Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-15 / 283. szám

1997. október 15., szerda Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Bizakodó sertéstartók BARANYAI KÖRKÉP Másfél éven keresztül vesz­teségesen termeltek a sertés­tartók, idén júliustól kedve­zően változott a helyzet. A megyei Teszöv minapi el­nökségi ülésén külön is fog­lalkoztak a sertéstenyésztés helyzetével. A tanácskozáson a bizakodás mellett a terme­lők nehéz helyzete is szóba került, akik tavaly és az idei esztendő első felében minden kiló sertéshúson 20 forint veszteséget könyvelhettek el. Miután 1987 óta mintegy a felére csökkent hazánkban a sertésállomány, az utolsó há­rom évet a beállt szint körüli ingadozás jellemezte a kormányzati intézkedé­sek, a keres­leti és kíná­lati viszo­nyok és az exportlehe­tőségek függvényében. Szauer Antal mezőgazdasági mérnök (ké­pünkön) azt fejtegette, hogy a kedvező 1995-ös év után kö­vetkezett a másfél szűk esz­tendő, és a csökkenő állo­mány miatt helyreállt keres­leti-kínálati viszonyok, a nö­vekvő felvásárlási árak hatá­sára júliustól végre ismét megéri sertést tartani. Balog N. Bombázzák a veszettséget BARANYAI KÖRKÉP Három repülőgép száll fel a kaposújlaki repülőtérről a hét minden napján, hogy veszettség elleni oltóanyagot szórjon szét. 1992 óta így védekeznek a rókák és egyéb vadon élő ra­gadozók veszettsége ellen. Ez azért fontos, mert a rókákról terjed át a halálos kór a ku­tyákra és macskákra, onnét pedig az emberre. Évente 800-1000 veszett rókáról tudnak a hatóságok az or­szágban. Két évvel ezelőtt ketten is belehaltak hazánk­ban a betegségbe. Az oltóanyagot celofán­szerű kapszulába helyezik, és hallisztből készült kockákba rejtik el. Amikor a ragadozó szétrágja a csalétket, a kap­szula anyaga kis sebeket ejt a száj nyálkahártyáján, és eze­ken keresztül szívódik fel az oltóanyag a vad szervezetébe, így tesz szert az állat a beteg­séggel szemben védettségre. Az oltóanyag emberre és ál­latra veszélytelen. Mégis, az ÁNTSZ arra kéri a kutyatulaj­donosokat, tartsanak két hétig ebzárlatot - a finom csalétke­ket a vadak helyett ne a kutyák egyék meg. Az oltóanyag a ve­szettség vírusát ugyan legyen­gített állapotban, de tartal­mazza, ezért jobb, ha nem próbáljuk meg szétszedni a halszagú kockákat. U. G. Köddé váló vállalkozók Ma még egy többszörösen módosított rendelet szabályozza a külföldiek magyarországi munkavállalását, az erre vonatkozó törvény megalkotása jövőre várható. A külföldiek cégalapítá­sai és munkavállalásai feszültségeket is keltettek a megyében. SIKLÓS Tegnap délután a polgármesteri hivatal tanácstermében tartotta soros összejövetelét a Siklósi Vállalkozók Egyesülete, mely­nek napirendjén ezúttal a kül­földi állampolgárok magyaror­szági cégalapítása és munkavál­lalása szerepelt. Az eszmecserén Burgmann György APEH igazgatóhelyet­tes, dr. Páncél Tibor, a munka­ügyi központ munkaügyi fel­ügyelősége vezetőhelyettese volt jelen, az idegenrendészetet Hort Tamás alezredes, a keres­kedelmi- és iparkamarát dr. Králik Ivánná képviselte. Mint az egyesületi tagok ál­tal feltett kérdésekből megtud­tuk, a déli régióban többször előfordult, hogy külföldi ál­lampolgárok strómanok révén alakítottak céget, illetve több olyan társaság is működött a te­rületen, melynek létrehozói az adófizetési kötelezettség eljö­vetelekor nemes egyszerűség­gel felszívódtak. Burgmann György lapunk kérdésére elmondta, hogy ma sok cég - köztük külföldiek is - nem nyereséggel zárja az évet. A külföldi „cégalapítók” eseté­ben több olyan esettel találkoz­tak az elmúlt években amikor kiderült, hogy a hazai lakos nem is tudott róla, miszerint 7-8-an bejelentkeztek hozzá. A céghe­lyek bejegyzését illetően is több turpisság látott napvilágot. Ta­valy összességében kétszáz esetben kezdeményezték a cég törlését a megyei főügyészség­nél azokkal szemben, akik soro­zatosan visszaéltek a lehetőség­gel; semmiféle levélre nem vála­szoltak, illetve a borítékuk „címzett ismeretlen” felirattal tért vissza. Tíz százalékuk kül­földi volt. Az adózás terén a leg­furcsább eredmény, hogy míg a megyében az elmúlt évben 25%- kal nőtt az adófizetési kötele­zettség, addig Siklóson és von­záskörzetében ez 26%-kal csök­kent. Ami a munkavállalásokkal kapcsolatos tapasztalatokat il­leti, több nyári ellenőrzés is megerősítette azt a tényt, hogy például Harkányban a külföl­diek által üzemeltetett szórako­zóhelyeken dolgozó emberek zömében semmiféle papírral nem rendelkeznek. Ezt dr. Pán­cél Tibor is megerősítette. Cserfai Tibomé dr., a Bara­nya Megyei Munkaügyi Köz­pont jogi osztályának munka­társa a pécsi székhelyen arról tájékoztatott, hogy a külföldiek munkavállalási engedélyeivel kapcsolatban a legtöbb prob­léma a hiányos, vagy nem hite­lesített dokumentumokkal van. A munkáltatók sok esetben megfeledkeznek arról is, hogy az engedélyek legfeljebb egy évre szólhatnak, és a hosszabbí­tást a határidő lejárta előtt kell kérelmezni. A legtöbb bejelen­tett külföldi munkavállaló egyébként Pécsett, Komlón, Mohácson és Siklóson van. Az engedélyt kérők száma a leg­utóbbi statisztikai adatok sze­rint csökken. K. J. - S. G. Munkakezdés előtt ✓ A külföldi állampolgár munkavállalási engedélyét mindig a munkáltatónak kell kérnie, a megyei munkaügyi központ terü­leti kirendeltségén! ✓ A munkavállalási engedély kérelmezése előtt legalább hatvan nappal be kell jelenteni az úgynevezett munkaerőigényt! ✓ A munkaügyi központ a munkavállalást csak akkor enge­délyezi, ha az adott megyében nincs a munka elvégzéséhez megfelelő képzettséggel rendelkező, regisztrált munkanélküli! ✓ A területi kirendeltségeken részletes, írásos tájékoztatók szerezhetők be! Vigyázz, ha kihúzod a gyufát! Új szerepkört talált magának a Tűzoltóság Országos Parancs­noksága. Ezentúl tankönyvet is írnak, tantervet szerkesztenek és könyvellátó hálózatot építenek ki. Erre azért van szükség, mert törvény írja elő a tűzvédelem oktatását. BARANYAI KÖRKÉP- A felnőtt sokszor a saját ká­rából sem tanul, ezért sokkal hatékonyabb, ha már gyermek­korban megismerkedünk a tűz­védelem alapvető szabályaival. Ha az oktatás beindul, akkor öt­tíz év múlva érezhetjük ked­vező hatását - nyilatkozta la­punknak Kertes Ferenc tűzoltó ezredes, az országos parancs­nokság osztályvezetője. Tavaly az új tűzvédelmi törvény írta elő, hogy az iskolákban oktatni kell a tűzvédelmet. Ez a Nem­zeti Alaptantervben is szerepel, igaz, kissé sejtelmesen. Nem mondták ki ugyanis az oktatás formáját. Az országos parancsnokság tantervet készített, színes mun­kafüzeteket és tanári kéziköny­vet adott ki nyomdák és papír­gyárak támogatásával. Négy­száz iskolába és kétszáz óvo­dába küldtek el belőlük egy- egy darabot, hogy a pedagógu­sok megismerhessék őket. Az országban kétszázhetven álta­lános iskola és százötven óvoda jelentkezett arra, hogy idén szeptembertől az ingyenes ki­adványokból tanítsák a gyer­mekeket. Vágvölgyi László (képün­kön), a Baranya Megyei Tűz­oltó Parancs­nokság őrna­gya elmondta, Komlón kettő óvoda és kettő iskola vállalkozott a feladatra, Mohácson kettő iskolá­ban, Pécsett egy óvodában, Sik­lóson kettő iskolában és egy óvodában, Szigetváron kettő iskolában és kettő óvodában ta­nítják a tűzvédelmet.- Ahhoz, hogy jövőre is in­gyen juthassanak a munkafüze­tekhez a tanulók, az önkor­mányzatok pénzügyi segítsé­gére lenne szükségünk - mondta Kertes Ferenc. - Azért számíthatunk erre, mert a tűz­védelem az önkormányzatok feladatai közé tartozik. U. G. Hírcsatorna Ülést tart Pécs Közgyű­lése. Október 16-án, csütör­tökön 9 órai kezdettel tartja soron következő ülését a vá­rosháza nagytermében Pécs Közgyűlése. Az előzetes napirenden szerepel többek között a Pécsi-víz víztársu­lat létrehozása, a szabadidő- sport helyzete, a közterület­felügyelet vezetőjének be­számoltatása, óvodák férő­helyeinek módosítása, az Egészséges Városéit alapít­vány munkája és szerepe, az önkormányzati lakások el­idegenítési címlistája, a Fürdő utca 1. szám alatti in­gatlan ügye. Az ülés nyilvá­nos. b Gázláng Szőkéden. A la­kosság megelégedésére Szőkédre is elérkezett a földgáz, és október 13-án ünnepélyes keretek között megtörtént a fáklyagyújtás. A település lakóinak fele igényelte eddig a vezeték­hez való csatlakozást. (sn) Szennyvízelvezetés Ka- posszekcsőn. A Sásdi Vízi Társulat fővezetéket épít a falu és a szennyvíztelep kö­zött, csaknem másfél kilo­méter hosszúságban. A köz­ségben ismét nagy erővel építik a szennyvízhálózatot, miután befejeződött a gáz­bekötés. (cs) Dallamok Oulainenből. A messzi lappföld egyik kisvárosából, a finnországi Oulainenből városi lánykar érkezett Pécsre a Ma­gyar-Finn Baráti Társaság szervezésében, a Széchenyi István Gimnázium és Szak- középiskola vendégeként. A kar ma 18 órakor a Csont- váry Múzeumban ad hang­versenyt. Vezényel Tapani Tirilä, kantelén játszik Timo Väänänen, a helsinki Sibe­lius Akadémia tanára. (m) Hárman ütköztek. Újabb balesett történt tegnap a 6- os út egyik legveszélyesebb részén. A Szigetvár felől Pécsre bevezető szakaszon három személygépkocsi üt­között, majd az egyik a jobb oldali árokba borult. A gép­kocsi utasa súlyosan, a ve­zető könnyen sérülést meg. (dz) Kerékpáros gázolt. Idős embert gázolt el tegnap Pé­csett egy kerékpáros a bőr­gyár mögötti bicikliúton. A balesetet, melyben komoly sérülés nem történt, az idézte elő, hogy nincs közvi­lágítás a területen. Emiatt a kerékpárúton reggel és este veszélyes közlekedni, (dz) Atomtemető és új munkahelyek Fél év múlva eldől, lesz-e a Mecsekben atomtemető. Az urán­bányából környezetvédelmi célokból hozzák ki a gépeket, anyagokat, nem az értékesítés miatt. Ezek a munkák január­tól újult erővel kezdődnek el, 500 embernek adva munkát. MÉV - KŐVÁGÓSZŐLŐS-Szó sincs arról, hogy újra nagy tételben árulna az urán­bánya vasúti síneket hulladék­vasáron, vagy tetőtartó-ele- meknek lehetne megvásárolni az aknákból visszarabolt vezér­léceket - tudtuk meg Benko- vics Istvántól (képünkön), a Mecseki Ércbányászati Válla­lat vezérigazgatójától. A föld alól kihozott anya­goknál, berendezéseknél nem a hasznosíthatóság a döntő szempont, hanem a környezet­védelmi kármentesítés. Egyébként a komolyabb gépek eladhatatlanok. Nem nyílnak új bányák, a legértékesebb akna­szállító berendezéseket kisze­relik, de feltehetően a külszí­nen fognak elrozsdásodni, és több százmillió forint megy így veszendőbe. Sokkal égetőbb kérdés, hogy lesz-e folytatása a paksi nagy radioaktivitású hulladékok el­helyezését előkészítő kutatá­soknak. Eddig ugyanis a prog­ramra közel 600 millió forintot áldoztak a Mecsekben, de 1998-ban megkezdődnek az aknabezárások, s azután meg- közelíthetetlenné válik a terü­let. Jövő év júliusig tehát befe­jezik a föld alatti kutatófúráso­kat, s zárójelentés készül, hogy milyen kockázattal valósítható meg itt egy végleges atomhul- ladék-lerakó. Mindenesetre az eddigi eredmények a kísérlet folytatását ígérik. Ami a MÉV-nél folytatott bá­nyabezárási, környezetvé­delmi mun- I v A kákát illeti, a ■—*,™f'—nagyüzem ja­nuártól indul. A MÉV mostani 100 fős állománya 280-ra bő­vül, s ez a műszaki és fizikai dolgozókból álló társaság első­sorban az alapszolgáltatásokat biztosítja a föld alatt elvég­zendő feladatokhoz. A tényle­ges munkákat év végéig meg­pályáztatják, de még nem szü­letett meg a kormánydöntés a 2002-ig tartó teendőkre szánt 18,3 milliárd forint tételes fel- használásáról, ütemezéséről. Annyi biztos, hogy a pénzből jövőre 2,5 milliárdot lehet el­költeni, és a pályázaton nyertes cégeknél további 200 ember­nek kínálkozik munkalehető­ség. Az is tény - jelentette ki Benkovics István - hogy ezek a feladatok sokkal könnyebben elvégezhetők, mint az ércter­melés volt, így várhatóan az érte járó bér is alacsonyabb lesz. Mészáros B. Endre Amikor még dolgoztak a kutatófúrásban FOTÓ: MÜLLER A.

Next

/
Thumbnails
Contents