Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-15 / 313. szám

Érzelmekről a zene nyelvén Padlás és fénytextil A szellemi kalandok izgalmában 10. oldal >: 10. oldal 11. oldal Kulturális melléklet Egyetemi (köz)élet Oldalszerkesztők: Nyaka Nimmerfroh Szabolcs Ferenc UlVI-HÍREK Elnyert PhD minősítés. A JATE Bölcsészettudomá­nyi Karának Doktori Tanácsa vitára bocsátotta és értékelte a JPTE Francia Tanszékén oktató dr. Máté Györgyi, Irányzatok aló. századi fran­cia államelméletben című PhD-értekezését és a belga-magyar művelődéstör­téneti kutatási téziseit. A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában tartott vita után ajelölt elnyerte a PhD minő­sítést. (nf) Véradás a Közgázon. November 18-án a Közgáz aulában aki akarja, megcsa- poltathatja magát, a résztve­vőknek virsli, üdítő, csoki és dicséret jár. (nf) Aalborgba, Lundba ösz­töndíjjal. A Közgáz-HÖT felhívja a hallgatók figyel­mét, hogy aki a dániai Aal- borgban, vagy a svédországi Lundban szeretne 5 hónapig tanulni, az egy ösztöndíj se­gítségével ezt megteheti. Je­lentkezési határidő: novem­ber 14. (nf) Esély a TTK-n. Az Esély, hogy tanulhass pályázatára a Természettudományi Ka­ron 34 hallgató adta be ké­relmét, közülük - várha­tóan - 31-en kaphatják meg az 5100 forintos támoga­tást. (ns) talk-show a Klubban. November 11-én egyetemi talk-show-t rendeztek az Egyetemi Klubban. A vi­taesten részt vett Benked László EHÖK-elnök, akit a hallgatói önkormányza­tokról faggattak. A máso-. dik részben a fő téma a bölcsészdiploma értéke volt. (ns) Jegyzetbón a BTK-n. De­cember 15-ig lehet felvenni a diákirodán a jegyzetbóno- kat, ám csak könyvre költ- hetőek. (nf) A gólyabálokra adott pénz körül is viták folytak FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ HÖOK-gyűlés - parttalan vita A napokban zajlott le a Hallgatói Önkormányzati Országos Konferenciájának közgyűlése. A légkör meglehetősen feszült volt, a pécsiek a választáson is alulmaradtak. Skultéty Tamás, a HÖOK el­nöke előterjesztette a diákszer­vezet éves beszámolóját. Ezt azonban a közgyűlés nem fo­gadta el. Ennek több oka is volt: az Ellenőrző Bizottság hi­ányolta azt az alaposságot, ami az előző években jellemezte a beszámoló gazdasági részét. Ebben az évben a költségvetés nem volt tételesen leírva, így kérdezni sem lehetett, egyes pénzek mire mentek el, mek­kora bevételekkel számolhat a szervezet. Külön témát jelentett, hogy a HÖOK által alapított, vagy azokhoz közel álló közhasznú társaságok, alapítványok bel- ügyeibe nem lehetett belelátni. Az egyik kht a Veszprémi Egyetem gó­lyabáljára adott 300 ezer forintot, ám az összeg a veszprémi képviselő sze­rint nem jutott el hozzájuk. Több felszólaló szerint személyi összefonódás tapasztalható a HÖOK és az alapítványok között. Az elnök például az egyik alapítvány ve­zetője is egyben. Benked László (képünkön), a pécsi EHÖK elnöke elmondta, hogy eddig - hallgatólagos - megállapodás létezett a diák- szervezetnél, hogy abban az esetben, ha a közgyűlés nem fogadja el az" éves beszámolót, akkor az elnökség lemond. Ez most nem történt meg, bár már volt rá példa. Ezután került sor a tisztújító választásra. Skultéty Tamás el­len egy pécsi közgazdász hall­gató, Kassai Ákos indult, ám a közgyűlés döntése szerint alulmaradt. A voksok 56 száza­lékát kapta az eddigi HÖOK- elnök. Pécsi hallgató nem ke­rült be az elnökségbe. Ny. Sz. Nem kispálya a jogi HŐT Szokatlanul nagy érdeklődés mellett tartották meg a JPTE jogi karán a diákönkormányzati választásokat. Az új elnök szerint eddig nem volt igazi hallgatói önkormányzat a jogon. Három csapat, három elnök- és alelnökjelölt csatáját hozta a diákönkormányzati választás az ÁJK-n. A plakát- és ígérethábo­rúból végül a Szeneczey Ba- lázs-Simon Tamás páros került ki győztesen. Mivel a kar szer­vezési és működési szabályzata azt írja elő, hogy a részvételi arány több mint 50 százalékos legyen, a szavazás négy napon keresztül folyt. Végül hatszáz­három hallgató adta le voksát, több mint háromszázan Sze- neczeyékre szavaztak. Az új HÖT-elnöktől megtudtuk, a le­endő jogászok most a szoká­sosnál jobban odafigyeltek a kampányra, nagy volt az érdek­lődés. Szeneczey Balázs szerint a JPTE jogi karán eddig nem nagyon lehetett hallgatói ön- kormányzatról beszélni. Úgy véli, a különböző HÖT-ök ed­dig anarchikusán, szervezetle­nül működtek. Az elnök kie­melte, győzelmüket közvetle­nül a hallgatókhoz szóló kam­pányuknak köszönhetik. Az új elnök nem kezdő a di­ákpolitikában: korábban az Egyetemi Hallgató Önkor­mányzat alelnöke volt, jelenleg pedig az országos érdekképvi­seleti szerv, a HÖOK Dél-Du­nántúli Regionális Szervezeté­nek vezetője. Úgy gondolja, a két pozíció jól kiegészíti egy­mást, és számára nem jelent visszalépést, „kispályát” az ÁJK HŐT elnökének lenni. Szeneczey Balázs kérdé­sünkre elmondta, programok­kal, rendezvényekkel szeretnék felrázni a hallgatókat. Egyik legfontosabb feladatuk: rendbe tenni az önkormányzat gazdál­kodását. A diákiroda is teljes felújításra szorul. A legégetőbb probléma jelenleg a gólyabál megrendezése. Az előző HŐT, az elnök szerint, nem fektetett túl nagy energiát a gólyabál megszervezésébe, ezért a szo­kásos októberi időpont helyett az elsősök bálja november vé­gén kerül megrendezésre. N. F. EU-támogatás magyar egyetemeknek Magyarországi Európai Ta­nulmányi Központok létesíté­sére írt alá a minap megálla­podást a Külügyminisztéri­umban Hans Beck, az EU Bi­zottság magyarországi képvi­seletének vezetője és Pataki István helyettes integrációs ál­lamtitkár. Az egyezmény ér­telmében az Európai Unió 3 millió ECU értékben nyújt támogatást magyarországi felsőoktatási intézményeknek EU-szakemberek képzéséhez. A program célja, hogy Eu­rópai Tanulmányi Központok jöjjenek létre a magyar egye­temeken belül. Ezek a köz­pontok tudnának olyan szak­embereket képezni, akik jár­tasak az európai jogrendszer­ben, médiában, vállalkozá­sokban. Emellett kialakul­hatna egy olyan köztisztvise­lői gárda, akik az EU-ügyek- ben is tájékozottak. A hároméves program mintegy tíz egyetemet és fő­iskolát érinthet, így elképzel­hető, hogy a pécsi felsőokta­tási intézményeket is. Az egyetemeknek mind alap, mind posztgraduális szinten kell programokat javasolniuk. A projekt kínálta lehetősé­gekre pályázati felhívást tesz­nek közzé, melyre december 15-éig lehet benyújtani az igényeket. Minden egyetem csak egy pályázatot adhat be, de javasolni lehet más intéz­mények, könyvtárak, kutató- intézetek stb. közös részvéte­lét. Ny. Sz. A Rusz pécsi szakértője Néhány napja jelent meg az Oroszország története című egykötetes, 680 oldalas, rep­rezentatívnak mondható ki­advány, melynek egyik részét dr. Font Márta, a JPTE Kö­zépkor- és Koraújkortörténeti Tanszékének vezetője írta és szerkesztette. Lapunknak el­mondta, az Oroszország tör­ténete a magyar történeti szlavisztika egyedülálló vál­lalkozása. Az utóbbi negyven évben ilyen, átfogó igénnyel megírt, részletes munka nem jelent meg Magyarországon. A könyv a kezdetektől napja­inkig mutatja be az orosz ál­lam történetét. Az Oroszor­szág történetét először a JPTE-n, pécsi diákoknak mu­tatták be. A kora középkori részt Font Márta, a III. Iván és Nagy Péter közötti időszakot Szvák Gyula, a Nagy Pétertől a XX. századig terjedő kor­szakot Niederhauser Emil, a XX. századi részt pedig Kra- usz Tamás írta. A könyv füg­gelékében részletes bibliográ­fia, térképek, családfák is ta­lálhatók. N. F. Népfőiskolát alapítanának Népfőiskola alapításának terve merült fel Pécsett egye­temi hallgatók és oktatók kö­zött. Az ötlet nem véletlen: a JPTE több diákja járt már Dániában és Németország­ban, ahol komoly hagyomá­nyai vannak az ilyenfajta képzésnek. A terv még embrionális formában van, de az első lé­pések biztatóak. Szerdán, no­vember 19-én Pécsre látogat Sz. Tóth János, a Magyar Népfőiskolái Társaság el­nöke, aki maga is támogatja az elképzelést. Somorjai Eszter (képün­kön) a terv egyik koordiná­tora elmondta, hogy Pécsett ideális helye lenne egy multi­kulturális központnak. A me­gye aprófalvas volta miatt sok ember igényelné a képzést. Ráadásul a népfőisko­lába való ke­rüléshez nincs szük­ség semmi­lyen papírra, csak nagyko­rúnak kell lenni. Nyáron nemzetközi prog­ramok indulnának, amelyek témája Pécs és Baranya kultú­rája lenne. Ny. Sz. Kétszer próbált szakítani Iszkázról származik mint Nagy László. Művelődési menedzser szakos a JPTE-n. Amatőr színész és rendező. Idén a profik is felfigyeltek rá. Pedig egyszer már megutálta a színházat. A 21 éves Szabó Attila által rendezett Tényleg szeretsz? című előadást Csányi János, a budapesti Bárka Színház veze­tője, akit többen az egyik legha­ladóbb szellemű magyar rende­zőnek tartanak, meghívta szín­házába. Ugyanerre a Szabó At­tilára a Miskolci Nemzeti Szín­ház is igényt tart: azt szeretnék, ha színpadi tréningeket tartana színésztanoncoknak. Nemrég egy Pápán alakuló színtársulat meghívta tagnak.- A pápai gimnáziumban volt egy nagyon lelkes és jó színtársulatunk, de az érettségi után különböző okokból azt mondtam: kész. véee. befejez­tem, elegem van a színházból - mondja Attila. Egyetemre sem jelentkezett, a falusi fiú falun akart élni és írni, nem vágyott a városba. Aztán nem bírta ki, Veszprémben újra elkezdett egy kirúgott rendezőkből és színészekből álló társulatban játszani. 1996-ban felvételizett a JPTE-re - sikerrel.- Idekerülésemmel egy idő­ben kezdett el alakulgatni a Ja­nus Egyetemi Színház társulata. Eleinte úgy tűnt, igazán senki nem akar csinálni semmit. Úgy döntöttem: leszámolok azzal, amit eddig csináltam, minde­nekelőtt a színházzal - számol be második szakítási kísérleté­. ről. Attila rendezett egy Mind el című jelenetfüzért, melynek címe önmagáért beszél. Bár mindössze egy előadás volt, At­tila úgy érezte elindult valami, aminek folytatódnia kell. Egy nyári iszkázi tábor alatt szüle­tett meg tulajdonképpen a Tényleg szeretsz?, melynek si­kere következtében az eddig szigorúan amatőr színházcsi­náló most talán a profik közé is bekerülhet.- Már nagyon korán kapcso­latba kerültem a drámapedagó­giával, az általam rendezett előadásoknak is ez a módszer az alapja - mondja Attila, aki egyébként saját bevallása sze­rint nosztalgikus alkat, művészi hitvallása a 60-as, 70-es évek alkotóihoz kötődik. N. F. - Fotó: Läufer L. Ösztöndíjjal külföldön A kormány rendeletet ho­zott a külföldön tanuló ma­gyar egyetemisták és a ha­zánkban készülő külhoni hallgatók tanulmányi kérdé­seiről. Eszerint a kabinet megbí­zásából a Művelődési és Közoktatási Minisztérium garanciát vállal az ösztöndí­jas külföldiek tanulmányai­hoz szükséges feltételek biz­tosítására - ezek közé tarto­zik a ösztöndíj, az elhelye­zés. Az ösztöndíjasok közel 65 százalékát határon túli magyar fiatalok teszik ki. Mindezek ellentételeként évente 1300-1500 magyar értelmiségi kap külföldi ösz­töndíjat nyári egyetemekre, 1-9 hónapos kutatóutakra, programokra. Ny. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents