Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-17 / 315. szám
4 Dtinántúli Napló Baranyai Tükör 1997. november 17., hétfő Hírcsatorna Apátvarasdi templomavató. Mayer Mihály megyés püspök áldotta meg tegnap a falu újjáépített templomát és a II. világháború 26 áldozatának nevével kiegészített emlékművet. Az ötmilliós felújítás nagy részét az egyházmegye viselte, segített a rottem- burgi püspökség, a falu ön- kormányzata és a hívek közös munkája. Mindannyi- uknak Kövesdi János plébános mondott köszönetét. Torlódások Pécsett. A Megyeri útnak a Fekete-víztől a virágboltig terjedő szakaszát szélesítik, és tavasztól besoroló sávot alakítanak ki. Tegnap is folytatták a munkát. Emiatt a vásár ideje alatt többször is összetorlódtak a gépjárművek, noha rendőrök és munkások is irányították a forgalmat. Útszűkületet okoz a Damjanich utcában az aknafedők javítása. Az autósok lassan hajtsanak, mert felmarták a burkolatot, nagyokat lehet döccenni. (dz) Szemétszüret Magyar- mecskén. A település általános iskolájának hatodik osztályos diákjai megtisztították az iskolaudvart és a falu utcáit. (dz) Lottószámok Ötös lottó: 13,44,47 79,81 Hatos lottó: 7,12,24 25,44,45 Pótszám: 22 Jokerszám: 102036 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy GERNER MIKLÓS a Gázmű nyugdíjasa, 64 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Temetése november 18-án a 14.30-kor kezdődő szentmise után lesz, a magyar- sarlósi temetőben. A gyászoló család A világkiállításon a „vidék” eleve vesztesként indult? Már nem kísértenek a (rém)álmok A valaha 1996-ra tervezett világkiállítás - Expó - álma mára már sehol sem kísért. Főleg nem Baranyában. Mégis van, ahol - más címkével ugyan - megvalósulni látszanak a néhai ötletek, törekvések.- Az elképzelések minimálisak voltak, inkább a kezdeményezések szegényessége volt a feltűnő. Persze, azért merültek föl ötletek - mint egy konfeB ARANY AI KÖRKÉP Amikor a Hom-kormány néhány hónappal a hivatalba lépése után, 1994. november 8-án költségvetési okokra hivatkozva lemondta az Expót, sokan temetni kezdték álmaikat, néhányan pedig megmakacsolták magukat, és csak azért is folytatták a munkát. így - elsősorban Budapesten - mára egy sereg olyan projekt valósul meg szép lassan, mely eredetileg Világkiállítás címszó alatt futott. Nem így Baranyában. Berkes György, az egykori Expó-iroda baranyai vezetője három év távlatából a következőkre emlékezik:- Pénzek sohasem voltak, úgyhogy a Világkiállítás lemondása után nem maradtak „felhalmozott”, elköltendő anyagiak - legalábbis a vidék tekintetében biztos, hogy nem. Az igazat megvallva, ennyi idő után már nem titok, hogy Baranya egy megvalósuló Expó tekintetében is rosz- szabb helyzetben lett volna, mint akár Békéscsaba. A katasztrofális közlekedés miatt alig lehetett volna programokat idetelepíteni, hatásunk a fővárosi rendezvényekre pedig a nullával lett volna egyenlő. Volt egy alapítvány, de a pénzek még helyben sem álltak össze, amiből kulturális rendezvényeket, vallási világtalálkozót lehetett volna összehozni. Egyedül a Déli Autópálya maradt meg az ötletekből, amit a megye és a város felvállalt. De még ez is kérdés, mikor lesz belőle valami. Síkfői Tamás (képünkön), a Pécs-Baranyai Kereskedelmi- és Iparkamara titkára arról szólt, hogy gazdasági vonatkozásban sem kecsegtetett elementáris sikerrel a baranyai Expó. renciaközpont, vagy éppenséggel a Bécs-Belgrád hajóút létrehozatala de ezek mind hamvába holt dolgoknak bizonyultak. Még alapvető egyeztetésekre sem került sor. A megyei önkormányzat részéről Kovács Katalin úgy foglalta össze a történetet: Baranya kívül állt az Expón, attól függetlenül, hogy végül az egészből semmi sem lett. Méhes K. Fotó: Tóth L. A háttérben cégek között is folyik a verseny Pénzt csinálnak a hulladékból Két önkormányzat éveken át pályázott, mire támogatáshoz juthatott egy szeméttelep létesítésére. A közeli települések vezetői kezdetben úgy nyilatkoztak, hogy falvaikból is ide szállítják a hulladékot. Mostanára azonban mind többen elállnak ettől a szándékuktól. MAGYARHERTELEND Magyarhertelend és Orfű ön- kormányzata sokáig pályázott, mire pénzt nyert, hogy együtt létesítsenek hulladéklerakó telepet. A csaknem negyvenmilliós beruházás hamarosan befejeződik, és tavasztól már tárolnak is. Az építkezés megkezdése előtt legkevesebb tíz környékbeli település vezetése úgy nyilatkozott, hogy idővel falujukból is ideszállítják a szemetet. Most azonban mind többen elállnak ettől a szándékuktól. Abaliget például megmarad a helyben tárolásnál, Mecsek- pölöske pedig inkább Komlóra szállít. Magyarszék még nem döntött, hogy meddig tart ki a ligeti és a komlói lerakás mellett. A községekben kaposvári és dombóvári cégek is kopogtatnak, hogy szívesen elviszik a kommunális hulladékot. A tét nagy, hisz a falvak biztosan az olcsóbb szállítót és feldolgozót választják, hogy a szemétdíjemelkedések ne terheljék túlzottan a lakosságot. Nincs arról szó, hogy a vállalkozás dugába dőlne, válaszolta kérdésünkre dr. Harmat Béla orfűi jegyző. Eichert Ká- rolyné magyarhertelendi körjegyzőnő azt is elmondta, hogy nem emelik a szemétdíjat. Az egyhektáros lerakót pedig úgy üzemeltetik, hogy a bevételéből lehetőleg minél több pénz jusson a jegyzőség községeinek önkormányzati kasszájába is. Csuti J. Híd vagy füst a Dráva felett? SELLYE - VAJSZLÓ A Dráván jó lenne még egy átkelő a másik oldalra, ebben mindenki egyetért. De hol? Két éve volt néhány egyeztető tárgyalás határátkelő-ügyben a horvátokkal, akkor a Révfaluval szemben lévő települést jelölték ki erre a célra. A Na- rodne Novinéban a horvát kormány állást is foglalt, állandó határállomás létesítését helyezve kilátásba - magyarázza a sellyei polgármester, Bozó Sándor. A magyar kormány azonban nem mozdult, így aztán csak sok fórumok sora zajlott le. Vajszló ugyanakkor Vejtinél szeretne átkelőt létrehozni, mondja a polgármester, de véleménye szerint ebben az esetben az Ormánság nagyobbik felét úgymond leszakítanák, nem részesülhetne az előnyökből. Aztán Vajszló is aláírta, hogy Vejti és Zaláta között vizsgálódjanak, kompromisszumos megoldást keresve, de ők mégsem tartották be a megállapodást, véli Bozó Sándor. A megyei koncepció is csupán határnyitásról szól, de a helyről nem esik említés. Mindezek után, miután nem tehet mást, Sellye külön utat választ, s igyekszik minél előbb döntést kicsikarni a kormánytól. Úgy gondolják, hogy mindenképpen Sellye volna a jó választás, hiszen ez az Ormánság központja. Vajszló a kezdetektől kompos átkelőre gondolt, hiszen úgy vélte, pénz hídra sose lesz, mondja Lázár István polgár- mester (képünkön). Aztán a minisztérium által összeállított szakmai bizottság Mu- rakeresztúr- tól végig megtekintett minden szóba jöhető helyet. Az ideálisnak, legalábbis ezt mondták akkor, Vejtit tartották. Kézzel fogható dokumentumot azonban azóta sem küldtek. Lotz Károly miniszter írt egy levelet, melyben Zalátát tartaná elképzelhető átkelőnek, mert ott valamikor volt vasúti híd. „Harcolunk Sellyével, bár tiszteljük egymást - vélekedik a polgármester -, de csak várunk, mint a jó gyerekek, végre döntsön valaki.” Cs. L. Ezredvégi közművesítés PÉCS, MALOM A Kéméndi sor lakóinak a közművesítéshez korábban már megígért támogatásból, úgy tűnik, csak 2000-re lesz valóság.- A környéken már szinte mindenhová bekötötték a vizet, kőzúzalékkal szórták fel az utcákat, csak a főközlekedési útvonalnak tervezett Kéméndi sor ingatlanjai maradtak vízvezeték nélkül - panaszolja a háromgyerekes építkező, miközben a háza felé haladunk, és az autó alja a földet szántja a kátyúban. Mint mondja, ő sem ide épített volna, ha tudja, hogy csak ez az utca marad ki a beruházásokból.- Nem elég széles az utca - mutatja az önkormányzattól kapott indoklást pedig megmértem, a szomszédosokénál nem keskenyebb a miénk. Az épület már beköltözhető, de a gyerekek miatt nem akar kijönni, hiszen csak ásott kút vizét tudnák használni a háztartásban, az ivóvizet pedig közkútról hordhatnák. A terjeszkedő város új házaiba már beköltöztek a tulajdonosok, a Kéméndi sornak is vannak már lakói. Közülük volt, aki nem várta meg az ezredfordulót, és a város terveit keresztezve bevezettette a vizet, rákötött a szomszédos Harkányi úti gerincvezetékre. Világos, hogy nekik, ha szabálytalanul is, de sikerült vezetékes vízhez jutniuk, így nem áll érdekükben, hogy lemondjanak néhány négyzetméternyi ingatlanjukról. A városi önkormányzatnál Wéber Józjsefné is arról tájékoztatott, hogy a sor lakói nem nyilatkoztak mindany- nyian, hogy lemondanak az út kiszélesítéséhez szükséges területekről. A rendezési terv értelmében az út kiszélesítése után lehet csak lefektetni a vezetékeket, mint ahogyan ez a Kerülő út környékén is történt. A még el sem fogadott közműfejlesztési elképzelések szerint csak a 2000. év környékén tervezik az itteni beruházást, előbb ugyanis a város sűrűbben lakott területeire vezetik el a vizet, illetve csatornáznak - nyilatkozta a városi illetékes. Zs. B. Egy gödör, amely magasabbra emelhet Temetés a turizmus érdekében Államtitkárok, országgyűlési képviselők jelenlétében avatták fel szombaton a Duna-Dráva Nemzeti Park közelében fekvő település új parkját. Az érdeklődés a község idegenforgalma lehetséges fellendítésének is szólt. KÖLKED Vályogtégláknak bányásztak annak idején agyagot Kölked közepén. A munkával évtizedekkel ezelőtt felhagytak, a település centrumában jókora gödör tátongott, ahova beszivárgott a víz, sok szemetet is belehordtak - nem vált a falu dicséretére. * A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium számláján szép pénz szerepel a bányajáradékokból. Egy-egy évben egymilliárd forintot tudnak fordítani ebből elhagyott bányagödrök rekultivációjára. Olyanokra, amelyek esetében a tájsebet ejtő már fellelhetetlen. Ebbe a sorba tartozott a köl- kedi gödör is. Dr. Szili Katalin, a KTM államtitkára a baranyai politikus elégedettségével mondhatta szombati avatóbeszédében, hogy a park kialakításának teljes költségeit - több mint 28 millió forintot - a helyiek sikeres pályázata révén a Központi Környezetvédelmi Alapból fedezték. Muskát Zoltán a lehetséges jövő kapujaként kezeli a 2,3 hektáros, 140 fával, 1400 cserjével beültetett parkot. Kölke- den sok a munkanélküli - a Biokom már a rekultiváció során több helybélit tudott foglalkoztami -, az ipar nem jön, a falu viszont közel van a Duna- Dráva Nemzeti Parkhoz. Ez megteremtheti a lehetőséget a szakmai és a természetvédelmi, az ökoturizmus előnyeinek kihasználásához. Szemléletükből eredően nem véletlen, hogy a bányagödör betemetése során a terület közepén hagytak egy kis tavat, megőrizve ezzel az itt élő tarajos gőték élőhelyét. Az ökoturizmusra való berendezkedésre biztatta a helybelieket Puch László országgyűlési képviselő is, mondván: projekteket kell produkálni, hogy lehessen mit támogatni! Márpedig erre egyre szélesebb körben lesz lehetőség. A jövő évtől ugyanis az idegen- forgalmi minisztérium a támogatott törekvések körébe vonta a falusi turizmust. A kölkediek időben léptek, amikor olyan közcélú létesítménnyel gyarapodtak, amely jó alapként szolgálhat ilyen támogatás elnyeréséhez. Kölkeden máris újabb dobásra készülnek: a községhez tartozó Erdőfűn lévő önkormányzati épület rendbehozatalára, hogy bázisként szolgáljon a természetet kutatóknak. M. A. A falu gyermekei majd itt játszhatnak fotó: laufer László