Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-01 / 269. szám

1997. október 1., szerda Nyugdíjasok Oldala Dünántúli Napló 7 Percesek Aranylakodalom. Ötven évvel ezelőtt, 1947. október 2-án kötött házasságot a rácvárosi katolikus temp­lomban Schäffer Ferenc és felesége, született Bartolo- vics Teréz. A jeles ünnepet két gyermekükkel és négy unokájukkal együtt a hét végén ünnepük. Az Idősek világnapja al­kalmából ünnepséget rendez a Nyugdíjasok Baranya Megyei Képviselete ma dél­előtt 9 órakor Pécsett, a Nagy Lajos király út 11. sz. alatt. Délután 4 órakor Pécs- Somogyon, a Kodály Zoltán Művelődési Házban köszön­tik az időseket. Olcsó mosószervásár lesz ma délután 1-től 3 óráig Pé­csett, a Mecsek áruház mö­götti parkolóban. Az Arany Pajzs Segítő Szolgálat mun­katársai kérik az időseket és a nagycsaládosokat, hogy üveget, flakont vigyenek magukkal. Ugyanez a kéré­sük mindazokhoz, akik a húsipari előtt lévő állandó árusítóhelyükön vásárolnak. Kiállítás. A Kossuth Mű­velődési Otthon díszítőmű­vészeti szakköre tagjainak munkáiból rendeznek kiállí­tást Pécs-Somogyon, a mű­velődési otthonban. A szak­kör húsz évvel ezelőtt ala­kult. A szombaton délután 4 órától látható gazdag bemu­tató - melynek megnyitá­sára dr. Mándoki Lászlót kérték fel - október 8-ig mindennap 15-19 óráig te­kinthető meg. Nappali szolgálat. Min­dennap 13-19 óra között fel­hívhatnak egy pécsi telefon­számot, ha úgy érzik, hogy bajban vannak, segítségre szorulnak vagy tanácstala­nok, magányosak. A telefon­szám: 212-813. Ugyanitt gyógyult depressziósok ön­segítő csoportja működik minden pénteken 16 órától. Az eszperantó csoportok minden hónap utolsó hétfő­jén - legközelebb 27-én - találkoznak a Nevelők Há­zában 17-től 18 óráig. Fo­gadóóra mindennap 15-17- ig az Alkotmány u. 3. sz. alatt. A helesfai és rigópusztai szociális otthon lakóinak szüreti felvonulása FOTÓK: TÓTH Idősek világnapja Hét évvel ezelőtt mondta ki az ENSZ Közgyűlése: ez a nap le­gyen az időseké. Azóta szerte a világon őket ünnepük október 1-jén. És ők sosem felejtik el megköszönni, hogy gondoltak rájuk. Műsorokkal, bemutatók­kal viszonozzák a meleg szava­kat. Heteken keresztül készül­nek erre a napra. Ilyenkor má­soknak is megmutatják, mire képesek. Verselnek, dalolnak, táncolnak, kiállításokat rendez­nek. Túl a gondoskodáson, a szereteten a segítésen, amivel mindennap gazdagítják család- Űgyes kezek sokszor művészi értéket szülnek juk életét. Korengedménnyel - nyugdíjba Sokan reménykednek: hátha az októberi módosulás kedvezőbb lehetőséget jelent számukra. Az alap nem változik. Korenged­ményes nyugdíjat továbbra is akkor kaphat a munkavállaló, ha a munkáltató egy összegben előre kifizeti a nyugellátását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A változás ott van, hogy alapesetben a munkáltatónak nem a tényleges, hanem az elő­rehozott öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig kell előre fizet­nie a rá háruló összeget. A részleteket Dezső' Ferenctől, a Baranya Megyei Nyugdíjbiz­tosítási Igazgatóság főosztály- vezetőjétől tudtuk meg. Az biztos, hogy a munkálta­tóé a döntő szó, de a dolgozó­nak is viszonylag hosszú szol­gálati idővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a korengedményes nyugdíj számára szóba jöhes­sen. Legalább az előrehozott öregségi nyugdíjhoz előírt szolgálati időt kell maga mö­gött tudnia. Amennyiben keve­sebb szolgálati idővel rendel­kezik, akkor csökkentett ösz- szegű ellátást kaphat. Tekintet­tel az átmeneti időszakra egyes munkavállalói csoportoknak külön lehetőséget adtak a kor- engedményes öregségi nyugdíj igénybevételére. a) Az 1941 után és 1947. ja­nuár 1. előtti időszakban szüle­tett nődolgozók és 1937. de­cember 31. után és 1942. január 1. előtt született férfiak 25, il­letve 30 év szolgálati idő meg­léte esetén a személyre szóló, rájuk irányadó öregségi nyug­díjkorhatárt megelőző 5 évvel korábban jogosultak erre az el­látástípusra. Ebben az esetben azonban csak csökkentett összegű nyug­díj állapítható meg számukra. A munkáltató fizetési kötelezett­sége pedig a dolgozóra irány­adó korhatár betöltéséig áll fenn. Az 1944-ben született nők 6, az 1945-ben született nők 8, az 1946-ban született nők 10, az 1941-ben és 1942-ben született férfiak pedig a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 6 évvel korábban vehetik igénybe a korengedményes nyugdíjat. Szolgálati időtől függően vagy teljes összegű vagy csökkentett összegű öregségi nyugdíjat kaphatnak. Esetükben viszont a munkál­tató fizetési kötelezettsége - az élőrehozott öregségi nyugdíj- korhatár betöltése helyett - a dolgozóra irányadó öregségi korhatár eléréséig áll fenn. Az új rendelkezések 1997. október 1-jétől hatályosak és azokra a korengedményes nyugdíjmegállapításokra vo­natkoznak, melyekre a megál­lapodást 1997. szeptember 30- át követően kötötte meg a munkáltató és munkavállaló. Azokban az esetekben, ahol a megállapodást 1996. decem­ber 31-e előtt megkötötték, ott változatlanul az 1997. január 1. előtti szabályozás az érvényes de csak akkor, ha a nyugdíj- igényt a megállapodással együtt 1997. október 31. nap­jáig megküldik a Nyugdíjbizto­sítási Igazgatóságnak. Az érin­tettek ez esetben teljes összegű nyugellátást kapnak. Húszévesen folytatják Két évtizeddel ezelőtt, októ­ber 17-én nyitotta meg kapuit a helybeli idősek számára a mágocsi gondozási központ. Akkor még csak napközben fogadta mindazokat, akik szí­vesen töltötték idejüket társa­ságban, illetve akiknek szük­ségük volt a támogatásra. Napjainkban hetvenen tekin­tik otthonuknak a gondozási központot. Közülük 39-en be­járnak, 31-en pedig bent is laknak. A közeljövőben öt lakrész­szel bővítik a bentlakásos részt, ami bét személy elhe­lyezését jelenti. A 16 millió forintos munkát az év végéig szeretnék befejezni. Ingyenes iskola * Ápolás, mint házi feladat- Sokan szinte pánikba esnek, ha egy műtött vagy az álla­pota miatt együttműködésre képtelen hozzátartozójukat otthon kell ápolni - állítja Sasváriné Bojtor Anna, aki az Egészség - betegség - élet­minőség elnevezésű, ingye­nes népfőiskola programfele­lőse. - A reakciójuk érthető és ezt meg is fogalmazzák: nem tudjuk, mit kell csinálni, in­kább nem nyúlunk hozzá, ne­hogy ártsunk neki. Pedig máris nagyon sokan vannak, akik ezen az első stresszhely­zeten túljutva megtanulták, hogy miként kell gondozni az átmenetileg, vagy hosszabb időre szólóan ágyhoz kötött családtagjukat. Sasváriné, aki a pécsi Nő­vérszolgálat vezetője, tapasz­talatból beszél, s nem tart at­tól, hogy felkészültebb csa­ládtagok mellett kevesebb munkája lesz az ilyen szolgá­latoknak. Az orvosi rende­lésre ellátott betegek mellett ők csak meghatározott időt tölthetnek, viszont a beteg nem csak akkor szorul ápo­lásra. Az ellátás mellett az a legfontosabb, hogy a beteg minél előbb visszanyerje ön­ellátási képességét, vagy olyan szinten tartsák, hogy ez a képessége ne romoljon. Ilyen meggondolásokból akart a pécsi Nővérszolgálat olyan oktatóprogramot indí­tani, amelynek keretében a résztvevők ingyen sajátíthat­ják el az ápolási ismereteket. A Soros-alapítványtól pá­lyázattal nyert pénzből szer­vezték meg a több héten át tartó, összejöveteleket. Az elsőt már megtartották, a legközelebbi november 8-án 10 órakor lesz, a Liszt Ferenc Hangversenyteremben. Fürdőutak - Minden héten csütörtökön találkoznak a pécsi TESZ-székházban az egykori építőipari vállalat dol­gozói. Mindannyian szeretnek kirándulni, utazni, főként a meleg vizes fürdőhelyeket látogatják szívesen. Legutóbb Gunarason jártak. Most egy kis szünet következik, ugyanis legközelebb Ibafára és Sasrétre utaznak, majd a turbéki Bondor pincénél fejezik be a napot. Fiatalokkal karöltve A világháborúban aknabecsa­pódás érte a mattyi templomot, melynek helyreállítása azóta tart. Tíz asszony jelenleg is tö­retlenül szervezi az állagmeg­óvást. Mindebben a kőműves- munkához is értő helybeli em­berek segítenek. Napjainkra nyugdíjasok lettek, de szerete- tük és tiszteletük az ügy iránt töretlen. Az ősi hagyományt folytat­ják, miszerint az istentisztelet­nek helyet adó épület tisztasá­gáért és rendjéért mindig is az asszonyok és a lányok felelnek. A templomszépítési összefogá­sok kezdeményezői napjaink­ban is többek között Varga De­zsővé, id. Faller Györgyné, Sö­rös Józsefhé, Bordás Gyulané, míg a fiatalok közül sokat segít Kati Istvánná és Szolga Erzsé­bet. Pénzből sose volt ele­gendő, ahogy most se, de önzet­len munkavállalásból nem volt hiány. Mégsem fejeződött be napjainkra se a renoválás, mert az elmúlt évtizedekben pénzhi­ánnyal küszködött a község ve­zetése, az egyházat is a sze­génység sújtotta. Nem sokkal különb a mai helyzet sem. A templomgondozóknak most reményt és erőt ad az, hogy az önkormányzat pályázik a tata­rozáshoz szükséges négymillió forintért, egyházuk pedig két­ezerig földkárpótlás révén jut pénzhez. Az asszonyok a lehetőségek hallatán úgy érzik, hogy egy ki­csit fiatalodtak, és mondogat­ják, hogy élni szeretnének ak­kor is, amikor a torony újra oly szilárdan és erősen magasodik, mint amidőn a múlt század ele­jén megépítették. Csuti J. Sokatmondó számok Folytatjuk böngészésünket a legfrissebb megyei nyugdíjas­statisztikában. Zárójelben kö­zöljük a pécsi adatokat. Most arról szólunk, hogy az özvegyi nyugdíjban részesülők száma 9794 (3393) volt, közü­lük 186 (80) a férfi és 9609 (3313) a nő. Az igen kevés öz­vegyi nyugellátásban része­sülő férfi közül is 164-en (71-en) voltak 60 év alatt, s mindössze 3-an (1) 80 fölött. Viszont a 80 év fölötti özvegyi nyugdíjas nők száma 2580 (1130). Érdekes, hogy míg az e cso­portban lévő férfiak átlag­nyugdíja 11 773 (11 936), a nőké 17 054 (18 340) forint. Más a helyzet a 814 (344) bal­esetijáradékosnál: 693 (287) a férfi és (57) nő közül is 118-an (56-an) vannak 60 alatt. Itt a havi átlagjáradék férfiaknál 7441 (7589), a nőknél 5791 (5900) forint. És mi van a me­zőgazdasági szövetkezeti jára­dékosokkal? Ők mindössze 567-en (86-an) vannak, még kevesebb a férfi: 33 (3), s ezeknek a fele is 80-on felüli. A járadékátlag 15 234 (15 686) forint. Az 534 (83) nő többsége - 371 (67) - szintén 80-nál idősebb; a nők havi át­lagos járadékösszege 17 124 (17 627) forint. Egy, a tavaly év végi állapo­tot tükröző táblázat szerint 45 305 (17 230) volt a nyugdí­jas férfiak és 53 730 (22 709) a nyugdíjas nők száma; a férfi­aknál 26 336 (29 279), a nők­nél 19 624 (20 722) forint volt a havi átlag. A nyugdíjazás éve szerinti részletezésből kitűnik, hogy 1970 előttől 1990-ig lassú, 22,2-től 24,4 (23,6-26,5) ezer forintig ter­jedő nyugdíjemelkedés tapasz­talható, viszont az 1991-1995 között nyugalomba vonultak­nál hirtelen esés tapasztalható, e fél évtizedben a nyugdíjátlag 20.8 (22.9) ezer forintra csök­kent, de a következő évben 1996-ban már 2000 forint kö­rüli^ növekedés tapasztalható. És még 1996-nál maradva azt is megtudhatjuk, hogy az elmúlt évben összesen 4922-en (2192-en) vonultak nyugalomba, a meglehetősen nagy belső szóródású havi nyugdíjátlag 21 508 (23 888) forint. E táblázatot a nyugdíj alapját képező havi átlagkere­set, illetve a beszámítható szolgálati idő átlagának a fi­gyelembevételével állították össze. Hatezer forint az alsó kereseti határ és 60 ezer (il­letve a fölötti) a felső. Míg az előbbi kategóriában 19-en (7-en) vannak, s ők 4163 (3855) forinttal mentek nyug­díjba 26 év átlag szolgálati idő után, az utolsó kategóriában három pécsi nyugdíjast talá­lunk, az ő szolgálati idejük 39 év, átlagnyugdíjuk pedig 57 196 forint. Egyébként a többség - 79 (86)% - 30 éven felüli szolgá­lati idővel rendelkezik, a kere­setben és a nyugdíjban ez is tükröződik. Hársfai István

Next

/
Thumbnails
Contents