Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)
1997-10-26 / 293. szám
6 íMiántúli Napló Magazin 1997. október 26., vasárnap Hobbikertészeknek! Atkák és levélbolhák Most lehet ültetni rózsatöveket FOTÓ:WÉBER tamás Már a következő esztendő szőlő- és gyümölcstermését védi az a gazda, aki komolyan veszi az őszi lemosó permetezést. Elsősorban a gombafertőzések, az áttelelő atkák és rovarok ellen hathatós ez a művelet. A szőlőben az Ágról Plus nevű készítménnyel ajánlott permetezni, amely az áttelelő atkákat ritkítja. Egy liternyi szer negyven liter permedé elkészítéséhez elegendő. Az idei tapasztalatok szerint a gyümölcsfáknak is több segítségre van szükségük a különböző kártevőkkel szemben. A körtefák többsége a levélbolhák miatt betegedett meg, a cseresznye- és a meggyfákat a fekete levéltetű fertőzések kezdték ki. Radikális beavatkozásnak számít, ha Novendával permetezzük őket - ezt a szert csak kétévenként szabad használni! -, de a fertőzés mértéke sok helyen ezt követeli. Ősszel ültethetők a rózsatövek. Bokor- és futórózsákból egyaránt válogathatunk, de a megeredésük az ültetésen is múlik. Negyvenszer negyven centis gödröket kell ásnunk, a mélységet pedig a rózsatő gyökérzetéhez célszerű igazítani. A gödörbe először kevés szerves trágyát szórunk, amit szalmával vagy komposzttal jó betakarni azért, hogy a gyökérzet ne érintkezzen közvetlenül a tápanyagfelülettel. Az őszi munkákhoz szükséges permetszerek, illetve rózsatövek gazdag választékával várja vásárlóit a Kertbarátok Boltja, amely Pécsett, a Béri Balogh Adám u. 1. sz■ alatt található. Telefon: 313-961. (X) Főzzünk változatosan! Betétes csirkeleves. Ünnepi alkalmakra való ez a különleges csirkeleves. Kell a levesbetéthez egy nagy tyűkmell vagy csirkemell darálva, 1-1 szál gyökér és sárgarépa, 1 csokor petrezselyem, 1 tejben áztatott zsömle, 1 nyers tojás, 1 evőkanál olaj, 1 kis fej hagyma, só, bors. A leveshez szükséges 1 csomag leves- zöldség, 1 zöldpaprika, 1 paradicsom, 1 kis zeller, 4 szem krumpli, 1 evőkanál olaj, 1 kisebb fej vöröshagyma, 1 mokkáskanál őrölt kömény, 1 babérlevél, egy púpozott kávéskanál porpaprika, só, bors, 2 tyúkhúsleveskocka. A levesbetéthez egy kis fej hagymát olajban megpárolunk, sózzuk, borsozzuk, eldolgozzuk a darált csirkemellel, a tejben áztatott zsömlével, a fölaprított petrezselyemmel és a nyers tojással. Cipót formálunk belőle. A leveshez olajban megpirítjuk a másik apróra vágott hagymát a fölkarikázott zöldséggel, beletesszük a zöldpaprikát, a paradicsomot, az őrölt köménymagot, a pirospaprikát, és fölengedjük 2 liter vízzel. Beledobjuk a csirke bőrét és csontját, a zellert, sót, 2 tyúkhúsleveskockát. 20 perc főzés után óvatosan belehelyezzük a húscipót. További 20 percig lassú tűzön főzzük. Ekkor dobunk bele 1 babérlevelet, 4 szem kockára vágott krumplit, és puhára főzzük. Ha kész, a húscipót kivesszük, fölszeleteljük, és a töltelék szeletre merjük rá a levest. W. M. A Szent István a hullámsírban A Szent István csatahajó a polai hadikikötőben 191 -ben A közelmúltban baleset érte a Magyar Búvárszövetség kutatóit, akik a Szent István csatahajó roncsait keresik az Adriaitengerben. Az eset újra ráirányította a figyelmet a vállalkozásukra, ám felmerülhet a kérdés, hogy miért épp most zajlik ez a kutatás. A válasz egyszerű: a hajó tragédiájának jövőre lesz a 80. évfordulója. Az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete 1912 és 1914 között bocsátotta vízre az azonos osztályba tartozó Viribus Unitis-t (a tengemagyi zászlóshajót), a Szent Istvánt, a Tegetthojf-ol és a Prinz Eugen-t. Ezek a világ első olyan csatahajói közé tartoztak, amelyeket hármas ágyútornyokkal szereltek fel. Volt azonban egy seA Mezőföld délkeleti részén, Fejér és Tolna megye találkozásánál az elmúlt fél évezred alatt sokszor változott az egyházi és a világi területhatár. Ugyanis az ütköző zónába tartozó egykori zirci ciszter rendi birtoktest, az Előszállási Uradalom és a Hantosszéki Kun Kapitányság szállásövezete hol növekedett, hol csökkent. A török hódoltság alatt például a Pécsi Püspökség is kapott itt földeket. Egyes helytörténet-kutatók szerint ekkori határa elérte a Dunapentele melletti Venyimet is. Az uradalom szerveződésekor, a XVIII. század elején a jószágkormányzói központ szerepét Venyim (ma Nagyve- nyim) töltötte be, amely ekkor bezhető pontjuk: bár már ismert volt a víz alatti robbantások hatása, hibásan helyezték el a hajók kettős fenekét. Ez lett a Szent István végzete. Akkor már a flottának magyar főparancsnoka volt: Horthy Miklós. (Előtte a Prinz Eugen kapitánya volt és nem a Szent Istváné, amelynek legénysége csak a flottára jellemző 20 %-ban volt magyar.) Az új főparancsnok 1918 nyarán a flotta zömét akarta bevetni - visszaemlékezései szerint a fegyelem helyreállítása érdekében - az Otrantói szoros antant flottaegysége ellen. Rajtaütést tervezett nagy titokban. A két hajóhadosztály külön vonult fel. A második a Tegethoffal és a Szent Istvánnal a tervnél jóval bekebelezte Mezőfalva kun szállás-elődjét, Újmajort. Aztán Előszállás lett az uradalom fellegvára, határa ekkor elérte Hantost és magáénak tudta Karácsonyszállást (most Nagykarácsony), sőt Újmajort is. A jobbágyság felszabadulásával az uradalom határalakulásokat befolyásoló szerepe már csökkent. Újmajor-puszta Hercegfalva néven önálló faluvá alakult, és annyira megerősödött, hogy közigazgatásilag hozzátartozott Előszállás is. Ám, bár vágyott erre, az uradalom irányítójává sose tudott válni; járási központként viszont nagy tekintélyre tett szert. Előszállás aztán e század első harmadában újra önállósult, Nagykarácsony 1952-ben később tudott csak elindulni, és már kivilágosodott, mire június 10-én a horgony zásra kijelölt hely közelébe ért Isola Grossa- nál. Egy olasz gyorsnaszád észrevette a flottillát, és módjában állt a Szent Istvánra két torpedót vált ki Előszállásból, míg Nagy venyim 1947-ben szakadt el Hercegfalvától. Hantos pedig 1950-ben szabadult meg végleg Lók, Sárosd és Perkáta közigazgatási fennhatóságától. Napjainkban a földvásárlások kapcsán újra felbukkannak a hajdani dűlőnevek. Némelyik használata gondot is okoz a mostani gazdáknak, hisz nem értik, hogy a Karácsonyi-dűlő miért húzódik Venyim mellett. Már csak a helytörténész tudja, hogy Venyim és Nagykarácsony egykor szomszédok voltak, a határkiigazítás után azonban öt kilométerre kerültek egymástól. Csuti J. kilőni. A hajó a robbanásoktól az oldalára fordult és elsüllyedt. Ráadásul a naszád el tudott menekülni, így a tervezett hadműveletről tudomást szereztek az olaszok. Horthy ezért le is fújta az akciót. D. I. Az illetékbélyeg is bélyeg már A bélyeggyűjtés lassan évszázados múltjában először fordult elő, hogy a magyar Filatélia Hunga- rica a magyar illetékbélyegeket is bevette katalógusába. A közelmúltban megjelent, s az 1998-as irányárakat tartalmazó magyar bélyegkatalógus tehát első ízben az illetékbélyegekkel is foglalkozik. Bár az illetékbélyeg a postabélyeggel azonos korú, csak az utóbbi időben kezdett bővülni a gyűjtők köre, s ez szinte kikövetelte, hogy új fejezettel gyarapodjon a katalógus. Ezen túl, mint kuriózumokat, megemlíti a kiadvány a hirdetvény- bélyegeket és a naptárbélyegeket, valamint részletesen bemutatja a határőr- vidék illetékbélyegeit. Az illetékbélyeg - különösen, ha a bélyegek hőskorából származik - szintén magasan jegyzett, s olykor egy-egy ritka példányért akár félmillió forintot is megadnak, mint például az 1859 augusztusában kibocsátott 12 kraj- cárosért. Ez utóbbi egyébként az osztrák pénzügyi igazgatás kiadása volt, s a monarchiában használták, így Magyarországon is. Az első magyar okirati illetékbélyeg egyébként 1868. június 20-án jelent meg, s 1870-ig, az Állami Nyomda megalapításáig a sorozatokat kizárólag osztrák nyomdában állították elő. K. F. Arnold Schwarzenegger személyesen csodálta meg egy rajongója hatan az ot ábrázoló tetoválást. A Terminátor-rajz színesben került a holland mozirajongó úriember bőrére. Változó határ, félrevezető dűlőnév Telepítés saját nevelésből A reggeli első hálóhúzás Korán reggel már gyülekeztek az emberek a tó körül. Összeszokott a gárda, mindig ez a csapat végzi a lehalászást az el- lendi tavon. Tudják, mit kell csinálni, ki húzza a hálót, ki válogatja az asztalon a halat. Először a süllőt szedik ki: kényes jószág, gyorsan kell vele dolgozni. A szállító gépkocsi ott áll menetkészen, az óriási tartályokban lévő vizet már feldúsították oxigénnel. A kékfarkúak exportra mennek, a pontyok, az amurok meg a Pécsi-tóba. A három halastóból a lehalászás után körülbelül 100 mázsa tükröst helyeznek át a megye legnagyobb horgásztavába. Dr. Kovács Zoltán, a szövetség ügyvezetője szerint ez a meny- nyiség elegendő a pótlásra, bár a horgászok állandóan panaszkodnak a fogási eredményekre. A már benne lévő halakkal együtt a telepítés után igen tetemes mennyiségű halpopulációval rendelkezik a Pécsi-tó. Hogy megéri- e a nevelő tavakat fenntartani? Kovács Zoltán ugyan még nem tudta a gazdaságos- sági számításokat elvégezni, hiszen csak a hét végén halászták le a három tavat. Az elmúlt évek eredményei alapján, no meg az ez évben duplájára növekedett halárak miatt egyértelműen kifizetődőnek tartja a halastó fenntartását. A Pécsi-tavon a telepítés után csak ragadozó halakra lehet horgászni. B. G. A vadgazda hó előtti köpönyege Az előrelátó gondoskodásról, a vadgazdák gondosságáról van szó a címben jelöltekben. Bár a felkészülés a télre a vadgazdaságokban és a vadásztársaságoknál nem ősszel kezdődik, de valójában a szakemberek ilyenkor már régen ellenőrizték az erdőkben a vadetetőket, össze is gyűjtik a téli hónapokra szükséges takarmány mennyiségét. Alig akad olyan tél, amikor az állatoknak ne lenne szükségük ilyen segítségre. Mi több, feltételezhető, hogy a rendszeres takarmányozás elmaradása a vadállomány ritkulásához is vezethet. A vadgazdálkodás e teendője azonban - kissé élesen fogalmazva - nem annyira „állatbaráti” tevékenység, mint inkább üzleti kötelesség. A vadászható állatok igen komoly vagyonnak tekintendők, s a jól karban tartott szarvasrudlik, őzcsapatok, vaddisznókondák a következő vadászati szezon fontos, sőt nélkülözhetetlen bevételét jelentik. Márpedig a tél már ott ólálkodik valahol az erdők közelében. M. A.
