tájékozódva ar­ról, hogy mondjuk milyen cél érdekében akar pályázni az adott település, a pályázati fel­tételeket kell áttekinteni és azt sem árt tudni, hogy kik bírálják el ezt a pályázatot. Ezt köve­tően az ember megkeresi ezeket a politikusokat vagy szakembe­reket és megpróbálja infor­málni őket arról, hogy dönté­süknek milyen hatása lehet esetleg annak a vidéknek az életében, amelyet képvisel. Rö­viden: megpróbálom rávenni őket, hogy a kérésre rábólintsa­nak. Természetesen az sem árt, ha nem vadidegenként megyek hozzájuk, hanem már a korábbi ismeretség jogán.- Önnek bizonnyal része volt Sellye várossá válásában is.-Sellye polgárai önmaguk­nak köszönhetik a döntést. Tény azonban, hogy egy ideig sűrűbben keresem a kapcsolatot a kormányzat azon embereivel, akik a várossá nyilvánítás pro­cedúrájában részt vettek, mi­közben többször is megjegyez­tem, hogy nyugodt lelkiismeret­tel vállalják föl a sellyei kérést.-Az egész választókörzetre gondolva kérdezem, hogy mi­lyen programok vihetők még si­kerre Baranya e szegletében?-Úgy tapasztalom, hogy az önkormányzatok és polgármes­terek, a vállalkozók és gazda­sági szervezetek összefogása és előrelátása jellemző e térségre. Egyre több elnyert pályázat, si­keres helyi kezdeményezés - mint például a borút ötletének és programjának megvalósítása - bizonyítja ezt. Ezért látok esélyt a további dinamikus fej­lődésre, további célok megva­lósítására. A gazdasági kapcso­latok fejlesztése, a korábbi el­szigeteltség feloldása érdeké­ben további két határátkelőhely megnyitásán fáradozunk. Ezek közül a beremendi a jövő év első felében biztosan megnyí­lik. Siklóson a földgázprogram megvalósításával, valamint az európai hírű vár megfelelő hasznosításával számolok. Mindkettőben igyekszem a vá­ros vezetését segíteni.-És Ormánság?- A baranyai szocialista kép­viselők támogatásával igyek­szem továbbra is minden segít­séget megszerezni ennek a számomra oly szép vidéknek, Kiss Géza Magyarországának. Meghívásomra nemrég járt itt a földművelésügyi miniszter, aki külön munkabizottságra bízta az agrárágazat itteni fejleszté­sének, a munkanélküliség visz- szaszorításának programját. Ez utóbbi a legfontosabb, munkát adni az embereknek. Remé­nyeim szerint ebbe a fejlesztési programba valamilyen élelmi- szeripari feldolgozó üzem is részt vehet. Ehhez természete­sen majd az agrárkamara és a területfejlesztési tanács segít­ségét is kérem majd, s számítok a térség gazdálkodóinak véle­ményére, elképzeléseire.- Sellye annak a térségnek a fővárosa, ahol legnagyobb me­gyénkben a munkanélküliség.- Való igaz. Ebből fakad az, amit az előbb érzékeltettem, azaz számomra nincs fontosabb dolog az elkövetkező időszak­ban, minthogy ennek a térség­nek a gazdaságát kimozdítsuk a holtpontról.- Egyéni választókerületből került a parlamentbe. Került-e már szembe a pártjával?- Nem jellemző, de már elő­fordult. Meg voltam és meg va­gyok győződve arról, hogy az egészségügy reformja elkerül­hetetlen, másfelől viszont arról is meg vagyok győződve, hogy Siklósnak és környezetének nagy szüksége van a helyi kór­házra. Ezért aztán, amikor szóba került a siklósi kórház megszüntetése, együtt tüntet­tem a város polgáraival a kór­ház bezárása ellen. Persze nem csak tiltakoztam, hanem kilin­cseltem és egyezkedtem, tár­gyalva sok mindenkivel, még a népjóléti minisztériumba is be­kopogva, a kedvező fordulat elősegítéséért.- Garé évek óta téma volt, most a megoldás felé közelít. A kormány döntött.- Régóta vallom, hogy a ve­szélyes hulladék elégetését nem helyben kell megoldani. Nos, a közelmúltban született kor­mányhatározat a térség történe­tében példa nélkül álló nagy­ságrendű, 2,7 milliárdos össze­get biztosít a szennyezés meg­szüntetéséhez illetve a hulladék egy részének azonnali eltávolí­tásához. Ezzel okafogyottá vál­hat minden vita, ami a Garé mellé építendő hulladékégető ügyében zajlik.-A külügyi bizottság tagja­ként nemcsak a határmenti kapcsolatokért, a magyar és a horvát együttműködésért, ha­nem a NATO-ért is „lobbizik”.- Természetesen. Vallom, hogy a katonai szervezethez való csatlakozás nemcsak kato­napolitikai szempontból hasz­nos. Az ország külső és belső stabilitásának záloga, amire megkettőzött figyelemmel rea­gálnak a külhoni befektetők.- Mintha szeretett volna mondani még valamit.- A választás óta eltelt idő­szakban még nem sikerült a sajtó nyilvánossága előtt meg­köszönni azt, hogy a területen dolgozó önkormányzatok, in­tézmények, gazdaságok vezető­ivel pártállásra való tekintet nélkül sikerült együtt gondol­kodnom és együtt dolgoznom a térség jövőjét illetően. És ez nem titkolható öröm a szá­momra. Kozma Ferenc Azt tartja az ősi hiedelem, hogy jövőnk meg van írva a csillagokban. Ám a Tejút gyémántszikrái valójában a múltról üzennek. A legköze­lebbiról, a Kentaur Alfa csil­lagáról érkező foton is 3,5 évig halad az űrben, amíg elér az óriás távcsöveinkbe. Ge­rincborzongató, hogy az éj­szakai égbolton olyan fény­pontokat látunk, amelyek még Ukapáink, ükanyáink születé­sekor indultak el felénk, vagy éppen a honfoglalás idején startoltak. A világ legerősebb teleszkópjai pedig a világ- egyetem peremvidékein olyan eseményeket regisztrálnak, amelyek tízmilliárd évvel ez­előtt következtek be, amikor a Föld még nem létezett. A csillagüzenet tartalma szinte költői szimbólum arra, amit az e témában profi Wins­ton Churchill mondott: „Mi­nél távolabbra vagy képes visszatekinteni, annál távo­labbra fogsz látni előre”. Az amatőröknek azonban az ilyen „Janus-arcú” figyelem­hez különleges alkalmak, év­fordulók kellenek, ám olykor még ezek sem elegendők. Az utóbbi évek felpörgött belpo­litikai eseményei sorában va­lami aktuális napi mindig közbejön, hogy elhomályo­sítsa a visszatekintést. Ilyen­nek esett áldozatul 1990-től Spanyolországban az idén jó­val több fiatalember tölti be a 18. életévét, mint amennyit a hadsereg békeidőben rendes körülmények között besoroz. A spanyol törvények szerint ebben az esetben sorshúzással választják ki azokat a sorköte­leseket, akik mentesülnek a szolgálat alól. A közelmúltban a televízió nyilvánossága előtt megtartott sorsolást követően azonban a lapok címoldalon idézték ma­tematikusok állásfoglalását: hibás volt az összes haderő­nem képviselőinek közremű­ködésével megtartott sorso­lás! Az El País Francisco Mi- chavilát, a madridi műszaki egyetem matematikai tanszé­kének vezetőjét és Javier Por­telét, a Complutense Egyetem statisztikaprofesszorát idézi, akik egybehangzóan állítják, hogy bizonyos sorszámoknak kisebb, másoknak nagyobb volt az esélye a kisorsolásra. 165 342 fiatalt találtak al­kalmasnak a sorozóbizottsá­gok, 16 442-vel többet a tény­legesen besorozandó állo­mánynál. A hagyományos el­járás szerint a 165 342 össze­írt fiatalember közül valaki­nek a számát kisorsolják, s a kihúzott sorszámú ifjú, vala­mint a következő 16 441 szám gazdája mentesül a szolgálat alól. Ha a véletlen szeszélye folytán nincs már Mátyás király halálának 500., Széchenyi István születésé­nek 200., Károly Róbert halá­lának 650., Deák Ferencének 125., és Kossuth Lajos el­hunyténak 100. évfordulója. Idén újabb áldozat csatla­kozott a sorhoz. Bár a pontos dátum nem ismeretes, de ke­rek ezer éve, 997-ben halt meg Géza fejedelem, Szent István apja, aki félpogányként is elvégezte a keresztény hitre térés és államalapítás nélkü­lözhetetlen előmunkálatait, amelyek minimum NATO- csatlakozás horderejű tettek sora volt. Értelemszerűen ezer éve történt az is, hogy fia, Ist­ván megkezdte uralkodását, és leverte Koppány lázadását. A méltó megemlékezés elmaradt. Magyarázat lehet, hogy az államalapítás millen­niumára, illetve a majdani 1848-as évfordulóra való ké­szülődés elvonta a figyelmet. Ám az előbbi még messze van, a jövőre esedékes 150. évforduló miatt pedig már most aggódhatunk: a válasz­tási kampány csúcsára esik. Az égbolt látható csillagai közt alighanem van olyan is, amelyik éppen ezeréves üze­netet kézbesít. Most szinte egyedül csak az fénylik Géza fejedelem és az ifjú István alakjára, a hajdan volt nyugat irányú sorsfordulónkra. annyi jelölt a listán, akkor az 1-től kezdődő számokkal folytatják. Tehát ha pl. a 165 300-as számot húzták volna ki, akkor mentesült volna a lista végéről az utolsó 42 szám tulajdonosa, s a lista elejéről a fennmaradó 16 100. Á szakemberek szerint ez korrekt eljárás lenne, ha pél­dául 165 342 egyforma cé­dula, (vagy kártya, vagy go­lyó stb.) közül húznának ki egyet, amikor mindegyiknek ugyanakkora az esélye. De a sorsolóbizottság idén külön- külön húzta a hat számjegyet, ami már nem egyenlő esélye­ket ad. A védelmi minisztérium il­letékesei elismerték ugyan, hogy az egyes számok kisor­solási esélyei nem voltak tel­jesen egyenlőek, de szerintük ezt ellensúlyozta, hogy a hú­zás nyilvános, és minden csa­lást kizáróan áttekinthető volt; továbbá hogy a sorszá­moknak a sorkötelesekhez való hozzárendelését számí­tógépprogram végezte - vé­letlenszerűen. Hogy még kuszább legyen a kép: a felmentést nyertek közül máris volt olyan, aki csalódottságának adott han­got: sikertelen műszaki ta­nulmányait félbehagyta ugyanis, abban reménykedve, hogy majd hivatásos katona lesz. Ám a sorsolás nem ked­vezett neki... Megnősül a „Nagy Krokodil” Nősülési terveket forgat a fe­jében P. W. Botha a Dél-afri­kai Köztársaság egykori, idén 81. évét taposó elnöke. P. W. Botha, akit az országban ré- ges régóta csak a „Nagy Kro­kodilnak” becéznek, a fekete bőrű lakosság mozgalmával szembeni kíméletlensége mi­att, egy nálánál 35 évvel fiata­labb özvegyasszonnyal, Rei­nette Water-Naude szálloda- tulajdonossal kívánja össze­kötni életét. A Reuters szerint az eljegyzést rövidesen beje­lentik, a házasságkötés idő­pontja azonban egyelőre bi­zonytalan. Napóleon szerelmes levele A kikiáltási ár több mint háromszorosáért, 650 ezer francia frankért (112 ezer dollárért) kelt el szerdán Párizsban Napóleon Bonaparte egy Joséphine-hez írt levele. Az 1796. március 30-i keltezésű levelet a fiatal, nagy reményű tábornok Nizzából küldte, úton az Olaszországban harcoló csapa­tokhoz. Ez volt az ötödik levél, amelyet Napóleon ifjú feleségéhez, Joséphine-hez írt, akit március 9-én vett feleségül. Két nap múlva azonban már ott kellett hagynia Párizst és hitvesét. Ez a felkavaró levél arról tanúskodik, hogy a fiatal, akkor 26 éves Bonaparténak milyen fájdalmas volt megválnia Joséphine-től. Sorozás sorsolással ARANCIA BIZTOSÍTÓ RT. AZ ólb BANK CSOPORT TAGJA KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS NÁLUNK KEDVEZŐBBET NEM TALÁL! Szombaton 1997. 11. 22-én és 1997. 11. 29-én nyitva vagyunk 8 -12 -ig Pécs, Ferencesek u. 7. Tel.: 332-151

Next

/
Thumbnails
Contents