Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-27 / 294. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1997. október 27., hétfő Semlegességben Pécsett az osztrák nemzeti ünnep alkalmából tartottak megemlékezést pénteken a megyei közgyűlés díszter­mében, a Baranya-Steier- mark Baráti Egyesület és az Osztrák Törzsasztalok szer­vezésében, a tiszteletbeli pécsi osztrák konzul véd­nökségével. A mintegy két­száz fős vendégsereggel Franz Bauer egykori főkon­zul osztotta meg személyes élményeit a több mint 40 éve történtekről. Ausztria 1955. október 26-án mondta ki örökös semlegességét, miután az ország területét elhagyta az utolsó meg­szálló orosz katona is. A díszteremben megnyi­tották a Meggyesi Képző- művészeti Kör kiállítását is, melynek tagjai, köszönhe­tően a jó kapcsolatoknak, Neumarktban, az osztrák Európa-mozgalom fellegvá­rában képezhették magukat egy hétig. Hírcsatorna Pécsi tndósklnb. A két egyetem jövőjéről és kap­csolatairól kérdezik ma a JPTE és a POTE rektorát a Pécsi Akadémiai Bizottság Tudósklubjának vendégei­ként. A PAB Jurisics úti székházában 18 órakor kez­dődő nyilvános rendezvé­nyen dr. Tóth Józsefet és dr. Bellyei Árpádot rektori el­képzeléseikről is faggatják majd a közönség előtt, (zb) Beremendi magdugó. A mezőgazdasági szövetkezet kukoricaszántójában az anyagszállító cső eldugult. A magdugót a tűzoltók távo­lították el még időben, mert a meleg levegőtől tűz kelet­kezhetett volna. fcij Fogadóóra. Ma 17 órakor a pécsi Berek utcai Általá­nos Iskolában dr. Romváry Ferenc, a 21-es választóke­rület képviselője fogadóórát tart. (zb) Fájdalommal tudatjuk, hogy férjem, édesapánk, nagyapánk, HEIL JÁNOS hímesházi lakos (bányász) életének 70. évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése október 28-án, kedden 10 órakor lesz a hímesházi temetőben. A gyászoló család (5378) Fűtésbotrány: EFC kontra áfész Furcsa helyzet alakult ki a városi fűtésdíjakkal kapcsolatban. A távfűtő EFC-Szigetvár Kft. a rendszerről lecsatlakozni kí­vánó Pannonsziget Afészt vádolja azzal, hogy - szerintük - jog­szerűtlen lecsatlakozásuk miatt érezhetően megnő a fűtésdíj. hogy véleményük szerint a táv­fűtőrendszerről történő lecsat­lakozásuk a cég „magánügye”. Az EFC által emlegetett rende­SZIGETVAR Vermes László, az EFC-Sziget- vár Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy cége olvasatá­ban a Pannonsziget Áfész ak­kor, mikor a lecsatlakozás mel­lett döntött, figyelmen kívül hagyta azt az 1991-ben kiadott kormányrendeletet, mely sze­rint a szolgáltatásról történő le­váláskor az összes érintett fo­gyasztó engedélyét meg kell kérni. Ez jelen esetben az ösz- szes szigetvári fogyasztó lenne, hiszen mindenkit érint a levá­lás: az alapdíj ugyanis az áfész döntésével 5 forinttal növe­kedne légköbméterenként - minden távfűtött lakásban és helyiségben. Egy átlagos szi­getvári lakás esetében mindez havi 300 forint körüli összeget jelentene - az esedékes áremel­kedéssel is számolva. Vermes elmondta azt is, hogy a többi - jogtalan - lecsat­lakozás és az áfész döntése annyira komoly hátrányba hoz­hatja az EFC-t, hogy az alapdíj emelése lényegesen meghalad­hatja a 300 forintot is. Áz EFC sérelmezi továbbá, hogy az egyik szigetvári áfész- üzletben lefűrészelték a táv­fűtő-berendezéseket védő szek­rény lakatját, majd önkényesen lekötötték az üzletet a rendszer­ről. A felhozott vádakat a Pan­nonsziget Áfész nonszesznek véli. Fekete István, a cég jogta­nácsosa lapunknak elmondta, nonsziget Áfésznak a szolgálta­tást továbbra is igénybe venni, Fekete elmondta: míg a sziget­vári üzlet fűtési díja évi 600 ezer forintba kerül a cégnek, addig a pécsi, Megyeri téri áru­házukra — önálló fűtési rend­szerrel - csupán 90 ezer forin­tot kell költeniük. let csak abban az esetben írja elő a többi fogyasztóval történő egyeztetést, ha azonos épület­tömbben helyezkedik el a fűtött helyiség. A lecsatlakozó három szigetvári üzlet mindegyikének különálló épülete van. Annak érzékeltetésére, hogy mennyire gazdaságtalan a Pan­Az önkormányzat - Mozsgai Péter polgármester tájékozta­tása szerint - foglalkozik ugyan a problémával, de végső soron a vita a két cég belügye, a pri­vatizált távfűtés miatt sok bele­szólásuk nincs a dolgok mene­tébe. Kincse Sz. Örs A kolduláshoz nem kell iskola Egy úr felajánlotta, hogy jutalék fejében pénzt szerez egy ala­pítványnak. Javaslatát - állítása szerint - azért utasították el, mert nincs meg ehhez a megfelelő iskolai végzettsége. MOHÁCS Simon János, néhány hónapja Sárokon élő mohácsi polgár felajánlotta a város önkor­mányzatának, hogy a Jószolgá­lati alapítvány javára pénzeket szerez. Mindezt úgy képzelte el, hogy a befolyó összegek 10-15 százalékát, mint jutalé­kot megkapja, így aztán az ala­pítvány is és ő is jól jár. Becs­lése szerint évente nagyjából egymilliót biztosan be tudna gyűjteni. Javaslatát azonban, állítása szerint, elutasították azzal, hogy mindehhez nincs meg a megfelelő iskolai végzettsége. Simon János azonban úgy gon­dolja, hogy egyrészt a koldu­láshoz nemigen kell iskolai végzettség, másrészt ő bebizo­nyította, hogy ehhez a tevé­kenységhez van érzéke. A Mo­hácsi Kórház javára már gyűj­tött közel kétmillió forint ér­tékű képzőművészeti alkotást, s előtte is voltak már különböző jótékonysági akciói. Igaz, mint mondja, azokra szinte minden esetben ráfizetett. Még mindig van egy száznyolcvanezres te­lefonszámla tartozása a Matáv­val szemben, hiszen a szerve­zési munka végtelenül sok tele­fonálást igényelt. Erdei Katalin aljegyző el­mondása szerint Simon János a polgármesternek tett ajánlatot a Jószolgálati alapítvánnyal kap­csolatban, de az ajánlattétel óta nem ülésezett az alapítvány ku­ratóriuma, amit a katolikus, a református egyház, a KDNP, az önkormányzat és a farostle­mezgyár hozott létre. Az ön- kormányzat tehát amúgy is csak egy kuratóriumi taggal érintett. Erdei Katalin ennek el­lenére úgy érzi, hogy az ajánlat nem túl tiszta, és nem elfogad­ható. Az iskolai végzettség nem ezzel kapcsolatban merült fel, hanem a családsegítő szolgá­latnál, ahol Simon János ugyancsak jelentkezett. A költ­ségvetésben nincs egyetlen fil­lér bér sem biztosítva az ezzel kapcsolatos hivatali munkára, amely egyébként végzettséghez kötött. Ugyanakkor a munkát egyelőre három közhasznú munkás végzi. Cseri L. Az igazságügy palotája PÉCS A helyzet tarthatatlan, elen­gedhetetlen az igazságügyi palota felépítése - írta 1913- ban az akkori pécsi járásbí­róság elnöke. Azóta három­szorosára nőtt Pécs lakos­sága, ám az igazságügyi pa­lota csak nem épült fel. Most újra minden jel azt ígéri, hogy az ezredfordu­lóra elkészül. Az 1913-as helyzet időköz­ben alaposan tovább romlott, hiszen a bírósági szervezet a feladatai növekedésével már régen kinőtte a funkciójához rendelt Széchenyi téri épüle­tet. Jelenleg a bírósági szer­vezet féltucat helyen szétszór­tan van elhelyezve. Az igazságügyi palota épí­tésének szándéka a 70-es években pénzhiány miatt hamvába holt a tervezés stá­diumában. 1971 óta tartották fenn a Jókai utcában a bírósági székház számára a város legér­tékesebb közművesített terüle­tét, amely az ügyészség északi falához csatlakozóan nyúlik a megyeháza garázssorához ve­zető útig. Tavaly az önkor­mányzat szeh'd ultimátumára az igazságügyi tárca megvette az 1000 m2-es területet. Legutóbbi pécsi látogatá­sán az igazságügyi palotáról is tárgyalt dr. Solt Pál, a Leg­felsőbb Bíróság és az Orszá­gos Igazságszolgáltatási Ta­nács elnöke, mert az Igazság­ügyi Minisztérium által meg­vásárolt terület kevés ahhoz, hogy az épület a funkcióját betölthesse. A pécsi önkor­mányzat nevében tárgyaló dr. Farkas Károly jegyző felaján­lotta: további 680 m2 telket elad a város, hiszen korábban is szó esett erről a lehetőség­ről. így a bírósági székház az ügyészség épületéhez csatla­kozóan felépülhet a megye­házi garázsbehajtóig, az alsó szakasza pedig L-alakban be­fordul a megyeháza felé. Pécs jegyzőjétől megtud­tuk, hogy tárgyalásukon a Legfelsőbb Bíróság elnöke ki­jelentette: amint a több, mint egymilliárdos beruházás for­rásoldala tisztázódik, azonnal kéri a telek forgalmi érték- becslését és átutalja az árat; ugyanakkor megrendeli az eredeti terv adaptálását és a kiviteli tervet. A beruházás realitását növeli, hogy a táb­labíróság a szomszédságában működik majd. D. I. Új terv a vevők védelmére BUDAPEST - PÉCS Alapvető változásokat ter­veznek a fogyasztóvédelmi törvényben. Kialakítják az úgynevezett békéltető testü­leteket, s várhatóan a mos­tani alacsony bírságot is megemelik. Kulcsfontosságú a fogyasztó- védelem kérdése - mondta lapunknak Köncse Tamásné, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium főosztályvezetője. Eddig a jogszabályok nem rendezték egységesen a fogyasztók vé­delmét, az alkalmazandó pa­ragrafusok szétszórva találha­tók a törvénytárban. A mos­tani törvény egységbe foglalja a szabályokat. Megalakulnak az úgyneve­zett békéltető testületek. Ez a szerv a fogyasztóvédelmi ha­tóságok és a bíróságok között áll, hozzá fordulhat a vásárló, ha a felügyelőség már megál­lapította az üzlet hibáját. Ez a testület segít abban a vevő­nek, hogy peren kívül meg tudjon állapodni a céggel, ahol kár érte. A fogyasztóvédelmi bírság mértéke mostanáig nem volt el­rettentő ha­tású. Az ed­digi néhány ezer forintos bírságot ala­posan meg­emelné a törvénytervezet, sőt az is el­képzelhető, hogy felső határt egyáltalán nem állapítanak meg. Az illetékes minisztérium fontosnak tartja a fogyasztók oktatását arról, milyen jogaik vannak. Ezért a Nemzeti Alaptantervben szerepelni fog a fogyasztóvédelem tanítása is. Dr. Bodnár József (képün­kön), a Baranya Megyei Köz- igazgatási Hivatal Fogyasztó- védelmi Felügyelőségének igazgatója elmondta, hogy szükség van a törvény megre­formálására. A véleményezés azonban az országos felügye­lőség hatásköre. A főfelügyelőségtől meg­tudtuk, hogy egyetértenek az IKIM tervével, a változtatá­sokat természetesen végre­hajtják. Ny. Sz. Tutyit kötöttek a búcsúban A község lakosainak száma alig éri el a százat. Tegnap azon­ban a nagy hideg ellenére is több, mint ezer ember volt kí­váncsi a Vendel-napi búcsúra. MAGYARLUKAFA-Nagyon örülök, hogy van a földön még egy olyan hely, ahol a búcsúban nemcsak a műanyag játékokat, ajándék- tárgyakat árusító bazárok vo­nulnak fel, hanem igazi kéz­művesek is. Azok, akik őrzik és ápolják a hagyományt - nyitotta meg tegnap dr. Ecsedy István (képünkön), a Baranya Megyei Múzeumok igazgatója a kulturális műsort. A Vendel-napi búcsút ti- zenharmadszor rendezte meg a helyi Kaptár Egyesület a Ba­ranya Megyei Kulturális és Idegenfor­galmi Köz­pont „Medi­terrán ősz” elnevezésű programso­rozatának zá­rásaként. Az egyesület tagjai nem csak lukafaiak, a Kaptár a me­gye legjobb kézműveseit tö­möríti.-Talán azért is jöttek el most is ilyen sokan hozzánk, mert nyaranta a Néprajzi Mű­helyben kézműves mestersé­geket oktatunk. Nemcsak a környékről, hanem a megye egész területéről érkeztek vendégek - nyilatkozta la­punknak Lovas Kata, az egye­sület vezetője. Délelőtt a kö­zeli Szentlászló község kiállí­táson mutatkozott be, a tárlatot Bognár József polgármester nyitotta meg. Ezután szent- lászlói kézművesek foglalko­zásokon avatták be az érdek­lődőket a tutyikötés, csuhé- és kosárfonás, fafaragás, neme­zelés fortélyaiba. A műsorban fellépett a szi­getvári ifjúsági fúvószenekar, a bodai népi táncegyüttes, a majsi női kórus, a mohácsi Vecsegő táncegyüttes és a Fa- nyűvők zenekar, valamint a pécsi MárkuSzínház. Este tű­zijáték kápráztatta el a néző­ket, akik a táncházban folytat­hatták a szórakozást. U. G. A Határon Túli Magyarok VI. fesztiválja - Szlavóniából, Kárpátaljáról, Erdélyből, Burgenlandból, Vajdaságból, a Mura-vidékről és a Felvidékről érkeztek művészek és együttesek Baranyába a múlt héten. Felvételünk a POTE aulájában megtartott szombati, forró hangulatú gálaesten készült a felvidéki Kincső Néptáncegyüttesről. fotó: tóth László

Next

/
Thumbnails
Contents