Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-15 / 313. szám

1997. november 15., szombat Háttér - Riport Dtinántúli Napló 7 Országgyűlési képviselők és választóik - négy év tükrében (6.) Agrárszakemberként a parlamentben Szigetvári 7. sz. választókerület: beszélgetés Gráf Józseffel Vége felé közeledik a választási ciklus. Ez egyfelől a pártpoliti­kai csatározások megélénkülésével jár, másfelől a mérlegkészí­tés kötelezettségével: hol tartunk a négy évvel ezelőtt megfo­galmazott célok megvalósításában. Interjúra kértük Baranya megye országgyűlési képviselőit: sorozatunkban arról beszélge­tünk, milyennek látszik a képviselő és a választópolgár az el­múlt időszak eseményeinek, munkájának tükrében. Agrár-gépészmérnök. 1946-ben született. Az 1994. évi ország- gyűlési választásokon az MSZP jelöltjeként kapott mandátumot. A képviselőség mellett megma­radt a szabadszentkirályi Béke Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet elnökének. Az or­szággyűlés mezőgazdasági bi­zottságának tagja.- Kellett-e módosítania a programon, amellyel 1994- ben indult a választásokon?-Mivel a szigetvári terület tipikusan mezőgazdasági jel­legű, programom alapja az volt, hogy a mezőgazdasággal kell valamit kezdenünk, mert az utolsó ü'z év ennek az ágazatnak nagyon sok gondot okozott. A költségvetés egyre inkább el­szívta ettől az ágazattól a pénzt. Programom azóta sem válto­zott. A baranyai képviselők kö­zött egyedül vagyok agrárszak­ember, így az egész megyére ki­teljed a tevékenységem.- Az országgyűlésben ?- Politikus kétféle van a par­lamentben. Van, aki politikai közszereplést kap, s van, aki fontos szakmai feladatot. A legnagyobb örömömre én az utóbbit kaptam. Az MSZP frakció munkacsoportjában és az országgyűlés mezőgazdasági bizottságában egyaránt az ag­rárágazat költségvetésének ke­zelése a reszortom.-Mennyit tudott megva­lósítani a programjából?-A mezőgazdaság egészét, főleg annak közgazdasági hát­terét illetően - úgy gondolom - nagyjából teljesült, amit szeret­tem volna elérni. Kevésbé vol­tam és lehettem sikeres abban, hogy a szigetvári egész térség helyzetén változtassak. Ehhez egy képviselő nagyon kevés. Az ország javuló gazdasági helyzete a szigetvári térségben még nemigen jelentkezik. Ami egyáltalán nem sikerült, az a csődbe jutott, felszámolt szi­getvári nagyüzemek megújult formában való talpra állítása. A foglalkoztatottság szintje ezért szinte semmit nem javult. Külső körülmények is közreját­szottak ebben. Én például leg­alább tíz vevőt már odacsődítet- tem a konzervgyárba. Amikor megtudták, hogy ez a város 30 kilométerre van attól a határtól, amelynek túloldalán a délszláv háború dúlt, mindig elbizonyta­lanodtak. Szigetvár kezd ebből a helyzetből kilábalni, van né­hány jól működő vállalkozás, de igazából még nem sikerült idehozni olyan tőkeerős befek­tetőt, aki lendítene a térség gaz­daságán. A konzervgyárnak újabban javultak az esélyei. Komoly befektető érdeklődik iránta, és a gyártelep egy részé­nek osztrák tulajdonosa el­kezdte a termelést. A cipőgyár­nak már van új tulajdonosa, bár a korábbinál jóval kisebb lét­számmal üzemelteti.-Ennek a helyzetnek más okai is lehetnek, mint a dél­szláv háború hatása.- A munkaerő képzettségi szintje és jellege is gátja a beru­házások fogadásának, megszer­zésének. Nyugat-Európában hatszor-hétszer kell munkahe­lyet, vagy akár szakmát is vál­toztatni, hogy meg tudjon élni az .ember. Ezt a felgyorsult tempót a magyar gazdaság még nehezen kezeli. Szigetvár térsé­gében mindez párosult az infra­struktúra elégtelenségével, ami leginkább a közúti közlekedés­ben jelentkezik hátrányosan. Még ebben a ciklusban a gáz ideér a körzetbe és ez azért len­dít majd Szentlőrinc és Sziget­vár, valamint a környékbeli községek gazdasági esélyein.-Időközben Szentlőrinc is városi rangú lett. Volt-e va­lami szerepe benne? Az ava­tóünnepségen nem volt jelen.-Ebben a szerepem csak a segítés volt, ám az érdem a szentlőrincieké. Nagyon örül­tem, hogy a dinamikusan fej­lődő Szentlőrinc város lett, de avatóünnepségen nem tudtam részt venni, mert életem egyet­len autóbalesetét épp nem sok­kal korábban szenvedtem el és a bordatöréseim kivontak a köz- szereplésből.- Milyen kapcsolatai van­nak a településekkel?- Kialakult az a munkamód­szer, hogy bárki bárhova bead egy pályázatot, a másodpéldá­nyát elküldi nekem és megke­resnek az ügyben. A képviselő igazából nem az elbírálásnál tud lendíteni az ügyön, hanem ab­ban, hogy utánanéz, megérke­zett-e a pályázat, hiánypótlásra szorul-e. Az állami bürokrácia úgy dolgozik, hogy ha talál va­lamilyen hibát az igényben, ak­kor félredobja, úgyis sokkal több pályázat van, mint ameny- nyi pénz. Ilyen hiánypótlás­szükségesetek ideje korai felde­rítésében igen sokszor tudok segíteni. Nagyon szép összege­ket nyernek a különféle pályá­zatokon a településeink.- Szövetkezeti elnökként, mennyire semleges a mező- gazdaság érdekképviseleté­ben?- Már említettem, hogy a költségvetés agrárfejezetének előkészítése lett rám bízva. Természetesen más agrárté­mákban is van és volt szere­pem, de ez a leginkább hozzám kötődő, mindig legalább há­romhónapos folyamatos munka. Ha csak a szövetkeze­tek képviseletében vállaltam volna ezt a feladatot, akkor na­gyon hamar megbuktam volna képviselői programommal. Már a keretek kialakításának kezde­tén egyeztetni kell az érdekelt minisztériumokkal, és ezt csak abszolút szektorsemlegesen le­het végigcsinálni. Vitát százait kell lefolytatni. Sokszor kőke­ményen kell kiállni a kormány­zattal szemben az ágazat érde­keiért. El kell menni a lehetősé­gek végső határig. Ez a parla­mentáris demokráciában a költ­ségvetés végszavazása. Ott már nincs kiút, ha ez ember pártjá­nak többsége eldöntötte, hogy a költségvetést elfogadja. Ahogy néhai miniszterelnökünk, An­tall József mondotta: A képvi­selő lojalitásának mércéje a költségvetés megszavazása.- Mire számíthat az 1998-as költségvetéstől az agrárágazat?- Elkészült a költségvetés agrárfejezete. Eredményesen szerepeltünk. Az agrárágazat - noha van gondja és baja bőven - a költségvetés szempontjából most szépen menetel. 1994-ben az előző kormánytól örökölt költségvetésben 46 milliárd Ft volt az agrártámogatás címen. A készülő 1998-asban a javaslat szerint 119 milliárd forint lesz. Ez pedig reálértékben is jelen­tős növekedés, hiszen egy év alatt azért semmiképpen nem volt 250%-os az infláció.- Melyek lesznek a támoga­tásfőbb tömbjei?-Én mindig annak a híve voltam, hogy az ágazatban mu­tatkozó három alapvető hiány enyhítésére kell ezeket felhasz­nálni. A termelők már hosszabb ideje nem tudnak beruházni, mert a jövedelmükből nem telik fejlesztésre. A új költségvetés­ben ennek támogatására közel 30 milliárd Ft lesz, amely az idei 22-höz képest is nagy elő­relépés. A másik nagy gondja a mezőgazdasági termelőknek, hogy a magas kamat és állan­dóan emelkedő árak miatt nem tudnak nyereségesen gazdál­kodni. A termelési költség csökkentése érdekében most si­került elérnünk, hogy kedvez­ményes hitelű forgótőkével töl­tik fel a az agrárgazdaságot. Ennek összege 40 milliárd Ft. Egy-egy gazdaság maximum 50 millió forintot kaphat. A harmadik kör a piacra jutás fel­tételeinek segítése, az export támogatása. Erre 30 milliárd Ft jut. A maradék 19 milliárd Ft az ad hoc támogatások fedezete.- Ezek szerint elégedett.- Ha még azt el tudjuk érni, hogy a bruttó nemzeti jövede­lem 2,5% kötelező támogatási mértékként belekerüljön az ag­rártörvénybe, akkor duplán elé­gedett leszek. Ez a 2,5% a vi­dék, a falvak, a hátrányos hely­zetű települések komplex fej­lesztésére szolgál, és benne a 119 milliárdos agrártámogatás csak a kisebb rész.-Ha felkérik, újra megmé­reti-e magát a választásokon ? A szakmai programom sok­kal sikeresebb volt, mint a kerü­letre vonatkozó, de ezt a kettőt mégsem lehet elválasztani. Ha szükség van rám, akkor válla­lom újra a jelöltséget. Nem za­var, hogy kezdő színésznő leá­nyom ismertebb, mint a képvi­selő apja. Nekem bőven elég, ha szakmai elismerést megka­pom és munkámmal segíteni tudok az agrárágazaton, a szi­getvári térségen. Dunai Imre Idősgondozás egyetemi szinten Kötelező tantárgy lett a geriát­ria, az időskorúakkal foglal­kozó orvoslás a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.-Mi a tapasztalata, az első tanév megkezdése után? - kér­deztük dr. Iván László profesz- szort, a Magyar Gerontológiai Társaság elnökét.-Időszerű volt ez a döntés, hiszen azt ma már nem vitatja senki, hogy az idősorvoslás tu­dománya speciális felkészült­séget igényel elméleti és gya­korlati területen is. A kórhá­zakban ápolt betegeknek 60 százaléka 60 éven felüli. Ennek ellenére az egészségbiztosító nem rendelkezik erre a célra el­különített pénzzel, és kevés a megfelelő felkészültségű olyan szakorvos is, aki ennek a kor­osztálynak a speciális gyógyí­tására hivatott.-A SOTE tanszékvezető pro­fesszoraként Ön oktatja is a ge­riátria tudományát. . .- Mégpedig nagy örömmel, hiszen végre felismerték és el­ismerték, hogy a geriátria meg­előző, gyógyító és helyreállító rehabilitáció tevékenységével az orvosi praxisnak speciális, meghatározó része. Az orvosje­lölteknek módjukban áll e tárgyból a szakvizsgát is meg­szerezni, tehát a geriátria ugyanolyan rangú szaktudo­mány lesz az orvosláson belül, mint a gyermekgyógyászat, belgyógyászat, sebészet, vagy bármely más szakág. Külön nagy örömünkre szolgál, hogy az elmúlt nyáron az EU is fel­vette orvosszakmai listájára a geriátriát. A most formálódó új magyar egészségügyi-szociális intézményrendszer semmikép­pen sem hagyhatja ezt figyel­men kívül. Dr. Szalai István jegyzete Kérdező Néni Állok a sorban és várom, hogy végre az ablaknyílás elé kerüljek. Már harmadik vagyok, mikor az ablaknyí­lás előtti ügyfél megszólal: „Mondja aranyoskám . . .”- és utána kérdések zuha- taga következik. Az egész sor megdöbben. A Kérdező Néni áll az ab­lak előtt. Zöld kötött sap­kában, szerényen félrehaj­tott fejjel, udvariasan mo­solyogva. És kérdez ... és kérdez. - Tessék mondani, hova írjam a nevemet, min­den kockába csak egy szá­mot írhatok? - hányadika is van ma? - ugye aranyos­kám a maga lánya kötött olyan rossz házasságot, hal­lom, hogy veri az ura. - Az ablak mögött ülő hivatal­nok hölgy elpirul és az égre nézne, ha nem lenne plafon.- Jaj de jól áll magának ez a blúz ... és a szoknya is. Ugye, aranyoskám nem jót tesz ez a sok ülés, azt mondják hogy aranyeret le­het kapni tőle. Magának még nincs? Tett kispárnát a székre? Áttér a politikára. - Igaz-e, hogy ezentúl nem kell a negyven éven felülieknek fizetni a közvécében, ha kis-dolgoznak? Jaj, majd elfelejtettem megkérdezni, nem tudja aranyoskám, mi a neve annak a gonosz afri­kai diktátornak? - Nem tudta. Hogy menjen a sor, bekiáltom: Idi Amin Dada! A zöldsapkás néni hátra­fordul. - Az nem Idi, Ha­nem Didi. - Ha ugyebár Dada, akkor más nem is le­het - magyarázta. Vita nincs. Ekkor a hivatalnoknő lassan felkelt, kezébe vett egy törölközőt, becsukta az ablakot és jelentőségteljes arckifejezéssel elvonult. Az egész sor elkeseredett, csak a Kérdező Néni nem. Fe­lénk fordult és felsorolta az összes lehetőséget, ami most az ügyintézővel tör­ténhet. Közben visszaérke­zett a törölközős hivatal­nok. Rögtön lecsapott rá a Néni. Suttogóra fogott han­gon szaporán magyarázott. Csak annyit hallottam, fel­ajánlotta a legközelebbi al­kalomra, hogy hoz glycerin kúpot ajándékba, akkor hamarabb előjön törölkö- zőstől. Már nem emlékszem mikor kerültem sorra, csak azt tudom, hogy közben ha­zánkat felvették a NATO- ba, és felemelték a közal­kalmazottak fizetését. Legközelebb ismét jár­tam a hivatalban. Hárman várakoztak az egyik ablak­nál. Messziről is jól látszott a veszélyre figyelmeztető zöld, kötött sapka. Beáll­tam a másik sorba. Husza­diknak. ÍIDN Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés november 21-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELE­ZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége (Pécs, Rákóczi út 34., VIII. eme­let 801-es szoba). Múlt heti rejtvényünk megfejtése: „Ne aggódj Lujza, a visszaútra is megvettem a jegyeket.” A sorsoláson a szerencse Palanovics Zoltán­nak kedvezett (Pécs, Diana tér 4.), aki hajszárítót nyert. E heti rejtvényünk megfejtői között fúvós haj­spirált sorsolunk ki, amely szerkesztőségünkben vehető át. Tíz nap eltelte után - ha nem jelent­keznek érte - a vidékieknek elküldjük postán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents