Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-13 / 281. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1997. október 13., hétfő Hírcsatorna Folklórfesztivál Babó- csán. Szombaton rendezték meg a Somogy megyei tele­pülésen az V. Dél-dunántúli Nemzetiségi és Etnikai Folklórfesztivált. A nagy érdeklődés mellett lezajlott találkozón a pécsi Fehérvi­rág Hagyományőrző Együt­tesen kívül a Gandhi Gim­názium tanulói képviselték megyénket. A csoportok ok­levéllel tértek haza. (sn) í’tvita a pécsi belváros­ban. A volt Dél-dunántúli Tervező Vállalat épületében működő intézményeket ha­marosan nem lehet autóval megközelíteni, mert a szom­szédos szálló zárt és fizetett parkolót alakít ki a közös út területén. Tóth Ferenc az épületben dolgozó tervezők nevében tiltakozó akciót szervez, és október 13-án a felvonulók megakadályozni készülnek az út lezárását. (cs) Életmentő dinnyeber­kiek. Borbás József és Bogdán Sándor a faluban történt lakástűz alkalmával megmentették a magányo­san élő idős ember életét - azzal, hogy gyorsan kihoz­ták a lángok közül. Szilvási András polgármester elis­merésben részesítette az életmentő férfiakat. (cs) Ebéd és tüdőszűrés. In­gyenes ebéddel egybekötött tüdőszűrést tartott a Máltai Szeretetszolgálat és a Me­gyei Tüdőgondozó Szűrőál­lomása szombaton a pécsi Csilla gondviselő házban. A megjelenteknek lehetőségük volt a helyszínen AIDS-szű- résre, vércukor, illetve vér- nyomásmérésre is. (sn) l^özös orvosi ügyelet. A bíenemendi önkormányzat a napokban döntött arról, hogy továbbra is bekapcso­lódik a siklósi központú hétvégi orvosi ügyeletbe. A betegek a siklósi rendelőt lá­togathatják. (ns) A dühös pécsi áros. Ok­tóber 10-én a pécsi Búza téri piacon egy árus hölgy át­tette az asztalát a főbejárat­hoz, amivel zavarta a for­galmat. A piacfelügyelő visszaköltözésre szólította fel, ám ő terményeit ott hagyva eltávozott. Tettét később azzal indokolta, hogy az épületben nagy a füst, és az asztal-átrakással a nyitott ajtónál friss levegő­höz akart jutni. A csarnok­ban - sajnos — senki sem tartja be a dohányzást tiltó rendelkezést. (cs) „Cinema multiplex”-veszély? PÉCS, MOZIK Megkezdődtek a tárgyalások az InterCommal a pécsi mo­zik jövőjéről. Kérdés, mi lesz, ha a multiplex rendszer meg­jelenik a városban, vajon meghalnak-e a belvárosi mo­zik? A pécsi önkormányzat pályázat után 1993. június 30-1998. jú­nius 30-áig kötött szerződést az InterCommal a mozik üzemele- tetésére. Pavlovics Attila, aki az ön- kormányzat részéről részt vett a legutóbbi tárgyalásokon, el­mondta, alapvetően elégedettek az együttműködéssel, bár tény, hogy kicsit hamarabb is elké­szülhettek volna a felújítások - igaz, hogy az InterComon belül és a hazai moziséletben is szá­mos, előre nem látott változás történt. Fiiak Lajos, az InterCom ki­rendeltségvezetője arról tájé­koztatott, hogy a szerződésben vállaltakat már teljesítették, vagy épp most van folyamat­ban, vagy elkészül a szerződés lejártáig. Ez vonatkozik minden mozi vetítővásznának cseré­jére, a dolby-sztereorendszer kiépítésére. Az Uránia föld­szinti széksorait ellenben csak most kárpitozzák majd át más­fél millió fo­rint értékben, a többi mozi székcseréjét pedig pénz­ben szeretnék megváltani, ha a közgyű­lés rábólint az előzetes meg­egyezésre. A rossz ál­lapotban lévő Apollo Film­színházzal az a helyzet, hogy az épü­let nagyon gyenge mű­szaki állapot­ban van, és mivel felröppentek olyan hírek, hogy a város nem moziként kívánja tovább üze­meltetni, érthető módon az In­tercom nem óhajtott itt beru­házni.- Valóban úgy tűnik - mondta Pavlovics Attila hogy az Apolló egyre kevésbé alkalmas mozinak, és érlelődik a gondolat, hogy hangverseny- teremmé építsük át. Persze, ez elsősorban pénzkérdés. Ami a jövőt illeti, a felek megerősítették: 1998-ban vagy új pályázatot írnak ki, vagy a város visszaveszi a mozikat és egyúttal megbízza az InterCo- mot a további ügyvitellel. Az biztos, a jegyárak továbbra is szabadárasak lesznek, így ne csodálkozzunk, hogy szorosan követik az infláció ütemét. Ami Filák Lajos szerint ha­marosan megbolygathatja a pé­csi moziséletet, azok a bevásár­lóközpontokba tervezett mul­tiplex, vagyis több termes mo­zik, ugyanis a nyugati példák azt mutatják, hogy ezek a léte­sítmények elszippantják a kö­zönséget a belvárosi filmszín­házakból. A városvezetésnek azonban feltett szándéka, ha egy-két év múlva meg is jelen­nek a konkurensek, minden­képp megtart egy városi „ré- tegmozif’. M. K. A dollárosoknak is tanulniuk kell A külföldi diákok vizsgáiról szóló, többségében a fővárosból származó anekdotáknak megkérdőjelezhető a valóságalapja. A jelek szerint a pécsi egyetemeken nincs kivételezés. PÉCS - JPTE, POTE Az egyik legvadabb sztori sze­rint a vizsgázó, aki kemény dol­lárokat hoz az országnak, a „Szemmit ném tánultám”- mondata után elégségest kapott. A JPTE külhonból érkezett hallgatóit öt csoportba lehet osztani. Az A1 és A2 kategóri­ába azok tartoznak, akik állam­közi szerződés alapján kerültek a JPTE-re. Ők a minisztériu­mon keresztül kapják az ösz­töndíjat, az egyetemnek nem fi­zetnek semmit, de ők sem kap­nak egy fityinget sem az intéz­ménytől. A B-kategóriások ott­honról, az anyaországból kap­ják pénzüket. A határon túli magyarok nagy részének a mi­nisztérium biztosítja az ösztön­díjat. E négy csoportba tartozók a jövőben várhatóan a magyar hallgatókkal azonos elbírálás alapján is kapnak majd pénzt. Az ötödik kategória hallgatói azok, akik kemény dollárokat fizetnek a tanulásért. Egyedül velük kapcsolatban merülhet fel, hogy a vizsgáztató esetleg két méter húszról harmincnyolc centire állítja a lécet: a pénz be­szél a hallgató helyett. A JPTE-n, ha a külföldi nem va­lamilyen idegen nyelven folyó kurzusra jelentkezik, akkor meg kell tanulnia magyarul, és ugyanazt kell teljesítenie, mint másoknak. A Pécsi Orvostudo­mányi Egyetemnek 267 külhon­ból érkezett hallgatója van. Képzésük kizárólag angol nyel­ven folyik, aki tehát ájdontszpik inglis, azt fel sem veszik. N. F. Segítség a testvérközségnek KÖLKED Testvérközségi szerződést írtak alá tegnap Kölked és a horvát­országi Vörösmart települések vezetői, képviselői. A két, kö­zel egyforma nagyságú, lélek­számú falu között már évtize­dekkel ezelőtt is volt kapcsolat, a háború alatt azonban megsza­kadtak a látogatások. Az utóbbi években újra felélénkültek a családi, baráti kezdeményezé­sek, és a kölkedi önkormányzat úgy döntött, hogy hivatalossá teszi a két település barátságát. A búcsú napján megkötött szerződés a jövőbeli közös kul­turális, gazdasági és sporttevé­kenységekre is kiterjed. A köl- kediek konkrét lépésekkel is szeretnék segíteni a döntően mezőgazdasággal foglalkozó, jelenleg vetőmag, vegyszer és műtrágyahiánnyal küszködő testvérközséget. A vasárnapi találkozón újra összemérte erejét a két falu öregfiúk válogatottja. A vendé­gek számára rendezett esti fo­gadást a helyi olvasókör búcsú­bálja követte. S. G. Kresz Tamásé lett az Opel BÓLY Szombat délután az Opel Penthe szakmai napjának keretében tartották meg az Új Dunántúli Napló újabb akciójának sorsolását, melynek fődíja egy Opel Corsa gépkocsi volt. A közjegyző jelenlétében lezajlott sorsoláson ezúttal is a számítógép és a közönség segített, és hamarosan kiala­kult a 13192-es szám, amely alapján kiderült: Kresz Tamás bólyi előfizetőnk volt a nap legszerencsésebbje! Hihetetlen! - mondták egy emberként a Kresz család tag­jai, mikor megtelefonáltuk az örömhírt. Mi több, a családfő olyannyira telefonbetyárok­nak hitt bennünket, hogy ígé­retéhez híven elment egy is­merőséhez segíteni fát vágni. Pedig a bólyi kombinát autó­szerelőműhelyében ő maga jósolta meg: ha a lottó 400 millióját nem is, ezt az Opelt ő fogja megnyerni!-A haverokat a guta üti meg, az biztos - mondta aztán később, mikor már hinni kezdte jó szerencséjét a két hét múlva 40 éves családfő. - Én ugyanis sose a szerencsére alapoztam az életemet, hanem a munkára. Kreszéknek egyébként két autójuk is van, igaz, egyik sem a legfrissebb évjárat. A sötétbarna, kissé lestrapált Zastava a ház előtt ácsorog; a Dacia már 11 éves - bár a gazdája szerint kiváló álla­potban van! Ami Kresz úr lapunkkal való kapcsolatát illeti, elég egyértelmű a kép, hiszen már szüleinek is a Napló járt, és ő maga is házaságkötése óta, aminek épp 20 éve az idén, já­ratja a lapot. Jóllehet férfiem­ber létére nem a sportoldalon kezdi az olvasást, inkább a he­lyi hírek érdeklik. M. K. Szent Hubcrtus-napi ünnepséget tartottak vasárnap Kövestetőn. A gazdagnak ígérkező program nagy részét ugyan az eső elmosta, de megtartották a szentmisét és a vadászvacsora sem maradt el. illusztráció: müller a. Fokozatos kivonulás KOMLÓ Már nem egy testületi ülés témája volt a bétái lakótelep. Volt amelyiken részt vettek az ott élő családok képviselői, de olyan is, amikor a testület tagjai sorakoztatták fel érvei­ket, miként lehetne az ott élő­ket a városban elhelyezni. Ok­tóberben ismét napirendre ke­rül Béta ügye.- A PE Rt.-vel sikerült megegyezni, hogy a lakótelep elektromos árammal történő ellátását jövő év nyaráig vál­lalják - mondja Polics József, a városüzemeltetési iroda ve­zetője. - Január elsejétől azonban a szennyvíztelep, és az ivóvízhálózat üzemelteté­sét a városnak kell megolda­nia. A lassú kivonulás meg­kezdődött. A családokat igyekszünk egy helyre költöz­tetni. A negyedik lépcsőház bontása már folyik. Sz. K. A vízórák lassú halála A vízórák sem élnek örökké. Korosodásukkal együtt növek­szik pontatlanságuk is. Az Országos Mérésügyi Hivatal állás- foglalása szerint 2008-ig valamennyi régi típusú mérőórát le kell cserélni. PÉCS Addig is mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy a belső szennyeződésektől, le­rakódásoktól megkíméljék őket, például szűrőbetétek cse­réjével, mondja Hainess Jenó', a Pécsi Vízmű igazgatója (ké­pünkön). A különböző vízmi­nőségek is különbözőképpen károsíthatják a szerkezeteket, a vízkőlerakódás mértéke pe­dig nagyon különböző lehet. Pécsett a legkeményebb víz a Tettye környékén található, a távlati elképzelések szerint itt vízlágyító el­helyezésére kerül majd sor, de majd csak 2000 után. A Pécsi Vízmű keze­lésében lévő vízórák cse­réjét a vállalat automatikusan bonyolítja. A Mérésügyi Hiva­tal állásfoglalása szerint hat évenként hitelesíttetni kell őket, de a Pécsi Vízmű belső előírásai ennél szigorúbbak, négy évet állapítottak meg. A vízmű tulajdonában lévő fő­mérőn mért érték szerint fize­tik a társasházak a vízszámlát, majd a lakók által a lakásukba beszereltetett vízórák leolva­sása szerint szedi össze a kö­zös képviselő a részösszege­ket. A vízmüvet már nem ér­dekli, hogy a magánlakások­ban működő órák jól vagy rosszul működnek, voltakép­pen azok hitelesítése a lakó- közösség érdeke, hogy senki se fizessen többet a másik he­lyett, ha annak órája keveseb­bet mér a valóságosnál. Már­pedig a vízórák a vízkőlerakó­dás és egyéb szennyeződések miatt az idők múltával egyre kevesebb fogyasztást mérnek. Az első vízórakampány pedig már lassan hat éve lezajlott. Cs. L. Musteladás - tiltás, tűrés Jelentős mennyiségű fehérbor halmozódott fel a borosgazdák pincéiben. A hatóság ezért eltűri, hogy az idei mustot eladják a termelők, noha ez törvénybe ütközne. BUDAPEST, VILLÁNY Dömötör József, a Szőlő és Bor Terméktanács helyettes főtit­kára lapunknak elmondta, hogy idén a becslések szerint 20 szá­zalékkal több bor várható, mint tavaly. Mivel a minősége is jó, örömteli lehetne a hír. Ám ke­vésbé az, ha tudjuk, hogy a gazdáknak sok helyen még a tavalyi bor jó része is a hordók­ban áll, mert a fehérbort alig le­het megfelelő áron eladni. Mivel, több helyen a gazdák nem tudnak hová beszüretelni, megoldást jelenthetne, ha a mustot eladhatnák. A must for­galmazását és az exportját azonban a hatályos törvények tiltják. A főtitkár-helyettes el­mondta, hogy ez a törvény már régen idejét múlta, a hamarosan megszülető új bortörvényben a musteladás tiltása valószínűleg nem szerepel. A sűrített mustra egyébként most sem vonatko­zik a törvény, gyümölcslé-alap­anyagnak el lehet adni. Nagyjából 400 ezer hektoli­ter must az országhatáron kí­vülre kerül, elsősorban Szlová­kiába, Csehországba és egy kis része Horvátországba. Régiónk a horvátokkal jól tudna üzle­telni, azonban a vámok miatt már nem nagyon éri meg expor­tálni sem a bort, sem a mustot. Ter­mészetesen az exportált mustnak is jó minőségűnek kell lennie, hiszen a ma­gyar borok hírnevét ez is ronthatja. A megyei gazdák alig élnek a musteladás lehetőségével. Tif- fán Ede, a Villány-Siklósi Hegyközség elnöke (képünkön) elmondta, hogy Villányban egyáltalán nem, hiszen a jó mi­nőségű vörösbornak van piaca. A fehérborok azonban a hami­sítások óta csak nyomott áron adhatók el, ami sokszor a ter­melők költségeit sem fedezi. Ny. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents