Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-09 / 307. szám

1997. november 9., vasárnap Magyarország - Déi-dijnántúl Ümántúli Napló 3 Szerencsevadászok, kutatók aranyláza a Mecsekben A környékbeliek is kísértik a szerencsét fotó: Müller andrea Felpezsdült a Kelet-Mecsek élete, amióta Papp Csaba tette napvilágra került: az amatőr ásványkutató aranyat talált a Farkas-árokban. Azóta érdek­lődők, geológusok jelentek meg a festői szépségű tájon, ki sze­rencsevadászatból, ki tudomá­nyos kutatás céljából. Papp Csabának esze ágában sem volt aranyat keresni a Me­csekben. Őt a mikroásványok érdeklik, a Farkas-árokban is ilyenek után kutatott. Azonban amikor hazavitte a szemcséket, gyanús lett neki a dolog, s el­küldte vizsgálatra Miskolcra, a Herman Ottó Múzeum ásvány­tárába. A kémiai ellenőrzés igazolta véleményét: aranyat rejt a Kelet-Mecsek. Azóta Kárászon, Váralján megszaporodtak az idegen lá­togatók. Van, aki örül ennek a helyiek közül, van, aki csak ne­vet a dolgon.- Nálam is lakott a múlt héten két fiatalember Bajáról. Olyan kutatófélék lehettek, mert direkt azért jöttek, hogy aranyat vizsgáljanak - mesélte egy helybeli asszony, aki rend­szeresen kiadja házát turisták­nak. Váralján a felfedezés óta szinte csak erről beszél az egész falu.- Nincs is szerintem ott semmi, kacsa az egész - moso­lyog egy helybeli férfi a bajsza alatt.- Dehogynincs - tódítja egy ismerőse. - Már régebben is ás­tak ott, az ötvenes években be is csuktak egy fiatal srácot, mert aranyat talált, de nem je­lentette be. Korábban, az 1920-as évek­ben valóban folyt Kárász kör­nyékén aranymosás. Egy kis üzemet is létrehoztak, s néhány hónapig bányászták az ércet, ami nemesfémet rejtett. Azon­ban jött a tél, s a kicsiny gyárat létrehozó angol geológus ha­zament. A tél közepén azonban elhunyt, így a kutatás - pénzhi­ány miatt - abbamaradt. Most is megfordult egy-két helyi fejében, jó lenne fel­menni, s körülnézni, hátha van ott némi arany. Többen fel is ballagtak a hegyre, ásóval túr­ták fel a patak medrét, de nem sok szerencsével jártak. Pedig ők a területet gyerekkoruk óta ismerik.- Kiskorunkban mindig ott fürödtünk a patakban, de nem is álmodtunk arról, hogy arany lehet a talpunk alatt. Az a baj, hogy nem lehet pontosan tudni, hol van arany. A Farkas-árok több kilométer hosszú, behá­lózza az egész hegyet - gon­dolkodott el az egyik váraljai, mokány, pirospozsgás férfiú. Persze, nemcsak a helybeliek érdeklődnek. Kárászon hivatá­sos kutatókon kívül több család is megszállt egy-egy hétvégére, hogy a kirándulást egy kelle­mes kincsvadászattal kösse össze. Pedig a terület védett, így csak a Duna-Dráva Nem­zeti Park engedélyével lehet ku­tatni - ezt azonban senki nem kéri. Van, aki komolyabban is foglalkozik az üggyel: értesülé­seink szerint egy társaság a Magyar Bányászati Hivataltól kutatási engedélyt kért a terü­letre. Ők bíznak benne, hogy nagyobb mennyiségben is lehet a Mecsekben nemesfém. A területet mindenképp ala­posabban át kellene kutatni. Dr. Kassai Miklós, a Magyar Geo­lógiai Szolgálat pécsi kirendelt­ségének vezetője szerint át kel­lene fésülni a 6-8 kilométeres patakot, 3-4 méterenként ásni egy gödröt, így lehetne megta­lálni az arany forrását. S ki tudja, lehet, hogy más érdekességet is rejteget a hegy. Ny. Sz. Ügyészség előtt a volt polgármester (Folytatás az 1■ oldalról.) Egy idő után a hölgy úgy dön­tött, visszakéri a Suhai Sándor­tól a pénzt. Az - részletekben elkezdte visszaadni a pénzt, az utolsó részletet pedig befizette a hivatal pénztárába, ahol a hölgy felvehette. Áprilisban egy önkormány­zati képviselő megszellőztette az ügyet, mire a polgármester lemondott tisztéről, a képvise­lők ezzel lezártnak tekintették az ügyet. Akárcsak az ügyet ki­robbantó hölgy és ügyvédje, akik írásos nyilatkozatot adtak, hogy nem jelentik fel Suhait. Nem így a Zala Megyei Köz- igazgatási Hivatal vezetője, aki bűntető feljelentést tett a me­gyei rendőr-főkapitányságon. A bíróságnak már eddig is akadt dolga az ügyben. Három család ugyanis a mai napig per­ben áll hibás teljesítés címén az építkezést kivitelező GA-BE Kkt-val, amelynek az építkezés ideje alatt tagja volt a polgár- mester anyósa. Doró János Égetőmű Pécs mellett? (Folytatás az 1. oldalról) Az eredeti elgondolás szerint - ’95-ben vetődött fel - a kon­denzátorok bontását, fémalkat­részeiknek megtisztítását csi­nálták volna György-aknán, ám kérdés volt, hogy mennyire kell megtisztítani ezeket az alkatré­szeket a PCB-tartalmú olajtól. Ez nemcsak környezetvédelmi, de munkaegészségügyi szem­pontból sem közömbös - a PCB rákkeltő hatású. A program változott, s jelen­leg csak a kondenzátorok szét­szerelésére vállalkozik a cég. A veszélyes hulladék égetésére a dorogi megsemmisítővel a szerződést már megkötötték - a környezetvédelmi engedélyt azonban a kft. a dél-dunántúli felügyelőségtől még nem kapta meg. Az osztályvezetőnő sze­rint azonban eddigi informá­cióik alapján ennek vélhetően semmi akadálya sem lesz. Ma már egyébként nem gyár­tanak olyan kondenzátorokat, amelyek PCB-vel fenyegetnék a környezetet. A régebbiek kö­zül azonban a már használhatat­lanokkal valamit kezdeni kell. Szigorúak az előírások, ezek egyaránt vonatkoznak a gyűj­tésre, a tárolásra, az előkeze­lésre. Az azonban, hogy milyen gyakorisággal kell ellenőriznie a felügyelőségnek a kondenzá­torbontást, nincs előírva. A szakember nyugodt: olyan, kormányhatározatban rögzített előírások szabályozzák a veszé­lyes hulladékokkal végzett munkát, amelyek folyamatos kontrollt jelentenek. Csak a ki­kerülhetetlen adminisztráció önmagában lehetővé teszi a ve­szélyes anyagok útjának, mennyiségének követését. Az érintett cégeknek pedig - a György-aknán dolgozónak is - negyedévente jelentési kötele­zettségük van. M. A. Amikor ketyeg a bomba az interneten megjelenő leírá­sokat, s folyamatosan gyűjtik a megszerezhető tapasztalatokat. A felderítés leghatékonyabb fegyvere az ember: alapvető eszközökkel felszerelkezve a megfelelően kiképzett - akár helyi - rendőrök is elvégezhe­tik a felderítési munkát. A rob­banószerkezetek gőzeit felis­merő kutya általában korláto­zott ideig alkalmazható - füg­gően pszichikai, fizikai állapo­tától, képzettségétől -, hiszen a kutya ilyenkor felfokozott munkát végez. Éppen ezért a kutyusokat azokon a helyeken alkalmazzák, amelyekhez nem fémek hozzá rendesen - cso­magok, bőröndök vizsgálata esetén. Az őrnagy elmondta, hogy a fenyegetések is a tűzszerészek­hez tartoznak. Tapasztalataik szerint a bejelentések a leggya­koribbak akkor, mikor a tanin­tézeteknél épp számonkérési időszak van vagy, ha az újsá­gok, televíziók egy-egy felka­pott esetről többet cikkeznek a kelleténél. Ez azonban nem be­folyásolja a tényleges merény­letkísérletek számát. „Holtidő­szakban” is történhetnek valódi merényletek. Külföldön valamivel jobb a lakosság hozzáállása a tűzsze- részi munkához. Nyugaton mindenki elfogadja, hogy a gyanússá vált, őrizetlen csoma­gokat legbiztonságosabb a helyszínen és azonnal meg­semmisíteni. Ebben az esetben a károkozás mértéke jóval ala­csonyabb lehet, mintha a bomba magától robban fel - hi­szen a szakemberek ekkor - le­hetőségeik szerint - irányítják a robbanást. K. Sz. Ö. (Folytatás az L oldalról) Gyakoriak voltak a kézigránát­tal elkövetett merényletek, me­rényletkísérletek - általában jugoszláv gyártmányú kézigrá­nátokat használtak az elkövetők -, de akadtak házilag készített Lapunk a Tűzszerész Szolgá­lat őrnagyával beszélt tapaszta­lataikról. Ez a csapat huszon­négy órás készenléti ügyeletet tart, s szükség esetén rövid időn belül odaérnek az ország bár­mely részére. Ártalmatlannak látszó küldemény robbanószerkezetek is. A rob­banószerkezetek hatástalanítá­sával hazánkban három tűzsze­rész szervezet foglalkozik. A Köztársasági Őrezred - a volt kormányőrség - tűzszerészei a védett vezetők környezetében végzik a felderítést, esetleg ha­tástalanítást. Másik tűzszerész szervezet foglalkozik a Ferihe­gyi repülőtéren esetleg előfor­duló esetekkel. FOTÓ: MÜLLER A. Nehéz lenne kijelenteni, hogy melyik robbanószerkezet lehet ártalmasabb, a profi, digi­tális szerkezet vagy az egy­szerű, analóg órával ellátott bomba. A robbanószerkezet működőképessége itt a mérce, hiszen egy digitális szerkezet is lehet működésképtelen. A tűzszerészek naprakészek bármely publikált robbanószer- kezet leírásában. Ők is olvassák Kiengedték, gyilkolt és megölte magát Gabriellának, a szép fiatal lánynak már meg volt írva a sorsa. Szerelme a pszichiátrián írt levelében közli, hogy ha szabadul, akkor a 17 éves lányt megöli. A fiatalember szülei kérték az orvosokat, hogy H. Lászlót ne engedjék ki, mert va­lami bajt fog csinálni. A szülői kérés ellenére kien­gedték. Azóta az izsáki férfi elmetszette a lány torkát a Tolna megyei Izmény határá­ban, majd a szülők által a fiú­nak épített házban felvágta az ereit és meghalt. A közelmúltban Szekszárdon történt egy tragikus eset. Két igen jó barát iszogatott a szőlő­hegyen, aztán valami történt köztük, az egyik megölte a má­sikat. Az ítélet azóta már meg­született. A gyilkos bűnös, de nem büntethető, így a bíróság gyógykezelésre ítélte. Lapunk munkatársa a két gyilkosság kapcsán elmeorvo­sokat kért meg az események kommentálására, ők azonban elzárkóztak a nyilatkozat elől, mondván, hogy nem ismerik a konkrét esetet. Annyit azonban elmondtak: sokkal több poten­ciális gyilkos van közöttünk, mint gondolnánk. A családja sem ismeri fel mindig azt, ha valaki őrült. Egyébként is na­gyon nehéz valakit kényszer­gyógykezelésre „bevinni”. Eb­ből következik, hogy H. Lász­lót nem tartották bent, pedig azt kimondottan a szülei kérték. Előfordulhat, hogy pár év múlva gyógyultan szabadul az elmeintézetből a szekszárdi gyilkos, aki a legjobb barátját ölte meg kegyetlen módon? Erre a válasz megint kitérő. Elvileg nem, mert a kötelező fe­lülvizsgálatok során az igaz­ságszolgáltatás is jelen van, gyakorlatilag pedig minden előfordulhat. Azt azonban mindenki való­színűsíti, hogy a 17 éves Cs. Gabriella és szerelme még mindig élne, ha ... Hazafi J. Tutyimutyi katona FOTÓ: MÜLLER ANDREA Kisgazda nagygyűlés Dr. Torgyán József, a FKgP elnöke tartott tegnap kora este nagy­gyűlést Szentlőrincen, a mezőgazdasági szakközépiskolában. Beszédét megelőzően - amely döntően a párt választási nyerési le­hetőségeivel foglalko­zott - vette át a ME- TÉSZ megyei szerve­zetének petícióját, amelyben a gazdák az FKgP megfelelő szintű érdekvédelmi munkáját hiányolták és kérték, hogy he­lyezzék vissza pozí­ciójába G. Nagyné Maczó Ágnest, az FKgP leváltott és a frakcióból kizárt or­szágos alelnökét. (aa) Fórum az erőműről Lakossági fórumot tar­tanak holnap a Zala megyei Iharosberény művelődési házában, mivel a település mel­lett gázturbinás erő­művet építene egy osztrák és egy magyar nagyvállalat. (dj) Tűzhalál Szakoson Ismeretlen holttestet találtak a dombóvári tűzoltók szombatra virradó éjjel a Tolna megyei Szakcson egy égő parasztházban. A lángokat hamar meg­fékezték, a halál kö­rülményeit szakértők vizsgálják. (ns) Motoros gázolt Tegnap 17 órakor a baranyai Drávafoknál egy motorkerékpáros gyalogost gázolt, akit súlyos fejsérüléssel szállítottak kórházba. (ns) Versmondók együtt Harmadik alkalommal hirdetik meg Nagyka­nizsán a Csengey Dé­nes vers- és próza­mondó versenyt. Az egyik elődöntőre Bu­dapesten kerül sor. (dj)

Next

/
Thumbnails
Contents