Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)
1997-10-28 / 295. szám
6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. október 28., kedd Röviden Tízéves adómentességet kapnának azok a Magyarországon befektetni szándékozó külföldi cégek, amelyek 3 milliárd forintnál nagyobb összegű gazdaságfejlesztő beruházásra vállalkoznak az úgynevezett kiemelt térségekben. A jelentős kedvezmény megadásáról az Országgyűlés dönt a jövő évi adótörvény megalkotásakor. Pályázatok az Ipartne- ren. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium közvetlen telefonvonalán, az Ipartneren ma, szerdán és csütörtökön 14-16 óráig az IKIM pályázati lehetőségeiről, illetve a nemzetközi nagyvállalatok által biztosított beszállítói lehetőségekről érdeklődhetnek a hívók. Az Ipartner számai: 269-3703, 111-9669, 131- 4375. (k) Szennyvíztisztítás. Öt évre szóló megállapodást kötött a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. és az osztrák Applied Chemicals Handels a balatoni régió szennyvíz- tisztítására. A bécsi cég évi 10 millió forint értékű környezetbarát tisztító vegyszert szállít majd ebbe a régióba. fi zemanyag-ellenőrzés. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség elmúlt hónapi ellenőrzési akciója során öt megyében tizenhat kutat vizsgált meg. Az ellenőrzés keretében harminc üzemanyagmintát vettek, s ezek közül mindössze egy gázolaj és egy benzin üzemanyagminta tért el a szabványtól. A felügyelőség rossz minőségű termék forgalmazása miatt mindkét esetben büntetőfeljelentést tett az illetékes rendőrkapitányságon. Magyarbólyi varroda. Tegnapi lapszámunk Gazdasági tükör oldalán a magyarbólyi varroda üzemeléséről szóló hír fotóját Havasi István készítette. (k) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 324,80 Francia frank 33,29 Japán jen (100) 161,67 Német márka 111,53 Olasz líra (1000) 114,20 Osztrák schilling 15,85 Svájci frank 135,02 USA-dollár 197,22 ECU 219,96 Változatlan vezetés a kamara élén Az elnök regionális fejlesztési gondolkodást ígér Újabb öt évre bizalmat szavazott a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlése a gazdasági önkormányzat előző ciklusában tevékenykedő vezetésének. A változatlanság ugyanakkor nem jellemezte a küldöttek státuszait, a kamarai választások során a megyei közgyűlés személyi állománya több mint kétharmadában kicserélődött. PÉCS A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tegnapi tisztújító küldöttgyűlésén lezárult a területi kamarai választások utolsó szakasza is. A küldöttgyűlés döntő többségű szavazással pozíciójában hagyta a gazdasági önkormányzat előző három évben is működő vezetését, Higi Gyula (képünkön) elnököt, valamint Kerényi János, dr. Kéri István és Somosi László alelnököket. Az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság vezetőjeként újra bizalmat kapott dr. Göndöcs István és Barta Ferenc is. Amilyen egyértelmű volt a kamara vezetőinek pozícióban maradása, olyan nagy volt a mozgás a baranyai kamarai küldöttek körében. Az előző választás során a küldöttgyűlésbe jutott vállalkozóknak, cégképviselőknek csupán a töredéke maradt a testület tagja, a közgyűlés személyi állománya több mint kétharmad részben kicserélődött. Ez a jelenség, illetve a választási folyamat idején tanúsított aktivitás, a kül- dötti mandátumokért folyó „harc” azt mutatja, hogy az előző hároméves ciklushoz képest felértékelődtek a gazdasági önkormányzatban betöltött tisztségek. A küldöttgyűlést követő sajtótájékoztatón nyilatkozott lapunknak a kamara vezetése.- Mielőtt az újabb ötéves ciklusra vállaltam a megmérettetést, arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a következő években tudok-e tovább lendíteni a megkezdett munkán, a gazdasági önkormányzat stabil kialakításán. Úgy érzem, hogy három év kevés volt a kamarai építkezéshez, ezért is vállaltam a folytatást - mondta Higi Gyula elnök. - Legfontosabb feladatunk, hogy a fokozatosan fejlődő szervezetnek fokozatosan növekvő súlya legyen a mindennapi gazdasági életben. E tekintetben eddig is jó úton haladtunk, a helyi gazdasági szféra érdekében élénk volt aktivitásunk, ám a politika gyakran húzta keresztül kezdeményezéseinket. Az eredményesség érdekében a jövőben szorgalmaznunk kell a regionális gondolkodást, csak más megyékkel, más városokkal és a környezettel együttműködve érvényesíthetjük jól területfejlesztési, forrásszerzési, gazdaságépítő érdekeinket. Kerényi János azért tartotta fontosnak a változatlan vezetést, mert a kamara egy megkezdett folyamat közben működik jelenleg. Az újraválasztott alelnök szerint ez a folytonosság biztosíték a minőségi munkára, a gazdasági önkormányzat által nyújtott szolgáltatások színvonalának növelésére. Az elnökhöz hasonlóan dr. Kéri István alelnök a stratégia, ugyanakkor rugalmas térségi gondolkodást szorgalmazta újraválasztását követő beköszö- nőjében. Mint elmondta, a kamara egyre stabilabb lábakon áll, most már lesz módja arra is, hogy rendszeresen közvetítse tagjai felé, hogy mit, miért és milyen eredménnyel kezdeményezett, ért el. Somosi László, aki ugyancsak ismét alelnökként kapott bizalmat a küldöttektől, az innováció és a gazdasági együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Mint elmondta, a kamara által képzett, immár országos pénzekkel is kiegészülő alapok jól szolgálhatják, hogy a jó gondolatokkal rendelkező kreatív vállalkozók innovatív módon meg is valósítsák ötleteiket. Hasonlóan fontosnak tartotta elérni azt, hogy az egyre erősödő nagyvállalati kör felismerje azt a gazdaságépítő szerepet, amelynek keretében beszállítóként számít a térség kis- és középvállalkozóira. Az ellenőrző bizottság elnökeként dr. Göndöcs István arról számolt be, hogy a kamara folytatja azt a munkát, amelyben a szervezet a helyi gazdaság működésének segítésére, érdekeinek érvényesítésére fordítja a bővülő forrásait. Kiemelte: az, hogy ez eddig is zökkenőmentesen zajlott, a jó belső szabályoknak köszönhető. Barta Ferenc az etikai bizottság elnökeként ígérte, hogy a hagyományoknak megfelelően a jövőben, a kidolgozás alatt álló etikai kódex szellemében is komolyan veszik a gazdasági etikai ügyeket. Kaszás E. Területfejlesztésre 18 milliárd November közepéig döntenek az idei pályázatokról Az elmaradott régiók felzárkóztatása, az iparszerkezet átalakítása, a súlyos munkanélküliség csökkentése és az agrárágazat fejlesztése - e négy fontos cél mérlegelése alapján döntenek az illetékesek a területfejlesztési támogatásokra rendelkezésre álló keretek felosztásáról, illetve a pályázatok elbírálásáról. Szaló Endre, a Területfejlesztési és Építésügyi Hivatal főosztályvezetője elmondta munkatársunknak, hogy kétféle támogatási rendszer működik. Az egyik a területfejlesztési célirányzat, a másik a területi kiegyenlítő támogatás. A célirányzat döntően a gazdasági jellegű programok megvalósítását - termékváltást, munkahelyteremtést és -megőrzést, a termelési infrastruktúra kiépítését - szolgálja. Erre 10 milliárd forint áll rendelkezésre. A keret egyik felét a megyei területfejlesztési tanácsok pályázat útján ítélik oda. Másik felét központi forrásokból biztosítják, elsősorban az EU által támogatott fejlesztési programokhoz, vagy egyéb jelentős fejlesztésekhez. Ilyen például a legalább 100 munkahelyet teremtő beruházás vagy ipari parkok létesítése. A területi kiegyenlítő támogatásra a költségvetés 8 milliárd forintot biztosított. Ezt kizárólag önkormányzatok vehetik igénybe - a többi között a települések infrastruktúrájának fejlesztésére, iparterületek előkészítésére, szociális foglalkoztatáshoz kapcsolódó beruházásokra. A kiegyenlítő támogatás vissza nem térítendő, visszatérítendő, illetve kamattámogatás formájában nyerhető el. Az idei pályázatokról - amelyek száma meghaladja a háromezret - az érintett megye területfejlesztési tanácsa, illetve az országos területfejlesztési tanács november közepéig hozza meg döntését. Amint ismert lesz, hogy mennyi pénz jut ’98-ban területfejlesztési támogatásokra, az illetékesek elkészítik az újabb pályázati útmutatókat, (koós) Növelik az állománynövelési támogatást Jövőre stabilizálódhat a húsmarhaágazat Az utóbbi évek javuló tendenciái ellenére a vágómarhatartás még mindig veszteséges. Örvendetes viszont, hogy újabb határozott kormányzati törekvés a húsmarhaágazat jövő évi stabilizálása, s ennek megvannak az esélyei. A Földművelésügyi Minisztérium a termelési kedvet és a biztonságosabb értékesítést a bevált és az újabb támogatási módokkal igyekszik elősegíteni. Elsődlegesen a biológiai alapok fejlesztése a cél. Ennek érdekében egyedenként 30 ezerről 40 ezer forintra emelik az állománynövelési támogatást, és külön 15 ezer forinttal preferálják a húshasznú magyar tarka elterjesztését. Fennmarad a garantált és irányár a minőségi felárral együtt úgy, hogy ha az irányárnál magasabb a felvásárlási ár, akkor a kereskedő, feldolgozó kapja a támogatást, ellenkező esetben pedig a termelő. Exporttámogatásban a fagyasztott és az elsődleges feldolgozáson átesett marhahús részesül. Feltehetően még a csatlakozás előtt bizonyos EU-támogatásokhoz is hozzájut az ágazat, igaz a termékeknek szigorú minőségi követelményeknek kell megfelelniük. Az ágazat jövője szempontjából egyik kulcsfeladat a megfelelő jövedelmezőséghez hozzásegítő, szerződéseken nyugvó termelésiértékesítési integráció. E vonatkozásban is több jelentős kezdeményezés indult. Energia: mérsékelt áremelés Szakemberek szerint jövőre már nem kell tartani olyan nagy ugrástól az energiaárakban, mint az idén. A lakossági fogyasztókat azonban érzékenyebben érinti majd a változás. A Magyar Energia Hivatal tájékoztatása szerint az idei áremelésekkel csaknem maradéktalanul megvalósult az az ágazati elvárás, amely szerint a fogyasztók költségarányos tarifák szerint jutnak hozzá a villamos- és hőenergiához, gázhoz. Ez az oka annak a derűlátó kijelentésnek, hogy az előttünk álló esztendőben már nem kell tartani olyan drasztikus drágulásoktól, mint ami az idei évet jellemezte. Immár évek óta tart, és várhatóan folytatódik az a folyamat, amelynek keretében a lakossági energiaárak nagyobb mértékben növekednek, mint a nem lakosságiak. Ennek okaként a lakossági szolgáltatás költségesebb voltát említik - a háztartási tarifák a világ szinte minden piaci viszonyok között működő országában magasabbak, mint a gazdálkodó, intézményi felhasználóké. Már idén is szóba került egy olyan új tarifarendszer bevezetése, amely bizonyos kereteken belül figyelembe veszi a változó gazdálkodói és lakossági (szociális) érdekeket. Elképzelhető, hogy jövőre újra előkerül a tervezet. K. E. Riaei árak Baranya megyében M Pécs, vásárcsarnok Pécs, Felsőmalom u. Komló Siklós Szigetvár Mohács Szentlőrinc burgonya 35-40 35 35-40 30 30-35 40 38 fehérrépa 200 180 170 230 M 140 150-180 190» sárgarépa 40-80 70 80 150 80 90 65 fejes káposzta 60 35 38 40 35 30» 32 fokhagyma 300 280 350 » 380 300 300 320 uborka 100 100 100-140» 130 100-120 160 140 paradicsom 80-130 140 150 200 180» 140 120-150 paprika 60-100 30-160 ^ 60-120 90-200 40-170 60-250 70-160 karfiol 80 100 140» 190» 80-140 145 100-120 hagyma 80-100 90 90 70-90 80-100 90 71 95 gomba 250-300 220 » 280 300-320 300 280-300 300 alma 60-100 40-100 55-160 40-110 70-120 35-90 50-130 körte 200140 230 250 » 120-190 160 tojás 15-16 14 14-17 15,50 _____________ 1 7 17 17 A legnagyobb befektető Hollandia volt Továbbra is jön a tőke A vállalkozások többsége a fővárosba települ Minden ellenkező híreszteléssel szemben változatlanul vonzó a külföldi tőke számára Magyarország - ez derül ki a legfrissebb összesítésekből. Az újonnan alakult külföldi érdekeltségű vállalkozások csaknem 25 milliárd forint tőkét hoztak be Magyarországra az idei esztendő harmadik negyedévében. Az átlagos befektetések nagysága a harmadik negyedévben 23 millió forint volt, ami kétszer akkora, mint a második negyedévi befektetési érték. Az idei év eltelt kilenc hónapjában összesen 42,5 milliárd forint tőke jött be az országba, ez 63 százalékkal több az előző év hasonló időszakáénál. A befektetéseknek csaknem a fele az ingatlanügyleteket, a bérbeadást és a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásokat célozta meg. Ezenkívül a többi között a feldolgozóiparba, a kereskedelembe került jelentősebb pénz. A külföldiek továbbra is Kö- zép-Magyarországot részesítik előnyben. Az új vállalkozások 70 százalékát a fővárosban és Pest megyében jegyezték be, az összes pénz 71 százalékát itt fektették be. Ebben az évben a legnagyobb befektető Hollandia volt 19 százalékos részesedésével, őt követi az Amerikai Egyesült Államok 17 és Franciaország 15 százalékkal. Mustexport Tájékoztatjuk a szőlőmust exportálókat, hogy Baranya megyében a pécsi és a mohácsi vámhivatal végzi belterületen a szőlőmust kiviteli ellenőrzéseket. A zökkenőmentes kivitel érdekében a vámhivatalok a hivatalos időben, valamint ügyeleti szolgálat ideje alatt bejelentett vámkezelési kérelmeket a hivatalos időn túl is elvégzik. Felhívjuk az exportálók figyelmét, hogy kiszállítani az OBI (Országos Borminősítő Intézet) tételes minősítése alapján kizárólag minőségi tanúsítvánnyal szabad. A minőségi tanúsítvány egy példányát a vámhatóságnak át kell adni. Vám- és Pénzügyőrség Baranya, Somogy és Tolna Megyei Parancsnoksága
