Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)
1997-10-04 / 272. szám
1997. október 4., szombat Kultúra - Művelődés DLinántúli Napló 7 Magyar Fagottos Heinrich Heinét faggatták egyszer, ki a jobb zongorista, Liszt vagy Thalberg. A költő gondolkodás nélkül válaszolt: Chopin. A fenti apró, humoros történetet a Magyar Fagottos című folyóiratban olvashatjuk. Hogy a Magyar Fagottos Társaságnak folyóirata is van, azt csak a legvájtfülübbek tudják, hiszen egy átlag magyar feltehetően még a társaság létéről sem hallott. Pedig a magyar fúvóstársadalomnak már jó ideje vannak lapjai, s a Magyar Fagottos utolsóként indult el ebben a körben ez év márciusában, mondja Zseni Nándor felelős kiadó, a Pécsi Szimfonikus Zenekar fagottművésze. Voltaképpen egy ebéd közben támadt az ötlet az elmúlt év decemberében, melyet a Pécsett megrendezett III. Weidinger Imre Főiskolai Fagottverseny zsűrijének tagjaival költött el. A negyedévenként megjelenő lapot, melyet ő szerkeszt, tördel, ír és átír, az előfizetők, a szakmai reklámok és saját pénze tartja el. A hazaiakon kívül az Európa különböző helyein élő magyar fagottosok is egyre növekvő számban kapják meg. Minden számhoz jár egy kottamelléklet, olyan művekről, amelyek máshol nem vagy legalábbis ilyen formában nem jelennek meg. A lap bemutat fagottművészeket a múltból és a jelenből, szól a fagottoktatásról, versenyekről, híreket közöl, mindenféle fontos és kevésbé fontos, szórakoztató vagy tanulságos információkkal szolgál. Cs. L. A közönség dija - A Pécsi Nemzeti Színházban tegnap este a Tosca előadása előtt vette át Stenczer Béla színművész azt a díjat, amelyet a BAT Pécsi Dohánygyár alapított az évad legjobb művészi teljesítményét nyújtó színésznek. A díjat - amelyet Egyed Kálmán, a vállalati kapcsolatok menedzsere adott át - a közönség szavazatai alapán kapta Stenczer Béla. fotó: tóth László Egy forma elindul a térben Semmik között a végtelenbe Borban az igazság CD-lemez: bordalok tíz nyelven Vécsey Károly mellé kis körültekintéssel lehet csak odaállni. Az aradi vértanú Rigó István formázta mellszobra éppen öntés után van, amikor találkozom alkotójával. Nagy a forróság, de még nagyobb az izgalom: míg a forma ki nem hűl, nem tudjuk meg, sikerült-e az öntés. A szoborhoz készült terveket már a művész István-aknán lévő műhelyében nézegetjük. A műterem tele egyéb vázlatokkal, makettekkel, elkészült plasztikákkal, de a kert oldalában kialakított szabadtéri műhelyben is ott a trieszti szürke mészkő, a siklósi sárga márvány, a komlói fonolit. Még az oldalt álló fa is kőporos, törzsétől a lombjáig finom fehér bevonat fedi. A pécsi Művészeti Szakközépiskola tanára csendes, megfontolt, szinte szemérmes nyilatkozó, bár sejteni, hogy belül azért néha nagy indulatok for- ronganak. De ez kell is egy alkotónak. Kedvenc munkái most a tér és a forma egymásba kapcsolódásának kérdéseit feszegető faplasztikák.- Elindítok egy formát, az rögzül a térben - mondta. -Ahhoz rendelek egy következeit, s így egy izgalmas, kreatív játék alakul ki, melyben azonban nem a tiszta geometria érdekel, hanem a formakapcsolatok spontán alakulása, melyek mindig belső törvényszerűségeket fejeznek ki. A bútoriparból ismert sajátos, hajlított és ragasztott falemezeket felhasználó technika a formaalakítás nagy szabadságát engedélyezi Rigó Istvánnak. A fa könnyedsége, a hajlított formák visszaköszönnek kőszobrain is. Amikor az alkotás folyamatáról kérdezem, elmondja, hogy a gondolatot gyakran egy természeti forma szüli. A „szoborcsíra”, ahogy fogalmaz, kapcsolatos lehet valamilyen látvánnyal, anyaggal vagy érzékeléssel. A pályára móri általános iskolai tanára biztatta, de egy odatelepült szobrász, Nagy Benedek műhelyében is állandó Rigó István a kertből kiszakított műhelyben vendég volt, s ott kezdte a fát faragni. A pécsi Művészetiből ötvös szakra került tovább, bár mindig is a szobrászat vonzotta. Most rajzot, mintázást tanít.- A tanítás nemcsak munka a számomra, hanem játék, szellemi torna is. Mindenki az iskoláin át jut el a saját gyakorlatáig. Arra törekszem, hogy a gyerekek alkotótársnak tekintsenek, mert a célunk az, hogy bizonyos problémákon közösen dolgozzunk. A tanári lét beszélgetőtársam szerint keretet ad egy szerény, értelmes életvitelhez, és megmenti az embert az olyan kompromisszumtól, melyet anyagi okokból kötne a minőség rovására. Persze, ahogy mondja, szabályosan rosszul is lenne, ha nem szobrászkodhat- nak. Számára fontos az idő, a dolgok átgondolása, de a nyugalom csak viszonylagos lehet, FOTÓ: TÓTH hiszen ha teljes lenne az egyensúly, nem tudna dolgozni. 17 évvel ezelőtti pályakezdése óta több szimpozion, kiállítás résztvevője, és számos szobra áll köztereken, intézményekben. Istvánffy Miklósról készült portréja Harkányban, Miroslav Krleza és Dessewffy Arisztid szobra Pécsett, Nagy László szobra pedig Komlón látható, de van munkája Boglár- lellén, Sámodon is. Legutóbbi sikere, amit szinte harapófogóval kell belőle kihúzni, egy New York-i alapítványi ösztöndíj, melyet Magyarországon idén csak négyen nyertek el. Hogy végül is milyenné sikeredett az aradi mártír szobra, arról ki-ki maga is meggyőződhet Pécsett, ahol az Aradi vértanúk útján vasárnap avatják Rigó István új munkáját. H. I. Gy Ötödik alkalommal rendezték meg Balatonfüreden a Salvatore Quasimodo költői versenyt, melyre az idén háromszáz magyar nyelven író költő küldött be több, mint hétszáz verset tíz országból. Az életművéért különdíjat nyert Károlyi Amyn kívül tizenkét vers szerzője kapott még díjat egy- egy költeményéért, köztük a szigetvári Gradvolt Endre Földre dőlve című verséért. Márciusban jelent meg a kiírás, mondja Endre, s május végéig kellett a két verset beküldeni. A tizenkét kiválasztott költemény olasz nyelvű változata részt vesz Lodi városában egy nemzetközi verspályázaton. A füredi eredményhirdetéskor a Mácsai Pál által felolvasott három díjnyertes vers egyike Gradvolt Endréé volt. Ugyanezeket a műveket a No- bel-díjas költő fia, Alessandro Quasimodo szavalta el olaszul. A vasárnap 19. születésnapját ünneplő ifjú költő, aki József Attila kifejező képességét és Kosztolányi játékosságát tartja számára követendő példának, 17 éves kora óta ír olyan műveket, amelyeket már versnek nevez. A JPTE elsőéves, magyar-esztétika szakos hallgatója 1996-ban, egy Sepsi- szentgyörgyön megrendezett nemzetközi költői versenyen már nyert első díjat. A versfaragás mellett dalszövegeket is ír a Játszótér nevű szövegcentrikus alternatív rockzenét játszó együttesnek, melynek ő az egyik gitárosa. Cs. L. Földre dőlve Inget von fátyolból a fény a tájra, tétován kileng a búzatábla, mintha még a szálakon lógó semmi is próbálná rendszerezni kis világát. Aratva jön, kié a jog, hogy elvigye, amit learatott. Lép és suhint. Lép és suhint. Hiába unt, suhint megint, amíg tud még, amíg dobog benne, ami doboghat ott; mert hajtja a kell, a muszáj, de érzi, hogy valami fáj, és hogy ne haljon bele az igazságba, mindenki menekül önmagába, vagy aggat a világra csalóka szépet, nem akar látni valót, csak képet, és nem csal, és nem remél, csak szeretne élni, mert érzi, hogy jó ki él, az megérti; vagy fáradtan leül, fejét lehajtja benne a lélek, vagy az, ami tartja még szálakon függő életét lengve, semmik között a végtelenbe: mert tétován leng, majd kidől előbb-utóbb minden, mitől a szív akar s mer még halkan dobogni pár pillanatban. S ha semmit nem talál, a földre dől. Szépen, szelíden, mint egy búzaszál. Orpheusnak, a természet és a zene varázslatos erejű megtestesítőjének és Bacchusnak, a bor és a vidámság istenének a neve olvasható azon a CD-le- mezen, amely az 1997-es Pécsi- Baranyai Bordalfesztiválra jelent meg. Kiadója Lakner Tamás, a borfesztiválok zenei vezetője. A lemezen az 1993-1996-os bordalfesztiválokon fellépett együtteseinek és előadóművészeinek felvételei hallhatók. A lemez zenei anyagának ötletes és változatos megszerkesztéséért minden bizonnyal (nincs rajta feltüntetve!) Lakner Tamás zenetanár-karnagyot illeti a dicséret. A majdnem egy és negyedórás lemez egyvégtében való meghallgatása nem szül unalmas perceket. Berecz András népdalénekes, a Zengő együttes és a Pannon Volán Rt. Bartók Béla Férfikarának önálló, illetve közös számai és az azok között megszólaló különböző nemzetek (holland, olasz, svéd, szlovén, spanyol, horvát, ukrán) férfikarai színes füzért alkotnak a CD-n. A népzenei interpetálások ízesek és stílusosak. A külföldi kórusok és a holland férfi négyes karművei viszonylag egyszerűek, de átélten és számya- lóan zengőek. Tisztaságban és szólamarányaiban is példásak. A lemezen Kodály: Karádi nóták c. férfikara a legigényesebb kórusmű, amelyet a Pannon Volán férfikara érzékletesen és lendületesen szólaltat meg Lakner Tamás vezényletével. A CD-t a II. (1994-es) Európai Bordalfesztivál összkara, egy újkeletű bordal zárja be, amelyet Szabó Ferenc vezényel, a kíséretet a Pécsi Ércbányász Fúvószenekar szolgáltatja. Néhány szépséghibája van csupán a lemeznek: az In vino Veritas c. nyitózene Schóber és nem Schobert Tamás hangszerelése, és nem a Zengő együttes működik közre megszólalásában, hanem egy rézfúvós együttes, továbbá kár, hogy a külföldi karművek címei nem olvashatók magyar nyelven is. A lemez ifj. Dobos László DO-LÁ Stúdiójában készült: szép kivitelben és kitűnő technikai minőségben és zenei színvonalon. Dr. Várnai Ferenc Hírcsatorna Országos első hely. Szeptember végén, a II. Országos Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat nádudvari találkozóján Szentkirályi István Kapoly-díjas faragóművész tanítványai közül Márton Gábor első díjat nyert, Nagy Attila, Vágó István, valamint a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Szakiskola különdíjban részesült. Könyvbemutató. Pécsett, a Vasutas Művelődési Házban október 10-én 19 órakor Rab Ferenc újságíró, az Új Dunántúli Napló nyugalmazott munkatársa „Vidéki hullámhosszok” című, rádiójegyzeteket csokorba gyűjtő könyvét mutatják be. A könyvet Gárdonyi Tamás, az újság felelős szerkesztője állította össze, a szerzővel Pa- uska Zsolt főszerkesztő beszélget. Tárlat a Parti Galériában. A pécsi Parti Galéria Mária utcai kiállítótermében októberién, szombaton 18 órakor Földi Péter festőművész munkáiból nyűik tárlat. Bevezetőt mond dr. Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács nyugalmazott elnökhelyettese. Veres Péter-emlékest. Pécsett, a Leőwey Klára Gimnáziumban október 10-én 17 órakor emlékest lesz az író születésének 100. és a Márciusi Front 60. évfordulója alkalmából. Előadást tart dr. Czine Mihály, az íróra fia, Veres István emlékezik. Az est házigazdája Nagyné Szilágyi Margit. Zénó Siklóson. Bükkösdi László „Zénó, a csodálatos” című zenés mesejátékát mutatják be október 4-én, szombaton 15 órakor Siklóson a várudvarban. A műhöz Bertók László írt verseket, zenéjét a Szélkiáltó együttes szerezte. Rendezte Sólyom Katalin. Hírcsatorna Évadnyitó HANGosko- dás. Ez a címe annak a rendezvénynek, melynek keretében holnap egész nap programok lesznek a Bóbita Bábszínházban. 10, 14, 17 és 22 órakor bábelőadások lesznek láthatók, 15.30-kor a Szélkiáltó, 20 órakor az Arco együttes ad koncertet. A színház a nap teljes bevételét Hang Gábor bábszínész gyógykezelésének támogatására ajánlja fel. Hang Gábor számlaszáma: Magyar Nemzeti Bank 11731018-11773315- 07439098. (ly) Az arab országok története című kétkötetes munka második, 241 színes képpel és illusztrációval bővített kiadása jelent meg a héten a baranyai Alexandra Kiadó gondozásában. A könyv szerzője pécsi, dr. Benke József, a történelemtudományok kandidátusa, a POTÉ Egyetem- történeti Múzeumának igazgatója. (a) Koncert, tárlat Balkonján. A szüreti napok alkalmával október 4-én 19 óra 30-kor New York-i zenész, Jalalu-Kalvert Nelson ad koncertet a palkonyai templomban, majd október 5-én 9 óra 30-kor gyerekek rajzaiból nyűik tárlat a Faluházban. (m)
