Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-15 / 283. szám

10 Dünántúli INapló Környezet- Es Természetvédelem 1997. október 15., szerda Oldalszerkesztő: Szélvíz Közgyűlési kérelem. A Baranya Megyei Önkor­mányzat felkérte az Orszá­gos Atomenergia Hivatalt, hogy a radioaktív hulladé­kok elhelyezését célzó te­lephelyek - közöttük Kő­vágószőlős - kutatásával összefüggően adjon tájé­koztatást a megyei telepü­lések érintettségének mér­tékéről. Haltelepítés. A természet- védelmi területen fekvő Herman Ottó-tó horgász­egyesületének tagjai októ­ber 20-ától nem horgászhat­nak pontyra, haltelepítés miatt. A pontyfogási tilalom december 31-éig, illetve azt követően jégvesztésig lesz érvényben, de egyéb halakra nem vonatkozik. Szemétgyűjtés. Ebben az évben az 1990-es 10 száza­lékról 62 százalékra emel­kedett Baranya megyében a rendszeres szemétszállí­tásba bekapcsolt települések száma. Ennek eredménye­ként több mint félmillió köbméter kommunális szi­lárd hulladékot ártalmatlaní­tanak. Közbeszerzési eljárás. A szelektív hulladékgyűjtés érdekében közbeszerzési el­járást írt ki a Dunántúli Hul­ladékhasznosító Konzor­cium. A feladat rendszer- gazdája a Pécsi Biokom Kft. A vállalkozás 3 hulladékvá­logató művet, közel 50 hul­ladékudvart alakít ki, 3000 speciális gyűjtőedényre és konténerre, megfelelő gép­járművekre, prés- és bálá­zógépekre, illetve az infor­mációs rendszer kialakítá­sára kér ajánlatokat. Egészségvédelem a IVAT tükrében címmel rendez konferenciát a pécsi Egész­séges Városért alapítvány. A tanácskozás 17-én, pénte­ken 9 órakor kezdődik a Szivárvány Gyermekház­ban. Oldalunk a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával készült 800 milliárd környezetvédelemre Szeptember 16-án ellenszavazat nélkül fogadta el a parlament a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (NKP), amely a fel­adatok meghatározásán túl biztosítja az ehhez szükséges in­tézményi, jogi, anyagi és egyéb feltételeket is. A program külön is szól a Mecseki Ércbányászati Vállalat meddője által okozott talaj- és talajvíz- szennyezés­ről, illetve a vállalatnál használt ion­cserélők je­lenleg még megoldatlan sorsáról. Az NKP szerint végső elhelyezésük várhatóan az atomerőművi reaktorok nagy aktivitású hulladékaival együtt lesz megoldható. Az, hogy egy több évre és az egész országra kiterjedő prog­ram ilyen részletekbe menően taglalja környezeti állapotun­kat, jelzi, hogy minden környe­zeti elemmel (levegő, víz, föld) foglalkozik, s e szerteágazó fel­adatkör megoldását csakis minden érintett ágazat és társa­dalmi érdekcsoport bevonásá­val, azok együttműködésével látja megoldhatónak. Ezzel együtt is - tájékoztatta a Zöld Léniát Jeszták Lajos, a Dél-du­nántúli Környezetvédelmi Fel­ügyelőség igazgatója (képün­kön) - a végrehajtáshoz fokoza­tosan bővülő költségvetésre, a társadalmi-gazdasági szereplők által biztosított pénzügyi esz­közökre van szükség. A hat évre szóló program alapján ugyanis a megvalósí­tandó közvetlen környezetvé­delmi beruházások összege mintegy 800 milliárd forintra tehető. Ez azt jelenti, hogy az e célra fordítandó kiadások mér­téke az időszak végére eléri a hazai össztermék 1,7 százalé­kát, illetve a közvetetten kör­nyezetvédelmi célokat is szol­gáló beruházások figyelembe­vételével ez az arány megha­ladja a 2 százalékot. Ez már nemzetközi összehasonlításban is elfogadható.- A program alapvető célki­tűzése - a társadalmi-gazdasági megújulással, a modernizáció igényeivel, az európai integrá­ció környezetvédelmi követel­ményeivel összhangban - a fenntartható fejlődéshez szük­séges legfontosabb feltételek kialakítása. Ehhez persze konk­rét beavatkozásra, bizonyos te­vékenységeket ösztönző, má­sokat korlátozó jogi szabályo­zásra van szükség - hallottuk a felügyelőség igazgatójától. - A program egyik kiindulási pontja ugyanis az, hogy szem­ben számos más állammal ná­lunk még mindig van mit vé­deni. Természetesen minden régióban, megyében vannak olyan részterületek, amelyek a környezetvédelem oldaláról fokozott hangsúlyt igényelnek. Baranyában döntően a víz- és levegőtisztaság-védelem azok, amelyek különös figyelmet kapnak. Ami az utóbbit illeti, elég Pécs ipari területeire - ezen belül elsősorban az Erőmű Rt.-ra - gondolnunk, vagy Be- remenden a cementgyártásra. A vízvédelem is „nemzet­közi rangot” kapott. Az Európai Unió ugyanis elvárásaiban megfogalmazta, hogy belátható határidőn belül meg kell építem a 2000-nél több lakosú telepü­léseken a szennyvízközműve­ket. Az NKP végrehajtásához jó alapot nyújt Baranyában, hogy a közelmúltban fogadta el köz­gyűlése a megyei környezetvé­delmi programot, illetve az is, hogy elkészül ez a városokra is - ahol ezt anyagilag finanszí­rozni tudják. Pécsett például már 'kiírták a pályázatot, s a jövő év második felére dolgoz­zák ki a környezetvédelem minden részterületét érintő programot. Mészáros A. Előhelyvédelem a folyók mentén Az 1996-ban átadott Duna- Dráva Nemzeti Park a benne foglalt tájvédelmi körzetekkel és természetvédelmi területek­kel együtt csaknem 50 000 hek­tár, ám ennél 30 000 hektárral nagyobb az a terület, amelyen öt dunántúli megyét érintően a Nemzeti Park Igazgatósága dolgozik. További 15 000 hek­tár vár védelemre, nagyrészt a tolnai Dél-Mezőföld területén és bővítik a Mecsek védett terü­leteit is. Az igazgatóság szakemberei nemcsak a szoros értelemben vett természetvédelemmel fog­lalkoznak, feladatuk ezeknek az értékeknek bemutatása és az oktatás is. Utóbbi területen je­lent komoly előrelépést a Tety- tyén megvásárolt ingatlan, ahol oktatási központot hoznak létre. Ennek az épületnek, illetve a Dráva mentén vásárolt hat, a Duna mentén található két és a zselici kezelőépületek felújítása folyamatban van.- Kiemelt feladatunk a vé­dett területeken belül az állami tulajdon arányának növelése - hallottuk dr. Iványi Ildikó igaz­gatótól. - Az érvényes jogsza­bályokra figyelve vásárolunk szövetkezetektől, magánszemé­lyektől termőföldeket. Ennek révén az elmúlt évben 5000 hektár került igazgatóságunk kezelésébe. Nagyon fontosnak tartjuk élőhely-rekonstrukciós programjainkat, 1997-ben a Vén-Duna és a Nyéki Holt- Duna „rehabilitációja” kezdő­dött meg, ezeket később a Béda-Karapancsa és a Dráva menti területek revitalizációja követi majd. A Duna-Dráva Nemzeti Park élővilága rendkívül értékes és sokszínű. 121 védett növényfaj, különleges növénytársulások, ritka madarak és emlősök talál­tak menedéket a körültekintő és szigorú védelem révén. Elhanyagolt árkok A forrás közelében még tiszta a víz fotó: müller a. A földtulajdonváltás érezteti a hatását a környezet állapotá­ban is. Például a vízelvezető árkok egy része vagy gazda nélkül maradt, vagy olyan ál­lapotba került, mintha nem lenne gazdája. A Dél-dunán­túli Vízügyi Igazgatóságnak az árkok, vízfolyások felisza- polódása, illetve az, hogy szinte telítődnek a gondozás hiánya miatt növényzettel, nagy gondot okoz.- Önmagában nem nevez­hető károsnak a természet ilyen térhódítása - hallottuk Varga Dezsőtől, a Vízig osz­tályvezetőjétől (képünkön). - Baranyában a Dunába és a Drávába kisvízfolyások se­rege vezeti el a csapadékból és hóolvadásből származó vi­zeket. Számolni kell azonban azzal is, hogy általában ezek a befogadói a terület szennye­zett és használt vizeinek is. Szembe kell néznünk azzal, hogy ha egy-egy ilyen árok, csatorna, vízelvezető nö­vénnyel telítődik, jelentősen, akár ötödére csökkenhet a vízszállító képesség, sőt, idő­vel az árok belesimul a te­repbe. A jelenség kezelése, megítélése a konkrét környe­zet iránti elvárásoktól függ. Van, ahol a víz szétterülése kifejezetten előnyös, mint kömyezetformáló elem.- Milyen káros következ­ményei lehetnek a vízfolyások elhanyagolásának?- Az ennek következmé-1 nyeként tapasztalható elvize- nyősödés a mezőgazdaságii művelhetőséget, az utak; használhatóságát, az épületek állagának biztonságát vészéül lyeztetheti. Érvényes a káros következmény a települések belterületére is, mert Bara­nyában ezek vízelvezető hálózata - tisztelet a ki­vételnek - eléggé elha­nyagolt, s ebben a gon­datlanságnak jelentős sze­repe van. Hiányos ilyen szempontból a településfej*' lesztési gyakorlatunk is, mert sokszor nem veszi figyelembe a vízjárta területeken, hogy beépíthetők, vagy sem. De,' maradjunk a mezőgazdasági hasznosítású területeknél: kü­lönösen érzékenyek a vízel­vezető művek karbantartásá­nak elhanyagolására. Követ­kezménye a gyorsan csök­kenő termőképesség. M. A. Mikrofilmen a környezet Beruházók számára is tá­maszt ad az a mikrofilm­gyűjtemény, amely a Dél­dunántúli Környezetvé­delmi Felügyelőségen a ha­tásvizsgálati tanulmányokat rögzíti. A PHARE programiroda támogatásával rögzítette a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium mik­rofilmen a dokumentációkat, telepített a pécsi felügyelő* ségre használhatósága érde­kében mikrofilmolvasó beM rendezést. Jelentősége nagyi' mert a környezetre jelentős* hatást gyakorló tevékenység gek - például beruházások - megkezdése előtt előírt hatás- vizsgálati dokumentációkból körültekintően tájékozódhat­nak az érintettek. A jelenlegi 54 darabos dokumentációt fo­lyamatosan bővítik. Lombok és levegő Vállalatok, intézmények se­gítségére, a pécsi polgárok támogatására számít a pécsi Környezetünkért alapít­vány, hogy űj akciója, a fa­ültetés valóban hagyomány­teremtő lehessen. A város zöldterületeinek növelése érdekében az alapít­vány évek óta pályázatokat hirdet, akciókat szervez. Az ok közismert: Pécs levegője nagyon rossz, kevés a park, a kikapcsolódásra, pihenésre alkalmas zöldterület. Ebben az esztendőben új akciót indítanak, hagyomány­teremtő céllal: a város egy- egy területét érintő faültetést. Tavaly készült el a belvárost a kertvárossal összekötő kerék­párút. Talán Pécs legszennye­zettebb részén vezet, egyelőre nem eléggé közismert itt a bringázás lehetősége. A Környezetünkért alapít­vány a faültetési akciót októ­ber 19-re, vasárnapra szer­vezte, délelőtt 10 órától. A kerékpárút Verseny utcai sza­kaszát érinti - a felüljárótól nyugatra. Gondoskodnak a szerszámokról, a fákról. A szervezők - hallottuk Gelentsér Gábor titkártól - a helyszínen várják azok je­lentkezését, akik szeretnék, ha kellemesebb környezetben vezetne a kerékpárút. Vasárnap több tucat fa ke­rülhet a kerékpárút mellé, rö­videsen tekintélyes lombot növelhetnek, mert az alapít­vány földlabdás fákat vásá­rolt. M. A. A WWF és a magyar erdővédelem A Világ Természetvédelmi Alap (WWF) magyarországi képviselete ez év júniusában indította el erdővédelmi prog­ramját. A mozgalom célja, hogy elősegítse, szervezze a társadalom fellépését az erdő­ről és az erdővédelemről szóló új törvényben is megfogalma­zott természetvédelmi előírá­sokhoz alkalmazkodó erdőke­zelés és -gazdálkodás megva­lósulása érdekében. Akadálya a természetszerű erdőgazdálkodás gyakorlata ismeretének az is, hogy a tár­sadalmi szervezetek, az erdő- gazdálkodók és tulajdonosok között - az erdők „újrafelosz­tása” következtében is - nincs megfelelő kapcsolat, össz­hang. A WWF-programnak ennek megteremtése is célja.

Next

/
Thumbnails
Contents