Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-16 / 284. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. október 16., csütörtök Még nem nyereséges a Sopiana A világon egyre többet hall­ható dohányzásellenes kam­pány sem vetheti vissza a Ha- uni Sopiana gyár termelését, holott a cigarettaelőállító gépsorok gyártásából él. PÉCS Csaknem három évvel ez­előtt a teljesen eladósodott, pia­cait elvesztő Sopiana Gépgyá­rat a német Körber-csoport egyik vállalkozása vette meg 3,5 millió márkáért. A Hauni nevet is ekkor ragasztották a Sopiana elé, ugyanis ez lett az új cég neve. A vásárlók jól is­merték a pécsi vállalatot, hiszen hosszú időn keresztül bérmun­kában nekik is gyártottak do­hányipari gépeket és alkatré­szeket. A hamburgi cég első­sorban azért látott fantáziát a pécsi gyárban, mert éppen ab­ban az időben kezdődött el a BAT Pécsi Dohánygyár re­konstrukciója. A beruházás ki­vitelezését a Haunira bíz­ták, az ehhez szükséges gé­peket, felsze­reléseket jó­val olcsóbb volt a hely­színen előállí­tani, mint a hamburgi gyárban. A Sopiana felújítása, a ter­melés emberi környezetének megteremtése körülbelül két­szer annyiba került, mint a vé­telár, nem véletlen, hogy az új tulajdonosok három évig nem is gondoltak nyereségre, hiszen az átalakítás minden bevételt felemésztett. Azért ilyen nagy veszteséggel nem számoltunk - mondja a cég igazgatója, Dieter Eppler, aki szerint, ha óriási növekedés előtt nem is áll a gépipar, azért az elkövetkező években lesz műszaki fejlesztés a Sopianában. Ez azonban nem jár munka­helyteremtéssel, a mostani 250 dolgozóval kell megoldani a termelés majdani bővítését is. Sokat költöttünk a képzésre és a továbbképzésre - mondja az igazgató -, mindezt azért tet­tük, hogy az itteni gyár is meg­feleljen a világpiaci igények­nek. Márpedig az átvett dolgo­zók, ha az eredeti szakmai tu­dásukkal nem is volt gond, az új körülményeknek, a megvál­tozott gyártástechnológiához megfelelő felkészültséggel nem rendelkeztek. Főként a számí­tógéppel vezérelt forgácsolók kezelésére kellett szakembere­ket átképeznünk. A dohánytermékek iránti ke­reslet, s ennek következtében gyártás az igazgató szerint to­vább fog növekedni, márpedig ha a világ cigarettatermelésé­nek nagy részét kezükben tartó multinacionális vállalatok - köztük a BAT is - fejleszteni akarnak, ezt a minőség és a megbízható előállítás miatt leg­inkább a Haunival végeztetik el. Házat építettem Pécsett, vagyis családommal leteleped­tem a városban. Ha nem bíznék a jövőben, bérlakásban élnék - magyarázza optimizmusát Die­ter Eppler. Békéssy G. A közelmúltban megújult a gyár gépparkja is FOTÓ: laufer l. Röviden Választanak a kézművesek. Az 1997-2002-ig tartó ciklusra vá­lasztja meg képviselőit, tisztségviselőit ma 14 órakor a pécsi Ipa­rosházban a Baranya Megyei Kézműves Kamara. A választó kül­döttgyűlés résztvevői beszámolót hallgathatnak meg az elmúlt cik­lus eredményeiről, és szavaznak a következő kamarai ciklus kéz­műves tisztségviselőire. (k) Drágul az Illeték. A tervek szerint jövőre ezerről háromezer fo­rintra drágul az adó- és értékbizonyítvány illetéke. A külföldiek in­gatlanszerzését a megyei közigazgatási hivatalok intézik majd, s a jelenlegi ezerforintos bélyeg helyett tízezer forintost kell venni az ügyiratra. A közbeszerzési eljáráshoz szükséges adóigazolásnál minden esetben le kell róni az illetéket még akkor is, ha egy vállal­kozó több eljárásban érintett, de egyszerre kéri az igazolás kiadá­sát. (I) MVM Rt: még korai. Az ÁPV Rt. igazgatósága nem tartja idősze­rűnek a Magyar Villamos Művek Rt. privatizációját. A testület úgy foglalt állást, hogy a társaság mai állapotában, pénzügyi helyzeté­ben csak mélyen értékén alul kelhetne el. (k) Mustexport. Baranya megyében a pécsi és a mohácsi vámhivatal végzi belterületen a szőlőmust kiviteli ellenőrzéseket. A zökkenő- mentes kivitel érdekében a vámhivatalok a hivatalos időben, vala­mint ügyeleti szolgálat ideje alatt bejelentett vámkezelési kérelme­ket a hivatalos időn túl is elvégzik. A mustra is vonatkozik a minő­ségi tanúsítvány megszerzése, ennek egy példányát a kiszállítás engedélyezéséhez a vámhatóságnak át kell adni. (I) Logisztika, még elméletben A logisztikai központok ki­alakításának és működésének gazdasági hatásairól, a logisz­tikai szemléletű irányítással elérhető hatékonysági össze­függésekről tájékoztatták tegnap az érdeklődő gazda­sági szakembereket a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Logisztikai sze­mináriumán. Magyarországon, annak el­lenére, hogy a szakértők az el­osztási, illetve az ellátási rend­szerek jövőbeni fejlődésének egyik leghatékonyabb útjaként jegyzik a vállalati logisztikai rendszerek kiépítését, makro­gazdasági szinten nincs jelen az ilyen jellegű fejlesztések igé­nye, támogatása. A komplex logisztikai központok kialakítá­sának fejlesztésében, kutatásá­ban és finanszírozásában a kormányzati szerepvállalás el­engedhetetlenül szükséges, azonban a vállalati szintű rend­szerfejlesztés ma már közvetlen gazdasági érdek. A kamara éppen a felsorolt okok miatt támogatja azt az el­képzelést, hogy a kialakulóban lévő Pécsi Ipari Parkhoz kap­csolódóan létesüljön egy olyan logisztikai központ, amely jó­tékony gazdaságossági hatását közvetlenül gyakorolhatná a régió kapcsolódó gazdasági szereplői felé. K. E. Válságba került a cukorrépa-termesztés A Cukorrépatermesztők Orszá­gos Szövetsége rendkívüli köz­gyűlésen döntött arról, hogy a jövőben a termelők csak egysé­ges szerződési feltételek alap­ján szállítanak a gyáraknak cu­korrépát. A szövetség által képviselt répatermelők felelős­séggel vállalják ugyan az or­szág cukorellátásához szüksé­ges alapanyag megtermelését - áll az ülés után kiadott közle­ményben -, de a jelenleg kiala­kult helyzetben a cukoripar ál­tal diktált szerződési feltételek és a rendkívül alacsony répaár veszélyezteti a termelők hely­zetét. A cukorrépa is a komló sor­sára juthat, vagyis belátható időn belül megszűnhet a ter­mesztése. A cukoripar ugyanis - a termelők jóhiszeműségére építve - az idei termelési szer­ződéseket kilogrammonként 92-94 forintos prognosztizált cukorár alapján kötötték meg, ez számított a répaár megállapí­tásának alapjául. A gyárak vi­szont jelenleg 84—88 forintért értékesítik a cukrot, ezzel or­szágosan hektáronként mintegy 20 ezer forintos veszteséget okoztak a gazdáknak. A küldöttgyűlés felszólította a szervezethez tartozó cukorré­patermelőket, hogy a gyárakkal a jövő évi termelésre csak olyan előszerződéseket kösse­nek, amely az árra vonatkozó elkötelezettséget nem tartal­maz. B. G. „Nemcsak önmagámra, családomra is gondoltam, amikor az AB-nál nyugdíjbiztosítást kötöttem. ” Ha nyugodt jövőt szeretne, biztosítást köt. Mert az Ön biztonságérzetéhez és nyugalmához az AB élet- és nyugdíjbizto­sításai is hozzájárulnak. Az AB segít az Ön nyugdíjas éveinek megszépítésében, ezért gondoljon már most nyugdíjbiztosításra. Az AB üzletkötőjére bizton számíthat: egyéni igényeinek és lehetőségeinek megfelelő, színvonalas biztosítási-befekte­tési megoldást kínál, hogy jövője felől is nyugodt lehessen. Befektetés a biztonságba.

Next

/
Thumbnails
Contents