Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-12 / 310. szám

1997. november 12., szerda Nyugdíjasok Oldala Dunántúli Napló 7 Percesek Születésnap. A napokban ünnepelte harmadik szüle­tésnapját a kővágószőlősi nyugdíjasklub. A klubon be­lül működik Dani Béláné vezetésével egy vegyeskó­rus, melynek tagjai a szüle­tésnapi ünnepségen is fel­léptek. Új klub. Nyugdíjasklub alakult Ózdfalun, a 170 lel­kes baranyai kisközségben. Az első találkozón Vass La­jos polgármester köszön­tötte a klubtagokat, akik a jövőben minden héten egy­szer találkoznak. Az alakuló összejövetelre - tanácské­rési szándékkal- meghívták Vandzsia Lászlónét, a bak- sai nyugdíjasklub vezetőjét. Nyelvtanfolyam cukor­betegeknek. A Nyugdíja­sok Diabétesz Klubja in­gyenes német nyelvtanfo­lyamot szervez kezdőknek. A tanfolyam helye: Pécs, Rákóczi út 11. Az oktatás minden kedden 14.30 óra­kor kezdődik. Olcsó mosószervásár lesz ma délután 1-től 3 óráig Pé­csett, a Mecsek áruház mö­götti parkolóban. Segélyszolgálat. A Me­cseki Szénbányák Igazgató­ságának volt dolgozóit és nyugdíjas szakszervezeti tagjait várják minden szer­dán 8-tól 10 óráig Pécsett, a Mária u. 9. sz. alatt ügyes­bajos dolgaik rendezésének céljával. Minden hónap első szerdáján ugyanitt, ugyan­ebben az időpontban jogse­gélyszolgálatot tartanak. Nappali szolgálat. Min­dennap 13-19 óra között felhívhatnak egy pécsi tele­fonszámot, ha úgy érzik, hogy bajban vannak, segít­ségre szorulnak vagy ta­nácstalanok, magányosak. A telefonszám: 212-813. Ünnep Bicsérden. A köz­ség idős lakóit köszöntötték a hét végén Bicsérden, a fa­luházban. Az uzsonnával egybekötött találkozón arról is szó esett, hogy a jövőben rendszeresebben találkoz­hatnának a község nyugdí­jasai, akik közül húszán az idősek klubjához tartoznak. Bizonytalankodó özvegyek Sok és meglehetősen összetett nyugellátási rendelkezés látott napvilágot a közelmúltban. Közülük az egyik legfrissebb - a férfiakra, nőkre egyaránt vonatkozó - özvegyi nyugdíjat, azt a bizonyos húsz százalékot szabályozza, ami a jövő év januárjá­tól jár a nyugdíjas özvegyeknek. Számtalan kérdést kaptunk ezzel kapcsolatban, amelyekre folyamatosan igyekszünk vá­laszt adni Dezső Ferencnek, a Baranya Megyei Nyugdíjbiztosí­tási Igazgatóság főosztályvezetőjének segítségével. Az egyik központi kérdés az volt, hogy a saját jogon kapott nyugdíj összege befolyásolja-e a húsz százalék folyósítását? Nem! Akármilyen magas nyugdíjat kap a túlélő házas­társ, az elhunyt nyugdíjának húsz százaléka megilleti. Ez egyszerű eset akkor, ha a társ már nyugdíjasként hunyt el és utána már megállapították az özvegyi nyugdíjat. Neki már volt nyugdíjmegállapító hatá­rozata, folyósítási törzsszáma, s a Nyugdíjfolyósítási Igazgató­ság hivatalból intézi a túlélő - ugyancsak nyugdíjas - részére a 20% folyósítását. Az utánajárás akkor kezdőd­het, ha a társ még nem volt nyugdíjas, amikor elhunyt és utána özvegyi nyugdíjat még nem állapítottak meg. A jogszabály ugyanis azt mondja, hogy 1998. január 1-je előtti elhalálozás esetén a társ kérheti az elhaltat megillető rokkantsági nyugdíj húsz száza­lékát. Ha tehát az elhunyt a ha­lálakor még aktív korú volt, az igénylés nyomán megállapít­ják, hogy a munkaviszonya alapján akkor mennyi nyugdíj járt volna neki. (Ehhez kell a szolgálati időt, ipari tanulóidőt, szövetkezeti tagsági viszonyt és így tovább igazolni). Ezt az összeget kiegészítik mindazokkal az emelésekkel, amelyeket a nyugdíjasok 1997. december 31-ig kaptak. Ez lesz a végösszeg, ennek a húsz szá­zalékát kapja meg az igénylő özvegyi nyugdíjként. Az özvegyi nyugdíjra azon­ban csak azok tarthatnak igényt, akik a halálesetet kö­vető 15, illetve az 1993. február 28-át követő elhalálozás esetén 10 éven belül ők is elérték a nyugdíjkorhatárt vagy megrok­kantak vagy két, illetve több az - az elhalt jogán - árvaellátásra jogosult gyermeket tartanak el. Természetesen azok is jogosul­tak, akiknél a halálesetkor ezek a feltételek már fennálltak. Ezekben az esetekben is be kell adni az igénylési kérelmet a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon, de csak akkor, ha az érintett eddig még egyál­talán nem kérte az özvegyi nyugdíj megállapítását. Azt is sokan kérdezték, hogy akik eddig azért nem igényelték az özvegyi nyugdíjat, mert a sa­ját jogon szerzett ellátásuk el­érte vagy meghaladta azt a ha­tárt - most 20 400 forint — ameddig a kettőt együtt folyósí­tották volna, azok most kérhe­tik-e a megállapítást? Igen. Január 1-jétől a saját jogú nyugdíj összegétől függet­lenül megjár nekik ez. Az együttes folyósítás felső ösz- szeghatára jövőre 24 300 forint lesz. Ez a határ csak azokra vo­natkozik, akiknek a saját jogú, illetve a húsz százalékos özve­gyi nyugdíjuk együtt nem érné el ezt az összeget. Ha tehát a kettő együtt ennél alacsonyabb, akkor ennyire kiegészítik. Ugyancsak többen érdeklőd­tek arról, van-e összefüggés a januárra ígért 19%-os nyugdíj- emelés és az elhunyt társ után kapható 20% között? Két különböző dologról van szó. A 19 százalékos emelést saját jogon kapják a nyugdíja­sok. A 20 százalékos özvegyi nyugdíjat pedig az elhalt társ után folyósítják és erre is jár ja­nuár 1-jétől az emelés. Akiknek különböző okok mi­att igényelniük kell az özvegyi nyugdíjat arra kíváncsiak, hogy van-e beadási határideje az igénylésnek? Nincs. Ez a juttatás január 1-jétől jár az arra jogosultak­nak, de a néhány hét alatti be­szerzés azért fontos, mert jogo­sultság esetén hat hónapig visz- szamenőleg kaphatják meg a társuk utáni húsz százalékot. Ha tehát valaki csak május­ban adja be a papírjait, és jogo­sult lesz, januárig visszamenő­leg egy összegben kapja meg a járandóságát. Teadélutánok nyugdíjasoknak Belső gondokról beszéltek a pécsi küldöttértekezleten Egyenletesebb teherelosztásra, több segítőtársra lenne szükség ahhoz, hogy folyamatos legyen a Pécsi Nyugdíjas Egyesület vezetőségének tevékenysége. Többek között ezt a gondot ve­Együtt minden könnyebb tette fel Szekeres Istvánné el­nök, az egyesület közelmúltban tartott küldöttértekezletén, hoz­zátéve, hogy ez nemcsak a ve­zetőségi tagok feladatainak csökkentését szolgálná. Minél többen vállalnának kisebb-na- gyobb megbízatásokat annál demokratikusabban, valóban közösen tudnának tevékeny­kedni azokért a célokért, ame­lyeket maguk elé tűznek. Ugyancsak a szervezeti éle­tükkel összefüggő gondnak te­kintik, hogy egyes rendezvé­nyeiknek meglehetősen ala­csony a látogatottsága, hogy sokan nem fizetik be a havi 20 forintos tagdíjat. Nyilván oka van ezeknek a jelenségeknek. Annak látnák értelmét, ha a szórakoztató, zenés összejöve­telek, kirándulások mellett más, de szintén sokakat vonzó prog­ramokat tudnának szervezni. Az együttgondolkodást cé­lozzák azok a teadélutánok, amelyekre váiják a nyugdíjaso­kat, - hozzátartozóikat, bará­taikat is - abban a reményben, hogy segítségükkel lendülete­sebb tevékenységet folytathat az egyesület. Az első ilyen teadélutánt tegnap tartották Meszesen. A következő nóvember 15-én 16 órakor lesz a Hajnóczy utcai kollégium éttermében. A kert­városiak november 26-án 16 órakor a Diana étteremben, az újmecsekaljaiak pedig decem­ber 4-én 15 órakor találkozhat­nak a Szliven étteremben. ILLUSZTRÁCIÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Knkucs FOTÓ: MÜLLER ANDREA Nem maradhatnak le „Európa az idősekért - idősek Európáért címmel rendeztek a közelmúltban szemináriumot az Európa Intézetben, a né­metországi Bocholtban. A Brandenburgi Tartomány Nyugdíjas Tanácsa első alka­lommal rendezett olyan ösz- szejövetelt, amelyen magyar, lengyel és dán nyugdíjas egyesületi tagok is részt vet­tek. Magyarországról három pécsi - Jagicza Alajosné, Hajnal Lajos és Szekér István - kapott meghívást az ötnapos találkozóra. A szemináriumon egyrészt a nemzetek időseinek helyze­téről volt szó, illetve arról ta­nácskoztak, hogy miként le­hetne az időseket is bevonni az országok között egyre szo­rosabbra szövődő kapcsola­tokba. Egymás életének meg­ismerésére alapozva azt sze­retnék elérni, ha az idős em­berek érdekében közösen munkálkodnának. Ennek je­gyében akarják szélesíteni a partnerkapcsolatokat. Arról is szó esett, hogy 1999-nek, az Idősek nemzetközi évének az előkészítésében együtt dol­goznának brandenburgi, len­gyel, dán, holland, magyar és cseh nyugdíjasok. Kórházi találkozó Kétszázzal többen lesznek pénteken délután a Honvéd Kórház különböző osztályain, mint egy átlagos napon. No nem betegek, hanem a kórház egykori dolgozói, akiket ta­lálkozóra hívtak. Névre szóló meghívót postáztak minden­kinek, s az eddigi visszajelzé­sekből máris kitűnt: hiányol­ták a nyugdíjasok az ilyen összejövetelt. Nemcsak azért, hogy együtt lehessenek a régi kollégáikkal, hanem azért is, hogy megtudják, - mi minden történt azóta, hogy ők már nem dolgoznak itt. Ezért is döntött úgy a kór­ház vezetése, hogy nem vala­hol másutt tartják az összejö­vetelt, hanem bent az intézet­ben. Mindenkit a saját osztá­lyára - osztályaira - várnak délután 2 órára, majd 16 óra­kor kezdődik a közös prog­ram a rendelőintézetben. Itt lesz a köszöntés és a kórház jelenlegi helyzetéről szóló ismertetés és itt lesz az álló­fogadás is. Itt kérdezik meg azt is, hogy a szűkös hely el­lenére a jövőben is a kórház­ban szeretnének-e egymással találkozni vagy valahol má­sutt. Azt ugyanis már eldön­tötték, hogy felelevenítik a korábbi idők gyakorlatát és minden évben tartanak a nyugdíjas kollégáiknak talál­kozót. Virágkötők az élet alkonyán Pálos T. Enikő volt már kö­zös képviselő és házfel­ügyelő, dolgozott vállalkozó mellett. Mindig mennie kellett, amikor létszámleépítésre ke­rült sor. A tényt kedvesen közölték vele, tudták, hogy nem kér magyarázatot, hisz a türelme és alázata határta­lan, meg képes újrakezdeni mindent: mintha még hu­szonéves és viszonylag jó egészségű munkavállaló lenne. Mostanában azonban az újabb elbocsátás után meg­rendült az önbizalma, mi­után hiába kopogtatott több tucatnyi helyen, és első íz­ben lett tartósan munkanél­küli - gyerekkel és persze ház nélkül: magára maradt asszonyként. Jelenleg vadvi­rágokból csokrokat és ko­szorúkat készít, melyekkel házal, temetőket keres fel, piacokon próbálkozik. Emellett idejéből futja arra is, hogy másoknak, főként a szűkösen élő öregeknek el­magyarázza a virágcsokor­készítést. Több idős asszony azt is megtudta tőle, hogy a pla­tán, a zizegő nyárfa és a dió levele miként tartósítható, hogy például karácsonyi dísz szülessen belőlük. Annyira összemelegedtek: ő és tanítványai, hogy együtt gyűjtik a virágokat. Amikor pedig a munkafo­gásokat és a tartósítás csín- ját-bínját sajátítják el, az ér­deklődőket a természet sze- retetére tanítja, sőt a lelki és fizikai fájdalmak elviselé­sére is. Sokszor bogoznak egy kényes kérdést, hogy például miként fogadható el a halál. Ő maga még nem idős, de akikkel foglalkozik, ugyan­csak benne járnak a nyugdí­jas korban. Ha megfáradnak és ' nincs kedvük dolgozni, akkor dalolnak és álmodoz­nak arról, hogy az élet alko­nyán, ha nem is oly gyakran, de születhet szépség, adód­hat öröm is. Csuti J. A virágnak is kell a szeretet ILLUSZTRÁCIÓ: MÜLLER ANDREA Karácsonyra készülnek Egy hétig tartó, jótékony célú ruhavásárt rendez a Vöröske­reszt Pécsi Szervezete Pécsett, a Tüzér utcai Mozgalmi Ház­ban. Ez az akciójuk már ha­gyományos. Több éve ily mó­don igyekeznek megalapozni a karácsonyi ajándékozást. Első­sorban nagycsaládosokra, il­letve idős, egyedülálló embe­rekre gondolnak. Az általuk összeállított csomagokba, az apró ajándék, édesség mellett, tartós élelmiszereket tesznek. Minden évben részt vesznek a Nyugdíjasok Pécsi Egyesületé­nek karácsonyi ünnepségén is, ahol szintén ajándékot adnak. Az akciójukat hétfőn kezdték és szombaton fejezik be. Hét­köznap reggel 8-tól este 6 óráig szombaton 8-tól 12 óráig tart a vásár.

Next

/
Thumbnails
Contents