Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-05 / 273. szám

1997. október 5., vasárnap Magyarország - Déi-dunántúl Ümántúli Napló 5 A siklósi képviselők (is) összeférhetetlenek? (Folytatás az 1. oldalról) Siklóson mindjárt hatan van­nak intézményvezetők a testü­letben, a vízműigazgatótól a sportcsarnok vezetőjén át a művelődési ház első embe­réig. Dr. Szepesvári Zsolt, ő maga főállatorvos, elismeri, hogy a kinevezéseknél, a költségvetési vitában bizony néha csorbult az objektivitás.- Világos, hogy maga alatt senki sem vágja a fát. A tör­vény kell, de mégse mond ki mindent feketén-fehéren, ne­vezetesen, hogy hol vannak a közszolgálati jogviszony konkrét határai, és kiskapukat se csukják be véglegesen. Szűcs László, Balatonlelle polgármestere érdekes felve­téssel állt elő:- Egyetértek a törvény ja­vaslataival, sőt, kiterjeszte­ném az orvostársadalomra is. Főleg kisebb helyen, így falun a beteg-orvos között olyan egymásra utaltsági viszony áll fenn, hogy az választópolgár­képviselő szinten se hozhat semmi jót, vagyis csak fele­más helyzetet. Dombóvár aljegyzőnője, dr. Molnár Zsuzsa arról szólt, hogy az esetleges módosítás a város testületét is nagyban érintené, hiszen csak a három gimnáziumból két igazgató is tag, nem is szólva az önkor­mányzati kft-k, gazdasági tár­saságok vezetőiről.- A törvénytervezet sok po­tenciális jelöltet kizár a jövő évi helyhatósági választások­ból, de nem hiszem, hogy egy 22 ezres városban ez gondot jelentene. Az önkormányzati­ság, kifejezetten egyéni érde­kek miatt, eddig se szenvedett csorbát. M. K. Mohácsi rontás a temetőárokban (Folytatás az 1. oldalról) Akadnak olyanok - Baranyá­ban például négyen-öten -, akik újságokban jeligésen hirdetik, hogy rontást vállalnak. Ezt te­tézik azzal, hogy ugyanabban a szövegben az átoklevételt is reklámozzák. Tehetik, hisz a fekete mágia gyakorlása még nem számít bűnténynek, és az emberek bohóckodó hókuszpó­kusznak tekintik. Tény, hogy aki egymagában megküzd lelki válságaival, alig terhelhető rosszindulatú hatásokkal. A Ba­ranya Megyei Rendőr-főkapi­tányság pécsi panaszirodáján megtudtuk, eddig nem jelent­kezett senki, aki ilyen ügyben feljelentést tett volna. Erdős Csaba jósdavezető és Soós Fe­renc természetgyógyász el­mondták, hogy kezdeményezik a fekete mágiával foglalkozók visszaszorítását. Még akkor is, ha némelyik mágus önnépsze­rűsítő reklámfogásként kérke­dik a rontással. Azért fel-feltűnnek „megtérő laikus rontok” is. Jártak már olyan autósok is jósdában, akik megrémültek, mert rossz kívá­násuk bevált. Ők azok,' akik szitkozódnak vezetés közben az előző autósra, aztán pár kilomé­terrel odébb tapasztalják, hogy aki lehagyta őket, az árokban kötött ki. Soron kívül kérik átokosztó képességük semlege­sítését, mert nem kívánnak élni vele. Nem akarnak rosszat gon­dolni és mondani sem, mert ér­zik, hogy az átok visszaszáll el­indítójára is. Csuti J. Ot szennyeződés fenyegeti az ivóvizet (Folytatás az 1. oldalról) Az egyik kútban viszont, ame­lyet már nem használnak, a ha­tárérték többszörösét mutatták ki a nagy mennyiségben rákkeltő hatásúnak tartott anyagból. A fertőzés első gócpontját a szekszárdi ipartelepen, a Szek­szárd-Paksi Víztársulat telephe­lye alatt találták meg, éppen a város vízbázisa fölött. Mivel a társulat csak a 70-es években költözött ide, a szennyezés pe­dig bizonyítottan a 60-as évek­ben keletkezett, így kizárt, hogy ők lennének a szennyezők. Szenté Zoltán, a Közép-Dunán­túli Környezetvédelmi Felügye­lőség területi referense el­mondta, hogy mára már újabb négy szennyező gócot találtak a vízbázisban, illetve annak vé- dősávja közelében. Szinte biz­tos, hogy a vegyület a 60-as években tonnaszámra használt triklór-etilén bomlásterméke. A védekezési eljárásoknak köszönhetően a diklór-etilén közvetlen veszélyt nem jelent az egészségre. Hazafi Zsolt Tűzvízcsapos fehér foltok Tűzre víz - ha van fotó: laufer László A 80-as évek végén egy harká­nyi szálloda tetejének égésekor a tűzoltók nem találtak tűzvíz- csapot: végül a strand kerítését áttörve a medencéből vették a vizet. Ám nem mindenütt akad a közelben egy feltöltött strandmedence, ha éppen ég a szomszédos ház. Márpedig a tűzvédelmi szabályozás szerint a védendő objektumok 100 mé­teres körzetében lennie kell ol­tóvíz-felvételi lehetőségnek. Pécs területén 102 darab víz­tároló medence és mintegy 1000 darab tűzvízcsap ellenére - zömük rejtett, csak a házfala­kon elhelyezett táblácskák jel­zik hollétüket - vannak még fehér foltok a tűzvédelemben.- A probléma a tanácsi idők­ből örökölt, amikor olyan vá­rosrendezési tervek is készül­tek, és olyan építési engedélyek sorát adták ki, amelyeknél el­maradt a tűzvédelmi szakható­sági véleményeztetés, illetve az abban foglaltakat nem kielégí­tően teljesítették. Azóta pró­bálja a költségvetés függvé­nyében az önkormányzat a hiá­nyokat pótolni - mondja erről dr. Farkas Károly jegyző. A Hunyadi út kivételével a Mecsekoldal, a Makárdomb, a hajdani zöldterületek családi házas részei Pécs tűzvédelmi térképének fehér foltjai - kap­tuk a tájékoztatást a városi tűz­oltók parancsnok-helyettesétől, Szabados Zoltán tűzoltó alezre­destől. Tűz esetén ezekre a terü­letekre több kocsival kell menni, hiszen a vizet is szállí­tani kell. A műszaki fejlesztésre benyújtott pályázatban egy na­gyobb, 7 köbméteres vízszállító jármű beszerzése is szerepel, pont ennek a gondnak az átme­neti megoldására. (Egy fecs­kendő 200 liter vizet fogyaszt percenként.) A Dél-Dunántúlon vizsgá­lódva azt hallhattuk, hogy a ka­posvári tűzoltóság jónak tartja az oltóvíz-ellátottságot a város­ban, csak a környékbeli lakott pusztákra kellene szállítani vi­zet. A szekszárdi tűzoltók jónak tartják a város, és megfelelőnek a hozzájuk tartozó kisebb tele­pülések oltóvíz-ellátottságát. Ideiglenes fehér foltok a leg­frissebben beépített részeken adódtak a városban. Nagykani­zsán elégedetlenebbek a hely­zettel: akadnak fehér foltok, he­lyenként az előírtnál ritkábban telepítettek a tűzvízcsapok, üzembiztonságuk is javítandó. Hazardírozás az olyan számít- gatás, hogy hány tűzeset jut egy vízcsapra. D. I. Sellye és a MÁV A MÁV pécsi területi igaz­gatósága Sellye önkor­mányzatával megállapodást kötött. Ebben az önkor­mányzat vállalta, hogy részt vesz a vasútállomás parkosí­tási és karbantartási munkáiban, télen pedig a hóeltakarításban. Á mun­kákhoz az anyagot a MÁV, míg a szükséges munkaerőt az önkormányzat biztosítja. A vasút azt is vállalta, hogy kialakít egy autóparkoló építéséhez szükséges terüle­tet, melyet bérleményként az önkormányzat rendelke­zésére bocsát. Az igazgató­ság lehetőségeihez képest pedig utazási kedvezmé­nyekkel támogatja a város rendezvényeit. (dz) Lovas rendőrök A Szekszárd-palánki me­zőgazdasági szakképző is­kola három közbiztonsági osztályának több mint száz diákja mutatkozott be a szombati nyílt napon. Jól sikerültek az önvédelmi és a lovagló gyakorlatok. Az itt végző diákok előnyt él­veznek a rendőr-szakkö­zépiskolai felvételin. A fő­városi rendőrség javasolta az oktatási intézménynek, hogy a lovas rendőri szol­gálat előképzésével is fog­lalkozzanak. (cs) Halat a Balatonba Három tonna halat telepíte­nek november közepéig a Balatonba. Kétnyaras pon­tyok, egynyaras süllők és csukák kerülnek a tóba. A halakat nemcsak a parton bocsátják a vízbe, hanem bárkát és kompot is felhasz­nálnak erre a célra. A hala­kat Balaton-vízben szállít­ják a tóig. (dz) Atszabják a Schneider-házat? A régi Mohács németségének jellegzetes épülete volt a vala­hai Schneider-ház, amit jó ideje holland alapítványi támogatás­sal újítottak fel. Nagyjából elkészült a Nem­zetiségek Háza. Igaz, némi késéssel, ám na­gyobb gond: egyelőre nem tudni, ki és mikor szándékozik beléje költözni. Ugyanis a né­metek „társbérlői”, a horvát és cigány kisebbségi önkormány­zat nem igazán hajlanak az egy fedél alá húzódásra, mikor szinte nyílt titok, hogy a néme­tek - ha nem is azonmód - de lassacskán szeretnék meg- il­letve visszaszerezni maguknak az egész Schneider-házat. Erre azért lehet jó esélyük, mivel németországi forrásokból a múltban és várhatóan a jövő­ben is olyan intézményi támo­gatásokat - pl. a Gólya utcai szociális otthon vagy a kórház esetében - tudnak szerezni, melyre az önkormányzatnak égető szüksége lehet. A dolog­ban a „biznisz” épp az, hogy ennek fejében mind nagyobb részt birtokolnának a Schnei- der-házból. Udvarácz Mátyásáé, a horvát kisebbségi önkormányzat ré­széről eléggé egyértelműen fo­galmaz: - Szeretnénk a nagy önkormányzat kebelén maradni és nem kiköltözni a belvároson jóval kívülre. Valóban kérdés, hogy ezt a há­zat mire is használjuk majd közö­sen? Azt én is elképzelhető­nek tartom, hogy a német kisebbség - talán jogosan is - megkapja az egészet. Rendben van, csak akkor méltányos lenne, ha a horvátokat és cigányokat kár­pótolja valamivel a város! Bizonyos - helyi - források­ból úgy értesültünk: még az is lehet, hogy az „osztozkodás” ügyét testület elé viszik. Ezzel együtt igazán üdvözítő az lenne, ha a civil szervezetek ügyét és az önkormányzatisá­got szétválasztanák, és az előb­biek birtokolnák a Schneider- házat. M. K. - Illusztráció: Müller A razzia, mint sikerágazat Gyakori tapasztalat manapság, hogy a rendőrségi razziák egy része alig hoz valamicske eredményt. Ilyenkor két do­logra gondol a kívülálló: vagy rossz helyet választottak a rendőrök a razziához, vagy a razzia tényéről előzetesen ki­szivárogtak információk. Dézsi Mihály, az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője véleménye szerint egy razzia sikere vagy sikerte­lensége nézőpont kérdése. Ha azt nézzük, hogy hány körözött személyt vagy lopott autót ta­lálnak meg ennek során, akkor valóban úgy tűnhet, hogy a be­fektetett energia nincs arányban a hozammal. Ugyanakkor, ha azt nézzük, hogy azokon a terü­leteken, melyeken nagy számú rendőri erő vonul ki és egész éj­szaka tevékenykedik, statiszti­kailag igen nagy mértékben csökken a bűncselekmények száma: a razzia tehát sikeresnek mondható. Tekintettel arra, hogy a bűnmegelőzés is a rend­őrség egyik feladata, a legjobb módszer nyilvánvalóan a rend­őri jelenlét. Felvetettük, hogy van-e alapja azoknak a híreszte­léseknek, miszerint a razziák sikertelenségének a rendőrség köreiből való információ kiszi­várogtatás az oka? Dézsi Mi­hály azt válaszolta, hogy az utóbbi évek eseményeire visz- szagondolva egyetlen olyan esetre derült fény, amikor való­ban rendőrségi dolgozó adott el bűnözőknek olyan dokumen­tumokat, amelyek ilyen terve-' két tartalmazhattak. De az is tény, hogy a rendőrök által el­követett bűncselekmények száma az utóbbi időben nem emelkedett, bár fajsúlyúkban jellegük megváltozott. Hiszen például egyes volt kollégák részt vettek lopott autók tisztára mosásában. Léteznek olyan razziák, me­lyek éves terv keretében zajla­nak, ugyanakkor minden város rendőrkapitánysága az adott te­rület sajátosságainak és a bűn­ügyi fertőzöttségnek megfele­lően saját maga is készít akció­terveket. Tehát a razziák döntő többsége helyi kezdeménye­zésre történik. Persze léteznek beütemezett, országos akciók, ahol elsősorban a közúti forga­lom fokozott ellenőrzése a cél, hiszen bűncselekmények miatt előre tervezni akciót nem le­het. Cs. L. Benzinpancsolók (Folytatás az 1. oldalról) Ennek következtében a gázolaj maradványa el­rontja a benzin desztillá­ciós tulajdonságait, vagy a benzinmaradvány megvál­toztatja az olaj robbanás­pontját. A másik típusú probléma, amely elsősor­ban a gázolaj esetében for­dul elő, úgy alakul ki, hogy a gázolajba ipari olajok ke­rülnek; olyan extrakönnyű fűtőolajok, amelynek kö­vetkeztében a gázolaj égési tulajdonságai, viszkozi­tása, desztillációs jellem­zői megváltoznak. Ezek az olajok, mivel kisebb adó­tartalommal bírnak, több­nyire nem véletlenszerűen, hanem szándékosan kerül­nek bele a gázolajba. Mo­torbenzinnél is előfordul a szándékos rontás, olykor több vagy kevesebb az ólomtartalom, melyből le­het következtetni valami­lyen más komponens bele­keverésére. Az ellenőrzések 1993 nyarától kezdődően váltak sokkal intenzívebbé. Ak­koriban gyakori volt az olyan jellegű szennyezés, amely közvetlenül tönkre­tette a gépkocsikat. Az ilyen típusú problémák azonban kezdenek meg­szűnni. Cs. L.

Next

/
Thumbnails
Contents