Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-19 / 317. szám

16 Dhnántúli Napló Magazin 1997. november 19., szerda Az autósok fele túllépi a sebességhatárokat Gyorshajtás - sietős belgák Százötvennel száguldottak városi utcákban ... A belga autóvezetők csaknem fele túllépi az előírt sebes­séghatárokat, és a gyorshajtók nagy része több, mint 20 km/órával megy gyorsabban a megengedettnél - derült ki a belga autóklub által végzett vizsgálatból. Bob Dole a first gentleman szerepére készül Bob Dole, a republikánusok legutóbbi elnökjelöltje meg­fiatalodott. A 74 esztendős politikusnak eltűntek a rán­cai az arcáról, bőre fesze­sebb, mint hat-hét évvel ez­előtt. Mindenki úgy véli, plasztikai sebésznél járha­tott, de maga az érintett sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó a hírt. Mindenki úgy véli, Dole a 2000-es választásokra ké­szül. Nem elnökjelöltként, hanem az esetleges elnökje­lölt férjeként. Tudniillik hatvanéves felesége, Eliza­beth Dole, a korábbi mun­kaügyi és szállítmányozási miniszter sikeres politikus, és lehet, hogy az Államok első női elnökjelöltje lesz. Belgiumban első ízben végez­tek ilyen reprezentatív felmé­rést: közel kétmillió jármű se­bességét mérték be szeptem­berben és októberben, városi közlekedésben és autópályákon egyaránt. A megfigyelt gépko­csik 94 százaléka személyautó, 6 százaléka pedig teherjármű volt. Az ellenőrzött gépjárműve­zetők 47,7 százaléka gyorsab­ban haladt a megengedettnél, s a gyorshajtók 62,3 százaléká­nak sebessége több, mint 20 km/órával haladta meg az adott útszakaszon megengedett se­bességet. A gyorshajtás gyakrabban fordult elő a városokban - ott 50 krn/óra az előírt sebesség, de olykor óránkénti 150 (azaz egyszázötven) km-es sebessé­get is mértek a szakemberek. Viszonylag ritkábban - az ese­tek 31 százalékában - fordult elő a városok közötti utakon, ahol 120 km/óra a megengedett sebesség felső határa. A városokban végzett vizs­gálat eredménye leegyszerű­sítve úgy fogalmazható meg, hogy aki siet, az rohan: a városi autóvezetők kétharmada (66,5 százaléka) lépte túl a megenge­dett sebességet, de ez a túllépés csupán az autósok 3 ezreléké­nél (!) volt csekély mértékű, a fennmaradó 66,2 százaléknál azonban jelentős. Marc De Braekeleer, a Belga Autóklub elnöke közölte, hogy kezdeményezni fogják az ille­tékes hatóságoknál, hogy a se­bességhatárokat a realitáshoz (az egyes útszakaszokon a tény­legesen, biztonságosan követ­hető sebességhez) igazítsák, és ahol csakugyan indokolt a kor­látozás, ott egyértelműen, fel­tűnő táblákkal jelezzék a korlá­tozás tényét és okát - írta a Reuters. Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha biztosítás, akkor ÁB. „Bencze Zsoltné vagyok, az AB üzletkötője” Cégem, a mindenki által jól ismert, szilárd pénzügyi háttérrel rendelkező biztosító azt várja tőlem, hogy tudásom legjavát adjam, amikor biztosítási-befek­tetési tanácsokkal segítem Önöket dön­téseikben. Szeretem a munkám, mert hiszek ben­ne. Az ÁB élet-, nyugdíj-, lakás- és gépjárműbiztosításai valóban korszerű­ek, testreszabottak, ezért valódi bizton­ságot jelentenek az ügyfeleknek. Jó érzés közreműködni az emberek biz­tonsága, megalapozott és nyugodt jövő­je megteremtésében. Befektetés a biztonságba. Arthur király? - A képen látható férfinak meggyőző­dése, hogy ő Arthur, a legendás brit király mai reinkarnáci­ója. Á férfi bíróság elé került tiltott éles fegyver viseléséért, mert a londoni Trafalgar téren járkált kardjával, amelyről azt állítja, hogy az az Excalibur, Arthur király csoda- kardja. FEB-Reuters Öt kérdés a rendőrséghez Diana mégis merénylet áldozata lett? Hónapokkal a párizsi borzal­mas gépkocsi-szerencsétlen­ség után sem sikerült tisztázni Diana walesi hercegnő halá­lának körülményeit. A rend­őrség jeges hallgatásba burko­lódzik. Eközben a The People (A Nép) című, nagy példány- számú angol lap „Dianát meggyilkolták?” címmel két elméletet ismertet. Egyúttal öt kérdéssel is bombázza a ható­ságokat:- Miért kellett második vizsgálóbírót is bevonni az ügybe, és mi az ő dolga?- Miért nem veszik komo­lyan egy brit tanú, Gary Hunt vallomását, aki állítja: hallotta az ütközés robaját, látta, hogy emberek futottak be az alag­útba, majd egy sötét kiskocsi robogott ki onnan?- Miért nem tartanak igényt a Mercedes művek szakértői vizsgálatára?- Miért nem vizsgálják meg, hová lett Diana nyakéke és a kocsiban volt nagy ösz- szegű pénz?- Miért nem vizsgáltathat­ták meg a sofőr szülei fiúk holttestét másodszor is? A brit lap két alapvető té­zist tett közzé arra vonatko­zóan, hogy Diana - minden más állítással szemben - gyilkosság, még pontosabban gyilkos merénylet áldozata lett. Feltételezései: 1. A brit titkosszolgálat rej­tett el pokolgépet a Merce- desben. A kocsit áprilisban valakik ellopták, s eközben parányi, rádióirányítású bom­bát építhettek be a motorjába. Bár a Mercedest ABS-fékek- kel látták el, a halálalagútban féknyomokat találtak, ame­lyek ugyancsak a jármű rend­ellenes működésére utalnak. A merénylet oka: Diana kény­telen lett volna kilépni az ál­lamvallásnak számító angli­kán egyházból, ha férjhez megy a muzulmán Dodi al- Fajedhez. S Anglia nem en­gedheti meg magának, hogy muzulmán mostohaapja le­gyen a trónörökösjelöltnek. 2. A fegyverkereskedők út­jában volt Diana. A walesi hercegnő halála előtt beleve­tette magát a taposóaknák el­leni küzdelembe, s ez keresz­tezte üzleti terveiket. Ezért profi gyilkosokkal megölet­ték. Ferenczy Europress Van-e élet a mélytengeri hideg övezetben? Borotvaéles képeket továbbí­tott a felszínre a tengerfenék­ről a „Ropos” nevű, több ton­nás kutatórobot videokame­rája. A kamerát 6 kilométeres, üvegszálas kábel kötötte ösz- sze a felszínen úszó laborató­riummal, ahol sosem sejtett élővilág tárult a kutatók szeme elé. Régóta tudott, hogy a ten­geralatti melegforrások kör­nyékén tobzódik az élet. A 4 fokos hidegforrások viszont az iszonyatos nyomás alatt lévő sötét mélységben nem tűntek alkalmasnak az életre. A „Ropos” kamerái és reflek­torai azonban gazdag élővilág képét mutatták. A tengerfenékről vett min­ták szerint a mélytengeri hi­degforrás előterében széles baktériumszőnyeg terül el. Széndioxid és metán van je­len odalenn, és ebben a kö­zegben nemcsak baktériumok élnek, hanem csigák, kagylók, fonalférgek, és különböző mélytengeri vak halak, termé­szetes táplálékláncot alkotva, biológiai egyensúlyban. Genetikai vizsgálatokkal igyekeznek most válaszolni arra, vajon ezek a mélytengeri élőlények hogyan illeszkednek a földi élővilág rendszerébe. A kérdések kérdése mégis az, mennyi metánt köt meg a hi­deg mélytengeri víztömeg. Ha elegendőt, ennek segítségével talán hamarosan megoldhatók lesznek az emberiség növekvő energiagondjai.

Next

/
Thumbnails
Contents