Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)
1997-10-12 / 280. szám
1997. október 12., vasárnap Magazin EÜhántúli Napló 7 * k _l I tit i*ti| rtfn ixjxitfo Munkahelyi kétségek Hogy mennyire háttérbe szorult a magánélet a munkával szemben, arra az is példa, hogy míg korábban többen az érzelmi életük gondjaira kérték a Kártyafaggató válaszát, mostanában inkább munkahelyi problémáikkal fordulnak hozzánk. Kilátás jeligéjű olvasónk is afelől érdeklődik, jelenlegi állása hozhat-e nagyobb esélyeket. Annak, hogy most szerencsétlennek érzi magát, az a fő oka, hogy nagy reményekkel kezdte meg a munkát, s most bánatosan látja, hogy nagyot csalódott a főnöknőben. Emellett titkos álmokat dédelget egy olyan hivatásról is, melyben egyébként létező, rendkívüli érzékenységét jobban felhasználhatja. Kellemetlenségei vannak egy kolléganőjével is, aki azonban nem csupán magától pimasz, hanem egy asszony irányítja a háttérből. Ezzel az emberrel megbeszélhetik ellenérzéseiket. Jobban zavarja, hogy úgy érzi, kevesebb a pénze ezen a helyen, mint amennyit véleménye szerint munkájával kiérdemel. Még a féltékenység is megkísértette, pedig a pénz külső okok miatt annyi, amennyi. Járjon össze a barátaival, azokkal, akiket szeret, hogy a kedves társaság egy kis gyógyírt adjon a lelkének. Anyagi ügyeivel kapcsolatban egy nagyobb bosszúság is éri, amiben az borítja ki legjobban, hogy tévedés áldozata lett, de már nem tehet szinte semmit. A lapokból egyelőre úgy látszik, hogy új munkája, munkahelye csak akkor lenne, ha saját vállalkozást alapítana gyakorlatilag a semmiből. Valószínűbbnek tűnik azonban, hogy új elfoglaltsághoz egy gyermek jövetele juttatja. Nincs kizárva, hogy családi állapota úgy változik, hogy inkább háziasszonyi képességeire lesz majd szüksége. Hodnik Ildikó Gy. Alexander McQueen kreáció a londoni divathéten. (Az öltözet felső része csak festve van a modellre.) A Baywatch „Barbie babája” Pamela Anderson- Az emberek buta szőkeségnek tartanak, ami egyértelműen előítélet ... A legjobb esetben kellemes meglepetést okozhatok az ilyen embereknek - nyilatkozta a német TV Movie című hetilap számára 1995 júniusában, amikor a Baywatch sztárja és producere, David Hasselhof (45) felfedezte az amerikai „kebelcsoda” egyéb - akkor még szunnyadó A Malibu partjain szolgálatot- művészi képességeit. teljesítő vízimentők sorában Pamela Anderson (28) új színfoltot is jelentett hét évvel ezelőtt C. J. Parker szerepében, s aligha csak a strandra „kiállított” szépsége varázsolta elő a tévéfilmsorozat nézettségi mutatóinak meredek emelkedését. A Vancouverben érettségizett lány varázslatos arcvonásait ugyanis egy operatőr fedezte fel egy futballstadionban, amit aztán kinagyítva kivetített egy óriási vetítővászonra ... Aztán reklámozta a Labatt sörmárkát, ami anyagilag felért akkor egy lottónyereménnyel Pam számára ... Ugyanis a család nem tartozott a milliomosok közé: az édesapja „bútorrestaurálással” foglalkozott, az édesanyja pedig pincémő volt. A különféle kozmetikumok, fürdőruhák, melltartók, napolajok stb. reklámozása idején ismerkedett meg a jelenlegi férjével, Tommy Lee (32) rockzenésszel, akivel aztán 1995 tavaszán házasodott össze, amit egyes német lapok akkor egyszerűen „kamikáze-házasság- nak” tituláltak csupán. Aztán jöttek a botrányok (a viharos szerelmi életük részleteit taglaló videokazetta „kiárusítása” stb.), majd az anyai örömök elébe néző Pam készülődése a szülésre stb. A Bunte című német hetilap 1997/16. száma beszámolt a Polinéziai-szigetekhez tartozó Bora Borára tett tavaszi utazásukról, ahová egyébként a Baywatch-szépségek szoktak kiruccanni a partnereikkel. A házaspár egyik kedvenc szórakozása az volt ott, hogy a testüket különféle tetovációkkal láttatták el - a Bora Borán töltött szép napok megörökítése emlékeként ... Pamela a házasságáról így nyilatkozott nemrég:- Tommyval teljesen illünk egymáshoz . . . Hogy hozzámentem feleségül, azt a legjobb dolognak tekintem, amit eddigi életemben tettem... Hajzer Lajos Nyelvdzsungel Az angol nyelv közel félmillió szót tartalmaz, ezen túl további mintegy 300 000 műszaki kifejezést. Ezzel az angolok rekorderek, bár a nyelvészek szerint nem valószínű, hogy 60 000-nél többet használnának. A Shakespeare-kutatók számolása szerint a zseniális írónak is elég volt 33 000 szó. Mondjuk gyakorta, hogy az angol világnyelv. Ebből nem következik, hogy a legáltalánosabban használt. Ma egyébként a földkerekségen 5000-re tehető a beszélt nyelvek és tájszólások száma, s ebből 845 Indiából származik. Legtöbben az észak-kínai mandarint használják, az ország népességéből 850 millióan. Csak ezt követi másodikként az angol, mint legáltalánosabb és legelterjedtebb nyelv. Nem egyszerű a betűk világa sem. A legrégebbi ábécé az ugariti, ékírásos jeleit 2,5 ezer évvel ezelőtt már használták. A legősibb írott betű az O, azóta megőrizte formáját, hogy i. e. 1300 körül a főniciai ábécébe került. A leghosszabb betűsorral a kambodzsaiak dicsekedhetnek, bár a 72 jel jó részét soha sem használják. A legrövidebb ábécé egy tropikus sziget lakóinak, a rotokasoknak sajátja, csak 11 betűt használnak. Van egy „globális betű” is, ami minden nyelvben szerepel, ez az A. M. A. Rejtvényünk megfejtése az alábbiakban megadott szavak megfelelő helyre történő beírásával lehetséges. A szavak helyét meghatározza részben a betűszám, másrészt a keresztező szóval (vagy szavakkal) közös betű(k). A számozott négyzetekbe kerülő betűket számsorrendben összerakva egy értelmes szót kell kapni, melyet küldjön el levelezőlapon címünkre: Új Dunántúli Napló 7601 Pécs, Pf: 134. Beküldési határidő: 1997. október 17. (péntek). 9 betűs szavak: PUHAKALAP, SZOLGÁLAT. 8 betűs szavak: ALKALMAZ, CSOMAGOL. 6 betűs szavak: KAPARÓ, KÖPCÖS, LASSAN, TETTES. 5 betűs szavak: ALANY, ÁLARC, ÁLMOS, CIRKA, ELADÓ, ELÖNT, KERET, KÍNÁL, MALOM, MATAT, MÁSOL, MUTAT, RAGAD, SÁSKA, SIKER, SZENT, SZESZ, VAKAR. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „GORDIS A” Sorsolásunkon a szerencse Németh Évának (Kislippó, Kossuth u. 48.) kedvezett, aki jénai tálat nyert. Eheti rejtvényünk megfejtői között könyvet sorsolunk ki, amely szerkesztőségünkben vehető át. Tíz nap eltelte után, ha nem jelentkeznek érte - elküldjük postán. RÁDIÓ MELLEIT JEGYZET Számvetés... évtizedek múltán Fönnállásom legkedvesebb ajándékán - a karórán - van egy picike ablak, benne a dátum, 'egyjegyű számmal, a hét végén emelkedik kétjegyűvé -, ám emlékszem egyjegyű életkoromra, pontosabban két esztendős évemre -, ezt később sokan vitatták, nem lehet ennyire visz- szaemlékezni, - pedig így van. Vidéki kisváros bérházának második emeletén laktunk, a grund a ház végén kezdődött, a „kiskúti erdő”, amelynek rettenthetetlen urát, a csőszt, Ge- dének hívták. Még akkor is élt, amikor későbbi májusi elsejéken söröztünk és virsliztünk a fák alatt. Az elemi iskola nem volt rossz, csak a nyelvtani fogalmazást utáltam világéletemben és sejteni sem mertem, hogy hét évtized múltán is még leckét kell írnom hetente. Nem kedveltem - enyhén szólva - a plébánosunkat, aki minden hittanórán pálcával vert bennünket, annál inkább szerettük, a későbbi ifjú papot, a tisztelendő urat, aki focizott és gombozott velünk, kezét soha ránk nem emelve. „Igazi” nagy szerelmem Diana névre hallgatott, ő volt az óvónéni, aki egyszer hazaküldött, mert szégyelltem neki bevallani, hogy pisilnem kell, s húsz év múlva a kávéházban megpillantva korai érzelmeimet említve neki, vizenyős szemét rámemelte: „Miért nem szóltál, hogy belém szerettél?!” Bérmálkozásra kaptam első karórámat, templomból hazafele menet percenként néztem mennyi az idő, több száz kisfiú társam hasonló karlendítéssel vonult az utcán a hazai nagy ünnepi ebédekre. Elég gyorsan nőttem (csak nem eleget...), hogy a kötelező havi leventeoktatásról felmentést kapjak, beálltam a leventezenekarba (silány zenei műveltségem attól datálódik). Kezdetben én vezettem kantáron a nagydobot húzó pónilovat (Ibi volt a neve, istenbizony). Inasévek következnek egy nagy gyárban, föl akartuk akasztani az örökké verekedőpofozkodó inasfelügyelőt, Lóránt urat. Amerikai fogság tizenhét esztendősen, következő évben haza, de még infláció van, heti fizetésem a gyárban potom másfél milliárd pengő, elég volt három kiló savanyúkáposztára, vagy négy darab citromra, ezeknek ára félnaponként emelkedett. Aztán újságíróvá avanzsáltam akaratom ellenére, majd pesti munkanélküliség, kirú- gatva a Néphadsereg című laptól „nyugatos” mivoltom miatt. Több hónapi éhezés, szakadtság, pesti pályaudvari alvások és kínzó, kiábrándult ténfergé- sek -, aztán Pécs, ez a bolondos, gyönyörű város, a Mecsek, aztán a gyümölcsvilág makrancos királynője, a szőlő, a rossz és isteni borok, nagy-nagy ivá- szatok, hülye delíriumok. Ám az ember lassan elhasználódik, kórházak, műtétek sora, mert engem az orvosok, gyógyszerek, tiszteletet ébresztő ápolónők tartanak életben a mai napig és még valami. A kilenc esztendeje lezajlott infarktusom megváltoztatta éle- tem-sorsom későbbi éveit. Ági nevű, kedves körzeti orvosnő érkezik hívásra egy reggelen, hívja a mentőket, közben felöltöztet és a szükséges holmikat rakja a táskámba, még meg sem köszöntem neki, de a többi pécsi és pesti doktornak sem, pedig aggódnak és óvnak és én fogadkozom, hogy csak kerüljek haza, eldobom a cigarettát. Nem dobom el persze, akkor is szívom, amikor a parlamentet hallgatom, készül a dohányzás elleni törvény, a szigorítás, s hevesen bólogatok, milyen igaz, kell is a szigor, s ismét rágyújtok. Itt fentebb azt mondtam, van valami, aminek köszönhetően még életben vagyok: a népes baráti köröm, nők és férfiak, jókedélyűek, gyönyörűek, igazi emberek, akiket nagyon szeretek. Ma vasárnap reggel van, lemegyek a vasárnapi Naplóért, a liftben megnézem az órámat: tizenkettedike van, reggel 6 óra 15 perc. Drága jó Anyám túl van a szülésen. Hetven esztendeje éppen.
