Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-12 / 280. szám

1997. október 12., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúi Dunántúli Napló 3 Enyves kézzel a kasszában Régi mondás: az ember min­dennek ellen tud állni, csak a kísértésnek nem. Különösen napjainkban nő ez a kísértés, főleg a pénz közelében. Szapo­rodóban a sikkasztok száma. Vonatkozik ez a postára is, mint azt Kovács Ernő, a Ma­gyar Posta Rt. vagyonvédelmi osztályvezetője említette. Bár a posta forgalmához viszonyítva egyelőre csak ezrelékben mér­hetők azok a károk, amit a cé­gen belüli sikkasztok, tolvajok, csalók okoznak. Sokféle mód­szerrel és trükkel. Leggyako­ribb, hogy valaki benyúl a kasszába és kiveszi a pénzt, könnyelműen bízva abban, hogy majd pótolni fogja. De ez a pótlás elmarad. Napjainkban újabb és újabb módok akadnak a postán belüli tolvajlásra. Terjedőben az utal­ványhamisítás, amellyel a kö­zelmúltban Budapesten 14,5 milliót, Veszprémben 3 milliót próbáltak többen, a postással összejátszva zsebre vágni. Több nagy összegű készpénz­lopásban is közreműködtek a postások, legalábbis ezt gyanít­ják a nyomozók, akik Szege­den, a rejtélyesen eltűnt 15 mil­lió forint után kutatnak. A kisposták vezetői körében gyakori, hogy a takarékbetét­könyvek segítségével szerez­nek némi jövedelempótlást. Más összeget írnak az ügyfél betétkönyvébe és mást a belső könyveléskor, esetleg a kettős könyvelést részesítik előnyben. Egy baranyai községben a posta vezetője és kézbesítője a közeli nagyüzemekből befize­tett pénzt nem továbbították azonnal, hanem Postatakarék­jegyre, a saját nevükre tették át átmenetileg, s csak a kamatot vágták zsebre. Összesen ötven­ötmillió forintot forgattak meg, amíg az ellenőrzés rájött a trükkre. Egyébként az e lopásokból eredő kár a posta kára. Az ügy­fél ezekről mitsem tud. K. F. A siklósi várból fogklinika? A Kincstári Vagyoni Igazgató­ság napokon belül kiírja a ma­gyarországi várak hosszú távú - 15-50 évnyi - kezelésére szóló pályázatot. Hat vár van a „csomagban”, Baranyából mindjárt kettő: Szigetvár és Siklós. Az állam szabadulni akar az évi százmilliós terhek­től, legalábbis ennyit kellene költeni, ha lenne miből. így csak életveszély- és balesetel­hárító foltozgatásokra futja, az állaguk folyamatosan romlik. Kérdés persze, hogy mivel a tender nemzetközi, a helyi ön- kormányzatok szintén szerény anyagi lehetőségeikkel labdába rúgnak-e? Kovács László, a KVI kiren­deltségvezetője szerint az állam az Expóra félrerakott pénzből 400 milliót költ Siklósra, Szi­getvárra és Pécsváradra, hogy a majdani bérlőknek legyen mire alapozni azokat a vállalkozáso­kat (szálloda, étterem), ami a bevételt hozza. Egyébként, ha minden jól megy, a jövő évi tu­ristaszezontól indulhatna az új „időszámítás”. Az biztos, hogy tőkeerős külföldiek szép számban je­lentkeznek majd, mint az a bécsi orvos, aki a siklósi vár­ból - nem titkolt módon a kö­zeli harkányi gyógyfürdőre alapozva - szájsebészeti kli­nikát nyitna. Megnyugtatásul: annyi biztos, a Műemlékvé­delmi Hivatal kiköti, hogy a menedzserszemlélet nem csorbíthatja a nemzeti értéke­ket, és szigorú megkötéseket alkalmaz majd. Ám ugyanak­kor az önkormányzatoloiak is megfontolandó, a pályázathoz nem érdemes-e keresni egy pénzes strómant, hogy min­denki jól járjon? M. K. A szonda nem mutatja ki Könnyű dolga van a rendőr­nek, ha egy ellenőrzésre ki­szemelt autóst száz méterrel megelőz a whiskyszag. Ilyen­kor a szondába már bele sem kell fújni, úgyis jelzett már percekkel ezelőtt. A gyógy­szert és a drogot ellenben semmiféle szonda nem mu­tatja ki. Dr. Nagy Lászlótól, a Baranya Megyei Rendőr-Fő­kapitányság Közlekedésren­dészeti alosztályának vezető­jétől megtudtuk, néhány éve egy balesetben elhunytról a boncolás során kiderült, olyan gyógyszert szedett, melynek fogyasztása mellett nem sza­bad vezetni. Egy másik eset­ben a hulla szervezetében ká­bítószert találtak. Persze sem bizonyítani, sem kizárni nem lehet, hogy a baleset azért kö­vetkezett be, mert a vezetők a KRESZ-előírásokra fittyet hánytak. A büntető törvénykönyvben csak az ittas vezetésre találunk jogszabályt. A KRESZ azt írja, hogy a vezetési képessé­gekre ható szerek fogyasztása mellett tilos a volánhoz ülni. Mivel tehát a btk. nem rendel­kezik a gyógyszeres és kábító- szeres vezetésről, a lefülelt so­főrökre csak szabálysértési el­járás vár. Az ellenőrzések során fur­csán viselkedő, de a szonda szerint makulátlan személye­ket a rendőrség vérvételre küldheti. A rendőr azonban sokszor fel sem ismeri a ká­bult, vagy belőtt autóst, csak azt látja, hogy a szonda alszik, így továbbot int. Dr. Bajnóczky István, a Ba­ranya Megyei Igazságügyi Orvostani Intézet vezetője la­punknak elmondta, a külön­böző gyorstesztek, melyek ké­pesek a gyógyszert és a drogot kimutatni, rendkívül drágák, a költségeket pedig nincs aki megtérítse. Lehetséges, hogy rövid időn belül sikerül egy két és fél milliós vérvizsgáló műszert beszerezniük, mellyel óránként 200 vizsgálatot is el tudnak végezni olcsón. De amíg ez nincs meg, addig nem sokat kockáztat az, aki erős nyugtató, vagy LSD hatása alatt (autó)útnak indul. N. F. Amikor már összefolynak a képek illusztráció: laufer László Zseberdők Tolnában- avagy hol a Kissé kaotikus a helyzet Tol­nában az erdők körül, derült ki az FM Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatalának a megyei önkormányzat asz­talára tett jelentéséből. Arról van szó, hogy magas az úgy­nevezett rendezetlen erdők aránya a rendezetthez képest, de magas azon erdőterületek mennyisége is, amely még ún. társulás előtt áll. Magyarán: az erdők jelentős részével alig-alig törődnek. Ez két okra vezethető visz- sza. Az első, hogy az erdőré­szek nagy része nem egy tu­lajhoz került, hanem többen osztoznak rajta úgynevezett osztatlan közösként, ezért so­kan nem érzik sajátjuknak a megszerzett erdőt, így érdek­telen számukra „művelni” azt. A másik szempont, hogy sok a zsebszerződéssel vett erdő, ami ott jelent gondot, hogy nemhogy a második, még az első tulajdonos nevén sincs bejegyezve az erdő, így nincs aki gazdálkodjon rajta. Ugyanis a tulajdoni lappal nem rendelkezők egyik nap­ról a másikra nem állhatnak neki az erdő művelésének. csücsök vége A jelentés finoman fogal­maz következményekről: ép­pen az esedékes beavatkozá­sok, így leginkább az erdő- művelési, de a fahasználati munkák is felhalmozódtak. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy sok helyütt pusztul az erdő, elmaradnak az ülteté­sek, és lopják a fát.-Azt nem tudni, hogy a zsebszerződések mögött hazai vagy külföldi vásárlók állnak. Éppen az a jellege a zsebszer­ződésnek, hogy nem hivata­los, csak két fél tudja, sőt sok esetben titkolja - mondta la­punknak Haász László, a Tolna Megyei Agrárkamara titkára. Egyébiránt szerinte Tolna a „csücsök vége”, azaz ha a nyugati határtól nézzük a kül­földi „zsebesek” által felvásá­rolt fold, illetve erdőterületek nagyságát, akkor egy kifli jel­legű ábrát kapnánk, melynek az el vékony odó vége Tolna. Azaz hallani külföldiek titkos földvásárlásáról, de annak aránya más nyugat-magyaror­szági megyékhez képest cse­kély. Hazafi Zsolt Sokan buknak a Húsika eladásán A Szekszárdi Húsipari Rt.-t te­hermentesen kívánják értékesí­teni, a pályázatot a felszámoló a héten kiírta - jelentette be Ko- váts Árpád, az ÁPV Rt. elnöke Szekszárdon tett látogatása so­rán. Az ajánlatokat október 27- ig lehet benyújtani. A pályázattal egyidejűleg a találgatások is megindultak a leendő vevő személye felől. A Pick Rt. vezérigazgatója beje­lentette, nem áll szándékukban az agonizáló szekszárdi hús­üzemet megvásárolni. Még két vevő-aspiránsról tudnak, illetve reménykednek: a pécsi székhe­lyű Délhús Rt. és a kaposvári Pini Hungária is érdeklődött a jelenleg teljes gőzzel álló szek­szárdi üzem felől. A füst no­vember 4-én száll fel. Egyébként nem magát a részvénytársaságot, hanem an­nak eszközeit, épületeit hirdet­ték meg. A megvásárolható eszközök magukba foglalják az évi mintegy félmillió sertés, félszázezer marha vágására és feldolgozására alkalmas tech­nológiát, a húsüzemhez tartozó csontlisztüzemet, szennyvíz­tisztítóművet, vízmüvet, iroda­házat és hűtőházat. Mind az ÁPV Rt. elnöke, mind Magyart József felszámo­lóbiztos kifejtette, az ügyletnek biztosan lesznek olyan szerep­lői, akik pórul járnak. Az el­adási árból először a bérjellegű tartozásokat fizetik ki, a fenn­maradó - vélhetően az összes hitel- és tartozásállománynál jóval kevesebb - pénzből a tör­vény szerinti sorrendben - a sor vége felé a beszállítókkal - osz­toznak a hitelezők. Hazafi Zsolt Kamionoslányok klubja Pál Krisztina a rendszerváltás előtti évben levelet írt a Hunga- rocamion vezérigazgatójának, melyben kérte, hadd lehessen kamionsofőr. A válasz indok nélküli elutasítás volt, akkori­ban a dolog elképzelhetetlen­nek tűnt, mondja Krisztina. Az­tán a változások ezen a terüle­ten is új szemléletet hoztak, s ma már, ha nem is sokan, de a becslések szerint úgy harminc nő vezet kamiont Magyaror­szágon. Először C kategóriás teher­autó vezetőit kell letenni, ma­gyarázza Karády Fekete Kata­lin, aki már ugyancsak profi a szakmában, aztán jöhet az E ka­tegória. Ezzel még nincs vége, hiszen kell még belföldi szol­gáltatói vizsga, aztán a TIR- vizsga, amelynek birtokában már ki lehet menni Európába, illetve pályaalkalmassági is szükségeltetik, s három nyelv­ből próbatétel: tudni illik az al­katrészek nevét, a vámkezelés­nél, esetleges betegség bekö­vetkeztével, vagy a határátke­lésnél szükséges szavakat, kife­jezéseket. A szakma persze nem veszélytelen, ezért Krisz­tina férfi váltótárssal járja Eu­rópát. így is öt kilót fogy egy út alatt a stressz miatt, meg azért, mert kilenc órákat kell olykor várakozni a határnál. Krisztina és Katalin most pé­csi székhellyel országos klubot szeretne létrehozni női kamio- nosok részére, hiszen nagyon hasznos volna, ha megismernék egymást a szakma résztve­vői. Cs. L. Mennyi jut luxusra? A tavaly év végi, tartós fo­gyasztási cikkekre vonatkozó statisztikák azt mutatják, hogy az országos átlag fölötti adato­kat produkáló Nyugat-Dunán- túlon magasabb az életszínvo­nal, mint Baranya, Somogy, és Tolna megyében. Harminchá­rom luxuscikk közül tizenki­lencnél azt regisztrálhatjuk, hogy hazánk nyugati részében több van belőle, mint nálunk. Bár mosógépből régiónkban minden háztartásra jut egy, akárcsak Zala, Vas, és Győr- Sopron-Moson megyében, de kevesebb az automata. Ugyanez a helyzet a televízió- készülékekkel kapcsolatban: szinte minden lakásban nézik a tévét szőkébb hazánkban, ám kevesebb a színes készülék, mint tőlünk nyugatra. A tavalyi év egy főre jutó kiadásai is azt bizonyítják, hogy Nyugat-Magyarországon többet költenek luxusra. (Per­sze tágan értelmezzük a luxus fogalmát, hiszen ma már egy színház vagy mozilátogatás a családok többségénél fény­űzésnek számít.) Vas, Zala, és Győr-Sopron megyében 1996- ban több mint háromszor annyi jutott új autó, sokkal több mo­torkerékpár és kerékpár vásár­lására, mint a Dél-Dunántúlon. Érdekesség, hogy bár képmag­nóra, videokamerára, általában híradástechnikai cikkekre, ék­szerre és műalkotásra többet költöttek nyugat-magyaror­szági honfitársaink, de fényké­pezőgépre és személyi számí­tógépre jóval kevesebbet. A kultúrával, üdüléssel, szó­rakozással kapcsolatos adatok tanúsága szerint az életnek ezen a területén is hátrányban van régiónk. Újságot, könyvet, játékot, hangszert, tankönyvet, tanszert, írószert jóval többet vettek ott, mint itt. Tandíjra, mozijegyre, üdülésre is többet költöttek tavaly Nyugat-Du- nántúlon, mint szőkébb ha­zánkban. N. F. Kaposvári jubileum Fennállásának 100. évfordulóján emlék­táblát avattak szomba­ton a Vasút a Gyerme­kekért Alapítvány ka­posvári diákotthoná­ban. A jeles ünnepre meghívták az egykori diákokat is. Az alka­lomra egy jubileumi évkönyvet is kiadtak, amelyben a diákotthon építésének körülmé­nyeit, hagyományait, történetének jeles eseményeit örökítették meg. (sn) Pécsudvardra ért a gáz Szombaton délután ünnepélyes keretek között, országgyűlési képviselők részvétele mellett meggyújtották a gázlángot a baranyai településen. Az ese­mény fordulópontot jelent a hatszáztíz fős falu életében. (sn) Határon túliak Baranyában Október 10-étől 26-áig tart Baranyában a Ha­táron Túli Magyarok VI. Fesztiválja, melyre a Kárpát-medence szé­leiről, a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdély­ből, a Vajdaságból és Burgenlandból is ér­keztek vendégek. Sok­féle program során nyílik mód arra, hogy a résztvevők szót vált­sanak egymással, hi­szen kiállítások, em­lékestek és különféle fórumok adnak alkal­mat a párbeszédre. A fesztivál keretében ok­tóber 18-án kerül sor Pécsváradon arra a megemlékezésre, me­lyet a felvidéki ma­gyarok kitelepítésének ötvenedik évforduló­jára rendeznek. (a)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents