Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-10 / 308. szám
4 Diinántúli Napló Baranyai Tükör 1997. november 10., hétfő Hírcsatorna Bicsérd kopjafái. A község két temetőjében felszentelték azokat a kopjafákat, amelyek körül az elhagyott halotti nyughelyek sírköveit gyűjtötték össze. Az emlékkerteket félszáz lakó alakította ki közösségi munkában emlékezésül az ismeretlen halottakra. (cs) Kábeltévé Magyarbóly- ban. A legutóbbi falugyűlés vitája után javában folyik a helyi kábeltévé kialakítása. Várhatóan a hónap végére befejezik a munkát. (ns) Vékény támogatásra vár. A községben még idén megkezdik a vezetékes gázrendszer kiépítését Szászvár irányából. Hamarosan eldől, hogy a település mennyi támogatást kap a Megyei Területfejlesztési Tanácstól. A harminc igénylő bekötési költségének egy részét az önkormányzat is átvállalja. (Szászváron október 30-án gyújtották be a gázlángot, ezzel ért véget a gázprogram.) (cs) Plusz osztályok Beremen- den. A község általános iskolája 9. és 10. osztályt kíván indítani, ezzel új képzési lehetőséget teremtenek. A kérelmet a minap benyújtották a Baranya Megyei Közgyűléshez. A döntés hamarosan várható. (ns) Vízállások. A Duna Mohácsnál 159 cm, áradó, 8,1 fok. A Dráva Őrtilosnál (nem jelentett); Barcsnál 18 cm, áradó, 6,0 fok; Dráva- szabolcsnál 84 cm, áradó, 7,0 fok. Lottószámok Ötös lottó: 23,28,40, 44,52 Hatos lottó: 17,24,28, 30, 36,39 Pótszám: 41 Jokerszám: 882637 Birtokháborítás - saját telken Hosszú és - mert el kell fogadnunk, hogy a magántulajdon felértékelődött - meghökkentő csata zajlik egy orfűi telektulajdonos és a helyi önkormányzat között. Az utóbbi a minap már a rendőrséget is bevetette. ORFŰ Megszokta már a zaklatottság állapotát az orfűi hétvégi telekkel rendelkező pécsi Pecz Ferenc. A terület 1812 óta van a család tulajdonában. Mondhatnánk, emberöltők múltak el anélkül, hogy ezt a hosszú időszakot valami is színezte volna. Tavaly azonban a Pecz-telken lévő épület falát teleragasztották halálfejekkel, idén pedig valaki horogkeresztet mázolt a falra, fekete spray-vel gyalázta meg az elhunyt hozzátartozó emlékére a telken felállított keresztet. Pecz úr szerint az ön- kormányzattal folytatott áldatlan és megoldást nem ígérő vitája van az atrocitások mögött. A területén vezet át ugyanis részben egy, a helybeliek által régóta használt út, illetve ugyancsak a telken keresztül oldotta meg a polgármesteri hivatal - panaszolja Pecz Ferenc - a csapadékvíz elvezetését. A tulajdonos járt fűhöz-fához, hol meghallgatták, hol nem, most azonban egy egészen friss - októberi - telekkönyvi kivonatot mutat, amelyen fekete-fehéren ott a rajz: a mások által használt, „mosatott” terület valóban az ő magántulajdonában van. Úgy döntött: kerítéssel és kapuval lezárja, illetve felajánl a területéből egy három méter széles sávot útnak, amennyiben az önkormányzat más felé vezeti el a csapadékvizet. E hét kedden emberek jelentek meg a telkén, fejszével-fű- résszel-nagykalapáccsal felszerelkezve, az önkormányzatiak és kommandósok kíséretében - az ilyen jelenlét eredményeként P. F. orvosi látleletre is szorult - és „letakarították”, amit Pecz Ferenc épített, s amit a jegyző torlasznak nevez. Eltávolították a keresztet is. Mert - szól az írásos indoklás - a tulajdonos birtokháborítást követett el. A saját telkén! Pecz Ferenc már másnap jogi orvoslást kért a Baranya Megyei Közigazgatási Hivataltól, természetesen döntés még nem születhetett. A torlasz is, a birtokháborítás is igaz. Vagy igaz lehet. Harmat Béla, Orfű jegyzője (képünkön) a bonyolult történetet 1985-től meséli, amikor ideiglenes kisajátítási határozatot hozott a tanács és ez érintette a Pecz-telket is. Az indok egy olyan út megépítése lehetőségének a biztosítása, amely új építési telkekhez vezet. Azóta ezek a lakóépületek készek - ám tulajdonosaik a Pecz-telken át járnak. Időközben ugyan az ideiglenes határozat elavult, az átjárók azonban szolgalmi jogot szereztek, elbirtoklás révén. Birtokháborító tehát Pecz Ferenc is - magyarázza a jegyző -, mert zavaija jogos birtokuk használatában a telkén átjárni kényszerülőket. Birtokháborító az önkormányzat is, mert a szolgalmi jogon alapuló átjárás érdekében a valóban magántulajdonban lévő területen átvezető utat lezáró kerítést kedden lebontatta. A feljebb lévő telkek tulajdonosai most így bejárhatnak, ám már korábban létrehoztak egy felperesi társaságot, amely most az ön- kormányzatot perli, hogy tudniillik a megközelíthetőség biztosítása nélkül adott el építési telkeket. A kulcs lényegében Pecz úr kezében van. Ha elfogad egy olyan megoldást, hogy az ön- kormányzat a telke szélén átvezető szakaszt - mintegy 10 méter - kellő szélességben szilárd burkolattal látja el, megakadályozva egyúttal azt is, hogy a csapadékvíz a területére folyjon, mindenki jól jár. Ismét. Mert az ideiglenes kisajátításkor azért egyszer már kaptak pénzt a tulajdonosok.- Valahol - mondja a jegyző - mindenkinek igaza van - bizonyos mértékig. Én örülnék a legjobban, ha az ügy végére jutnánk, ha nem kellene Pecz úrnak olyan, a kegyelet jegyében „a múltban” felállított keresztre hivatkoznia, ami alig két hete még nem volt a szolgalmi út közepén. Mészáros Attila Mibe kerül az őrláng? Gázt megtakarítani nem csak a csapok elzárásával lehet. A megfelelő szabályozás jelentősen csökkentheti a fűtési szezon költségeit. Segít a csúcstechnika. PÉCS A gázkazánokban pislákoló őrláng akár százötven köbméter földgázt is fogyaszthat egy év alatt. Ez körülbelül napi fél köbmétert jelent, ami egy gyors zuhanyozáshoz szükséges víz felmelegítésére éppen elegendő. Ezt a költséget elektronikus gyújtású kazánnal megtakaríthatjuk. A korszerű, magasabb komfortfokozatú gázkazánok már a fűtőláng erősségének szabályozására is képesek, ami egyenletes, takarékos gázfogyasztást eredményez. A csúcstechnika azonban nem mindenki számára elérhető. Ha a fűtési rendszer korszerűsítésére nincs is keret, a ki-bekapcsolást szabályozó termosztátokra érdemes költeni, hiszen egy fok hőmérséklet-különbség a lakásban öt százalékos plusz, illetve mínusz költséget jelent. Az egyenletes fűtést biztosító szabályozó készülékek ára a megfelelő használat mellett akár egy szezon alatt is megtérülhet. S. G. Rehabilitációs foglalkoztató indult SIKLÓS Eredetileg pályázat útján értékesíteni kívánta a siklósi város- vezetés azt az épületegyüttest, amelyben immár a Rehabilitációs Foglalkoztató és Szolgáltató Szövetkezet siklósi kirendeltsége üzemel. Később azonban az épületet jelképes összegért a szövetkezetnek adták, de kikötötték: a szövetkezet köteles legalább 40 személyt foglalkoztatni. Becze László kirendeltségvezető elmondta: jelenleg 15 fő dolgozik náluk. Munkájuk zömét különböző szőttesek, ruhaneműk készítése teszi ki, melyeket a helyszínen is értékesítenek. A foglalkoztató iránt más településen élők is érdeklődnek, s már most is vannak vidéki dolgozóik. A szövetkezet szerint jövőre már 60-an dolgozhatnak náluk. K. J. Búcsúfa és Márton napja A búcsúfa három kereke az ekét, a boronát és a vetőgépet - azaz az évi betakarítást jelképezi fotó: Müller andrea NAGYNYÁRÁD Egyedülálló hagyományt ápol a község immáron húsz éve. 1977-ben újították fel ugyanis az akkor 33 éve elfeledett bú- csúfaállítást, mely a bevándorló ősöktől ered. A búcsúfa kétévenként, Mártonkor le- gényes háznál állítandó fel, a család ott aztán kisebb fajta lagzit csap össze. Másnap a falu főterére kerül a díszes fa, melyet Katalinkor táncol ki a falu népe. A vigasságnak más oka is volt Nyárádon: átadatott a nyugdíjasok napközi otthona, melyre a német belügyminisztérium ajándékozott 10 ezer márkát a településnek. Hargitai János, a falu szülötte, egyebekben pedig a megyei közgyűlés alelnöke nyitotta meg a „Hend die aber ein schönen Hof’ kiállítást, s a hagyomány felújítója, Nyúl Magdi néni emlékére plaketteket nyújtottak át a tradíció legjobb őrzőinek. K. Sz. Ö. Lassú, de biztos lépések DIÓSVISZLÓ Ebben az esztendőben 246 éves a diósviszlói általános iskola. 1751-ben a református egyház által egy tanteremmel alapított intézménybe jelenleg 90 tanuló jár, a helyieken kívül még Rádfalváról és Márfáról is. Mint Schmidt Jenó'né igazgatónő elmondta, sajnos, folyamatosan csökken a tanulók száma, s ennek egyik oka a megcsappant születésszámban keresendő, illetve abban, hogy a társközségekből többen is Harkányba íratják be a csemetéiket. A legkisebb osztálylétszám az ötödikeseké, ahova éppen öt diák jár. Az igazgatónő meséli, hogy ezekben a kislétszámú osztályokban rendkívül sokat lehet megtanítania a pedagógusnak, jóval több ideje marad egy gyermekre, mint egy 30 fő feletti osztályban. Az eredmény pedig a különböző versenyeken is megmutatkozik. Az elmúlt évben egyik nyolcadikosuk, Tóth Viktória az országos képzőművészeti és biológiai versenyen 2. helyezést ért el. Az iskola lassú, de biztos lépésekkel igyekszik megfelelni a kor kihívásainak, most épp négy számítógépet nyertek egy pályázaton több mint 2 millió forint értékben, illetve soron kívül hozzájutottak az Internet kapcsolathoz. Utóbbiról Magyar Bálint kultuszminiszter a hét elején levélben értesítette őket. Az iskolát fenntartó ön- kormányzat az elmúlt évben és idén is 600 ezer forintot fordított a felújításra, s a munkákból a szülők is kivették részüket. Mind az önkormányzat, mind a szülői munkaközösség maximálisan a gyerekek mellett áll. E hét végén például megrendezik a szülők bálját, melynek összes bevételével a diákok nyári kirándulását támogatják. K. J. Elvadul a berek és a szíjparcella Elhanyagolt parlagok sorakoznak Pécs és Pellérd határán, a védett vízadóterületen legalább negyven hektáron. Hasonló a helyzet a Malomvölgyi-tó keleti peremén is. PELLÉRD, KÖKÉNY Alig tíz esztendeje jól termett a búza, most viszont a talajvíz fenyeget. A földeket drágán vették meg, gazdáik mégsem figyelnek rájuk. Növénytermesztéssel csak a keszüi Molnár Árpád próbálkozik, aki elmondta, hogy centiket sem mehet odébb. Ha ugyanis az ekéje idegenből hasít ki véletlenül egy darabkát, rövidesen megjelenik a dühös szomszéd. A pellérdi gazdaköri kft. nem érdeklődik az ugarok után. A görcsönyi mezőgazdasági üzem is csak a Szervijános-dűlőben bérel egy darabkát, mert a víz átmenetileg visszahúzódott. Szakemberektől megtudtuk, hogy jó két évtizede berki mocsaraktól övezett ősgyep és dús füvű legelők húzódtak erre, jövedelmező legeltetés folyt. Aztán kivágták a fákat, gyérítették a cserjéket, szántóvá alakították a tájat. Mostanában ismét kialakulóban a régi legelő és mocsár. Kökénypuszta és Péter- puszta közt, 34 hektáron csaknem háromszázan jutottak földhöz. Nem fenyeget a rekultiváció utáni elvizesedés, mégis tíz hektár területet nem művel meg a mintegy negyven tulajdonosa. Úgy értesültünk, hogy mindeddig nem sikerült megegyezni az út kijelölésében és abban sem, hogy miként kérjék a földrész egykori gazdájának, a reménypusztai mezőgazdasági üzemnek a segítségét például szántáshoz. Többen aztán feladták a reményt, és nem törődnek szíjparcellájukkal. - így mi nem tudunk mit tenni, hisz legkevesebb ezer karót kellene kerülgetni - mondta Katies Dezső, a mezőgazdasági üzem elnöke (képünkön). Csuti J. Eddig még senki sem mondott le A község vezetői nehezen egyeznek meg pénzügyi kérdésekben. A polgárokat mindez nem zavarja. Amíg kapnak elegendő szociális segélyt, nyugodtan megvannak. NAGYHAJMÁS Az önkormányzatban évek óta tart a békétlenség. A válság annyira elmélyült, hogy a polgármestert feljelentették a rendőrségen és az Állami Számvevőszéknél. A négy panasztevő képviselő szerint ugyanis telefon-beszerelési támogatást adott olyan személynek, aki nem kért telefont. A tervezett járdát pedig még most sem adták át, miközben az adminisztrációban elkönyvelték a meglétét. Sorolhatnánk még egyéb kritikus állításokat is, amelyek tisztázása most már egy kft. dolga lesz, miután a mágocsi jegyzőség belső ellenőrzéssel bízta meg. Kürtös Csaba polgármester indokolatlan vádaknak tartja a bírálatokat, és nem hajlandó ezekről fórumon sem vitatkozni. Szőllösi Gyuláné képviselő viszont épp a nyílt megbeszélést hiányolja. Fájón említi, hogy sokszor szóba se áll velük a község elöljárója, amikor a közügyekről akarják kérdezni. -Pénzügyi visszásságokat fedeztem fel, hisz mint képviselő bármikor láthatom az iratainkat. Értek hozzá, hiszen éveken át belső ellenőrként dolgoztam. Most attól tartunk, hogy a meghívott hivatalos ellenőrzés csak napjaink könyvelésével foglalkozik, és nem tálja fel a múlt gondatlanságait. A csaknem 500 lelkes te-le- pülésen sok a munkanélküli és a magányosan élő idős ember, támogatásukra szinte minden önkormányzati pénz elmegy. Mivel kevés a falukassza bevétele, fejlesztésre már alig futja. Érthető, hogy a fillért is féltik a képviselők, akik szeretnének tőkét gyűjteni egy szennyvíztelep létesítéséhez. Nehéz eldönteni, hogy a torzsalkodás csupán a közjavak és a közpénz féltése miatt robbant-e ki. Mindenesetre a négy képviselő a polgármester lemondását, az meg a bírálói távozását követeli. Eddig még senki sem mondott le. Cs. J.
