Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-14 / 282. szám

1997. október 14., kedd Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Zugban ölik, így verik fel az árát BARANYAI KÖRKÉP A becslések szerint évente 1,5 millió sertést vágnak le feketén Magyarországon. A kormány húskommandót ígér, a hatóságok azonban tehetetlenek. Zugvágásnak minősül minden olyan disznóölés, ahol orvosi vizsgálatok nélkül, nem saját fogyasztásra döfik le az álla­tot. Például eladják a szom­szédnak. Az élelmiszertör­vény előírja ugyanis, hogy a közfogyasztásra kerülő álla­tok húsát meg kell az állator­vossal vizsgáltatni. A szakemberek szerint na­gyon nehéz bárkit is zugvágá­son rajta kapni. Elég, ha csak annyit mond a gazda, magá­nak öl. Bizonyítsa be valaki, hogy nem ezt teszi! A Bara­nya Megyei Állategészség­ügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás nyomozati joggal nem rendelkezik, nem mehet­nek be senkinek sem a portá­jára megnézni, mit is művel­nek ott. A zugvágóhidak száma az országban több százra tehető. Baranyában sem a rendőrség, sem az ÁNTSZ nem talált még rájuk. Keleti Emil, a Földművelésügyi Miniszté­rium élelmiszeripari főosztá­lyának helyettes vezetője sze­rint 15-20 százalékot tesz ki az illegálisan forgalomba ke­rülő hústermékek aránya ha­zánkban. Az agrárkormányzat a kö­zeljövőben összehangolt ak­ciót indít a feketén vágók el­len. Ebben részt vesznek az állategészségügyi hatóságok, a megyei földművelésügyi hivatalok is. A kezdeménye­zés még gyerekcipőben jár, hiszen Baranyában nem hal­lottak róla az érintett intéz­mények. Húsipári szakemberek sze­rint a feketevágások szerepet játszanak abban, hogy magas a sertés felvásárlási ára. A zugvágóhidak ugyanis maga­sabb áron tudják átvenni a disznót, és olcsóbban értéke­sítik az elkészült árut. Megte­hetik, mert nem viselnek köz­terheket, mintegy 30 száza­lékkal kisebbek a költségeik. Az államot és a húsipart évente több milliárd forintos kár éri a feketevágások miatt, de az egészségügyi veszélyek sem elhanyagolhatók. Ha ál­latorvos nem vizsgálta meg a sertést, akkor olyan parazita kerülhet az ember szerveze­tébe, ami akár halált is okoz­hat. Az élősdi csak akkor pusztul el, ha átsütjük, főzzük a húst, a füstölés hatástalan el­lene. U. G. Kevés a vessző, sok a fonó SELLYE Régóta gazdátlan a város környéki több száz hektár­nyi fűztelep egy része. Pedig a kosárfonók a vesszőhiány­tól szenvednek. A fűztermeléssel és -feldol­gozással foglalkozó országos nagyvállalat már megszűnt, ám a felszámolási biztos több törvénytelenséget is elköve­tett, ami miatt mintegy félszáz fűztelep most is elhanyagolt állapotban van - tájékoztatott Kovács László (képünkön), a Kincstári Vagyonigazgatóság megyei kirendeltségének ve­zetője. A felszámolók meghosz- szabbítottak bérleti szerződé­seket, amihez nem volt joguk, így a kényszerkezelésre kije­lölt erdészeti rt. nem veszi át a területet, mert nem rendezet­tek a tulajdonviszonyok. A Pécsi Erdészeti Szolgálat vezetője, Hardi László úgy ér­tesült, hogy az rt. tényleges erdőket ala­kít majd ki az elhanya­golt fűztele­peken. A kosár­fonóknak lenne igé­nyük a jó minőségű vesszőre - állítja Szőke Atti- láné, egy pécsi oktatási köz­pont vezetője. A méteres, ki­főzött vessző kilónkénti ára a 400 forintot is meghaladja. Mint elmondta, meg lehet élni a kosárfonásból, de a most kezdődő vesszőaratási idő­szakon kívül nehéz alapanya­got beszerezni. A kevésbé nemes vessző­ket nemcsak, hogy nem kere­sik, de nehezen is lehet eladni - tudtuk meg egy Sellye kör­nyéki termelőtől, aki hozzá­tette, hogy az Ormánságban sok az elhagyott telep. Az ültetvényeket pedig gondozni kell, az elgazoso­dott bokrok hozamát nem le­het eladni. Zsók B. Tetvességszezon: mutasd a hajad! Ősszel támad a tetű. Baranya nem tér el a többi megyétől a fer- tőzöttség terén, és abban is egyező a helyzet, hogy itt is egyre kevesebb szűrést végeznek. BARANYAI KÖRKÉP Csaknem háromszázzal csök­kent 1995 és 1996 között az ÁNTSZ Baranya Megyei Inté­zete által elvégzett tetű-vizsgá- latok száma. Az iskolákban ne­gyedévente kellene a védőnők­nek szűrővizsgálatokat végez­niük, ám ez szinte sehol sem valósul meg. Dr. Sipos Sándor, a Fertőtlenítő Intézet vezetője lapunknak elmondta, egyre ke­vesebben jelentkeznek vizsgá­latra náluk. A tavalyi statiszti­kák szerint nő a ruhatetvesek száma. A haj- és lapostetvesek aránya évek óta ugyanaz. Ruha- tetű főleg hajléktalanokon talál­ható, a fejtetű gyakorlatilag bár­kin élősködhet, de leginkább az óvodásokat, kisiskolásokat ve­szélyezteti. A lapostetű a közös ruhákat hordóknál, vagy szexuá­PÉCSBÁNYATELEP A Pécsbányán működő úgyne­vezett geriátriai osztály az egész Dél-Dunántúlon egye­dülálló szakmai munkát végez, önálló életre teszik képessé a korábban magatehetetlen idő­seket. E szakterületen csak a közel­jövőben lesz orvosi szakvizsga, és az állam nem is köt szerző­dést ilyen jellegű gyógyításra, így jelenleg a rehabilitációs, a pszichiátriai és a belgyógyá­szati osztályok ágyai után kap­lis partnerüket az átlagosnál gyorsabban váltóknál gyakori. Ha a védőnő, aki óvodákban és iskolákban szűri a gyereke­ket, azt állapítja meg, hogy több osztályban támad a tetű, kéri a helyileg illetékes ÁNTSZ segít­ségét. Pécsett idén nem volt még ják a támoga­tást a működ­tetésre. Ez is jóval keve­sebb a szük­ségesnél, de a költségvetési hiány néhány más osztály veszteségei­hez képest jóval kevesebb. Az intézmény a megyei köz­gyűlés tulajdona. Tegnap a kórház dolgozói találkoztak a főigazgatóval és a közgyűlés alelnökével, Kurucsai Csabá­val (képünkön), aki elmondta, járvány, de a legkritikusabb tetű- támadási időszak csak most, ősszel kezdődik. AZ ÁNTSZ évente 3-500 emberről állapítja meg, hogy tetves. Siklóson idén nem volt tetű- invázió. Évente ezer megvizs­gált közül tíznél találnak élős­ködőt. Mohácson a legrosszabb a helyzet: a helyi ÁNTSZ-nél nincsen tetvességgel foglalkozó szakember. N. F. hogy még semmiféle tárgyalás nem kezdődött a kórházi ágyak átadásáról. Az orvosok szakmai véleménye nélkül ezt nem te­szik. A dolgozók szerint ezt a vé­leményt eddig tőlük még senki nem kérte, de természetesen a jelenlegi ágyszám fenntartását szeretnék. A szakmai szempon­tok szerint kell dönteni - véli a közgyűlés egészségügyi bizott­ságának elnöke, Fekete Mátyás is, aki szintén jelen volt a teg­napi megbeszélésen. Kérdés, hogy a szakmai vé­lemény összeállítása után mi­lyen garancia lesz arra, hogy az meg is valósul. Az állam idén is már kevesebb pénzt utalt, mint az előző évben, miért adna majd többet jövőre? Zs. B. Hírcsatorna Társadalom és érzelmek. Pécsett, a Művészetek Há­zában ma 18 órakor a „Vá­ros, polgárok, kultúra” címmel indított beszélgetés­sorozat témája a társadalom érzelmi állapota lesz Szalai Erzsébet szociológus beve­zető előadásával. (m) Jubiláló könyvtár. 40 éve alakult Pécsváradon a városi könyvtár, amelyben tegnap ünnepi hét kezdő­dött. Kakas Sándor polgár- mester köszöntötte a 32 ezer kötettel, 1000 olvasóval működő intézményt. Kalá- nyos Katalin, a Baranya Megyei Könyvtár igazga­tója hangsúlyozta, fontos támpont a könyvtár a törté­nelmi településen az új év­ezred küszöbén is. (v) Megadják az étkezési hozzájárulást. Tegnap ült össze a pécsi érdekegyez­tető tanács. A hat szakszer­vezet és az önkormányzat az 1997-es költségvetés módo­sításáról tárgyalt. A munkál­tató önkormányzat hajlan­dónak mutatkozott arra, hogy összes közalkalma­zottjának megadja a havi 1200 forintos étkezési hoz­zájárulást. (dz) Árokásás Magyarszéken. A községben több, mint két kilométer hosszan kitisztít­ják a belterületi vízelvezető árkokat. Nagy szükség van erre, mert kiadós esők ide­jén az országúton folyik a víz. Az elnyert támogatás­ból négy embert tudnák, a feladatra alkalmazni, b, (’dz) Életveszélyt okozó tol­vajok. A MÁV RT. teljes hálózatán az év eddig eltelt időszakában 1256 esetben loptak el színesfémből ké­szült vezetékeket a tolvajod és ezzel százmillió'forintos kárt okoztak a vasúinak. Ok­tóber 8-án a MÁV egyik dolgozóját érte áramütés amiatt, hogy valaki elvitte a 25 ezer voltos földelő-veze­tékét. A sérült azóta sem tért magához. (dz) Vasúti gázolás Pécsett. A helyszínen meghalt az a férfi, akit tegnap este ütött el egy Barcsra közlekedő vo­nat. Emiatt több szerelvény is késett. (zb) Berkesdi pörzsölés. Tűz ütött ki tegnap Berkesden egy pajtában, ahol disznókat tartottak. A tetőszerkezet leomlott, az állatok megég­tek, de személyi sérülés nem történt. A tüzet késő este ol­tották el a pécsiek. (zb) Ahogyan a tetű legyőzhető ✓ Ha tetűt észlel önmagán vagy egy családtagján, minden­képpen jelezze szakembernek! ✓ Ha egy családban valakiről kiderül, hogy fejtetves, az egész családot meg kell vizsgáltatni! ✓ A lapostetű elkerülése érdekében ritkán cserélgessük más­sal ruháinkat! ✓ Ősz végén, télen, kora tavasszal fokozottabban ügyeljünk a tetűvédelemre! ✓ Hajvágással nem lehet megoldani a problémát, minden­képpen az orvos által előírt szerben bízzunk.! ✓ Kisiskolás korú gyermekünket gyakran ellenőrizzük! Beteg a kórházi költségvetés Még nem kezdődtek tárgyalások az Irgalmasokkal a kórházi ágyak működtetésének átadásáról. Az intézmény költségveté­sének több tízmillió forint a hiánya, és e problémának egyelőre nincs megoldása. Telt ház a menhelyeken Hűvösödik az idő. Sokaknak a fűtési szezon kezdetét jelenti az október tizenötödikéi dátum. Azok is meleg helyre húzódná­nak, akiknek nincs fedél a fejük fölött. A hajléktalan-szállók kihasználtsága az őszi, téli hónapokban százszázalékos. BARANYAI KÖRKÉP A hajléktalanság tipikusan nagyvárosi probléma. Nem azért, mintha a kisebb települé­seken nem kerülnének ilyen helyzetbe emberek. A nagyvá­ros azonban mindig is több le­hetőséget adott az adományok­ból, gyűjtögetésből való meg­élhetésre, az eltűnésre a tömeg­ben. A kisebb önkormányza­toknak az anyagi lehetőségeik is korlátozottabbak. A pécsi Támasz Alapítvány az utóbbi években teljes rend­szert épített ki a hajléktalanok segítésére. Az egy-egy éjsza­kára szóló húsz, illetve negyven fős női-férfi menhelyeken mindenkit fogadni tudnak. A kihasználtság éves átlagban százszázalékos. Az átmeneti otthonokba csak beutalóval, or­vosi vizsgálat után kerülhetnek a rászorulók, a gyakorlat azon­ban azt mutatja, hogy az egy- egy napra szóló segítségre na­gyobb igény van. A szolgáltató rendszeren be­lül információs szolgálat, krízis ügyelet, ápoló, illetve rehabili­tációs otthon, fürdető, fertőtle­nítő, nappali melegedő és nép­konyha is működik. Mohácson húsz férőhelyes, és szinte állandóan telített az éj­jeli menedékhely. Az épületet a református egyház igényelte vissza, és januártól a működte­tést is átveszi. Szigetváron immár a negye­dik éve tizenkét férőhellyel vár­ják a vissza-visszatérő, több­nyire helybeli, illetve a közeli településekről érkező hajlékta­lanokat. A komlói menhelyen negy­ven fő elhelyezésére van lehe­tőség, az intézmény vezetője szerint azonban kétszer ennyire lenne igény a városban. Az ét­keztetést az utóbbi években már csak önerőből, napról napra tudják biztosítani. S. G. A pécsi, Gomba utcai hajlék­talan szálló egy szobája és egy a lakók közül fotó: laufer Folknapok a zene jegyében PÉCS Tegnap este a JPTE Művé­szeti Karán dr. Andrásfalvy Bertalan előadásával kezde­tét vette a Pécsi folknapok. A Pécsi Kulturális Központ és az egyetem nyolcadik alka­lommal megrendezett népze­nei rendezvénysorozata gaz­dagabbnak ígérkezik a koráb­biaknál. Ma 18 órakor a Mű­vészeti Karon Sárosi Bálint, az MTA Zenetudományi In­tézetének főmunkatársa tart előadást, aki a hangszeres népzenének talán a legna­gyobb szaktekintélye Euró­pában. Holnap gyakorlati foglal­kozások kezdődnek, csütör­tökre már Csoóri Sándort és a Muzsikás együttest várják. A vendégek sora a pénteken kezdődő Népzenei fesztiválon tovább bővül. A Pécsi Egyetemi Klubban pénteken 18 órától a helyi együttesek közül a Folk Tone Drum, a Szélkiáltó, a Vízin, az Egyszólam, a Méta vala­mint Csoóriék fellépése mel­lett Bodorcsán Árpád és me­zőségi zenekara szerepelnek majd. Szombaton mutatkozik be az Avasi román muzsiku­sok világhíres csapata, a né­met Camino együttes és az erdélyi Szászcsávási zenekar is. A moldvai Dobos Teréztől és Petrás Katalintól mező­ségi, gyimesi, kalotaszegi da­lokat hallhatunk majd. B. R.

Next

/
Thumbnails
Contents