Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)
1997-10-29 / 296. szám
1997. október 29., szerda Környezet- Es Természetvédelem Díinántúli Napló 9 Szélvíz Szennyvizek szivárgása. Baranya megyében évente közel 6 millió köbméter szennyvíz elszivárgásával, tisztítás nélküli környezetbe jutásával kell számolni. Kerékpárral a Malom- völgybe. A Pécsi Nyugdíjas Egyesület minden hónap második vasárnapjára kerékpártúrát szervez. Indulás a Verseny utcából - a MA- TÁV-pálya sarkától a jelentkezők az új kerékpárúton hajtanak ki Malomvölgybe. Bányaterületek rekultivációja. Baranyában a bányászat örökségeként mintegy 670 hektárnyi roncsolt felszín maradt. Ennek rekultivációja, a táj rendezése és újrahasznosítása - állapítja meg a megyei környezetvédelmi program - csak állami szerepvállalással oldható meg. Turistautak. Új térkép jelent meg idén nyár közepén a Villányi-hegységről. A siklósi Tenkes Természet- barát Egyesület a terület teljes turistaút-hálózatának jelzéseit átfesti, a munka azonban hosszabb időt igényel, ezért egyelőre a régi felfestések adnak a túrázóknak eligazítást. Garéi kárelhárítás. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség határozata alapján a BVM Rt.- nek október 31-éig kell benyújtania a kárelhárítási tevékenysége akcióterületének lehatárolását tartalmazó dokumentációt. „Kerékváros.” A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub „Kerékváros” címmel jelentet meg minden második hónapban időszaki kiadványt, amelyben a brin- gázás szerelmeseit tájékoztatják programjaikról, a tú- ralehe tőségekről. Tisztítják a főgyűjtőárkot. Szigetvár nyugati városrészében sok gondot okozott, hogy az eliszaposodott mól vány i főgyűjtőárok képtelen volt elvezetni a csapadékvizet. A mintegy 650 méteres csatorna tisztítását közmunkásokkal végzi a Városgondnokság. (gy) Oldalunk a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával készült Ilii A pénz és a vakolathullás ritmusa Az új építési törvény már épített környezetről beszél, a Központi Környezetvédelmi Alap pedig ebben az évben nyitott először lehetőséget arra, hogy pályázni lehessen az építészeti értékek védelme érdekében is. Védelemre érdemes épület Geresdlakon BARANYAI KÖRKÉP Gazdagok vagyunk Baranyában és szegények - az épített környezet védelemre érdemes épületeit tekintve. Bár az új műemlékvédelmi törvény csak 1998. január 1-jétől lép hatályba, az említett KKA-pályá- zat már összhangban van a jogszabállyal a finanszírozás területén. Kérdéses persze, hogy a helyi védendő értékeket nézve mekkora az a pénz, amelyet erre a célra fordítani lehet? A válasz végül is nagyon tömören megfogalmazható: szinte semmi, az igényekhez, a szükségességhez mérten. Az igények ugyanis attól is függnek, hogy a helyi önkormányzat, vagy az építészeti értékét nézve védelemre szoruló épületben élő tulajdonos mennyire tartja fontosnak a település „megjelenése” szempontjából, hogy a védett arculat megőrzésére pénzt fordítson. Dr. Tihanyi Csaba megyei főépítész (képünkön) szerint a megőrzött építészeti értékek körének kiszélesítése előtt akadályt jelent,. hogy a KKA-tól magánszemélyek pályázati úton nem kérhetnek pénzt helyi védelemre érdemes épületeik arculatának megőrzésére. Márpedig az ilyen épületek döntő része magántulajdonban van. Pedig Baranya gazdag ezen a területen, mi több, annál is gazdagabb, mint amit a statisztikák mutatnak, mert a védettséget már megkapó épületek mellett nagyon sok olyan van, amely még feltárásra vár. Csakhogy ez is pénzbe kerül.-Van a védelemre szoruló épületeknek is egy avulási folyamata - mondja a főtanácsos -, s ez jóval gyorsabb, mint amilyen ritmusban a pénz folyik éppen ennek az avulásnak a megállítására. Amennyire tud, segít a megyei önkormányzat is, mert a településfejlesztés különböző területeit érintő pályázata körében ott szerepel a védett épületek hagyomány- őrző felújítása is. Ám ez a pénztárca is vékony, ebben az évben erre a célra mindössze 800 000 forint áll rendelkezésre. (A pályázatokról egyébként a közgyűlés a következő ülésén dönt.) Vékony az önkormányzatoké is, pedig csak akkor pályázhatnak siker reményében a megyei közgyűléshez, ha maguk is adnak pénzt az épület arculatának megőrzéséhez. A helyi önkormányzatok tehát anyagiakban nem tudják kifejezésre juttatni, mennyire fontos nekik a település építészeti értékeinek megőrzése. A pályázatok számából sem vonható le az a következtetés, hogy ez a terület felértékelődött volna - nagyobb becsben tartanák a régi épületeket -, mert egyik évben 15, a másikban - idén például - ennél jóval kevesebb érkezik. Lehet oka a visszafogottságnak az elnyerhető pénz: ha tíz sikerrel pályázó között osztják szét, valóban alig jut egynek-egy- nek. Megkötés egyébként, hogy a támogatási összeget csak arra fordíthatják, aminek alapján az épület védettséget kapott. Az összkép tehát lehangoló. Sőt - véli a szakember -, a pénz csordogálásának üteme valószínűleg már végképp elmaradt a vakolat hullásáétól. Hulladék a számok mögött Lassan-lassan tényként kell kezelnünk Dél-Dunántúlon a szelektív hulladékgyűjtés beindítását. Szűkebb régiónk helyett mondhatnánk azonban csaknem az egész Dunántúlt, mert a Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorcium tevékenysége kiterjed az országrész csaknem valamennyi megyéjére. Az pedig már ismert, hogy a konzorcium képviselője, a szelektív hulladékgyűjtés rendszergazdája a Pécsi Biokom Környezetgazdálkodási Kft. Csomagolóanyagok, akkumulátorok és gumiabroncsok gyűjtésére nyert a konzorcium több száz millió forintot, pályázat révén. Ezt követően kezdődött a szelektív hulladékgyűjtés tényleges szervezése, feltételeinek megteremtése. A Biokomtól kapott legfrissebb információk azt bizonyítják, hogy a lakosság, a cég többi partnere „fogékony” volt a kezdeményezésre. A jelenlegi állapot szerint a Biokomnak már rendelkezésére áll a szelektív gyűjtéshez szükséges edényzet egy része, közöttük öt 7 köbméteres, ugyanennyi 5 köbméteres zárt konténer, négy rekeszes, ugyancsak 5 köbméteres zárt, és 30 utcai, 1,3 köbméteres szelektív konténer. Ezek már nagy területet fednek le, mint ahogy a 195 darab, akkumulátorok gyűjtéséhez szükséges konténer is. Ezeket folyamatosan helyezi ki a Biokom. A hulladékokat menetrend szerinti járatokkal gyűjtik Pécsett. Kovácstelepen és Meszesen hetente egyszer, a régi Kertvárosban hetente kétszer szedi össze a speciális autó az újságpapírt, kartont, háztartási zsiradékot, üveget, fémet. Pécsett egyébként egy-két héten belül megnyílik a hulladékudvar, a jövő év közepén a válogatómű is, a kivitelezők már megkezdték a tereprendezési munkákat az Eperfás úton. Idén jelentősen megnőtt a különféle hulladékok összegyűjtött mennyisége. Júniusban például a karton 319, szeptemberben 478 százalékkal, júliusban a fehér és a barna üvegé 100 százalékkal, augusztusban a színes üvegé 180 százalékkal, szeptemberben a műanyagé 172 százalékkal, májusban az akkumulátoré 100 százalékkal. Mészáros Attila jegyzete Csúszós perspektíva Ismeretlen mennyiségű az a kőolaj, amely különböző tartályokból évek alatt elszivárgóit. Miközben a katonai létesítmények kerozinszennyezése nagy figyelmet kapott, jóval lanyhább az érdeklődés a magánszemélyek által földben raktározott olajtartályok sorsa iránt. A környezetvédelmi szakemberek szerint fel kell arra készülni, hogy előbb-utóbb potenciális veszélyforrássá válik az ellenőrizetlenül talajban tárolt üzemanyag. Az olaj ugyanis makacs anyag, s elég csak egyszeri szennyezés, hogy esetleg 10-20 évre használhatatlanná váljon - még locsolásra is - a víz. Márpedig a tartályok, amelyeket elsősorban tűzvédelmi szempontok miatt raktak a földbe, ott lapulnak a talajszint alatt. Döntően a magán- személyek által lesüllyesztettek okozhatnak gondot. Forrása lehet ennek a szőkítési láz is - amikor fény derült a disznóságra, a tulajdonos csa- pot-papot otthagyva diszkóit, a tartályról ma már senki sem tud. Márpedig ezeket a fémből készült tárolókat tízévente igen szigorúan ellenőrizni kell, hogy megfelelnek-e még a követelményeknek. Okozója a lehetséges olajszennyeződésnek a privatizáció is. A föld alá helyezett tartályok sorsa még ma sem tartozik a tulajdonváltás legfontosabb szempontjaihoz. Megszűnik az eredeti üzem, jön az új cég, ez is odább áll, a következő vállalkozó már azt sem tudja, hogy valahol a telephelyén egy környezetszennyezéssel fenyegető bomba ketyeg. Az olajhoz kötődő „ügyek” tehát váratlan ismerősként ismét kopogtathatnak. A gond pillanatnyilag megoldhatatlannak látszik, legfeljebb a jövőre nézve lehet az olajtartályok telepítését, minőségét adminisztratív úton figyelemmel kísérni. Ami azonban már kikerült a környezet védelméért felelősek figyelmének köréből, teljes mértékben aligha tárható fel. Mi marad? A majd bekövetkező szeny- nyezés nyomán az „olajforráshoz” érni. Veszélyesen csúszós a perspektíva. Az európai lista végén DÉL-DUNÁNTÚL A múlt évben indította el a kormány a nemzetközi tapasztalatokhoz is igazodó országos kármentesítési programját. Szükségességét azok az ismeretek is indokolták, amelyek bizonyítják, hogy a környezet minősége és a lakosság egészségi állapota között szoros a kapcsolat. Hazánk ilyen szempontból az európai lista végén áll. Az állami felelősségi körbe tartozó szennyezett területek kármentesítésének finanszírozása alapvetően a központi költségvetésre hárul. A KTM becslése szerint az ország szennyezett területeinek teljes kármentesítése több mint 100 milliárd forintba kerülhet. A programra a kormány 1996-ban egymilliárdot különített el. Ebből részben általános feladatokat - mint amilyen például a kutatás és fejlesztés - oldanak meg, részben országosakat - ezek közé tartozik a tartós környezetkárosodást okozó potenciális és tényleges szennyezőforrások teljes körű számbavétele -, döntő része azonban egyedi feladatokra jut. Az 1996-ban összeállított úgynevezett prioritási lista - amelyre a környezetvédelmi, közöttük a dél-dunántúli felügyelőségek által ismert szennyezett területek kerültek - alapján az ország 15 kármentesítendő, szennyezett gócára indították el az egyedi projektet. A Dél-Dunántúlon - kaptuk az információt a pécsi székhelyű regionális környezetvédelmi felügyelőség munkatársától, Kosztolányi Györgytől - tavaly Szekszár- don kezdtek el egyedi projektet szennyezett iszapok ártalmatlanítására, illetve tavaly és idén Pécsett, az Edison utcában, a volt Vasas Ipari Szövetkezet területén tárják fel a talaj- és talajvízszennyezést. Itt azonnali beavatkozásra nem volt szükség, de a szennyezettséget folyamatosan figyelik. Környezetvédelmi pályázat A pécsi közgyűlés Város- és Kömyezetfejlesztési Bizottsága pályázatot hirdet a II. félévben a városi környezetvédelmi alaptól elnyerhető támogatásokra. Az elnyerhető összegek a környezetvédelmi beruházások megvalósítását, a környezetvédelmi szemlélet erősítését szolgálják. Mindennek természetesen a város közigazgatási területén a környezeti állapot javítása a célja. A kiírók egyaránt gondoltak a levegő tisztaságának védelmére, a hulladékok „termelésének” megelőzésére, mennyiségének, káros hatásainak csökkentésére, a lakókörnyezet mihőségének javítására. Az első témakörbe tartozik például az energiaracionalizálás, a kerékpározás népszerűsítését, fejlesztését szolgáló beruházások, a másodikba a szelektív hulladékgyűjtés, a lakókörnyezet tisztaságát szolgáló lakossági kezdeményezések támogatása, a harmadikba a város története szempontjából jelentős kertek rendbetétele, fenntartása, a játszóterek karbantartása, az intézmények környezetének szépítése. A pályázatokat november 3- áig várja a polgármesteri hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodája jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoktól, egyéni vállalkozóktól, vagy a Közüzemi Rt.-vel közösen lakóközösségektől, amennyiben Pécs környezeti állapotának javítását szolgáló fejlesztéseket hajtanak végre. A pályázatokat a kiíró bizottság 30 napon belül elbírálja. Lakkot az autóparkolókba! Hagyományos már, hogy a Környezetünkért alapítvány megszervezi a városban a háztartási veszélyes hulladékok gyűjtését. PÉCS Az akciót Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából szervezi az alapítvány. Két oldalról is hasznosnak minősíthető a kezdeményezés: a háztartásokban keletkező különböző veszélyes anyagoktól úgy lehet megszabadulni, hogy nem szennyeződik a környezet, másrészt a feleslegessé vált anyagok egy része másodlagos nyersanyag, újrahasznosítható. A Pécsi Környezetvédelmi Kft.-vel és a Biokom Környezetgazdálkodási Kft.-vel karöltve az alapítvány november 8-ára szervezte meg a gyűjtést a városban, délelőtt 8 órától 12-ig. A gyűjtőkocsik a Veress Endre utcai rendelő előtti parkolóban, az ANK étterme mögötti autófordulóban, a Búza téri parkolóban és a Domus Áruház mellett várakoznak. Elfogadják a savas ólomakkumulátorokat, festékeket, hígítókat, lakkokat, fáradt olajat, ragasztókat, szárazelemeket, növényvédő és kártevőirtó szereket, fénycsöveket, régi gyógyszereket, mindezek göngyölegeit, illetve az ezekkel szennyezett anyagokat. Ebben az évben elviszik a gumiabroncsokat és a hűtőgépeket is. Sikeres volt a tavalyi gyűjtési akció is fotö: müller a.
