Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)
1997-10-22 / 290. szám
1997. október 22., szerda Hazai Tükör Dhnántúli Napló 3 Az önkormányzatok cél- és címzett támogatásai Hatékonyabb közszolgálatot Az MSZP és az MDF javasolja: jusson több pénz a humán erőforrásokra Legyen családbarát a költségvetés Az ország 1998. évi költségvetésének összesen 30 órára tervezett vitájából alig pár óra jutott a tegnapi napra. Egy felszólaló foglalkozott a hiány és az államadósság összefüggésével, egy a honvédség juttatásaival, kettő az önkormányzatokkal, a többi szónok a múlt heti családpolitikai vitát folytatta. Béki Gabriella (SZDSZ) azt kifogásolta, hogy a kormány átlagosan 7 százalékkal akarja emelni a családi pótlékot, 13,5 százalékos infláció mellett. Véleménye szerint nemcsak a reálértéket kellene megőrizni, hanem pótolni is kellene valamennyit az 1990 óta elszenvedett reálértékvesztésből. Ehhez Sasvári Szilárd (Fidesz) szerint a családi pótlékot is össze kellene kapcsolni a minimálbér vagy a minimál- nyugdíj összegével, hogy azokkal együtt változzon. Boross Péter (MDF) rámutatott: ebből a költségvetésből tragikusan hiányzik a családok iránt érzett felelősség, ami a gyermekek utáni adókedvezményben, ingyenes tankönyvekben és ezer másban is megnyilvánulhatna. Raskó György (MDNP) azt vetette a kormány szemére, hogy az elmúlt három évben folyamatosan kivonult a munkaerő újratermelésének finanszírozásából. Pedig ez nem csak a családok ügye, hosszú távon az ország gazdasági versenyképessége is a megfelelő létszámú, színvonalú és szakképzettségű munkaerőtől függ. Igaz, hogy az ország gazdasági mutatói egyre szebbek, tette hozzá Raskó, de e mögött súlyos egyenlőtlenségek húzódnak meg. Ritka pillanata volt a parlamenti eseményeknek, amikor az MDF-es Dobos Krisztina és a szocialista Takács Imre véleménye szinte szó szerint egybevágott. Mindketten úgy vélték, hogy a gazdaság jövő évi - várhatóan 4-5 százalékos - növekedéséből nagyobb részt kellene fordítani a humán erőforrásokra, az oktatásra, a kutatásra, mert ezek az ország igazi stratégiai ágazatai. (s. á.) Segítség huszonegyezer fiatalnak Míg a „felnőtt” munkanélküliek száma rendszerint a téli hónapokban a legmagasabb, a pályakezdőké augusztusban, szeptemberben. Akkorra véget ér a vakáció, és kiderül az is, sikerült-e az egyetemi felvételi. A fiatal munkanélküliek helyzetét a tervek szerint ma tekinti át a kormány. Garzó Lilla, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint idén augusztusban csaknem 46 és fél ezer pályakezdő munkanélkülit regisztráltak, a tavalyinál mintegy 4 ezerrel kevesebbet. Nyilvántartásba vételük után az illetékes hivatal 90 napon át próbál számukra munkát találni, és ha ez nem sikerül, más módon segít rajtuk. A legtöbben úgynevezett munkatapasztalat-szerző támogatásban részesülnek. Ez azt jelenti, hogy ha egy munkaadó legalább napi négyórás munkaidőben és legalább 360 napig foglalkoztat munkanélküli fiatalt, akkor ennek fejében bér- támogatásban részesül. Ez a munkabér 50-100 százalékáig teijedhet.- Az idén az első fél évben csaknem tízezer fiatal helyezkedett el ily módon - mondta Garzó Lilla. - Többnek is jutott volna a keretből, de nem akadt több munkaadó. Fejlődés így is van, tavaly ugyanis - egész évben - alig haladta meg a nyolcezret ez a szám. Egy másik forma a munkaügyi központ által javasolt átképzés. Akik ezt vállalják, azok a tanulási időben keresetpótló juttatásban, vagy kereset-kiegészítésben részesülnek. Ezt a lehetőséget az idén, az első fél évben 2 és fél ezren, tavaly egész évben 3 ezren vették igénybe. A szakmunkásképzőkben, vagy a szakiskolákban végzettek tovább dolgozhatnak volt mesterüknél is. Ha őket ott hatórás munkakörben legalább 360 napig tovább foglalkoztatják, a munkaügyi szervezet hozzájárul a bérükhöz, és egészségügyi hozzájárulásukat is megtéríti. Néhány ezer fiatal számára megoldás a közhasznú foglalkoztatás is. A lényeg: az idén fél év alatt 21 ezren jutottak pályakezdőként munkához, (koós) A történelemtanárok aggodalmai a Nemzeti Alaptanterv kapcsán Modernebb, jobb, de túl korai A Történelemtanárok Egylete továbbra is fenntartja azt a korábban kinyilvánított véleményét, hogy nincsenek meg a Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetésének a feltételei. A hat éve működő állami cél- és címzett támogatási rendszernek köszönhetően sikerült felszámolni a korábbi évtizedek infrastrukturális elmaradottságát - hangsúlyozta kedden Kuncze Gábor belügyminiszter. Az eredményeket számokkal érzékeltetve elmondta, hogy 1991 és 1997 között több mint 7200 beruházás valósult meg az országban, csaknem 262 milliárd forintnyi állami támogatással. A fejlesztések több mint 2700 önkormányzat területén bontakoztak ki, s e településeken él az ország lakosságának mintegy 96 százaléka. A mostani törvénymódosítások célja, hogy egyszerűsödjön, ellenőrizhetőbbé váljon a támogatási rendszer. A javaslat A települések hagyományos közvilágítása többnyire drága és elavult. Az önkormányzatok pénztelensége miatt a beruházások akadoznak, így sok helyen nincs korszerű közvilágítás. Habóczky Gusztáv, az Energo- vill-Projekt Rt. igazgatóságának elnöke lapunknak elmondta: az ország területének 30 százalékán vezették be az energiatakarékos közvilágítást: a kékes fényű higanylámpákat sárgás fényű nátriumlámpákra vagy fehér kompakt fénycsövekre cserélték le. Az energiamegtakarítás 60-70 százalékos. A szűkös költségvetésre ítélt önkormányzatoknak azonban csak olyan konstrukció felel meg, amelyben a beruházás nem őket terheli, s a futamidő szerint a jövőben 200 millió forint alatti címzett támogatásokról az Országgyűlés helyett a megyei területfejlesztési tanácsok döntenek. Változik a pályázatok benyújtásának határideje is. A cél- támogatásokra az igényt több mint tíz hónappal, a címzett támogatásnál pedig mintegy hét hónappal később kell majd benyújtani, mint eddig. A miniszter szólt a végszavazás előtt álló köztisztviselői törvény módosításáról is. Célja, hogy hatékonyabbá váljon a közszolgálati rendszer, illetve közelebb kerüljön az Európai Unió gyakorlatához. Bevezetik a politikai tanácsadói, főtanácsadói státusokat, emelik a felsőfokú nyelvpótlékot és fizetnek a túlmunkáért, emelik a jegyzők és a körjegyzők bérét. az energiamegtakarítás mértékétől függ. Erre jó példa Dombóvár, amelynek polgármestere, Tóth Attila lapunknak elmondta: évente legfeljebb egy utca világításának gondját tudja megoldani az önkormányzat saját költségvetési forrásból. Az Energovill-Projekt Rt.-vel kötött szerződés viszont lehetővé tette a 21 ezer főt számláló város teljes közvilágításának korszerűsítését illetve a régi lámpák cseréjét. Az 55 milliós beruházást a részvénytársaság hitelezte meg. A korszerű közvilágítással évi 17 millió forintot tudunk megtakarítani - mondotta a polgármester -, s ebből törlesztjük a hitelt. A 10 éves futamidő végén a megtakarításból egyre több jut a városnak. Mint Miklósi László, a szervezet elnöke kedden újságírók előtt is hangsúlyozta, egyletük véleménye szerint - ellentétben a korábbi minisztériumi állásfoglalással - az iskolákban nincs meg minden feltétele annak, hogy a tanárok a törvényben meghatározott feladataikat ellássák. Miklósi példaként említette: nem született konszenzus arról sem, hogy melyik évfolyamon kezdik el a NAT bevezetését. A történelemtanárok az első osztállyal egyetértenek, de a •hetedik helyett az ötödik osztályokban vezetnék be a NAT- ot szeptember elsején. Nehezményezik azt is, hogy a pedagógusképzés nem ingyenes teljesen. Miklósi szerint a képzési programokról a Művelődési Közlönyben megjelent bőséges lista szakmai kontroll nélkül készült. Azt sem tartják szerencsésnek, hogy az informatikai fejlesztés a NAT bevezetéséig még a középiskolákban sem fejeződik be. A szabályozás nem fogalmaz világosan a tekintetben sem, hogy a tananyag teljesíthető-e a dokumentumban meghatározott határidő előtt. Ha igen, az kaotikus helyzetet idézhet elő, mert előfordulhat, hogy a gyerek többször tanulja ugyanazt. Miklósi László problémaként említette, hogy az általános és középiskolák nem hangolják össze programjaikat. Az elnök visszautasította a tárca állásfoglalásának azon passzusát, amely a NAT halasztására vonatkozó kezdeményezéseket politikai indíttatásúnak véli. Egyébiránt hangsúlyozták: ők is a NAT hívei, mert tananyaga modernebb és követhetőbb, mint a jelenlegi. Hírcsatorna A NATO-népszavazás felé. Az Országgyűlés 323 igen szavazattal (16 nem és 3 tartózkodás mellett) úgy döntött, hogy sürgősséggel kezdi el tárgyalni azt az indítványt, ami lehetővé teszi, hogy a kormány javaslata szerint november ló-ára kiírhassák a NATO-népszavazást. Európai forradalom. Mécs Imre szerint az 56-os eseményeknek is szerepük van abban, hogy a térség országai közül elsőként hazánk csatlakozhat a NATO-hoz. Az egykori forradalmár, jelenleg a parlament honvédelmi bizottságának elnöke mindezt Ópusztaszeren, a Megmaradás falánál rendezett koszorúzási és gyertyagyújtási ünnepségen mondta. Szélsőségek nélkül. G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke fokozott óvatosságra szólította fel Kuncze Gábor belügyminisztert, hogy ne fordulhassanak elő a korábbi évekhez hasonló rendzavarások az október 23-ai megemlékezéseken. Az Országgyűlés alelnöke keddi nyilatkozatában arra kérte a belügyi tárca vezetőjét: intézkedjen, hogy „szélsőséges, provokatív, vörös zászlós, csapágyas, karlengetős szálasista csoportok” sehol ne zavarhassák meg a kegyelettel ünneplő magyarság rendezvényeit. Pártdokumentumok 56-ból. A Magyar Dolgozók Pártja vezető testületéinek 1956. október 24-e és 28-a között született dokumentumaiból adott közre válogatást a Napvilág Kiadó. Az olvasók tájékozódását bőséges jegyzetanyag segíti, míg a pártvezetés „végnapjairól”, a forradalom kezdetétől az MDP október 31-i feloszlatásáig történtekről Ripp Zoltán tanulmánya ad áttekintést. Életvédő konferencia. Szombaton és vasárnap rendezik meg Budapesten, a Magyarok Házában a hazai családvédő szervezetek ötödik konferenciájukat, a „családvédelem, számvetés és előretekintés” gondolatkör jegyében. A két napon előadások hangzanak el a magyar család múltbeli és jelenkori helyzetéről, és megismertetik törekvéseiket a családokat segítő közösségek. Kalasnyikov-ngy. Sikkasztás, hűtlen kezelés és okirat-hamisítás alapos gyanúja miatt az úgynevezett Kalasnyikov-albizott- ság azt javasolja az Országgyűlés honvédelmi bizottságának, hogy nemrég elkészült jelentésüket küldje meg az illetékes hatóságoknak. Erről Póda Jenő, az albizottság vezetője tájékoztatta kedden az újságírókat. Tisztesség a hősöknek. A forradalmárokat ápolta 1956-ban a budapesti Péterfy Sándor utcai kórház. Az MDF rendezésében tegnap megkoszorúzták az elesettek emléktábláját. Képünkön az egykori sebész, dr. Harmath Zoltán és dr. Ferenczy István főigazgató. fotó: feb/kallus györgy Energiatakarékos közvilágítás Tovább épülnek az európai folyosók és regionális úthálózatok Gyorsforgalmi utak északról délre A közlekedési miniszterek Helsinkiben tartott konferenciájukon egyeztették a közép- és kelet-európai „folyosók” építési tervét. Ez némiképp módosítja a hazai elképzeléseket, és befolyásolja több autópálya és főút további sorsát. Markotay Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közúthálózati osztályának vezetője elmondta, hogy a Gdansk-Budapest-Eszék- Tuzla-Szarajevó-Plocse autópálya 2007-ig történő megépítésének terve beépül a hazai gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési koncepciójába. A Pécset elkerülő, 6. számú főút keleti szakaszának közelmúltbeli átadása után a délnyugati szakasz az ezredfordulóra készül el. Tervezése folyamatban van, finanszírozása azonban még tisztázatlan. Nagy kérdés, hogy önkormányzati, regionális vagy közös - azaz regionális és központi - forrásokból teremthető elő az öt kilométernyi út mai áron másfél milliárdra becsülhető költsége. Az M7-es további szakaszának megépítésére jövőre ismét koncessziós versenytárgyalást írnak ki. A módosult terveknek köszönhetően jelentős lesz az állami hozzájárulás, ám az is nyilvánvaló, hogy a 100 milliárd forintot is meghaladó beruházás külső forrás nélkül kivitelezhetetlen. Folyamatosan épülnek az észak-dél irányú, regionális gyorsforgalmi hálózat szakaszai. A Vácot elkerülő 2. sz. főút, illetve a Gyulát elkerülő 44-es újabb szakaszát a napokban adták át rendeltetésének. Az előbbinél a Dunakeszit és Gödöt elkerülő részt az év végéig, az Orosházát megkerülő szakaszt még az ősszel kapcsolják be a forgalomba. Az építés alatt lévő, 56 kilométert kitevő útszakaszok nem az európai folyosó részei, de közlekedési és nem utolsósorban környezetvédelmi szempontból rendkívül fontosak.- Minden terv és törekvés célja a több évtizedes lemaradásunk pótlása - mondta a szakember. (cser) A puskától a rakétáig. A Hadtörténeti Múzeumban tegnap megnyílt a honi hadiipar évszázadait bemutató kiállítás, amely először nyújt átfogó képet az iparág fejlődéséről a kezdetektől napjainkig. fotó: feb/kallus györgy
