Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-09 / 307. szám

Magyarország - Dél-dvnántúl BHhántúli Napló 5 Sztriptíz lett a salátából Rejtői kérdésnek tűnik, még­sem az: mi a közös egy orosz hússalátában és egy sztriptíz­bárban? A válasz: leginkább semmi. Pár hete egyre többen vannak meggyőzve erről a pé­csi Kertvárosban. Tavaly novemberben a Ko- dolányi utca 29. szám alatt élő lakók úgy döntöttek, mérséklik a tízemeletes ház közös költ­ségeit, s kiadják a földszinten található néhány közös helyi­séget. Abban állapodtak meg, hogy a házban csendesebb, nappali tevékenységet folytat­hatnak a bérlők. Ki is vette a bérleményt egy vállalkozó azzal, hogy saláta­bárt nyit ott. Annak rendje- módja szerint átalakította a he­lyet, majd megkezdte a hideg ételek árusítását. Az üzlet nem a legfényesebben ment, úgy döntött, lehúzza a rolót, s át­adja a bérleti jogot másnak. Sajnos, a következő bérlőnek sem jött össze a bár, így ő is amellett döntött, hogy tovább­adja az üzletet. A következő bérlő hasonló feltételekkel vette át a stafétát: reggel héttől este kilencig üzemelhet. A különbség csak annyi volt, hogy a lakók bele­egyeztek abba, hogy szeszes ital kulturált fogyasztását - amennyiben a bérlő a szüksé­ges engedélyeket beszerzi - megengedik, cukrászda üze­melhet a földszinten. Rejtélyes átalakítások indul­tak meg eztán: több lakó látta amint ágyakat, nagy kanapékat visznek be a helyiségbe. Az első meglepetés akkor érte őket, amikor elkezdődött a „nagyüzem”. A kis üzletre ki­került a „Mini Bár” felirat, a nyitvatartási idő pedig sajáto­san módosult: este kilenc körül nyitott, s reggel zárt csak be. Sok lakó éjszakai nyugalmát igen zavarta az a körülmény, hogy egész éjjel partik zaja és tánczene hallatszott fel a laká­sokba. A helyiségben pedig ifjú hölgyek lejtettek táncot, fokozatosan megszabadulva ruháiktól. Mint a közös képviselőtől megtudtuk, az új bérlő nem­csak a szerződési feltételeket szegte meg, de nem is nagyon fizetett a bérletért. Több alka­lommal csúnya veszekedések és dulakodás hangjai hallat­szottak lentről, volt, hogy a rendőrség is kiszállt. A tízemeletes épület lakói most arra várnak, hogy meg­szüntessék a szerződést a je­lenlegi bérlővel - sztriptíz és saláta között ugyanis lényeges különbség vagyon. K. Sz. Ö. Halott a pincében, sörét a fejben Siklós központjában, a Felsza­badulás utca egyik házának pincéjében egy hullát találtak pénteken a lakók. Mint a rend­őrkapitányság illetékesétől megtudtuk, az elhunyt 42 éves férfi egy Siklós környéki falu­ból származott. Az illetőt na­gyon rossz lelkiállapotban lát­ták mostanában többen is, egészsége sem volt a legjobb, ráadásul keményen ivott. A rendőrségi vizsgálat idegenke­zűségre utaló nyomot nem ta­lált, a férfi valószínűleg leesett a meredek pincelejárón. A véletlen játszott szerepet Vokányban, ahol egy vere­bekre lövöldöző légpuskás férfi egyik alkalommal a fele­ségét lőtte fejbe. A sérült asz- szonyt a pécsi idegklinikára szállították, ahol megfigyelés alatt tartják. Mint megtudtuk, a sérülés nem súlyos, de a speciális lég­puska-lőszer magja bent ma­radt a hölgy fejében, és fennáll a szövődmény veszélye. A szakértői vizsgálat az esetnél a szándékosságot kizárta. K. J. A szuperkutya megjött Az USA-ba, a Texas állam­beli Georgetown rendőrségé­nek, valamint a K 9-es drogel­lenes csoportnak kutyákat te­nyészt két baranyai vállal­kozó Németiben és Csamó- tán. Az öt éve tartó üzleti és együttműködési kapcsolat most fordulópontjához érke­zett. Georgetown seriffirodá­jának Baranyában tartózkodó helyettes vezetője, John Standley bejelentette, hogy tavasztól olyan iskola indul Németiben, amelynek kereté­ben magánszemélyeknek és intézmények, főként iskolák képviselőinek tanítják majd a drogüldözés aktuális teendőit. A seriffhelyettes kérdé­sünkre elmondta azt is, hogy a kurzuson résztvevő ebeket megtanítják például halott ember, lőszer, bomba és a kü­lönféle kábítószerek keresé­sére is. Ilyen, úgynevezett szuperkutyák - mind többen - teljesítenek szolgálatot az amerikai bűnüldöző szervek állományában. Egyet hozott is ajándékba a baranyai drogku- tyaképző központba: neve Marco. Az állat az iskolai és gyakorlati bemutatókon fog szerepelni. Burai Bélától, az iskola ve­zetőjétől megtudtuk, hogy a diszkók környékére drogfel­fedező kutyákat is képeznek nemcsak az USA-ba, de Ba­ranyába is. A képzés után már most érdeklődnek a nyomo­zók és a vámosok is. A bevé­telt a kábítószer-fogyasztás ellen küzdő magyar alapítvá­nyoknak ajánlották fel. Cs. J. Bonyhád nem lett a gyógyturizmus Mekkája Tolna megyében a legtöbb álom a rendszerváltás után a gyógyturizmusra épült. Ter­málvizet találtak Bonyhádon, Hőgyészen és Tamásiban is. Milliárdos beruházásról készül­tek a tervek, a márkamilliók azonban csak megvillantak, az­tán elszálltak. Kiderült, hogy a gyógyturizmusban tényleg van pénz, de csak ott, ahol már évti­zedekkel ezelőtt elkezdték. Az új tolnai helyek nem verseny- képesek Harkány, Igái és Szi­getvár, Gunaras vagy Tamási vizeivel. Bonyhádon hét évi tervezge- tés és munka után úgy tűnik, nem valósul meg a nagy álom, az Európa hírű termálfürdő. A polgármester, Oroszki István, akin számonkérik a megvalósu­latlan terveket, azt mondja: „1990-ben nagy lendülettel in­dultunk neki a nemes feladat­nak, de anyagiak hiányában megvalósítani nem sikerült, szakmai befektetőt pedig nem tudunk hozni”. Az utóbbi időben dr. Soly- mosi József elvesztve türelmét az eredménytelenség miatt, közalapítvány létrehozására szólította fel az önkormányza­tot, de ezt mindenki ellenezte. Az előzmény: Bonyhádon is alakítottak Termál néven egy kft-t, melynek tagja lett a város, a helyi szövetkezet és több vál­lalat is. A 6. sz. út mellett talál­tak is termálvizet, és a város rendezési tervét is átalakítva elkezdték fejleszteni a keleti városrészt. Az idő telt, de a gyógyturizmus Mekkája nem alakult ki Bonyhádon. A köz- alapítvány gondolata valószínű­leg arra alapozódott volna, hogy egyfajta „téglajegy”-ak- cióval (mint Gunarason) meg­kezdhető lenne a tevőleges munka is. Miután a szigetvári gyógy­vízzé minősült, Tolnában is bi­zakodni kezdtek. De, hogy pénzt honnan vesznek, még nem tudják. Hazafi József Tolvajbandák és zsebesek a vonaton Évente 10-15 tolvaj lás történik a MÁV Pécsi Területi Igazga­tóság nemzetközi járatain. A pórul járt utasok elmondták, hogy helyfoglalás közben ki­szemelik őket. A trükk az, hogy az egyik tettes a peronról be­szól ülőhely után érdeklődve, miközben a társa beoson a ku­péba. A legtöbb sértettet azon­ban alvás közben károsítják meg. Kovács József, az igazgató­ság vasútbiztonsági és védelmi osztályvezetője szerint nehéz a tolvajbandákkal megküzdeni, mert az elkövetők tudják azt is, hogy melyik utas száll fel egyedül és mennyi pénz lehet nála. Mintha valahonnan fülest kapnának. A személyzet és a rendőrök így is mindent elkö­vetnek az utazók biztonsága ér­dekében. A jegykezelő olyan telefont használ, amellyel hív­hatja a mozdonyvezetőt, de a legközelebbi rendőrállomást is. A dél-balatoni és a zalai állo­másokon rendszeresen szállnak fel civil ruhás nyomozók, és mind több rendőr jelenti be, amikor szolgálaton kívül uta­zik, hogy hol ül. így gyorsan ér­tesíthető, ha baj adódik. Nagy­kanizsán a pécsi mintájára vas­úti rendőrséget szerveztek. A baranyai megyeszékhelyen már több mint tíz rendőr segíti a vasúti bűnmegelőzést. A Hor­vátország felől érkező Mistral és Adriatika nemzetközi gyors utasait négy nyelven figyelmez­tetik, hogy óvakodjanak a zseb- és egyéb tolvajoktól. A belföldi gyors- és sze­mélyvonatokon a leszerelő ka­tonák, a részegek és a potyauta­sok okoznak gondot. Idén húsz­szor inzultáltak kalauzt és ál­lomási dolgozót. Balatonszent- györgyön a heveskedő katona kitörte az állomásfőnök egyik ujját, Bükkösdön bántalmazták az intézkedő MÁV-dolgozót. Nem véletlen, hogy az IC-n is speciális telefont kaptak a jegy­ellenőrök. A MÁV szeretné el­érni, hogy az önvédelmi gáz­sprayt a vasút területén is al­kalmazhassák. Csuti J. ■ M Nyit a csarnok Hosszas vita után teg­nap délután döntött a nagykanizsai képvise­lőtestület: két hét múlva kinyit a nagy vitákat kiváltó vásár­csarnok. Hét közben eredménytelenül feje­ződött be az a zárt ülés, amelyen az építőt akarták elszámoltatni. Avartüz Somogybán Napok óta folyamato­san vonulnak ki a so­mogyi tűzoltók avar- tüzekhez. Ordacsehi­ben a kukoricatarló égett nagy területen, Balatonbozsok térsé­gében az avar mellett a nádas is lángra kapott. (ns) Küzdelem a sárkánnyal A szigetvári városi sportcsarnokban két­száznál is több kisdiák kezdte meg a májusig tartó, havonta egy-egy vetélkedővel tarkított küzdelmét a hétfejű sárkánnyal, amely el­lopta a gyermekek egészségét. Áz egész­ségmegőrző vetélke­dősorozaton a sárkány hét feje hét témakört jelöl. (gy) Tolnai véradás A szekszárdi megyei kórházban holnap 8 és 15 óra között véradó­napot szerveznek. No­vember 11-én Nagy- mányokon lehet vért adni. (ns) Halott férfi Bonyhádon a Perczel- kertben pénteken gyógyszer-túladagolás miatt elhunyt férfit ta­láltak. A körülménye­ket a rendőrség vizs­gálja. (ns) Pécsett, a Pollack-uszoda előtt szombaton délután egy piros Skodából elvit­tek egy fotóstáskát, benne NIKON FG 20 és NIKON F-501 jelű fényképezőgé­pet 3 objektívvei, 2 vaku­val. A nyomravezető juta­lom ellenében jelentkezzen a pécsi 320-891-es telefo­non. (X) Pénzek a felsőoktatásnak A művelődési kormányzat sze­rint csak 9,7 százalékos bér­emelés fedezhető a jövő évi központi támogatásból - holott a kormánnyal kötött megálla­podás szerint 13,5 százalékot kellene a költségvetésből jut­tatni, tájékoztatta lapunkat Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Ugyanakkor a minisz­térium a normatív finanszíro­zás keretében akarja a többi pénzt biztosítani. Ugyanis a normatív finan­szírozás keretében, mondja az elnök, eltérő módon juttatná­nak pénzeket az intézmények­nek annak függvényében, ki­nek milyen az ellátottsága, to­vábbá ki mit oktat. A fő prob­lémát az okozza, hogy ennek a normatívának csak a nyolcvan százalékát akarják biztosítani. A jövő hétre ezért összehívták a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács rendkívüli ülését, és tárgyalnak a minisztériummal a továbbiakról. Ha nem sikerül megállapodásra jutni, akkor nem riadnak vissza a legkemé­nyebb lépésektől sem. Dr. Kiss György docens, a JPTE szakszervezetének el­nöke szerint a közalkalmazotti szférának bár javult, de 30-40 százalékos az elmaradása a vállalkozói szférához képest a bérek tekintetében. Az ala­csony bérek következtében ne­héz oktatót kapni, de vélemé­nye szerint az okozza a legsú­lyosabb gondot az egyetemen, hogy egyéb megélhetési forrá­sok után néznek az oktatók, másodlagossá válik a főállású tevékenységük. Eközben a hallgatói létszámok nagyság­renddel nőttek. 2000-re tűzte ki a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium azt a célt, hogy a korosz­tály harminc százaléka legyen beiskolázva, de ezt a szintet már most elérték, hiszen hall­gatói létszámra kapják a pénzt az intézmények. Pécsett a száz­fős évfolyamok felkúsztak 2-300-ra. Ugyanakkor kezdenek éle­sen szétválni a fizetett és nem fizetett órák, mondja Kiss György, a tanársegéddel tartat­ják meg a nem fizetős órákat, a pénzest pedig a vezető oktatók vállalják. Cs. L.

Next

/
Thumbnails
Contents