Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-30 / 297. szám

1997. október 30., csütörtök Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Lecsapott a húskommandó - rizikósabb a feketevágás PÉCS, RENDŐRSÉG Több mint 300 ezer forint értékben foglaltak le ked­den feketevágásból szár­mazó húsárut a pécsi vásár- csarnoknál a rendőrség, az állategészségügyi állomás és az APEH ellenőrei. Dr. Guzs- vány Mihály főállatorvos, a Baranya Megyei Ál­lategészség­ügyi' és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgatója (képünkön) meg­erősítette azt a rendőrségi in­formációt, mely szerint ked­den a pécsi vásárcsarnoknál egy feketevágással foglalkozó személytől a kirakodás kezde­tén több mint 300 ezer forint értékben foglaltak le húsárut. A szállítmány félsertése­ket, tőkehúst, disznósajtot, szalonnát, hurkát, kolbászt és füstölt tarját tartalmazott, ám a szállító semmiféle okmányt sem tudott felmutatni, amely azt bizonyította volna, hogy közfogyasztásra engedélye­zett vágóhelyről származná­nak a termékek. A végső fogyasztókhoz - mondhatni - félhivatalos csa­tornán keresztül jutott volna el az áru, ugyanis a csarnok egyik húsboltja volt a meg­rendelő. A rendőrségi vizsgá­lat szerint a Pécs közeli tele­pülésen lévő házban (ahol a feldolgozás történt) jóval na­gyobb húsfeldolgozó kapaci­tást találtak, mint amennyi a család saját szükségleteinek kielégítését szolgálhatná. A húskommandó egyre ak­tívabb lesz a megyében, ugyanis az engedély nélküli vágások komoly fertőzéseket okozhatnak a fogyasztók kö­rében. Balog N. Osszeszövött barátság Mestermunkákat készít a férfikéz fotó: laufer L. PÉCS Tegnap a Dominikánus Házban Töttös Sándor zen- gővárkonyi népi iparmű­vész mutatta be mesterségét a finn vendégeknek. A magyar-finn baráti est kü­lönlegessége az a százéves paraszt szövőszék volt, amit Töttös Sándor iparművész ho­zott el a házba. A bükk szövő­széken a vászonszövés tech­nikáját mutatta be, és kiállí­tást rögtönzött csibe- és „tik”- szemes, fél- és egész szál rozmaringos térítőiből is. A vászonszövés nálunk kihaló- félben lévő mestersége Finn­országban eleven, továbbélő hagyomány, a bemutató, a kapcsolatépítésen túl, ezért volt kölcsönösen tanulságos. Az esten Balatinecz Márta előadóművész énekelt, a ta­lálkozó házigazdái - Anja Haaparanta és Kincses Ernő - az itt dolgozó és az SFOR kötelékében szolgáló finneket is meghívták. B. R. Kit indít a használt akkumulátor? Még mindig élnek a feldolgozással kapcsolatos baranyai remények A legfrissebb információk szerint Komló és térsége még mindig reménykedhet abban, hogy a korábbi elképzeléseknek megfele­lően Bétán valósuljon meg a Magyarországon felhalmozódó használt akkumulátorok feldolgozó üzeme. KOMLÓ - BUDAPEST Mint arról lapunkban már be­számoltunk, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium (KTM) termékdíjas pályázatát a Perion Akkumulá­torgyár Rt. nyerte meg, amely a borsodi Monokkal együttmű­ködve kívánja megvalósítani a használt akkumulátorokat fel­dolgozó üzemét. A legfrissebb hírek szerint azonban Monokon nem teljes a lakossági egyetértés e témában, és nem kizárt, hogy ez akadályt gördít a 1,5-2 milliárd forintos beruházás útjába.- Egy ilyen jellegű üzem te­lepítésének elfogadtatása nem egyszerű dolog. Amennyiben bármilyen okból meghiúsul a monoki beruházás, ismét elő­térbe kerülhet Komló. Annyit mondhatok, hogy mi rajtra ké­szen várjuk a számunkra ked­vező fejleményeket - mondta Polics József (képünkön), a komlói önkormányzat város­üzemeltetési irodavezetője. A hírt megerősítette Nagy Sándor, a Komlóval karöltve pályázó Használt Akkumulátor Feldolgozó Rt. (HAF) képvise­lője is. Mint elmondta, a vára­kozással párhuzamosan kez­deményezték a KTM-pályázat eredményének felülvizsgálatát is, mivel a HAF kizárólag a tár­saság privatizációjának elhúzó­dása miatt ke­rült hátrányba a versengés­ben. Az ügyben érintettek tá­jékoztatása szerint készül a korábban hiányzó kör­nyezeti hatástanulmány is. Hogy Komló körzetében mi­lyen lenne a lakossági fogadta­tás, arra még nincs pontos in­formáció, az viszont tény, hogy az érintett települések polgár- mesterei kedvezően fogadták a 200 munkahelyet, korszerű, környezetkímélő munkakultú­rát teremtő lehetőség hírét. Kaszás E. - Fotó: Weber T. Mozi: nemcsak nézi a város Amikor összeomlott az országos mozihálózat, a város félt, hogy nem tudja majd fenntartani filmszínházát, amit 1993-tól öt évre üzemeltetésre egy vállalkozónak adott át. Az önkormány­zati képviselő-testület ma vonja meg a mérleget: megérte-e? SZIGETVÁR Király Lajos üzemeltetőt csak telefonon lehetett elérni tegnap, mert a fővárosban a Mozisok Országos Szövetsége konferen­ciáján vett részt - a mozik ér­dekében az önkormányzatok további szerepvállalásáról ta­nácskoztak. Leszögezte, hogy nem pusztán csak az anyagiak miatt, sokkal inkább a város és térsége érdekében vállalta az üzemeltetést. A város a saját tu­lajdonát képező mozi állagát igyekezett eddig is megóvni, s reméli, anyagi lehetőségeihez mérten a jövőben is ezt teszi, ugyanis a fűtési rendszer, a hang- és vetítéstechnika kor­szerűsítésre szorul.-Heti négy napon át 2-2 filmet mutatunk be, évi átlag­ban 20 ezer nézőnek. Jelentős kedvezménnyel, önköltségesen vagy ingyen adtam át eddig is a mozit ifjúsági hangversenyek­nek, iskolai filmvetítéseknek, városi és iskolai ünnepségek­nek, politikai rendezvények­nek, közművelődési progra­moknak, a RETINA Filmfesz­tiválnak. Vas István, az oktatási és közművelődési bizottság el­nöke: - Szüksége van a város­nak a Zrínyi Filmszínházra, még ha azt az eleve szűkös költségvetésből az önkormány­zat nem is tudná fenntartani, üzemeltetni. 1992 végén az elő­remenekülést választva adtuk ki üzemeltetésre a mozit, aki fenntartotta azt. A bizottság ál­lásfoglalása szerint ezért kö­szönettel tartozunk neki, s a to­vábbi üzemeltetési szerződés­nél nemcsak előjogot élvez, de azt is javasoljuk a testületnek, hogy az üzemeltetési szerződé­sét hosszabbítsuk meg újabb öt évre - összegez. B. M. L. Hírcsatorna Gál négyszáz házban. A földgáz lángja tegnap lob­bant .föl Szászváron. Az új hálózat már gáz alatt van, a mérőórákat a jövő héten szerelik föl. (zb) Betelepülők Tófűre. A hegyháti faluban húsz éve még 340-en laktak, pár esz­tendeje már csak 160-an, miután sokan elköltöztek Dombóvárra és Pécsre. Újabban nő a lélekszám, je­lenleg 178. Idén öten szület­tek, és csak egy ember halt meg. A betelepülők pécsiek és fővárosiak. (cs) A környezetvédelem és az informatika. Ma és holnap Pécsett tanácskoz­nak a szakemberek - a KTM, a környezetvédelmi felügyelőségek, természet- védelmi igazgatóságok, a Duna-Dráva Nemzeti Park képviselői - a környezetvé­delmet segítő információ- áramlás jelentőségéről. A konferencia szervezője a KTM információtechnoló­giai tanácsa, házigazdája a Dél-dunántúli Környezet­védelmi Felügyelőség. (aa) Baranya Megyei Harmo­nikus Fejlődés a neve an­nak a társulásnak, amelyet 8, már létező civil szervezet hoz létre Pécsett. Célja, hogy állandó meghívottként segítse a a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács, valamint a többi hasonló rendeltetésű intézmény munkáját. A szövetséget a Környezettudományi Köz­pont támogatja. (zb) Emlékest Lánycsókon. Ma 17 órakor a lánycsóki községi könyvtárban a kö­zelmúltban elhunyt Arató Károly költő emlékestjét rendezik meg. A falu szülöt­tére Tüskés Tibor író emlé­kezik, munkásságát dr. Szir­tes Gábor, a Pannónia Könyvek szerkesztője mél­tatja. (m) Vándorbetörők a szent­lőrinci hegyen. A város szőlőhegyén a zártkerti egyesület tagjai és a rend­őrök együtt teljesítenek szolgálatot, hogy megelőz­zék a tolvajlást. Legutóbb orosházai tetteseket ijesztet­tek meg, akik autóval érkez­tek a helyszínre. (cs) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 218 cm, apadó, 8,9, őrtilos -98 cm, apadó, 7,0, Barcs -89 cm, apadó, 7,5, Dráva- szabolcs 10 cm, apadó, 8,5 fok. Aranyat talált a Mecsekben az amatőr kutató Aranyra lelt a Mecsekben egy amatőr ásványkutató. A nemes­fém mennyiségét még nem lehet tudni, a szakemberek azon­ban nagy jelentőséget tulajdonítanak a felfedezésnek. KÁRÁSZ Papp Csaba (képünkön) ama­tőr geológus. Leginkább a mik- roásványok érdeklik, ám au­gusztusban a Mecsekben, Ká­rásztól keletre, a Farkas-árok­ban másféle ásványt is talált. Egy másik patakban is talált szemcséket, ezek azonban akár az előző helyről is átkerülhet­tek a kutatóműszerekkel. A te­rület 8-10 kilométerre fekszik Bamakőtől, ahol a 20-as évek­ben már kerestek nemesfémet. Aranyra gyanakodott, ezért Budapestre és Miskolcra küldte vizsgá­latra a kérdé­ses szemcsé­ket. A nemes­fém kimuta­tása bonyo­lult kémiai el­lenőrzéssel történik, ma is sok időt igényel, ráadásul nem is olcsó. Dr. Szakái Sándor, a mis­kolci Herman Ottó Múzeum Ásványtárának vezetője, aki a szemcsék vizsgálatát jelenleg is végzi, elképzelhetőnek tartja, hogy a rögöcskék ara­nyat tartalmaznak. írásos vé­leményezést az intézet a jövő héten ad ki. Aranyat valahol rejt a Me­csek. A mecseknádasdi polgá­rok már az 1400-as években kaptak a királytól aranykuta­tási jogot, azóta - egy század eleji vizsgálódás kivételével - nem foglalkoztak az üggyel. Dr. Kassai Miklós, a Ma­gyar Geológiai Szolgálat pécsi kirendeltségének vezetője nagy jelentőségűnek tartja a felfedezést, hiszen az arany nem mindenhol fordul elő. Itt egy patakban találták meg, most a következő feladat az, hogy felkutassák, honnan mo­sódott be a vízbe a nemesfém. Nagyjából 6-8 kilométeres szakaszt kell a szakemberek­nek átböngészniük. Úttörő szerepe van a kutatásoknak is. Hi­szen ilyen jellegű vizs­gálatot eddig a Me­csekben egyáltalán nem végeztek. Feltár­ták már a hegységet a szén és az urán miatt, de nemesfémre senki sem gondolt. Az arany meglelése ráadásul sokkal bonyolultabb. A szén szabad szemmel is látható, az urán műsze­rekkel kutatható - az arany csak üledékes formában létezik a ter­mészetben, így a meg­találása igen nehéz. Az aranyszemcsékből lőhelyen levő arany mennyiségét nem lehet a le- becsülni. így még az ipari ki- olyan kevés arany található a teljes aknázásról sem lehet beszélni, helyszínen, aminek bányászata meg- hiszen elképzelhető, hogy nem gazdaságos. Ny. Sz. Az arany előfordulása Magyarországon

Next

/
Thumbnails
Contents