Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)
1997-10-14 / 282. szám
1997. október 14., kedd Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Tetemes a tb hiánya Napirend előtti kritika Maczó címére A Ház tegnap megkezdte az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi pótköltségvetésének tárgyalását. Akar László pénzügyi államtitkár expozéjában kiemelte, hogy a korábbi évektől eltérően csak az egyik tb-alap költségvetése szorul utólagos módosításra. A Nyugdíj-biztosítási Alap ugyanis várhatóan kiegyensúlyozott mérleggel zár. Az Egészségbiztosítási Alap előirányzatainak megváltoztatását három tényező: a járulék- és hozzájárulás-befizetések elmaradása, a gyógyszertámogatások és az aktív fekvőbeteg-ellátás növekvő kiadásai indokolják. Az eredetileg tervezett négymilliárdos hiányt harminc milliárdra kellett módosítani, mert a bevételek csak 94-95 százalékban fedezik a kiadásokat. Akar hozzáfűzte: az állam- háztartás más alrendszerei képesek ellensúlyozni a megnövekedett egészségügyi hiányt. Az ellenzéki képviselők hangoztatták: már tavaly figyelmeztettek arra, hogy a bevételek felül-, a kiadások alultervezettek. Véleményük szerint a pótköltségvetés sem tartalmaz reális számadatokat. Napirend előtt Kuncze Gábor belügyminiszter és Szent- Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője sajnálatosnak minősítette G. Nagyné Maczó Ágnesnek, a Ház alelnökének szerepvállalását a METÉSZ sztrájkbizottságának élén. Mint mondták, a törvényesség határát súroló engedetlenségi mozgalom vezetése nem fér össze a „sima” képviselő közjogi méltóságával, még kevésbé az alelnökével. (s—y) A hónap végén: országos protestáns napok Támogatást várnak az iskolák Nem felelnek meg a valóságnak azok a vélekedések, amelyek szerint az egyházak finanszírozására vonatkozó törvényjavaslat az egyházi iskoláknak kedvezőbb helyzetet teremtene, mint az állami intézmények számára. Harmati Béla evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke ezen álláspontjának tegnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján adott hangot. Mint leszögezte: az egyházak azt az összeget szeretnék megkapni, amelyre a közoktatási megállapodások alapján jogosultak. A négy nagy történelmi egyház esetében ez az elmúlt évben mintegy másfél milliárd forintot jelentett volna, de ebből csak 950 millió forinthoz jutottak hozzá. A püspök hangsúlyozta: a négy nagy történelmi egyház tárgyalási alapként elfogadja a kormánynak az egyházak finanszírozására és ingatlanrendezésére vonatkozó javaslatát. Remélik ugyanakkor, hogy a parlament által meghozott törvény jobban megfelel majd elképzeléseiknek, mint a jelenlegi tervezet. A sajtótájékoztatón elhangzott: a magyarországi protestáns egyházak október 23. és 31. között rendezik meg az országos protestáns napokat. Az eseménysorozatnak több kiemelkedő programja lesz Debrecenben és Budapesten. Elsőfokú ítélet Lupis József büntetőügyében Két év, felfüggesztve A Fővárosi Bíróság első fokon felmentette a csődbűntett vádja alól Lupis Józsefet, a volt Lupis Brókerház Rt. vezetőjét, ellenben sikkasztás és magánokirathamisítás vádjában bűnösnek találta, ezért 3 évi próbaidőre "felfüggesztve 2 év börtönbüntetésre ítélte, és 250 ezer forint pénzmellékbüntetéssel sújtotta. A döntés ellen az ügyészség és a vádlott egyaránt fellebbez. Mint ismeretes, a Lupis Brókerháznak 1992-93 során több költségvetési intézmény is megbízást adott szabad pénzeszközeinek befektetésére. A hazai legjelentősebb érték- forgalmazó cégek között számon tartott részvénytársaságnak az Ybl Bank bukása után jelentős veszteségei keletkeztek. A hiányt Lupis József úgy próbálta kiegyenlíteni, hogy nagyértékű ingatlanokat vásárolt, azért, hogy azokat értékesítse. Mivel a cég 1994 elején 25 ügyfelének - egyebek mellett a Magyar Honvédségnek, a Belügyminisztériumnak és a MÁV-nak - összesen 2,65 milliárd forinttal tartozott, és a követeléseket nem fizette ki határidőre, a brókerház vezetője a cég ellen csődeljárást kért. Emlékeztetőül: az ügyészég 1994 decemberében nyújtotta be a vádiratot, a Fővárosi Bíróság azonban csak tavaly ősszel kezdte meg az ügy tárgyalását. Elsőbbség a népi kezdeményezésnek A referendum nem tartható meg a koalíció kérdéseivel Tegnap délután megszületett a nagy érdeklődéssel várt döntés, amelyet a taláros testület nyilvános ülésen, számos közéleti vezető és újságíró jelenlétében hirdetett ki. Az egyhangú határozat szerint a népszavazásról szóló törvény alkotmány- ellenes, a népi kezdeményezés elsőbbséget élvez. Megállapította, hogy a legalább 200 ezer választó által kezdeményezett népszavazás, amelyet az Országgyűlés köteles elrendelni, elsőbbséget élvez mind a kormány, mind a képviselők egyharmada, mind a köztársasági elnök által kezdeményezett népszavazással szemben, amelyek elrendelése az Országgyűlés mérlegelésétől függ. A 200 ezer választópolgár kezdeményezésére kötelezően elrendelendő népszavazást ez az elsőbbség közvetlenül az alkotmány alapján attól az időponttól kezdve illeti meg, amikor a 200 ezer aláírást az országgyűlés elnökéhez benyújtották. Ettől kezdve minden, az aláírásgyűjtés ideje alatt, ugyanabban a tárgyban benyújtott, mérlegelés alapján elrendelhető népszavazási kezdeményezésre vonatkozó döntést, illetve azok végrehajtását az aláírások hitelesítéséig fel kell függeszteni. Ha a hitelesítés eredménye alapján a népszavazást el kell rendelni, ez a mérlegelés alapján elrendelhető népszavazást kizárja. Az Alkotmánybíróság kötelezte a törvényhozást, hogy az országos népszavazásról szóló készülő új törvényben az aláírásgyűjtés tartamára is biztosítson elsőbbséget a kötelező népszavazásra irányuló kezdeményezésnek úgy, hogy egyben létesítsen megfelelő jogintézményt a népszavazási kezdeményezés alapjául szánt kérdések előzetes alkotmányossági vizsgálatára. Az Alkotmánybíróság azt is előírta, hogy a törvénynek biztosítani kell a népszavazás tárgyában hozott minden döntés ellen az Alkotmánybírósághoz irányuló alkotmányossági panasz lehetőségét. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn annak folytán, hogy az Országgyűlés a népszavazási törvényt nem hozta összhangba az alkotmánnyal. Az Alkotmánybíróság kimondta a népszavazási törvény számos rendelkezésének alkotmányellenességét és az egész törvényt 1997. december 31. napjával megsemmisítette. Az egyes rendelkezéseket a testület úgy semmisítette meg, hogy a határozat kihirdetésétől kezdve lehetőség van a nép- szavazási kezdeményezés bármely okból történt elutasítása ellen alkotmányossági panasszal élni az Alkotmány- bíróságnál. A határozat kimondja: az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezése annak kihirdetése napjától mindenkire kötelező, az a folyamatban lévő népszavazási ügyekre is irányadónak tekintendő. A taláros testület egyhangúlag döntött fotó fkb/kallus Nem az ellenzéki pártok, hanem az aláírók diadala Több mint 234 ezer hiteles aláírás Az Országos Választási Bizottság nyilvánosságra hozta a népszavazást kezdeményező gyűjtőíveken szereplő aláírások hitelesítésének eredményét. Eszerint az ívek első csomagjában a 287 203 aláírás közül 197 678, a második csomag 52 284 aláírása közül 37 ezer bizonyult elfogadhatónak. Az Alkotmánybíróság állás- foglalását követően mind a koalíciós, mind az ellenzéki pártok kommentálták azt. Medgyaszay Lász,ló(M¥)¥) szerint az Alkotmánybíróság ítélete nyomán helyreállt az alkotmányos rend. Ez nem egyes pártok győzelme, hanem annak a 340 ezer embernek a diadala, akik támogatták a népi kezdeményezést. Pokorni Zoltán (Fidesz): „Nem az ellenzék, hanem a polgárok győzelmeként értékelem az Alkotmánybíróság döntését. Most az a dolgunk, hogy megtaláljuk a november 16-i népszavazás sikeres lebonyolításának módját. Ez nem olyan bonyolult - elegendő az országgyűlési határozatot módosítani.” ■Szabó Iván (MDNP): az Alkotmánybíróság döntése nyomán a demokrácia győzelméről beszélhetünk. Szerinte egyébként a NATO-csatlako- zás sikere érdekében most egy időre félre kell tenni a földtulajdonnal kapcsolatos pártvitákat. Bánk Attila (FKGP) szerint pártjuk már az alkotmányügyi bizottságában is elsorolta azokat az érveket, amelyek most az Alkotmánybíróság határozatában szerepelnek. A koalíció két pártjának vezetője, Horn Gyula és Kuncze Gábor este rendkívüli sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét. A miniszterelnök szerint a kormányzó pártokat váratlanul érte az Alkotmánybíróság állásfoglalása. Megnyugtatónak tartják viszont, hogy a testület nem jutott olyan megállapításra, miszerint a kormány vagy az Országgyűlés döntése alkotmány- vagy törvényellenes lett volna. Az Alkotmánybíróság döntését a kormánypártok tudomásul veszik, s annak megfelelően járnak el. A kormány határozattervezetet küldött át a Ház elnökének. Indítványozza, hogy a Házszabály előírásaitól eltérően a parlament már kedden írjon ki ügydöntő népszavazást hazánk NATO-csatlakozásról. FEB Hírcsatorna Kaszást kizárták. Frakciójából való távozásra kérte fel a szabaddemokrata képviselő- csoport Kaszás Tibor veszprémi képviselőt, aki a hét végén lépett ki az SZDSZ-ből. Erről Szent-Iványi István frakcióvezető tájékoztatta az újságírókat. Nőhet a frakció. A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja hétfői ülésén feloldotta elvi állásfoglalását, amely szerint nem fogadnak jelentkezőket a frakcióba - nyilatkozta Lányi Zsolt frakcióvezető-helyettes. Lányi szerint csak azok befogadásáról szavaz majd a képviselőcsoport, akiknek csatlakozása ellen az FKGP illetékes megyei vezetőjének sem lesz kifogása. Menetrend. A munkanapok áthelyezése miatt a vonatok október 17-én a hétköznapra, október 18-án a hét utolsó munkanapjára, október 19-én a hét első munkanapját megelőző napra, október 20-án a hétfőre, október 21-én a hétköznapra, október 22-én a hét utolsó munkanapjára, október 23- 24-25-én a munkaszüneti napokra, október 26-án a vasárnapra, október 27-én a hétfői menetrend szerint közlekednek. Újsáfpró-együttmúködés. Erősíti az újságírók egzisztenciális gondjaival kapcsolatos információcserét, és közös jogsegélyszolgálat létrehozását tervezi az érdekvédelem hatékonyságának javítása céljából a MÚOSZ és a MŰK. Mint a két szervezet tegnapi nyilatkozata leszögezi, a továbbiakban is fenntartják önállóságukat, ám a sajtóban kialakult helyzetben elengedhetetlen, hogy a szakmai és erkölcsi érdekvédelmet közösen is képviseljék. Előtérben a szakértők. Az igazságszolgáltatás átalakulása az igazságügy valamennyi résztvevőjét érinti. A bíróságok munkájában azonban a jövőben fokozott jelentőséget kap a szakértők közreműködése - jelentették be tegnap az I. Igazságügyi Szakértői Kamarai Konferencián. Lélekgyógyászat. Hazánkban minden ötödik polgár szenved depressziótól vagy más szorongásos megbetegedéstől - hangzott el a lelki egészség világnapja alkalmából rendezett tegnapi pszichiátriai tanácskozáson, amelyen felszólalt Magyar Bálint, a kulturális tárca vezetője is. Elhunyt Balázs József. A kétszeres József Attila-díjas író hosszan tartó súlyos betegség után 54 éves korában hétfőn elhunyt. Ünnep a Szabó családban. Páratlan jubileumhoz érkezett a hazai rádiózás: ma hangzik el a Kossuth adón a Szabó család 2000. folytatása. Archív felvételünk a „hőskorban” készült, amikor még Szabó Ernő volt Szabó bácsi és Gobbi Hilda Szabó néni. Balra László Endre rendező, jobbra Angela, azaz Sütő Irén. fotó: feb/keleti éva Szerdán emlékeznek meg a fehér bot napjáról A koraszülöttek között sok a vak Magyarországon napjainkban 39 ezer vakot tartanak nyilván, legalább is ennyien részesülnek személyi járadékban. Ez a szám magasabb a korábbi évekénél, és meghaladja a nemzetközi átlagot is. A néhány évvel ezelőttinél több a szembeteg is. Erhartné dr. Molnár Katalin, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének főtitkára elmondta: a hazai 3,9 ezrelékkel szemben a fejlettebb régiókban 2-3 ezrelék az arány. Van tehát olyan ország, ahol fele annyi vakot tartanak nyilván, mint nálunk. A hazai adatokban a 70-es évek elején következett be ugrásszerű növekedés. Az okokat vizsgálva kiderült: döntő mértékben a koraszülöttek, illetve a 60 év fölött vakká nyilvánítottak rontották le a statisztikát. Viszonylag sokan vesztik el látásukat elhanyagolt cukorbetegség miatt is. Helesfai Katalin, a Vakok Általános Iskolája és Nevelő- otthona igazgatója szerint tanulóik több mint 65 százaléka született vakon. Mind gyakoribb a halmozottan, például hallásában és értelmileg is «érült újszülött. Az iskolában szép eredményeket érnek el a nem teljesen vakok látásnevelésében, azonkívül mindannyiukat megtanítják többek között a Braille-írásra, és arra, hogy állapotukkal együtt éljenek. Sok az idős szembeteg mondja dr. Süveges Ildikó, a SOTE 1. számú Szemklinikájának az igazgatója. A korábbinál sokkal gyakrabban fordul elő az úgynevezett időskori sárgafolt elfajulás, amikor az éleslátás középső helyén lévő idegsejtek elhalnak. A beteg nem lát írni, olvasni, sőt televíziózni sem, és ha nem kezelteti magát, teljesen meg is vakulhat. Megnőtt egy ideje a zöldhá- lyogosak száma is. A jelenség okait még nem ismerik, nem tudni, mitől romlik a szemünk, de semmi jele, hogy a például a televízió vagy a számítógép lenne a ludas. Az idejekorán felismert bajokat tudják gyógyítani, ehhez azonban az kell, hogy a legkisebb panasz esetén forduljunk orvoshoz. (cs-d)
