Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-21 / 289. szám

1997. október 21., kedd Hazai Tükör Dhnántúli Napló 3 A koalíció szerint fölösleges a Fidesz javaslata Marad az egy kérdés? Változó címzett és céltámogatások Módosul a címzett és céltámogatások igénybevételi rendje. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeré­ről szóló, öt évvel ezelőtt megalkotott törvény betölti szere­pét, hathatósan hozzájárult az ország infrastruktúrájának fejlődéséhez és a területi kiegyenlítődéshez. Újabb javaslattal állt elő a Fidesz a hét végén, annak ér­dekében, hogy ne csupán ha­zánk NATO-csatlakozásáról, hanem a termőfölddel kap­csolatban is legyen népszava­zás november 16-án.- A koalíció feleslegesnek tartja a Fidesz javaslatát, hiszen a NATO-népszavazás a ház­szabálytól való eltérés nélkül is kellő időben megtartható - je­lentette ki a házbizottság teg­napi rendkívüli ülését követően Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Hozzátette: a termőföld kérdésében a házszabályszerű eljárás valószínűleg nem teszi lehetővé, hogy ugyanazon a napon tartsák meg mindkét ügyben a referendumot. Pokomi Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője újságíróknak elmondta: azt javasolták a kor­mánypártoknak, hogy az al­kotmányügyi bizottság hétfő délutáni ülésén foglaljon állást az ellenzék kérdésével kapcso­latban. Keddre a Fidesz újabb rendkívüli házbizottsági ülést hív össze, hogy az alkotmány- ügyi bizottság hétfői állásfogla­lása fényében vizsgálják meg, lehetséges-e, hogy még ma ha­tározzon a Ház a földkérdésről.- Ha erre nincs mód - eset­leges alkotmányossági aggá­lyok miatt -, akkor az Alkot­mánybírósághoz kell fordulni, ahhoz a szervhez, amelynek Magyarországon egyedül van joga dönteni abban a kérdés­ben, hogy alkotmányos-e egy népszavazásra szánt kérdés, vagy sem - mondta Pokomi Zoltán. Hozzáfűzte: a Fidesz javaslatának lényege az, hogy mindez minél hamarabb, idő­húzás nélkül történjen meg. A javaslat szerinti házsza­bálytól való eltérés lehetővé tenné, hogy az Országgyűlés Bár az egykorvolt írisz tévé földi sugárzásának ügyében Balóék még pereskednek az ORTT-vel, a médiaszakem­ber hétfőn hivatalosan beje­lentette: a vezetése alatt álló „vadonatúj” TV3-ban októ­ber 26-án megindul az új mű­sorfolyam. Baló György hangsúlyozta: már csak a teljesen megújult kis ke­reskedelmi csatorna lógójának színei emlékeztetnek az íriszre. A TV3 hétköznap egyelőre tíz-, a hét végén tizenhat órás mű­sort sugároz. Adását a hazai háztartások 35 százalékában lehet majd fogni. Havas Agnes programigaz­gató ízelítőt adott a TV3 este 9­már ma döntsön a NATO-ra vonatkozó kérdést tartalmazó javaslatról. Négy nap helyett így egy hónap állna a pártok rendelkezésére ahhoz, hogy meggyőzzék az állampolgáro­kat a csatlakozásról. A frakcióvezető nem látta akadályát annak, hogy a NATO-ról és a termőföldről egyaránt november 16-án le­gyen népszavazás. Szerinte fe­lelőtlen az a kormányzati maga­tartás, amely pusztán presztízs- szempontokat tart szem előtt. Pokomi megerősítette: javasla­tukat az ellenzéki pártok egy­ségesen támogatják.- A Fidesz javaslatában na­gyon sok „ha” van - mondta megelőzően Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke egy rádiónyilatkozatban. Hozzá­tette: a taláros testület és sze­mély szerint ő is kész mindent megtenni a továbbiakban, hogy rajtuk ne múljon e folyamatnak a késleltetése vagy a gyorsítása. A Magyar Demokrata Nép­párt parlamenti képviselőcso­portja politikai nyilatkozatter­vezetet nyújtott be a MATO- hoz történő csatlakozás ügyé­ben. Megítélésük szerint az, hogy a NATO-csatlakozásról történő népszavazás a belpoli­tikai csatározások témája lett, sokakat elbizonytalanított itt­hon és külföldön egyaránt, ezért szükséges, hogy az Or­szággyűlés pártjai és független képviselői egyértelműen ki­nyilvánítsák a csatlakozási szándékot. A Munkáspárt álláspontja szerint mindenképpen meg kell tartani a novemberre tervezett népszavazást, ám azon csak egyetlen - az ország NATO- tagságával kapcsolatos - kér­dést lenne szabad feltenni a polgároknak, közölte tegnap Thürmer Gyula pártelnök. kor vetített nagyfilmjeinek vá­lasztékából. Több mint 2000 mozifilm jogait vásárolták meg, köztük a Pillangót, a Thelma és Louise-t, a Sophie választását, és Bruce Willis filmjét, a Drá­gán add az életedet. Lesz szombat éjféli mozi és naponta számos sorozat is. Elek János, a TV3 hírigazga­tója az esti, fél nyolcas híradó­ról, a Hír3-ról elmondta: szabad tévét akarnak csinálni, szabad emberek számára. A hatalom­mal való kapcsolatépítés nem szerepel a terveik között. Töre­kedni fognak a lehetetlenre, arra, hogy az ő szolgáltató mű­sorukban minden kép és min­den mondat önálló, lényeges je­lentést hordozzon. (tardos) Kuncze Gábor belügyminisz­ter tegnap az Országgyűlésben e szavakkal terjesztette elő a törvény módosítását: a korsze­rűsítés célja az, hogy a támo­gatás eljárási rendje alkalmaz­kodjék a megváltozott körül­ményekhez, egyszerűsödjék és ellenőrizhetőbbé váljék. A címzett és céltámogatá­sokat egyaránt érintő jelentős változások a következők: a központi támogatás igénybe­vételének és lemondásának szabályozása szigorodik, a törvényjavaslat részletes sza­bályokat tartalmaz a jogosult­ság elvesztéséről, a fel nem használt és a felhasznált elő­irányzatról történő lemondás­ról, a fel nem használt elő­irányzat törvényi felhatalma­zás alapján történő elvonásá­ról és a jogtalanul felhasznált támogatás visszafizetéséről. Címzett támogatás csak nagy összegű beruházáshoz igényelhető, az alsó értékhatár 200 millió forint lesz. A cím­zett támogatások igénybeje­lentési határideje tavaszról őszre, mintegy hét hónappal későbbre tolódik azért, hogy a helyi önkormányzatok költ­ségvetési koncepciójuk készí­tésekor határozhassanak a címzett támogatás kéréséről, s döntésük megalapozottabb le­hessen. A céltámogatásokat érintő változások: az 1999-2001 években támogatható célok köre az 1998. évihez képest nem szűkül, azaz továbbra is az életveszélyes tantermek ki­váltását, orvosi gép és műszer beszerzését, szilárd hulladék- lerakót, valamint szennyvízel­vezetést és -tisztítást szolgáló beruházásokhoz igényelhető támogatás. S. A. Hírcsatorna Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke hétfőn az alábbi nyilat­kozatot tette: „Külföldről haza­jövet értesültem Sólyom László úrnak, az Alkotmánybíróság elnökének arról a nyilatkozatá­ról, amelyben engem is az Al­kotmánybírósággal szembeni nyomásgyakorlással vádolt meg. A kijelentés minden ala­pot nélkülöz, s ezért visszauta­sítom. Sajnálatosnak tartom, hogy az egyébként is feszült politikai légkört az Alkot­mánybíróság elnöke alaptalan kijelentésével tovább élezi.” Szociális Charta. Demszky Gábor főpolgármester kezde­ményezésére Magyarországi Szociális Charta készül. A do­kumentumban törvény által nem előírt szociális feladatokat fogalmaznának meg. A felhí­váshoz csatlakozott Göncz Ár­pád köztársasági elnök és Gönczöl Katalin, az állampol­gári jogok országgyűlési biz­tosa is. Iskolajelentés. A kisebbségi iskolaügy helyzetét föltárni igyekvő országos vizsgálat so­rán eddig Budapesten és Pé­csett járt az Országgyűlés ki­sebbségi jogi biztosa. Most Bé­késcsabán vizsgálódik, majd az ezután sorra kerülő miskolci nyílt napokat követően év vé­gére várható a tapasztalatokat összegző jelentés - közölte Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosa. Nyugdíjasügyek. A nyugdíja­sok a rendszerváltás vesztesei. Biztató viszont az idősek szá­mára, hogy az új nyugdíjtör­vényben garantálják a nyugdí­jak reálértékét. Mindezt Kuncze Gábor belügyminiszter mondta hétfőn a Pallas Páholy­ban, ahol az idős emberek sor­sára kiható, az önkormányzattal és a közbiztonsággal kapcsola­tos kérdésekre válaszolt. Kényszerleszállás. A Buda­pestről Párizsba induló Boeing 737-es Malév-gép hajtóműve nem sokkal a felszállás után túlmelegedett, ezért a pilóta kényszerleszállást hajtott végre hétfőn 13 óra 16 perckor a Fe­rihegy I. repülőtéren. A fedél­zeten 45 felnőtt és egy cse­csemő utazott, hat főnyi sze­mélyzet kíséretében. Senkinek nem esett baja. Régi kisgazdaper. Továbbra is tisztázatlan, hogy 1992 janu­árjában jogszerűen zártak-e ki az FKGP-ből 35 tagot, több­nyire akkori országgyűlési képviselőket. A Legfelsőbb Bí­róság most hatályon kívül he­lyezte az elsőfokú ítéletet, amely megsemmisítette a ki­záró határozatot. Készülődés az ünnepre. Az 1956-os forradalom és szabadságharc vezetőinek nevét viselő zászlókat és emlékplaketteket adtak át az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszö­vetség vezetői tegnap a Hadtörténeti Múzeumban. fotó: feb/kallus györgy Jövőre is 42 ezer új hallgató tanulhat az egyetemek nappali tagozatán Több jogász, kevesebb tanító Az idei évhez hasonlóan jövőre is 42 ezer fiatalnak nyílik le­hetősége a továbbtanulásra az egyetemek, főiskolák nappali tagozatán, ezen belül azonban némi arányeltolódás várható a napjainkban keresett szakmák javára. A Felsőoktatási és Tudomá­nyos Tanács a napokban átte­kintette az intézmények jövő évi elképzeléseit, és ezt figye­lembe véve állított össze ja­vaslatot a művelődési és köz­oktatási miniszter számára. Eszerint jövőre - mint Rádli Katalin főosztályvezető-he­lyettes elmondta - az ideinél valamivel több hallgatót vesz­nek fel a különböző szintű - államilag finanszírozott gazdasági, államigazgatási, műszaki menedzseri karokra, és kevesebbet a pedagógus- képzőkbe, az agráregyete­mekre. Jogra például a tava­lyinál mintegy 100-zal több, összesen 1600 sikeresen felvé­teliző, közgazdásznak pedig 600-zal több, mintegy 8300 fiatal iratkozhat be. Bár általában „visszafog­ják” a tanárképzést, van kivé­tel. Ilyen az idegennyelv-, az informatika-, valamint kör- nyezettantanár-képzés; ezekre a szakokra az eddiginél többen kerülhetnek be. Új, önálló szak is indul szeptemberben, egészségtan néven, a Nemzeti Alaptanterv követelményeihez igazodva. A képzés a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, illetve a Testnevelési Egyete­men kezdődik meg. Várhatóan kismértékben jövőre fejlődik a főiskolai szintű műszaki és ag­rároktatás is. A ’80-as évek végétől 1995-ig megkétszereződött az egyetemeken és a főiskolákon a hallgatók száma, azt köve­tően azonban 42 ezer körül ál­landósult a keretszám. Vissza­fejlődésről tehát nem lehet be­szélni. Annál kevésbé, mert míg pár éve a 18-22 éves kor­osztálynak mintegy 15 száza­léka folytatott felsőfokú ta­nulmányokat, jelenleg mint­egy 22-23 százaléka ül az egyetemi padsorokban. Deregán Gábor TV3: a legkisebb nagy, vagy a legnagyobb kis tévé Régi-új kereskedelmi adó A kommandósoknak, az autós járőröknek alapfelszerelés a golyóálló Akik nagy mellénnyel járnak Két hónappal ezelőtt lejárt a rendőrségi golyóálló mellények ötéves szavatossága. Életüket kockára téve teljesítenek most szolgálatot azok a rendőrök, akiket megillet a „páncéling”? - kérdeztük Dézsi Mihálytól, az ORFK megbízott szóvivőjétől.- A golyóálló mellényekre kiszabott ötéves garancia az anyag minőségi mutatóira vo­natkozik. A szavatossági idő le­járta tehát azt jelenti, hogy a mellény már nem olyan bizton­ságos, mint korábban - mondja Dézsi.-Akik most ezt a „ruhada­rabot” viselik, védtelenek - mondjuk — a revolvergolyóval szemben?-Nem, mert a mellényeket fokozatosan vonjuk ki a forga­lomból, zömük még megfelel a követelményeknek. Mindenesetre a kimondottan veszélyes munkakörben dolgo­zók - köztük elsősorban a kommandósok - olyan golyóál­lóban teljesítenek szolgálatot, amely teljes értékű védelmet nyújt. A kevésbé kockázatos helyeken posztolók a régebbi darabokat kapják, amelyek ki­sebb biztonságot jelentenek, de például a késszúrást felfogják. Jó hír viszont, hogy már meg­érkeztek az új mellények, a na­pokban kiosztásukra sor kerül.- Miben különböznek az újak a régiektől.?-Ez utóbbiak a legkorsze­rűbb anyagokból készültek; a gyártó külföldi cég szigorú fel­tételekkel kiírt pályázaton nyerte el a tendert. Lényeges előnyük, hogy öt év helyett tíz év a garanciális idejük; 2007-ig tehát nincs gond pótlásukkal. Anyagukat, illetve speciális bé­lésüket, az úgynevezett kevlár- betétet nem viszik át a nagy erejű lövedékek sem. Ä rendőrségnek egyébként összesen 2000 mellénye van. Ma már a járőrautókban is ott van a biztonsági ruhadarab, akárcsak a követségek előtt posztoló rendőröknél. A nyo­mozók csak akkor öltik ma­gukra, ha az előzetes informá­ciók szerint akciójuk során fegyveres bűnözőkkel kerül­hetnek szembe. Csernyánszki Judit Szabó Magda kitüntetése. A köztársasági elnök Szabó Magdának irodalmi életműve elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tago­zata) kitüntetést adományozta. Az elismerést a 80. születésnapját ünneplő Kossuth-díjas írónőnek Göncz Árpád tegnap a Parlamentben nyújtotta át. fotó: feb/kallus györgy

Next

/
Thumbnails
Contents