Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-02 / 300. szám

4 Gtmántúli Napló Magyarország - Dél-dunántúl 1997. november 2., vasárnap Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából Achilles nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 6.30 nyugszik 16.26 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-000-ás telefon számon. Hírszerkesztő: Nimmerfroh Ferenc A kígyó fia Az Achilles a görög Akhilleusz név latinosított változata. Jelen­tése: a kígyó fia. Időjárás Délnyugaton is csökken a fel­hőzet, csapadék nem várható. A változó irányú szél mérsékelt marad, főként a reggeli órákban pára- és ködfoltokra lehet szá­mítani. Vízállások: A Duna Mohácsnál 202 cm, változatlan, 7,0 fok. A Dráva Őrtilosnál -70 cm, áradó, 5,0, Barcsnál -60 cm, áradó, 6,5, Drávaszabolcsnál 20 cm, áradó, 7,9 fok. Lottószámok Ötös lottó: 35,44,56 66,70 Hatos lottó: 15,16,19 24,26, 30 Pótszám: 13 Jokerszám: 856805 Gábor Gábor, a festő Koltai Jánost a legújabb gene­ráció már csak Gábor Gábor­ként ismeri a Szomszédokból. Pedig egykoron a legkitűnőbb filmekben játszott.- A Képzőművészeti Főis­kolára jártam, s a diploma előtt menten át a Színművészetire.- Mi volt a váltás oka?-Akkor úgy tűnt, hogy a filmmel jobban kifejezhető mindaz, amit gondolunk, mint a festészettel. Különösen nagy hatással volt ránk a Hannibál tanár úr, a Körhinta, tehát tu­lajdonképpen Fábry filmjei ta- szigáltak minket át, már ami a magyar filmeket illeti.- Mit jelent a többes szám?- Hárman mentünk, egy grafikus és egy szobrász fiú, il­letve én, aztán később követtek volna minket még néhányan, de közbeszóltak az oroszok ’56-ban, az egyik fiút, akit bár felvettek színházrendezőnek, agyonlőtték.-A film ugyanakkor más­fajta képességeket kíván.-Én úgy gondolom, hogy nem. Sváby Lajos festőművész mondta a minap, hogy a ko- médiázás benne van a festé­szetben is, ő mindig, mint ko­médiás áll a vászon előtt.- Ön korán kapott szerepe­ket, igen jó filmekben.-Másodéves voltam, ami­kor külön engedéllyel játszhat­tam a Két félidő a pokolban című Fábry filmben. Ádám Ottó akkor azt mondta: Nyu­godtan engedjétek ki, ez egy .öregember. Aztán onnan kezdve sok filmben benne vol­tam.- Díszleteket is tervezett.- Igen, már a főiskolai vizs­gaelőadás díszleteit is én csi­náltam, aztán később külön­böző színházaknak dolgoztam.- Mi a helyzet a drámaírás­sal?-írtam egy darabot Albert Schweitzerről, melyet a nyolc­vanas években mutatott be a Madách Színház, s jelenleg is foglalkozom eggyel, s szeret­ném, ha valahogyan színpadra kerülne.- Ez miről szól?- Ugyancsak Schweitzerről, de egész másfajta módon.-Nem idegen Öntől Gábor Gábor figurája ?- Én tökéletesen más va­gyok, de egyrészt jó szórako­zás számomra, hogy egy ilyen Surda-szerű pasit alakíthatok, másrészt pedig valamiből meg kell élni. Mert amit a színház­ban fizetnek, abból a villany- számlát sem lehet kifizetni. De bárki bármit mond, ennél jóval rombolóbb műveket lehet látni a televízióban. Cs. L. Túl a tűréshatáron FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Nem az ész mindenek felett Ne lepődjön meg senki, ha a felvételi elbeszélgetés során a munkáltató olyan kérdésekből álló tesztlapot nyújt át, amelyen bizonyos szempontból kritikus, vagy döntéshelyzetek sorakoz­nak fel a lehetséges válaszreak­ciók társaságában. Nem vicc, nem kandi-kamera felvétel, ha­nem az úgynevezett érzelmi hányados, az EQ felmérése ké­szül ilyenkor. Az IQ, az intelligenciahá­nyados hallatára mindenki tudja, valójában miről is van szó, vannak személyes élmé­nyek, tapasztalatok, kihever­hető kudarcok. Az EQ azonban még keveseknek mond valamit Magyarországon. A fogalom még csak néhány éve keletke­zett az Egyesült Államokban, nálunk még a szakemberek is csak ismerkednek vele. Az ér­zelmi hányados jelentőségének hazai hírverője, teijesztője dr. Simoncsics Péter plasztikai se­bész, aki magát leginkább in­tegráló, azaz a különböző gyógymódokat együttesen al­kalmazó orvosnak nevezné.- Az emberek jó része - és ez Magyarországra különösen igaz - nem tud megfelelően kommunikálni a közvetlen kör­nyezetével, a társaival, a világ­gal. Az EQ ezt a képességet, az önismeret, az empátia, a szociá­lis érzék jelenlétét teszteli, il­letve segít ennek kifejlesztésé­ben. Nem új dologról van szó, hiszen a keleti filozófiákban rendre megtaláljuk ennek a gondolkodásnak a nyomait. Az EQ csupán megközelíthetőbbé és kezelhetőbbé tette ezt a prob­lémát az ezredvégi ember szá­mára. Bár vannak az ügynek el­lenlábasai, Amerikában egyre több helyen alkalmazzák a tesz­teket, és a módszer Európában is sokfelé népszerű. Egyes fel­mérések szerint az ember tár­gyi, logikai tudása csupán húsz százalékban befolyásolja a személyes érvényesülést. A fennmaradó nyolcvan százalé­kot az érzelmi, életrevalósági intelligencia tesz ki, ami azt je­lentené, hogy a kapcsolatterem­tés és -fenntartás képessége sokkal jelentősebb az értelmi képességeknél. Szóval érdemes lesz elgon­dolkodni azon, hogy mit csi­nálnánk például, ha egy teltebb kollégánk éppen akkor lépne be az ajtón, amikor munkatársunk az alakján ékelődik. S. G. Férőhelyek vására Kaposvár iskolaváros, költ­ségvetésének közel ötven százalékát az alapfokú és kö­zépfokú oktatásra költi, amely 3,3 milliárdot jelent évente, tájékoztatta lapunkat Szita Károly polgármester. Nemcsak a városban tanuló diákokról gondoskodnak, ha­nem felelősséget éreznek azok iránt is, akik az ország más pontjain felsőoktatási in­tézményekben tanulnak. Azok számára, akik nem kap­nak kollégiumi férőhelyet, és szociálisan rászorulók, albér­leti támogatást biztosítanak, amely ebben az évben 3500 forint havonta, s 104 diák ré­szesül benne. A felsőoktatási intézmények közül a legjobb kapcsolatuk a Janus Panno­nius Tudományegyetemmel van, hiszen három évvel ez­előtt harminc kollégiumi fé­rőhelyet vásároltak már arra a célra, hogy az alanyi jogon fel nem vett kaposvári diá­kok számára plusz férőhe­lyeket tudjanak biztosítani. Áz elmúlt évek tapasztalatai szerint nyolcvan fő azon igénylőknek a száma, akiket elutasítanak a kollégiumi felvételek során. Most újabb tíz férőhelyet vásároltak négymillió forin­tért, melynek szerződéskö­tése az elmúlt hét közepén történt meg. Cs. L. Kamionok a Dunán A napokban elkezdődött a ba­jai kikötőben a kikötőfejlesz­tés részeként a minisztéri­ummal közösen indított beru­házás, amely azt teszi lehe­tővé, hogy Baján a kamiono­kat hajóra lehessen rakni, s felhajózni a Dunán akár Re- gensburgig vagy tovább, mondja Széli Péter polgár- mester. Ezáltal környezetba­rát szállítási forma válna lehe­tővé. Az indítás költségeihez a város is hozzájárult, a többi pénzt a KHVM és a központi költségvetés biztosítja. A teljes beruházás körülbe­lül hatszázmillióba kerül, mely ütemezve, két év alatt valósul meg. A déli, dél-keleti irányból érkező áruforgalom egy részét lehetne hajóval to­vább szállítani, vélekedik a polgármester, voltaképpen a hétvégeken korlátozott kami­onforgalom kiváltására ez a megoldás jónak ígérkezik. A hétvégi kamionstop ki­váltása tulajdonképpen csak nyáron indokolt, mondja az egyik pécsi szállítmányozási vállalat szakembere, hiszen ősszel és télen csak a vasár­nap a tiltott, amely nem nagy kiesés. Az igazán komoly problémát egyébként az je­lenti, hogy Ausztria kevés fu­varozási engedélyt ad ki, ezért sokszor Szlovákián és Cseh­országon keresztül kell kerü­lővel eljutni Nyugat-Euró- pába. Mindezen olykor segít a gyakran zsúfolt kamionszál­lító vonat, amely Soprontól Wellsig közlekedik, s egy oda-vissza út kilencvenhate­zerbe kerül. A hajó vélemé­nye szerint a vonathoz képest lassú, s kérdés, mennyibe fog kerülni. Cs. L. Száz decibel a pincében Egyre zajosabb világunkban egyre nehezebb a nyugalomra vágyók élete, nem könnyű a gyengén hangszigetelt lakások­ban csendes zugot találni. A zaj nemcsak a lakás zajládáiból tör elő, hanem gyakran szórakozó­helyek hangszóróiból. A Kom­lói Kék Lagúna lakossági pana­szok utáni másodszori mérés eredményeként is túllépte a megengedett zaj szintet, ezért az önkormányzat elrendelte a nyitv atartás korlátozását, mondja Varga Ibolya, a ható­sági iroda vezetője, tehát 24 órától reggelig kötelező a zárva tartása. Egy miniszteri rendelet elő­írja, hogy négy szintnél maga­sabb telepszerű beépítésnél az éjszakai zajszint nem lehet ma­gasabb 45 decibelnél, bár lehet kiemelten vedett területeket lét­rehozni, ahol öt decibellel ala­csonyabb értéket is meg lehet határozni, mint a zajterhelés maximumát. Ekkor azonban a város általános rendezési tervét módosítani kell, amelybe szak­hatóságként be kell vonni az ÁNTSZ-t és a Környezetvé­delmi Felügyelőséget. Ez fe­szültségeket szülhet, mondja Varga Ibolya, hiszen a város más részei is követelhetnék maguknak a különleges stá­tuszt. Harmincezertől százezer fo­rintig teijedhetnek a zajmérés költségei, és lakossági panasz esetén a hatóságnak kötelező elrendelnie, így a költségek mindenképpen az önkormány­zatot terhelik, mondja Füredi József, a pécsi önkormányzat szakértője. A szórakozóhely üzemeltetőjének működési en­gedélyt kell beszereznie, amely azonban Pécsett nem tartal­mazza a zeneszolgáltatást, arra ugyanis külön engedélyt kell kérni. Többnyire a belvárosban fordulnak elő a magas zaj szint­tel kapcsolatos panaszok, első­sorban a szabadtéri rendezvé­nyek kapcsán. Gyakran bekö­vetkezik ugyanis, hogy ezekre nem kérnek engedélyt. S bár a rendezvény előtt nehéz megál­lapítani a majdani zajszintet, a visszatérő, korábban zajosnak bizonyuló együttesek esetében nem adják ki az engedélyt, megpróbálják beszorítani őket zárt térbe, ha lehet föld alatti pinceklubokba, hiszen száz de­cibel fölötti zajszinteket mértek olykor. Cs. L. Roszik nyitott cellákról álmodik A Magyar Testvéri Börtöntár­saság alapítója és elnöke Ro­szik Gábor evangélikus lel­kész, akire bizonyára mint a rendszerváltás időszakának első ellenzéki-politikus fecs­kéjéről emlékeznek olvasóink. Roszik Gábor olyan börtön­ről álmodik, ahol az elítéltek éjjel maguk zárják be az ajtói­kat, nincs börtönőr és fizetett személyzet, nincs rács és őrto­rony, s ahol az általa vezetett börtönmisszió munkatársai végeznek karitatív munkát.- Honnan vette az ötletet?-Az életből. Akár hiszik, akár nem, Brazíliában már több mint húsz éve működik egy ilyen börtön, s nem is akárhogyan. Közel 800 fogva tartott él itt, többségük nagyon kemény fickó, hiszen átlag­büntetésük 13-14 év, s ez nem kevés. Ugyanakkor a tapaszta­lat szerint mégsincs szükség kemény őrizetre, s a vissza­esők száma alig 4 százalék között mozog.-Mondana valamit a ma­gyarországi szervezetről?-Tagjai vagyunk a Nem­zetközi Testvéri Börtöntársa­ságnak, amelynek immáron 75 országban van tagszervezete. Feladatunk kettős. Egyrészt a rabokkal foglalkozunk, lelki vigaszt és segítséget nyújtva, másrészt az otthonmaradot­takkal, főleg a gyerekekkel tö­rődünk. Az idén nyáron kerül­tünk reflektorfénybe, amikor börtönben lévő apukák gyere­keit üdültettük a Balatonon.- Mit csinálnak a börtönök­ben a misszió munkatársai?- Soha sem azt kérdezzük az elítélttől, hogy mit követett el. Elmondják, ha akarják. In­kább azon igyekszünk, hogy nyissa meg a szívét, főleg testvéri beszélgetések és isten­tiszteletek során. Beszélge­tünk az elítéltet foglalkoztató személyes gondokról, prob­lémákról, annak megoldási le­hetőségeiről.-Hogy született a börtön­misszió gondolata ?- Charles Colson alapította, aki a Fehér Házban Nixon ta­nácsadója volt, s a hírhedt Wa­tergate botrány miatt került a börtönbe. Szabadulása után szervezte meg az első börtön­társaságot. Kozma F,

Next

/
Thumbnails
Contents