Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-13 / 311. szám

1997. november 13., csütörtök VÁROSAINK Dúnántúli Napló 9 Hírcsatorna Közgyűlési előzetes. Ma 9 órai kezdettel tartja soron következő ülését a város­háza nagytermében Pécs Önkormányzatának Köz­gyűlése. A testület előzetes napirendjén többek között a következő témák szerepel­nek: a Magyarürögi völgy részletes rendezési tervének módosítása, a város tulajdo­nában lévő sportlétesítmé­nyek állapota, felújítási és fenntartási költsége, a köz- intézmények energiahaté­konysági keretének felosz­tása, a Városi TV költségve­tési pótigénye, a magasabb, illetve további képesítést szerzett közalkalmazottak feljebb sorolásának illet­ményigénye, az önkor­mányzati tulajdonú gará­zsok elidegenítése. Az ülés nyilvános, azon bármely ál­lampolgár jelen lehet. Megítélt támogatások. A közgyűlés jóváhagyta, hogy tisztségégviselők keretéből és különböző alapokból a következő alapítványok és társadalmi szervezetek kap­janak támogatást: Pécs-Ba- ranyai Orvos Klub (30 ezer Ft), Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület (65 ezer Ft), „Kerek Világ” Önálló Életviteli Központ (25 ezer Ft), Pro 500-as ala­pítvány (50 ezer Ft), Város- Falu alapítvány (3 ezer Ft), Ifjúságért Egyesület (500 ezer Ft), Etnikai Fórum Pé­csi Szervezete (40 ezer Ft), Pannónia Kiadói alapítvány (100 ezer Ft) Közterület-felügyelők egyesülete. Májusban Bu­dapesten megalakult a Ma­gyarországi Közterület-fel­ügyeletek és Felügyelők Or­szágos Egyesülete. A köz­gyűlés legutóbb hozzájárult, hogy a városi közterület­felügyelet jogi személyi­ségű tagként belépjen az or­szágos egyesületbe. A gyermekvédelem új formája A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény felhatalmazása alapján az önkor­mányzat közgyűlése a szociális ellátásokról szóló rendeletét módosítva határozta meg az új formaként jelentkező rendkí­vüli gyermekvédelmi támogatás pécsi feltételeit. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg, ha a gyermeket gondozó család idő­szakosan létfenntartási gon­dokkal küzd, vagy azt veszé­lyeztető rendkívüli élethely­zetbe került. Elsősorban azokat a gyermekeket kell rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni, akiknek ellátásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalman­ként jelentkező többletkiadások miatt segítségre szorulnak. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás abban az esetben ál­lapítható meg, ha a gyermeket a szülő egyedül neveli és a csa­ládban az egy főre jutó havi jö­vedelem nem éri el, a minden­kori öregségi nyugdíjminimum 18Ö%-át; vagy ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 160%-át. Méltányosságból az a gyermek is részesülhet rendkívüli gyer­mekvédelmi támogatásban, akinek gyógykezeltetésének költségei családja megélhetését veszélyezteti. A rendkívüli gyermekvé­delmi támogatás évente négy alkalommal adható. Az egy íz­ben kifizetésre kerülő támoga­tás összege nem lehet maga­sabb a saját jogú öregségi nyugdíj minimum összegénél. Ez az összeg indokolt esetben gyermekenként is adható. A méltányosságból megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértéke legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum tízszerese lehet. A támogatás természetbeni ellátás formájá­ban is nyújtható. A támogatás iránti kérelme­ket a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda területileg - la­kóhely szerint - illetékes szoci­ális központjánál kell benyúj­tani az erre a célra rendszeresí­tett formanyomtatványon. A borvárosi jubileum számvetése Majdnem pontosan kerek 10 esztendeje, hogy a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal 1987. október 30-án Rómában tartott közgyűlésén Pécs váro­sát kitüntette a „Szőlő és Bor Nemzetközi Városa” címmel. Rászolgált-e város az akkori bizalomra és elismerésre? - er­ről kérdeztük dr. Lisicza István (képünkön), hegyközségi elnö­köt, aki a múltból levezetve kezdte a számvetést:- Pécs-Mecsekalja borterme­lési tradícióit római korból származó emlékek bizonyítják. Pécs a középkorban is jelentős borváros volt, majd a múlt szá­zad közepén itt alakult az or­szágban elsőként pezsgőgyár, a hírnevessé vált „Littke”, amelyben a jogutód jelenleg is gyárt pezsgőt. Itt található a Földművelési Minisztérium Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete, amely elis­mert tudomá­nyos műhely a kutatásban és a kisterme­lők képzésé­ben egyaránt, és Közép-Ke­let-Európábán a legnagyobb szőlőfajta gyűj­teménnyel rendelkezik. Jelen­leg Pécsett már három rangos borszaküzlet működik, ame­lyekben az ország, illetve Eu­rópa leghíresebb borai és pezs­gői megvásárolhatók. A hegyközségi elnök szerint a fejlődést ösztönzi, hogy Pécs Önkormányzata aktív együtt­működést alakított ki a hegy­községekkel, a Kutató Intézet­tel és a pezsgőrenddel is.-A közeljövő tervei között szerepel a Tettyei Borház ki­alakítása. Támogatja az önkor­mányzat a szakirányú rendez­vényeket is. Ezekre példaként A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pécsi pincéje említhető az évente megrende­zett Nemzetközi Bordalfeszti­vál, a PIV Kft. VINTOUR sző­lészeti és borászati szakvására, az Országos Pünkösdi Bortúra pécsi programjai, továbbá a gasztronómiai és borászati ren­dezvények, mint Luca-napi borvásár és borbemutató, a borversenyek, a borászok be­mutatkozásai az éttermekben. Minden évben szerepel váro­sunk a Budapesti Borfesztivá­lon is. Egyre népszerűbb és idegenforgalmi jelentőségű a szeptemberi - városi és megyei - Szőlő és Bor Ünnep a Szé­chenyi téren. A gazdasági élet élénkítése érdekében áldoz is az önkormányzat a borturizmus fejlesztésére. Ösztönzi az ilyen jellegű vállalkozásokat és együttműködést kezdeménye­zett e témában a megyei és te­lepülési önkormányzatokkal. A polgárok javaslatára idén elő­ször választották meg „Pécs Város Borát”. Ezt a nemes ha­gyományt évente tervezzük megismételni. A város polgár- mestere és a Pécs-Baranyai Ke­reskedelmi és Iparkamara vál­lalta, hogy a mindenkori győz­tes borból átvesz 1500 palac­kot, és ezeket a város címerével ellátott sorszámozott címkével, ajándékként használja fel. A hegyközségi elnök arra is kitért, hogy a napokban fejező­dött be a történelmi múltú, pé­csi szőlőhegyek egy részének szőlőkataszterbe minősítése. Ez alapján újra kaphatnak a kiváló minőségű pécsi borok szárma­zási bizonyítványt, ugyanakkor a lakóterületté vált szőlőhegye­ken ezzel is ösztönözni kívánja a hegyközség és a város a szőlő-gyümölcskultúra megőr­zését és az új telepítéseket. Dunai Imre jegyzete Felszállógally „A világűr nincs is messze. Egyenesen felfelé másfél óra alatt odaérnénk autóval” — mondotta egyszer szemléltetés gyanánt Fred Hoyle angol csil­lagász, és nagy sikert aratott. Pécsett korántsem biztos, hogy hasonló fogadtatásra lel, ha itt hangzik el ez a poén. Olyan képzettársításokat ébreszthetett volna bennünk, amely alapján tapintatlannak nevezhetnénk: akasztott ember házában emle­geti a kötelet. Hiszen másfél óra autóval az űrig, de mennyi Pécstől Pestig, vagy Hegyesha­lomig? Vagyis telibe trafálta volna autópálya-fóbiánkat, amely hiányérzetként jelentke­zik, és reptérfejlesztési álmok­ból kap tüneti kezelést. Régen kimondatott: Pécsnek és Baranyának - elemi gazda­sági érdeke, hogy jobban kap­csolódjon Európához. Ehhez viszont az országos közleke­désfejlesztési koncepciói hosz- szabb távon sem ígér autópá­lyát, csak felgyorsított 2x2 sá­vos 6-ost - Szekszárdtól. Egye­düli lehetőség egy saját regio­nális nemzetközi repülőtér lét­rehozása. Persze, mindig is nyilván­való volt, hogy csak tőkeerős külföldi partnerrel lehet megva­lósítani, hiszen milliárdokról van szó. A menetrendszerűen meg-meglóduló ügyben évről évre akadt új tárgyalási fejle­mény. Hogy nem sok lett belő­lük, azt a közelmúltig okkal le­hetett ráfogni a fejlesztésre szánt objektum kétes tulajdoni helyzetére. Közben a puhato- lódzó tárgyalásokból rendre fel­felröppent: végre felszálló ágra került a repülőtér fejlesztése. Utólag ezen ágakról ez idáig még mindig kiderült, hogy tö­rékeny gallyak, de a remény megmaradt. Ám hogy az mennyire csalfa és csalóka tud lenni, arra az is bizonyíték, hogy amikor belepillantottam a mai közgyűlési ülés napirendi sorába, elsőre fellelkesülten fej­lesztésnek olvastam a pécs-po- gányi repülőtér felújítását. Pedig csak másfél milliós épületrenoválási munkákról van szó. Mindegy milyen messze van az űr: az autók nem képesek űrrepülni, csak a re­mények és az álmok maradnak fenn a majdnem semmiben. Az intézmény-felújítási céltartalék felosztása Közeledik az esztendő vége, nem igazán van már miért tarta­lékolni azt az összeget, amelyet az intézmények felújítására tett félre költségvetésében az ön- kormányzat. A közgyűlés a legutóbbi ülé­sén - a szakbizottságok javasla­tai alapján készült előteijesztésre - felosztotta a feladatok és in­tézmények között az eddig tarta­lékolt 64,8 millió forintot. Pél­dául a szociális intézmények kö­zül nyolc, a közoktatási intéz­mények szférájában az óvodák közül 8, az általános iskolák kö­zül 12, a gimnáziumok közül 3, a kulturális ágazatból egy intéz­mény részesül a felújítási tarta­lékból. Újdonság, hogy a pályáz­tatásra javasolt felújításokat nem intézményenként elaprózva, ha­nem a munkák jellege szerint csoportosítva versenyezteti meg az önkormányzat a kivitelezők között. Az intézmény-felújítási céltartalék felosztása (Összesen: 64.8 millió forint, ebből a következő elosztásban) Önkormányzati internet Pécs Polgármesteri Hivatala részt vett az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által az In­formációs és Kommunikációs Technológiai Alkalmazások fejlesztésének támogatására ki­írt pályázaton a „Közcélú-köz­hasznú, hatósági és üzleti in­formációk egységes szolgálta­tási rendszerének létrehozása Pécsett és vonzáskörzetében: a Virtuális Város koncepciójának megalapozása”, valamint a „Pécs megyei jogú városban megvalósuló Internet-szolgálta­tással támogatott önkormány­zati, intézményi és lakossági adatszolgáltató rendszer” pá­lyaművekkel. Az első pályázat 35, a második 25 millió forint támogatást nyert el. A szerződéskötésnek az volt a feltétele, hogy a támogatási összeg 40%-át a projektzárás után következő két évben visz- sza kell fizetni. Ehhez elegendő volt, hogy a Közgyűlés kötele­zettséget vállalt a támogatási összeg 40%-ának visszafizeté­sére. Ez csak a jövő évezredben lesz esedékes. A közgyűlés a „Közcélú-közhasznú, hatósági és üzleti információk egységes szolgáltatási rendszerének lét­rehozása Pécsett és vonzáskör­zetében: a Virtuális Város kon­cepciójának megalapozása” pá­lyamű után visszafizetési köte­lezettséget vállalt a 2001-es és a 2002-es költségvetés terhére 7-7 millió Ft, a „Pécs megyei jogú városban megvalósuló In­ternet-szolgáltatással támogatott önkormányzati, intézményi és lakossági adatszolgáltató rend­szer” pályamű után pedig ugyanazon évek költségvetése terhére 5-5 millió forint erejéig. Szépülnek a patinás falak - Megújulnak a Zsolnay-gyár évszázados épületei. A na­pokban tatarozott falak üde, friss színekkel fogadják a 6-os úton közlekedőket, fotó: lauferl. Civilbarátság A Nevelők Háza Egyesület és Pécs Önkormányzata tavaly megállapodást kötött a „Civil­barát önkormányzatot” prog­ram megvalósítására. A prog­ram az önkormányzat és a ci­vil szféra szervezetei együtt­működésének javítását tűzte ki céljául, amelyről még idén ősszel közgyűlési előterjesztés készül. Ezt megalapozandó érdek­egyeztető beszélgetésre invi­tálta a közelmúltban Pécs civil szervezeteinek vezetőit dr. Újvári Jenő alpolgármester, dr. Csefkó Ferenc, az MTA Regio­nális Kutatások Központjának igazgatója és Vincze Csilla, a találkozónak otthon adó Civil Közösségek Házának veze­tője. A száz meghívott mint­egy fele vett részt a beszélge­tésen.

Next

/
Thumbnails
Contents