Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-19 / 317. szám
2 DUnántúli Napló YllAl.ll KOK 1997. november 19., szerda Hírcsatorna A népszavazáson leadott igenek nagy száma komoly lökést adhat az amerikai szenátus NATO-bővítést ratifikáló határozatának - ezt Bob Dole volt amerikai elnökjelölt mondta hétfőn Budapesten, amikor Horn Gyulával találkozott. A republikánus politikus a kormányfőnek köszönetét mondott Magyarország szerepvállalásáért a boszniai béketeremtésben. Budapesten tárgyalt Ulrich Müller, a német Baden-Württemberg tartomány környezetvédelmi és közlekedési minisztériumának államtitkára. A megbeszélésen szó volt a baden-württembergi tartományi hitel infrastrukturális célú felhasználásáról, a vasúti együttműködés lehetőségeiről. A magyar honvédségről készített brit átvilágítási tanulmány hasznosításáról esett szó Budapesten Richard C. Mott- ram brit védelmi közigazgatási államtitkár és magyar meghívója, Fehér József honvédelmi államtitkár között. A fasizmus áldozatainak guseni emlékhelyén kedden emléktáblát avattak Varga Zsigmond egykori bécsi magyar református lelkész tiszteletére. 1945 februárjában került a fasiszta diktatúrát és a háborút ellenző nézetei miatt a Mauthausen melletti guseni fogolytáborba, ahol március elején gyilkolták meg. Egyhangúlag elutasította az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága, hogy az Európai Unió tárgyaljon Szlovákia csatlakozásáról. Leszavazta a bukaresti törvényhozás képviselőháza kedden délelőtt többórás heves vita után 183:97 arányban a Cior- bea-kormány ellen a Román Nemzeti Egységpárt által kezdeményezett, s az ellenzéki pártok részéről támogatott bizalmatlansági indítványt, amelyet a Hargita és Kovászna megyei románság állítólagos üldözése miatt nyújtottak be. Kézigránátos támadásokat hajtanak végre ismeretlen szer- bek a múlt hét vége óta a még ideiglenes ENSZ-igazgatás (UNTAES) alatt álló horvát Duna mente térségében található iskolák ellen. A honoráriumbotrány miatt Anatolij Csubajsz első miniszterelnök-helyettes leváltását követelik az orosz törvény- hozás alsóháza, a kommunista többségű Állami Duma ellenzéki frakciói. Nem utaznak el a magyar turisták Terrortámadásokkal fenyegetőznek az iszlám szélsőségesek A hétfői luxori mészárlást az amerikai elnök, a brit és a japán kormányfő, valamint a svájci kormány mellett Jasszer Arafat palesztin vezető és Jichák Mordehai izraeli védelmi miniszter is elítélte. Az izraeli politikus a merénylet nyomán ismét a terrorizmus elleni harc összehangolására szólított fel. Az események szemtanúja volt az osztrák tévéhíradó fő- szerkesztője, Franz Kössler. Beszámolója szerint a turista- csoport éppen belépett a Deir- el Bahri templomba, amikor kitört a lövöldözés. Aki csak tehette, ide menekült. A tettesek a Dzsamáa Isz- lámija (Iszlám Csoport) elnevezésű egyiptomi szélsőséges muzulmán szervezet tagjai. A csoport azt akarta kicsikarni az akcióval, hogy az Egyesült Államok engedje szabadon szellemi vezetőjüket. Közleményük szerint a Dzsamáa csak túszokat akart ejteni a luxori Hatsepszut királynő templománál, de a rendőrök fellépése következtében elveszítették a fejüket. A csoportot még Anvar Szádat hívta életre, mert segítségével akart leszámolni politikai ellenfeleivel. Az egyiptomi elnök később betiltotta a mozgalmat, majd maga is a fanatikusok merényletének áldozatául esett. Az iszlám szélsőségesek 1992-ben nyíltan hadat üzentek a vezetésnek. A külföldiek megtámadásával az a céljuk, hogy elriasszák a turistákat Egyiptomtól, s ezzel megfosz- szák az államot legnagyobb devizabevételétől. Felróják a Mubarak-rezsimnek az egyház és az állam szétválasztását, követelik az iszlám törvénykezés bevezetését. Az elmúlt években az egyiptomi hatóságok több száz terroristát tettek ártalmatlanná, harmincezer személyt bebörtönöztek, többeket halálra ítéltek. Réti Ervin * A magyar utazási irodák egyelőre nem küldenek turistákat Egyiptomba. A Külügyminisztérium is arra figyelmezteti a magyar állampolgárokat, hogy lehetőség szerint halasz- szák el egyiptomi utazásaikat. Hoszni Mubarak a helyszínen. Az egyiptomi elnök átalakítja a kormányt fotó: feb/reuter Beszámoló a szemtanú hitelességével az űrhajó összeütközéséről A Miren mindig történik valami A Mir orosz űrállomáson tegnapra sikerült felszámolni a hét végén történt áramkimaradás utolsó következményét is, így ismét működik az űrállomást automatikusan stabilizáló 11 pörgettyű. A fedélzeti számítógép és a Mirt stabilizáló szerkezetek pénteki leállását a földi irányítóközpont által a napelemek bonyolult tesztelése közben elkövetett hiba okozta. A Mirt sokan egyszerűen csak „roncstelepnek” nevezik. Az űrkorszak eddigi legsúlyosabb összeütközése hónapokkal ezelőtt történt, Michael Foale amerikai asztronauta, aki októberben tért vissza a Földre, néhány hetes pihenés után csak a napokban jelent meg először a nyilvánosság előtt. Nemrég a The Washington Post hasábjain idézte fel a 40 éves asztrofizikus a balesetet, amikor Ciblijev parancsnok a másik orosz, Lazutkin segítségével irányította az összekapcsolódást a teherűrhajóval. Foale a Mir gyenge remegéséből érezte meg, hogy valami nincs rendben. Attól tartott: esetleg elszivárog a kabinból a levegő, és akkor bajba kerülhet. Szerinte a majdnem tragikus ütközés azért következett be, mert a dokkoló rendszer ellenőrzése igen nehézkes. Ezért csak későn érzékeltek, hogy a teherűrhajó túl gyorsan közelíti meg a Mirt, és a fékezőrakéták már nem tudták elegendően lelassítani. Általában Ciblijevet hibáztatják az ütközésért. Ám Foale-nak más a véleménye: a szakemberek ugyanis elismerték, hogy a dokkoló rendszer alapvető hiányosságai okolhatók a balesetért. „Az oroszok bátran viselkedtek, és kellemes útitársak voltak - mondta Foale. - Leszámítva ezt az egyetlen pillanatot, nem éreztem az életemet veszélyben. Sőt, a Miren eltöltött idő 99 százalékban nagyon kellemesen telt.” FEB Kovács László és Javier Solana. Erfurtban, a Nyugat-európai Unió külügy- és védelmi minisztereinek tanácskozásán a magyar diplomácia vezetője a vasárnapi népszavazás eredményét ismerteti a NATO főtitkárával. A tanácskozáson - amelyen jelen van Keleti György is - a politikusok a két szervezet egymáshoz való viszonyáról és a békefenntartás feladatairól tárgyalnak. fotó: feb/reuter Élelmiszert olajért cserébe Bagdad szerint Irak máris győzött Az iraki ENSZ-nagykövet elvetette azt az amerikai-brit javaslatot, hogy az „élelmiszert olajért” program bővítésével próbáljanak kiutat találni az ENSZ-ellenőrök kényszerű távozása nyomán létrejött, robbanással fenyegető helyzetből. Nizar Hamdun New Yorkban közölte: a világszervezetnek inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy miként és mikor lehet föloldani, vagy legalábbis enyhíteni az arab ország ellen bevezetett szankciókat. A Biztonsági Tanács határozatán alapuló program értelmében az amúgy embargó alatt álló arab ország fél év alatt kétmilliárd dollár értékben adhat el olajat a nemzetközi piacon, hogy a befolyt árból az ENSZ felügyeletével élelmiszert és gyógyszert vásároljon a tilalmat megsínylő lakosságnak. Bagdad már többször felpanaszolta, hogy a szállítások elégtelenek, s a program nem működik hatékonyan. Moszkvában kezdett tárgyalásokat Tátik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes. A bagdadi elnök különmegbízottja Jevge- nyij Primakovval folytatott konzultációin a válság politikai rendezésének útját keresték. Primakov a megbeszélés minden mozzanatáról tájékoztatja Borisz Jelcin elnököt. Az iraki politikus átadta Szaddám Húszéin személyes üzenetét is. Ottawa semmilyen módon nem kíván részt venni egy esetleges erődemonstrációban Irakban - mondta Jean Chrétien kanadai miniszterelnök. India minden tőle telhetőt megtesz az Egyesült Államok és Irak között kirobbant válság megoldásáért - hangoztatta az újdelhi külügyminisztérium szóvivője. Ali Alatas indonéziai külügyminiszter szerint a helyzet egyedül lehetséges megoldása, ha Irak tiszteletben tartja az Öböl-háború után hozott ENSZ-határozatokat. Újabb felderítő utat hajtott végre egy U-2-es amerikai kémrepülőgép anélkül, hogy az iraki légierő bármit is tett volna ellene, noha korábban közölték: a katonaság megvédi minden engedély nélküli behatolótól az iraki légteret. A hatóságok azonban mindenesetre tiltakozásuknak adtak hangot. A katonai beavatkozás kiszámíthatatlan és kétséges következményeitől tartó európai és arab szövetségeinek vonakodása láttán az amerikai kormányzat érzékelhetően hangsúlyt váltott az Irakkal szembeni fellépésben, és több szálon futó diplomáciai offenzíván munkálkodik a konfliktus elsimítására. Washington egyrészt a magas szintű, szoros iraki kapcsolatokkal rendelkező Moszkvához és Párizshoz fordult, hogy rávegyék Szaddám Huszeint a meghátrálásra, akár- jóllehet hivatalosan tagadják- bizonyos, ösztönzőleg ható „ajánlatok” árán. Másrészt hasonló közvetítésre bátorította az arab szövetségeseket is. A bagdadi kormány lapja ugyanakkor azt írja: Amerika mindenképpen vereséget szenvedett, mert a nemzetközi politika jóformán egyedül hagyta a kardcsörtetésben. Irak - úgymond - látványosan bebizonyította elkötelezettségét a béke mellett, és visszavonulásra kényszeríti Washingtont. Ismét megnyílt Banja Luka repülőtere. A boszniai szerb köztársaság fővárosából induló első járatot azonban törölni kellett, a szomszédos Jugoszlávia tiltakozása miatt. A gépen helyi üzletemberek utaztak volna. fotó: feb/reuter Már kapható a Kishegyed 1998. évi kalendáriuma • Nagy horoszkóp a Merkúr évére • A jövő év divatja • Királyné asszonyunk, Sissy • Kerek évfordulók • 40 év népszerű tv-sorozatai • Jeles születésnapok ’98-ban • Királyok, hercegek Kiskegyed Kalendárium - keresse az újságárusoknál!
