Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-03 / 271. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1997. október 3., péntek Nincs egyezség az új tagok fejlesztésének finanszírozásáról Hazánk a NATO dél-európai szárnyán Keleti György honvédelmi miniszter és Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium integrációs ügyekért felelős címzetes ál­lamtitkára is jelen volt a NATO védelmi minisztereinek maastrichti találkozóján, amelyen kijelölték hazánk leendő helyét az észak-atlanti szervezetben. Hírháttér Kettős nyomás alatt A legváltozatosabb, egymásnak néha gyökeresen ellentmondó elemzések, jóslatok előzték meg az RMDSZ ma kezdődő rendkívüli kongresszusát. Van, aki kiélezett vitát vár a marosvásárhelyi talál­kozótól, és nem tartja kizártnak, hogy szabályos „puccs” készül Markó Béla és az elnökség ellen. Mások szerint viszont aligha van esélye egy RMDSZ-en belüli szakadásnak. A találgatások jól érzé­keltetik, hogy a sok száz küldött, és a meghívottak, a vendégek né­pes serege miatt a tanácskozásnak valóban komoly tétje van. Már az időzítés is különleges: ez az első kongresszus, amelyet az RMDSZ kormánykoalícióba való belépése óta tartanak. Feladata a romániai fejlemények, a Ciorbea-kabinet tevékenységének értéke­lése, illetve annak áttekintése, miként képviseli e koalícióban saját szempontjait, érdekeit a magyar kisebbség politikai szervezete. A Markó-féle vezetés helyzete kényes, hiszen kettős nyomásnak van kitéve. A kemény fellépést sürgető csoportok szerint felül kell vizsgálni a kormányzati szerepről hozott döntést, harciasabban kell kiállni a magyar érdekek mellett. Román körökben azonban már így is sokan túlzottnak tartják a magyaroknak adott bármily szerény engedményeket. Az RMDSZ reálisabb szárnya ezért úgy véli: bár az oktatásügyi, nyelvhasználati, s önkormányzati célok csak egy része valósult meg, a koalícióval való azonnali szakítás aligha jelentene megoldást. A túlzott radikalizmus az egész romá­niai magyarságnak ártana. Szondy Gábor Viták az Unió bővítéséről Mind többen a reformokat helyezik előtérbe Hírcsatorna A magyar-szlovák kapcsola­tok legújabb fejleményeit átte­kintve a magyar Külügyminiszté­rium megerősítette: a két ország és nemzet változatlanul az euroat- lanü normáknak, a térség és Eu­rópa igényeinek megfelelő jó­szomszédi viszonyában, az alap- szerződés maradéktalan végrehaj­tásában, a tárgyalások előfeltéte­lek nélküli folytatásában érdekelt. A kétoldalú kapcsolatokat érintő szlovák sajtónyilatkozatokra a magyar félnek nincs szándékában nyilvánosan reagálni, álláspontját kész érdemi tárgyalásokon kifej­teni - olvasható a Külügyminisz­térium nyüatkozatában. II. János Pál pápa csütörtö­kön Brazíliába utazott, ahol a hét végén részt vesz a családok 2. világtalálkozóján. A katoli­kus egyházfő harmadszor ke­resi fel Dél-Amerika legna­gyobb országát, mostani úti programjában a brazil elnöknél teendő rövid udvariassági láto­gatást leszámítva csak a talál­kozón való részvétel szerepel. Megállapodtak a német kor­mánykoalíció pártjai a több hete tartó éles vita után abban, hogy a jövő év elejétől két szá­zalékponttal csökkentik a ke­letnémet gazdaság segítésére 1995-ben kivetett különadót, a szolidaritási járulékot. Nagy összegű csalásokra derült fény az ENSZ-nél. A félmillió dollárt is meghaladó ügyben a világszervezet tisztvi­selői a gyanúsítottak - közölte csütörtökön Genfben Kari Paschke, az ENSZ belső ellen­őrzési hivatalának vezetője. A sajtónak nyilatkozva azt is kije­lentette, hogy a korrupció, az alkoholizmus és a kábítószer­fogyasztás éppolyan elterjedt az ENSZ-apparátusában, mint más nagy közintézményekben. Még mindig nem emlékszik Trevor Rees-Jones, Diana her­cegnő és egyiptomi barátja testőre, aki egyetlenként élte túl az augusztus végi tragikus pári­zsi autóbalesetet, a végzetes üt­közést megelőző percekre. A szerb rendőrség csütörtökre virradóan ismét erőszakot alkal­mazott, hogy visszaszorítsa a fő­városi sétálóutcába az egyetlen független belgrádi tévéállomás, a Studio B vezetésének leváltása el­len tiltakozó tömeget. A Beta belgrádi hírügynökség jelentése szerint a rendőrök szerda este megtámadták a Reuter hírügynök­ség egyik fotóriporterét, akinek összetörték a fényképezőgépét. „Forró dróton” beszélt egy­mással India és Pakisztán minisz­terelnöke azután, hogy a két or­szág katonái e héten másodízben is tüzérségi párbajt vívtak. Magyarország a NATO dél­európai parancsnokságának (AFSOUTH) illetékességi kö­rébe fog tartozni, amelynek főhadiszállása Nápolyban van- közölte a hollandiai Maast- richtban Beniamino Andreatta olasz védelmi miniszter. Ugyanakkor a tervezett ka­tonai szerkezeti reform nem utolsósorban a francia ellen­kezés miatt akadozik. Párizs ragaszkodik ahhoz, hogy ép­pen a déli főparancsnokságnak- a hagyományos amerikaival S lám: a minap dokkolt a Mi- ren a NASA űrkompja, az At­lantis. Az űrsikló egyik fel­adata az volt, hogy átadja a szolgálatot teljesítő űrhajó­soknak az új számítógépet, s vitte az amerikai asztronauta váltótársát. Ezután ötórás szerviz-űrsétát hajtott végre a fedélzetéről az immár vete­ránnak számító Tyitov. A túlkoros űrállomás eddig 1500 hibajelentést adott le. Köztük nem is egy igen súlyos szemben - ezentúl európai ve­zetője legyen. Washington vi­szont nem járul hozzá ehhez, mert a parancsnokság alá ame­rikai flotta is tartozik. A francia védelmi miniszter szerdán is kifejezésre juttatta, hogy a NATO addig ne is számítson Párizs visszatéré­sére az integrált katonai szer­vezetbe, amíg ezt a kérdést nem rendezik. A miniszterek december végéig dolgozzák ki és fogadják el a parancsnoki reformokat. volt. Kiesett például az oxigénellátó rendszer, a nap­elemek megrongálódtak, a fe­délzeti számítógép sorozato­san összezavarodott. A Mir betegségtünetei az orosz űr­ipar végelgyengülésének jelei. A tervek szerint hamarosan új, nemzetközi űrállomást kezdenek építeni, amelynek alapmodulját Oroszország szállítaná, de ehhez is 3,3 mil­liárd dollár kellene, amire amerikai segítség nélkül A bővítés költségeivel kap­csolatban az az álláspont ala­kult ki, hogy a haderők kor­szerűsítésének kiadásait az újonnan meghívottaknak kell finanszírozniuk, ezzel szem­ben az integrálódáshoz szük­séges infrastruktúra kiépítését a NATO támogatja. A csatlakozásra való felké­szítő lépéseket, s ezen belül is a költség-előirányzatokat a szervezet várhatóan decem­berben határozza meg. Ameri­kai források a bővítéssel járó kiadásokat évente 2,7 és 3,5 milliárd dollár közé teszik, míg NATO-szakértők 1,3 mil- liárddal számolnak, s ez is több mint a NATO jelenlegi éves költségvetésének a fele. aligha futja. Amikor 1986-ban felbocsátották, úgy tervezték, hogy a Mir öt évig teljesít szolgálatot. Az oroszok most mindent megtennének azért, hogy 2000-ig üzemképes ma­radjon. Azért ragaszkodnak ennyire a kiöregedett űrállomáshoz, mert még rozogán is ez az egyetlen pénzforrás: csupán tavaly 470 millió dollár bevé­telt hozott az RKA-nak, a leg­nagyobb orosz űripari intéz­ménynek. S amíg az oroszok jelen vannak az űrben, még nagyhatalomnak számítanak. A NASA 1998-ban várhatóan 1 milliárd dollárt fordít a Mir életben tartására. (kenesei) Miközben az Európai Unió tagállamai nehezen tudnak dűlőre jutni a reform és/vagy bővítés vitájában, egyre in­kább félő: hazánk csatlako­zása is könnyen késedelmet szenvedhet. Az úgynevezett Amszterdami Szerződés meghatározza az Unió belső reformjának felada­tait, egyúttal kitűzi a bővítés irányait, egyszersmind felké­szíti a közösséget az új tagál­lamok fogadására. Párizs is, London is aláírta a dokumen­tumot, ugyanakkor Franciaor­szág Olaszországgal együtt csatlakozott ahhoz a belga ja­vaslathoz, amely szerint még az Unió bővítéséről folytatandó „A hágai per a szlovák fél csaknem százszázalékos győ­zelmét hozta. Itt az ideje, hogy Budapest felhagyjon a sértegetésekkel” - mondta a többi között Vladimír Meciar szerda este a televízióban. A szlovák kormányfő félreér­telmezte és elfogadhatatlannak tartja magyar kollégája levelét, miszerint a hágai döntést köve­tően az Esztergom és Párkány közötti híd kérdése is megoldó­dott volna. Meciar szerint már Győrött világosan kifejtette: ha Hágában kimondják az 1977. évi szerződés érvényességét, akkor Magyarországnak meg kell építenie a nagymarosi gá­tat, amelynek gerincén amúgy is át lehet kelni a Duna egyik tárgyalások megkezdése előtt szükséges az intézményrend­szer megerősítése. Ezt Hubert Védrine francia külügyminisz­ter nyilatkozta Párizsban. Az Európai Uniónak köteles­sége lehetőséget teremtem a tagság elnyerésére Közép- és Kelet-Európa azon országai számára, amelyek sikeresen le­vetették magukról a kommu­nista rendszereket, és demokrá­ciában akarnak élni - véli a franciákkal ellentétben az uniós ügyekért felelős brit állam­miniszter. Doug Henderson a szerződés aláírása után kijelen­tette: a dokumentum megfelelő alapokat teremtett a felvételi tárgyalásokhoz, így a bővítés­nek nincsenek akadályai. oldaláról a másikra, fölösleges tehát pénzt költeni a Mária Valéria hídra. A legfontosabb feladatok közé sorolja a Duna vízmegosz­tásának kérdését és a folyó kör­nyezetvédelmével kapcsolatos teendőket, de nem tekinti jár­ható útnak azt, amit Horn Gyula leveléből kiolvasott: „a bősi erőmű és a nemzetiségi po­litika összekapcsolását”. „Tökéletes ostobaságnak” nevezte Meciar Kovács László véleményét, miszerint a kisebb­ségi politikával a kisebbségek­nek kell elégedettnek lenniük. Álláspontja szerint a szlovákiai magyarok az európai mércét meghaladó jogokat élveznek, míg a magyarországi magyarok kihalásra vannak ítélve. Autóbusz-baleset Franciaországban. Tíz tunéziai meghalt, húsz pedig súlyosan megsebesült, amikor a dél-franciaországi Aix en Provence és Marseille között a turistákat szállító busz egy hídról a szakadékba zuhant. fotó: feb/reuter Meddig tarthat a Mir agóniája? Még a NASA egymilliárd dollárja is csak keveset segít A Mir túlélte megteremtőjét, a Szovjetuniót, de mostanában az agónia jelei már egyre inkább félreismerhetőek rajta. Ki gondolta volna még nem is olyan régen, hogy egy szovjet űr­állomás megmentésére az egykori „ősellenség”, az Egyesült Államok mozgósít majd pénzt, technikát, embert. Csak „magyar-magyar” híd épüljön a Dunán Meciar elégedett önmagával Még ma is tanulnak hazánkban lengyel diákok Köszönet a segítségért Az évszázad európai árvize nem kímélte Lengyelorszá­got sem. A Lengyel Köztár­saság budapesti nagykövete, Gregorz Lubczyk lapunkon keresztül kívánt köszöne­tét mondani mindazoknak, akik segítséget nyújtottak bajba jutott honfitársainak. Gregorz Lubczyk egy hó­napja foglalta el Budapesten állomáshelyét. Korábban hosszú évekig dolgozott ná­lunk lengyel lapok magyaror­szági tudósítójaként.- Idén nyáron példátlan méretű természeti csapás érte hazámat, a bajban megható volt az önök részéről tapasz­talt önzetlenség. Csaknem öt­ven állam nyújtott Lengyel­országnak segítséget, de a magyarok azok között voltak, akiktől a legtöbbet kaptuk. A lengyel nagykövet kije­lentette: tudja, nem a mérték, hanem a gesztus a lényeg, ám sehol másutt nem fogadtak annyi árvízkárosult családból származó gyermeket - szám szerint hatezret mint ná­lunk. Sőt, Budapesten még ma is 160 diák tartózkodik ta­náraikkal együtt - itt kezdték meg a tanévet.- Beigazolódott a régi mondás: a „magyar, lengyel két jó barát”. Korábban talán úgy tűnhetett, valamelyest lanyhult a kapcsolatunk, ám ez mára a múlté. Barátságunk az eddiginél is erőteljesebben újjászületett. Keleti csodára várva Átalakulóban van a világ gazdasági szerkezete: a ná­lunk Bokros-csomagként em­legetett megszorító intézkedé­sekhez hasonló szigorításokra nemcsak a tápászkodó de­mokráciák, hanem a jóléti ál­lamok is rászorulnak. Eddig a rossz hír. Ezzel szem­ben jó hír az, hogy miként a Die Welt című német napilap írásá­ból kiderül, gazdasági világ­csoda küszöbén állunk. Mint a lap megjegyzi: az első világhá­borút követő időszak óta még soha nem volt annyi esély arra, hogy a globális fejlődés elér­hető közelségbe kerüljön. Vajon mire alapozható ez a derűlátás? Elsősorban arra, hogy a tudományos és a techni­kai haladás most először, a harmadik évezred küszöbén pá­rosul új kereskedelmi piacok megnyílásával. Az egykori szo­cialista országok és a harmadik világ fejlődésének jóvoltából új helyzet állt elő. Egyes számítások szerint a világ össztermelése 1995 és 2020 között szerény számítások szerint is a kétszeresére nő, de ha az integrációs folyamatok a kívánt formában zajlanak le, ez az emelkedési ütem akár há­romszoros is lehet. Ennek azonban előfeltétele a kereske­delem és a beruházások világ­méretű liberalizálása. Az ehhez vezető úton feltét­lenül szükséges az állami ki­adások lefaragása, a piacok központi irányításának megfé­kezése. Egyedül a bürok­rácia visszaszorítása akár har­mincszázalékos megtakarítást hozhat. (gyulay)

Next

/
Thumbnails
Contents