Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-12 / 310. szám
1997. november 12., szerda Környezet- Es Természetvédelem Dünántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: SZÉLVÍZ Háztartások mentesítése. Sikeres volt november 8-án a háztartási veszélyes hulladékok összegyűjtését célzó akció Pécsett. A Környezetünkért alapítvány szervezésében a Biokom Kft. teherautói négy gyűjtőhelyről mázsaszám vitték el azokat a felesleges anyagokat, amelyektől egyébként nehéz megszabadulni a háztartásokban. Idén először elfogadták a gumiabroncsokat és a rossz hűtőgépeket is. A HuMlJSz Garéról. A Hulladék Munkaszövetség lapja, a Kuka közöl írást őszi számában a garéi ve- szélyeshulladék-tározóról. A cikk sokat mondó címe: Rohadt helyzet. Ugyanebben a számban szólnak a be- remendi gumiégetés körülményeiről is. Bokros cselekedet - a faültetés jegyében. Csaknem 60 konténeres növény - bokrok és fák - kerültek Pécsett a földbe a napokban a Verseny utcai kerékpárút mellett. A faültetési akcióban számos szervezet vett részt, nevüket táblákkal jelölték meg az elültetett fákon, cserjéken. Arzénos vizek. A felmérések szerint a megye 21 településén fogyaszt a lakosság a szabványban rögzített határértékhez közeli, vagy azt meghaladó arzéntartalmú vizet. Ez közel 16 000 embert érint. A legjelentősebb arzénkoncentrációjú vizek Dél-Baranyában vannak. Védett területek. A helyi jelentőségű védett természeti értékek száma Baranyában csaknem 90, közöttük földtani, tájképi, víztani és kultúrtörténeti jellegűek is. A megye területének egyébként 6 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt - 27 000 hektár -, ebből a helyi jelentőségű 1224 hektár. Oldalunk a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával készült Tóvidék a tervezőasztalon man József (képünkön) például azt a különleges élővilágot, amely a Dó-völgyben található. A területfejlesztési elképzelések is támogatják a települések kitörést jelentő lehetőségeinek kihasználását. Éppen Romonya esetében került szóba a létesítendő tározó közvetlen közelében lévő meleg vizű kút, amely 1500 méter mélységből adna - most le van fojtva - a felszínre érve még mindig csaknem 60 fokos meleg vizet. Az ilyen értékek védelmének szükségességét bizonyítja a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács legutóbbi pályázati döntése is, amelynek révén például a kistapolcaiak pénzt nyertek Jó néhány éve csaknem leállt a tóépítés a régióban. A létesítmények többoldalú hasznosítása, vízgazdálkodási, árvízvédelmi fontossága azonban nem csökkent. A szakemberek szerint sok helyütt lehetne még kialakítani tározókat. BARANYA MEGYE Például Romonyán. A települési önkormányzat már hosszú ideje foglalkozik a gondolattal. A vízügyesek is. Messze vagyunk ugyan már az ágazat „aranykorától”, amikor nagy beruházások valósultak meg, s több volt a pénz is, de ha ma „tócsi- nálásról” gondolkodnak a mérnökök, akkor azért az álomnál közelebb vannak a valósághoz. Bizonyítja ezt egy tanulmány is, amely a hegy- és dombvidéki kisvízfolyások hasznosítási lehetőségeinek feltárására készült, a Vízügyi Alap támogatásával. Ez a tanulmány pedig regionális szintben is gondolkodva habozás nélkül mutat Dél-Du- nántúl számos kistelepülése közelébe a térképen, ahol tavat, tározót lehetne kialakítani. Romonyán, aztán például a somogyi Zselickislakon vagy Zi- mány mellett. Környezet- és természetvédelmi szempontokat sem nélkülözhetnek ezek az elképzelések. Egy szakember véleménye szerint beletartoznak az ilyen területek abba a kategóriába, amit ma összefoglalóan úgy jelölnek, hogy nálunk még van mit megvédeni. Romonya esetében - mondja a polgármester, Herlangyos vizű forrásuk védelméhez. Maradjunk azonban a vízgazdálkodási oldalról hasznos, a tájesztétika szempontjából előnyös tóépítési elképzeléseknél. Az említett tanulmány országos szinten 100, Dél-Dunán- túlon 10 tóépítési helyet jelölt meg. Ami - ha elkészülhetnek - azt eredményezi, hogy akár tóvidéknek is lehetne minősíteni a régiót. Még tágabban nézve a természeti adottságokkal rendelkező önkormányzatoknak kitörési pontot. A természetes környezet ma már turisztikai célpont, a települések lakóinak bevételi forrás, a hátrányos helyzetű térségeknek kapcsolódási lehetőség. A környezet megőrzése, megszépítése ho- zadékaként. Mészáros Attila Egyszer talán Romonyán is horgászhatunk fotó: laufer Lőfegyver és természetvédelem Nincsenek könnyű helyzetben a természetvédelmi őrök. Azon túl, hogy a védendő területekhez képest kevés a számuk, sokoldalú ismeretekkel kell rendelkezniük, s nemegyszer kerülnek konfliktusba a védett értékeket pusztítókkal.-A halőr, vadőr, mezőőr már ismert foglalkozások, de a természetvédelmi őrökkel még mindig ritkán találkoznak az erdőjárók - mondja Nagy Gábor, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának mecseki tájegységvezetője (képünkön). - És nemcsak az erdőjárók, de az erdészek, mezőgazdászok, hidrológusok, vadászok sem. Márpedig a tapasztalataink azt jelzik, hogy velük is gyakran kell ilyen vagy olyan ok miatt konzultálnunk, s ez csak akkor lehet eredményes, ha a természetvédelmi őr megtanulja mindegyikük „nyelvét”, azaz szót tud érteni velük. Amikor a természetvédelmi őrök összetett munkáját említem, abba ez is beletartozik. Az igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata tájegységekre felosztott működési területen látja el szolgálatát. Hatósági személyek, akik ennek megfelelő képzés után léphetnek csak munkába. Számos esetben kerülhetnek konfliktusokba. Gyakori például, hogy oltalom alatt nem álló területen belül vannak védett értékek, s nem kell ahhoz rosszhiszeműséget feltételezni, hogy ezek sérelmére próbáljon valaki valamit csinálni. Márpedig a természetvédelmi őröknek feladata a megelőzés, a károkozás felszámolása is, illetve a szankcionálás, ami lehet helyszíni bírság, szabálysértési vagy büntető' feljelentés, akár magánszemélyekkel, akár gazdálkodó szervezetekkel szemben. Korántsem véletlen, hogy a természetvédelem szempontjait figyelembe vevő gyakorlat meggyökerezése érdekében rádiótelefonnal, a dátumot is rögzítő fényképezőgéppel, egyenruhával és maroklőfegyverrel vannak felszerelve. Ha utóbbira eddig nem is volt szükség, a természetvédelmi őrök védelme is indokolt, gyakorta párosul a természetrongálók tudatlansága az agresszivitással. Környezet és közérzet A betört ablak, illetve a rendetlenség elmélete szerint az épített környezet elhanyagolása társadalmi környezetszennyezést von maga után. Monográfiájában e jelenséggel foglalkozik dr. Körinek László pécsi egyetemi tanár. Ha valahol egy betörött ablakot javítatlanul hagynak, sokakat ösztönöz arra, hogy még egyet bezúzzanak. Ha egy helyre a szemetesség, a rendetlenség a jellemző, ott mind többen fognak szemetelni. Mindez annak tükrében, hogy a települések lakói közül nagyon kevesen érzik a sajátjuknak lakóhelyüket.- Egy rossz hírbe jutó vendéglő, kocsma láncreakciót indíthat el - állítja a profesz- szor -, mert környékén hamarosan megjelennek a koldusok, a falfirkák, a prostituáltak. Ennek pedig az lesz a végeredménye, hogy az adott lakókörnyék társadalmi, városképi szempontból szeny- nyezett környezetté válik. Különösen akkor, ha a magántulajdon rendet is eredményező hatása nem érvényesül. A tendencia megállítása azonban nemcsak a polgárokra nézve jelent feladatot - végső soron ma már erre is újból „nevelni” kell az embereket -, hanem az önkormányzatokra is. A monográfia szerint Pécs esetében Meszes, az Agoston-tér, illetve a MÁV-pályaudvar környéke, ahol fokozott figyelmet követel a társadalmi környezet állapota. Egy város jó hírét, pozitív kisugárzását - hallottuk dr. Körinek Lászlótól - köny- nyű lerombolni, ám annál nehezebb újból felépíteni. A szennyvízcsata kezdete PÉCS A kormány szándéka szerint országos szinten 2010- ig kell elérni, hogy a lakosság 68 százaléka ellátott legyen közműves szennyvízelvezetéssel. Annyiban beszélhetünk szennyvízcsatáról, amennyiben jeles ellentmondás feszül a vezetékes vízzel ellátott települések és az ettől messze elmaradó szennyvíz-csatornázottság között, illetve azon az alapon is, hogy az EU- normák szerint minden 2000- nél nagyobb lélekszámú településen az utóbbit meg kell oldani. Dél-Dunántúlon a fejlesztés rendszergazdája a pécsi székhelyű Vízügyi Igazgatóság. Szentirmay György osztályvezető (képünkön) szerint egyelőre az előkészítés fázisánál tartanak. A jelenlegi helyzetet most mérik fel, a folyamatban lévő beruházásokkal együtt. Ezt követően lehet pontosan meghatározni az igényeket, s előbbre lépni a baranyai 51 százalékos ellátottságról. Az igazgatóság szakemberei felkeresik az önkormányzatokat elképzeléseik megismerése érdekében, hogy a beruházási folyamatot ütemezni lehessen. Az előkészítés időszakának határideje a jövő év márciusának vége. Kórházi hulladékok Nem okoz gondot Baranyában a kórházi veszélyes hulladék ártalmatlanítása. A SEPTOX-szerződés alapján gondoskodik megsemmisítéséről. Annak idején a kórházi veszélyes hulladékok elégetésére tervezett kökényi mű körül viharok törtek ki. Ez azonban a dolgoknak csak az egyik oldala, a másik, hogy vélhetően még mindig megoldatlan ezeknek a környezetre nézve káros anyagoknak a megsemmisítése. A helyzet azonban a Déldunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség osztályvezetője, dr. Szvitacsné Marton Katalin szerint megoldott. Több tízezer kiló keletkezik évente a megyében, a SEPTOX speciális konténerekben, gyűjtőtartályokban tárolja és elszállítja a budapesti Korányi kórház speciális égetőjébe. Szó van arról, hogy a szállítási költségek lefaragása érdekében esetleg a kaposvári megyei kórházban történne a megsemmisítés, ahol jelenleg is folyik égetés. Előkészületben a Dráva-atlasz 2001-ig kell befejezni a Dráva-atlasz előkészületeinek munkálatait. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság erre a célra eddig 18 millió forintot kapott. DÉL-DUNÁNTÚL Több mint másfél évszázada már, hogy először mérték fel a Drávát, a folyó jelenleg is használt vízrajzi atlasza pedig 1966-1968 közötti felmérés alapján 1971-ben készült el magyar-jugoszláv együttműködés eredményeként.- Átfogó, a Dráva minden szakaszára kiterjedő felmérés az atlasz kiadása óta nem készült, annak ellenére sem, hogy a dokumentumok tartalma időközben elavult, a meder és a hullámtér is jelentősen megváltozott - tájékoztatta lapunkat Pecze János, az igazgatóság osztályvezető-helyettese (képünkön). - A szükségessé vált újabb Dráva-atlasz is horvát-magyar közös anyagi és szellemi munka eredményeként készül, a két fél közös vízgazdálkodási bizottságának határozata alapján. Az előkészületekkel 2001-ig kell végeznünk. A költségek ez évi árakon számolva várhatóan meghaladják majd a 112 millió forintot, ez mintegy 50-50 százalékos arányban terheli a két felet. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a munka fedezetére - központi keretből - erre és a következő évre összesen 18 millió forintot kapott. Idén az atlasz előkészületeire 8 milliót tudtak fordítani, ebből a folyó medrének csaknem 30 kilométeres szakaszát mérték fel, illetve elkészült egy tanulmányterv. A szakemberek az új Dráva-vízrajzi atlaszban a folyóval kapcsolatos vízügyi, környezet- és természetvédelmi információkat rögzítik, s ezek & jövőben a további kutatásokhoz, tervezéshez, építéshez, vízügyi létesítmények üzemeltetéséhez adnak alapot. A liba ára nagyon felszökhet! Komoly bírságokra számíthatnak azok a vadásztársaságok, amelyek vétkesek abban, ha közreműködésükkel védett állatot ejtenek el vendégvadászok. Megtörtént ilyen eset Baranyában is, nem maradt következmények nélkül. A mozgatórugó - bár elfogadni nem lehet - minden esetben az, hogy ugyan vannak a vadászatot korlátozó jogszabályok, de ezek betartásánál sokkal erősebb motivációt jelent a vadásztársaságoknak oly nagyon szükséges bevétel. Különösen a szervezett galamb- és vízimadár-vadásza- toknál rendszeres - tájékoztatott Török Gábor, a DD Nemzeti Park vadászati-halászati felügyelője -, hogy tiltott időben, tiltott eszközökkel vadász- tattak és hunytak szemet a terítékre kerülő állatok védett, esetleg fokozottan védett volta felett. Ez pedig a természet védelméről, illetve a vad védelméről és a vadgazdálkodásról szóló törvények hatályba lépése után már nem maradhat következmények nélkül. Egy nyári lúd ilyen módon sokba kerül. Ennyit lőtt az egyik baranyai társaságnál egy külföldi vadász, 30 000 forintjába és vadászati engedélyébe került. A vadásztató is fizet, mert felel a vadászat rendjének betartásáért. Büntetése akár félmillió forintig is elmehet. Ez pedig lényegesen több, mint a remélt „lúdpénz”, érdemes hát előre belenézni a pénztárcába. Van vadászható liba is ...
