Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-24 / 291. szám

2 Díinántúli Napló Világtükör 1997. október 24., péntek Washingtoni látogatáson a pátriárka. Clinton amerikai elnök és I. Bartolomai- osz konstantinápolyi ökumenikus ortodox pátriárka tárgyalásán a vallási türelemről, az egy­házak közötti viszonyról és környezetvédelmi kérdésekről esett szó. fotó: feb/reuter Támadás a Szeretetszolgálat ellen Elraboltak két magyar állampolgárt Groznijban Csütörtökön fegyveresek törtek rá a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat grozniji képviseletére. A tíz támadó megkö­tözte az őröket, feldúlta az irodát és magával hurcolta Du- najszky Gábor irodavezetőt és munkatársát, Oláh Istvánt. Az eseményekről Lehel Lász­lót, a Magyar Ökumenikus Sze­retetszolgálat vezetőjét értesí­tette a Csecsenföld fővárosában berendezett iroda harmadik munkatársa, Hídvégi Agnes, akit a támadók - a könyörgés­nek engedve - nem vittek ma­gukkal. Ő szabadította ki az őröket, s a grozniji EBESZ- képviseletről tájékoztatta a Sze­retetszolgálat vezetését. A támadók pénz után kutatva forgatták fel a grozniji irodát, s csaknem 40 ezer dollárnyi érté­ket vittek magukkal, így a szol­gálat műholdas telefonját is. A Magyar Ökumenikus Sze­retetszolgálat már több mint egy éve fejt ki jószolgálati te­vékenységet Csecsenföldön és Dagesztánban, és naponta csaknem 10 ezer ember szá­mára biztosítanak élelmet. Le­hel László, aki Genfben, a világ egyházainak segélyközpontjai­ban igyekszik lépéseket tenni az elrabolt magyar állampolgá­rok érdekében, érthetetlen és példátlan akciónak minősítette a fegyveres támadást, hangsú­lyozva, hogy tevékenységüket Aszlan Maszhadov csecsen el­nök is többször elismeréssel és hálával méltatta. Közölte, hogy kapcsolatba léptek a csecsen biztonsági szolgálat vezetőivel, akik már megkezdték a nyomo­zást az emberra'blók után. A moszkvai magyar nagykö­vetség közölte: minden tőle tel­hetőt megtesz annak érdekében, hogy a Groznijban elrabolt két magyar állampolgár előkerül­jön, s épségben visszanyerje szabadságát. Nanovfszky György moszk­vai magyar nagykövet tájékoz­tatása szerint az emberrablás ügyében kapcsolatba léptek az illetékes orosz szervekkel, a moszkvai külügyminisztéri­ummal és az orosz belbizton­sági szolgálatokkal. Groznijban már elkezdődött a nyomozás, ám tegnap késő délutánig nem érkezett újabb hír az elrabolt két magyar ál­lampolgárról. ENSZ-költségvetés Kofi Annan beterjesztette a vi­lágszervezet 1998-99-re szóló költségvetését. Az ENSZ terve­zett kiadásai 2,58 milliárd dol­lárra rúgnak. A főtitkár nyáron olyan javaslatcsomagot terjesz­tett elő, amely kilátásba helyezi az adminisztratív kiadások ará­nyának leszorítását 38 száza­lékról 25-re. A csökkentések nyomán az ENSZ-alkalmazot- tak létszáma 8839-re fog zsu­gorodni. Annan megismételte, hogy a világszervezet a csőd szélén táncol, mert a tagorszá­gok egy része nem tesz eleget befizetési kötelezettségének. Az elmaradt éves tagdíjakból és békefenntartási hozzájárulá­sokból felhalmozódott tartozá­sok elérik a 2,2 milliárd dollárt. A legnagyobb adós az Egyesült Államok: az ENSZ-titkárság számítása szerint körülbelül 1,6 milliárd dollárral tartozik a vi­lágszervezetnek. Japán bírálat A Föld felmelegedésével fog­lalkozó decemberi világérte­kezlet házigazdája - Japán - bí­rálja az amerikai kormány ja­vaslatát. Clinton elnök a lég­térbe kerülő mérges gázok ki­bocsátását az 1990. évi szinten kívánná befagyasztani 2010- ben. A japán kormány a java­soltnál szigorúbb terv kidolgo­zását kéri az amerikai vezetés­től. Tokió az ipari országok ki­bocsátását átlagban öt, az Európai Unió viszont 15 száza­lékkal mérsékelné. Amerikai és európai szakér­tők egyaránt úgy vélekednek, hogy Washington és Brüsszel álláspontja annyira távol áll egymástól, hogy aligha lehet majd megállapodni a kiotói ér­tekezleten, s lehetetlen lesz rögzíteni a kötelező szennye­zéscsökkentési normákat. Ezer év hírességei Bár még évek vannak hátra az ezredfordulóig, nagy dolgok aligha történnek - vélik a Life magazin szerkesztői, akik ösz- szeállították ezer év legna­gyobbjainak toplistáját. Az élen a sorrend: Edison, Kolumbusz és Luther. A számos kiemelkedő személyiség - Na­póleon, Shakespeare és Szent Johanna - között Einstein csak a huszonegyedik. A relativitáselmélet csupán a harminchatodik az ezer év száz legfontosabb eseménye között. Az utóbbiak között a legna­gyobb hatású - a Life szerint - Gutenberg találmánya, a könyvnyomtatás (1455), Ame­rika felfedezése (Kolumbusz, 1492) és Luther 95 pontjának kiszögezése Wittembergben (1517). FEB Ausztria a NATO-ba tart A kis országok nem lehetnek az átrendeződés tétlen szemlélői Különösen a kis államok számára fontos, hogy bekapcsolód­janak a nagy biztonsági rendszerekbe. Ezért Ausztriának is mielőbb csatlakoznia kell az észak-atlanti védelmi szervezet­hez - hangsúlyozta az osztrák védelmi miniszter. Az új európai biztonsági rend perspektívái című, bécsi biz­tonságpolitikai tanácskozáson Wemer Fasslabend védelmi miniszter rámutatott: hatalmas átrendeződési folyamat ját­szódik le földrészünkön, ami­nek Ausztria nem lehet csupán tétlen szemlélője. Az ország­nak azért is érdeke a csatlako­zás, mert közel fekszik a konfliktusokkal fenyegető Balkánhoz. Az Osztrák Néppárt politi­kusa kifejtette: aki nem csat­lakozik a NATO-hoz, az egyúttal fontos információktól zárja el magát. Ausztriában a Néppárt sür­geti a NATO-csatlakozást, a nagyobbik koalíciós partner, az Osztrák Szociáldemokrata Párt, élén Viktor Klima kancel­lárral, viszont kivár. Értesülé­sek szerint a szociáldemokrata ellenzők 1999-ig ki akarják tolni a döntés idejét. A jelek arra mutatnak, hogy az osztrák kormánykoalíció­ban most kompromisszum van kialakulóban. A szociálde­mokraták hajlandók bele­egyezni, hogy az osztrák had­sereg struktúráit fokozatosan közelítsék a NATO-éhoz, vi­szont hallani sem akarnak ar­ról, hogy Ausztria a NATO- val „intenzívebb párbeszédet” folytasson. A bécsi konferencián Gyarmati István, a Honvé­delmi Minisztérium helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a NATO az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szervezet értékein alapuló kö­zösség. Oroszország szerint viszont ez kérdéses, s ezért az észak-atlanti szervezettel szemben az egyhangú dönté­sekkel működő európai szer­vezetet részesíti előnyben - mondta Gyarmati. Plakátok, fotók, ruhák mellett még a csótánycsapda is szuvenír Az ökölvívó egy fillért sem kapott 1 327 080, vagyis csaknem egymillió-háromszázharmincezer dollárt kasszírozott a Christie’s árverési cég Muhammad Ali személyes tárgyainak Los Angeles-i aukcióján. Az Angliából, Japánból, sőt még Svédországból is érkezett vevők számtalan emléktárgy közül válogathattak: voltak régi plakátok, aláírt fényké­pek, használt bokszkesztyűk - főleg a kispénzű vevőknek - az ökölvívó azon korszakából, amikor még Classius Clay né­ven pofozgatta ellenfeleit a hatvanas években. A „tömegcikkek” közé tar­tozott még borotvakrém, apró­sütemény, cipőpaszta, Mu­hammad Ali-baba, illetve olyan csótánycsapda, melyet a bokszoló - mellesleg a világ egyik legjobb üzletembere - reklámozott és terjesztésében is aktívan közreműködött. Az igazán értékes darabra vágyók olyan kincsekre lici­tálhattak, mint például az Ali „márkajegyeként” elhíresült, fehér Everlast köntös (28 ezer dollár), valamint a muzulmán hitre való áttérését igazoló le­vél (55 ezer dollár). A legnagyobb összeget (140 ezer dollár plusz áfa) azért az afrikai motívumokkal telehímzett öltözékért fizették, amelyet Ali Zaire-ban viselt 1974-ben, amikor a George Foreman elleni viadalon sike­rült megőriznie nehézsúlyú vi­lágbajnoki címét. Talán azt a cigarettaszálat tekinthetjük a legértékesebb darabnak, amelyet a sztár egy sportriporter szájából húzott ki. A „bűzrudacska” 1900 dol­lárért talált új gazdára. A nagy sikerű árverésnek csak az volt a szépséghibája, hogy Muhammad Ali jóváha­gyása nélkül szervezték meg, sőt némely tárgyat elloptak tőle, s azok úgy kerültek az aukcióra. Ali egyébként nem is részesült a hatalmas be­vételből. FEB Hírek röviden Borisz Jelcin a FÁK-ról Életképes és továbbra is fennmarad a Független Államok Közössége jelentette ki Jelcin a chisi- naui FÁK-csúcs után. Az orosz elnök elismerte: a szövetség gyakran ésszerűtlenül, rossz hatás­fokkal működik, nem hajtják végre a vám­kérdésekben született határozatokat, továbbá a válsággócokról hozott döntéseket. Robbanásveszélyes helyzet Feszült hangulat uralkodik Montenegróban, a kisebbik jugoszláv tagköztársaságban. A kom­munista szövetség vezetői szerint Djukanovics eddigi miniszterelnököt terheli a felelősség, mert választási csalással, a montenegrói polgá­rok elleni „médiaterrorral” és a törvények meg­sértésével biztosította győzelmét. Sztrájk Görögországban Huszonnégy órás sztrájk bénította meg csütör­tökön Görögország életét. A szakszervezet fel­hívására azon megszorító intézkedések ellen til­takoztak, amelyeket az európai valutaunióhoz való csatlakozás érdekében volt kénytelen fo­ganatosítani a kormány. Boszniában háború készül? Zágrábi értesülések szerint a boszniai muzul­mánok a Bosznia-Hercegovinába vezényelt nemzetközi erők kivonása, vagy létszámuk je­lentős csökkentése után katonai erővel meg akarják semmisíteni a boszniai Szerb Köztársa­ságot. Washingtoni szakértők úgy tudják, hogy a muzulmánok Horvátországon keresztül csempésznek fegyvereket Boszniába. A második leghosszabb függőhíd Egy japán vezetésű nemzetközi konzorcium nyerte el a megbízást a törökországi Izmiti-öböl fölött átívelő függőhíd megépítésére, amely a második leghosszabb lesz a világon. A 2,8 ki­lométeres híd 2002-től rövidíti le az utat Isz­tambul és Bursa iparváros között. Budapest védelmezi a kisebbségek jogait A Hom-út visszhangja A romániai lapok bő terjede­lemben kommentálták az el­múlt napokban a magyar kormányfő látogatását. Az újságok idézik Iliescu volt államfő kifakadását, aki elfo­gadhatatlannak nevezte Horn Gyula minősítését, miszerint csak a jelenlegi bukaresti kor­mány foglalkozik komolyan a reformokkal. A Curentul című bukaresti újság rámutat: a „nehéz” pilla­natokban Budapest nem habo­zik közvetlenül fellépni a ma­gyar kisebbségek jogaiért. Ezt ismételten bizonyította Horn Gyula látogatása, amelynek so­rán - a két fél számára kétség­kívül előnyös egyezmények aláírása mellett - egy magyar egyetem létesítését kérte. Az RMDSZ elnöki hivatala tegnap közleményt juttatott el a Magyar Távirati Irodához. A romániai magyarok szervezete az önálló magyar egyetem lét­rehozásával kapcsolatos félre­értések tisztázása végett leszö­gezi: a magyar kormánykül­döttség látogatása alkalmával a két miniszterelnök egyetértett abban, hogy szükséges az ön­álló magyar egyetem létreho­zása. Maga az RMDSZ is kérte, hogy a magyar kormány támo­gassa ennek megvalósítását. „Az önálló egyetem létreho­zására irányuló törekvéseket nem lehet szembehelyezni a Babes-Bolyai Egyetemen belüli magyar tagozat kialakításával. Feltétlenül szükségesnek tart­juk ezen az egyetemen belül minél előbb magyar tanszékek és fakultások létesítését, és ily módon egy önálló magyar ta­gozat létrejöttét. Ma is érvényes oktatási stratégiánknak megfe­lelően Erdélyben több régióban is szükséges magyar felsőokta­tási intézmények létrehozása. Ugyanakkor az RMDSZ veze­tősége továbbra is azon a véle­ményen van, hogy egy önálló magyar tudományegyetem mű­ködtetéséhez a legalkalmasabb helyszín Kolozsvár, függetle­nül az egyetem létrehozásának módjától” - mutat rá az RMDSZ elnöksége. A GDP előállítása az európai rendszerváltó országokban, 1997-1998 (prognózis) Kelet-Európa továbbra is vonzza a beruházókat, ami a nem­zeti össztermék, a GDP viszonylag magas növekedésével is magyarázható. Bár napjainkban Lengyelország a külföldi tőke kedvenc terepe, Magyarország a 17 milliárd dolláros beruházási volumennel az első helyen áll. A beruházók első­sorban a termelési és egyéb költségek, valamint az adott or­szágban várható politikai kockázat alapján választják ki befektetéseik helyszínét. Ezeknek a feltételeknek elsősorban Közép-Európa felel meg, de az idei év elejétől Románia és Bulgária is reményteljes piacnak számít.

Next

/
Thumbnails
Contents