Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-11 / 279. szám

1997. október 11., szombat Háttér - Riport Dunántúli Napló 9 Dolga az emigráns magyarnak Beszélgetés a Münchenben élő dr. Buzády Tibor máltai lovaggal, a Nagy Szent Gergely Lovagrend kitüntetettjével Beszédében szépen őrzi az itthon megtanultakat, s alig néhány perc alatt eltűnnek a szórend vagy kiejtés germanizmusai, hi­szen dr. Buzády (Bucsics) Tibor szívében, lelkében magyar ember. Éppen most ment el az utolsó beteg, a rendelésnek vége. A doktor úr (ötvenhatos emigráns) újabb foglalatosságba kezd tehát, amit nevezhetünk kedvtelésnek, a szabadidő kitöltésének is, s ami nem más, mint adományok gyűjtése, továbbítása. Ed­dig több mint 10 millió (!) márkányi, különféle termékben megjelenő szállítmánnyal segítette Magyarországot. Önzetlen munkájáért, egyéb tevékenységéért Buzády Tibor átvehette például Göncz Árpád­tól a Magyar Köztársasági Ér­demrend Tisztikeresztjét, s töb­bek között az Angol Királyi Szék angol nemességet adomá­nyozott 1980-ban neki és le- származottainak. így, az októ­beri nemzeti ünnep közelében természetes volt, hogy megkér­dezzem az ötvenhatos emig­ránst:- Hol járt Ön a forradalom hétköznapjaiban ?- Sokfelé. Pécsett, mint ötödéves orvostanhallgató tagja lettem a Baranya Megyei Nem­zeti Tanácsnak. Még mindig őrzöm az igazolványomat, amit dr. Kertész Endre munkástaná­csi elnök és Csikor Kálmán al­ezredes írt alá. Később a Pécsi Rádióhoz rendeltek, de mint hozzá nem értő ifjoncnak, sok dolgom nem akadt. A dörzsölt, öreg rádiósok is tudták, hogy mi a teendő.-Hogyan lett ilyen promi­nens személyiség?-Meglehetősen gyorsan pe­regtek az események, s valószí­nűleg annak köszönhető ötven­hatos karrierem, mert engem is megérintett annak a pár napnak a hangulata, másrészt eszembe jutott, hogy az egyetem portá­ján akad egy nemzeti színű zászló. Elmentem érte tehát és kivittem a Petőfi-szoborhoz, ekképpen válva zászlóvivővé, s mivel többnyire a zászlót nem a menet végén viszik, én mentem elöl. Mindenesetre ebből lett aztán a baj, hiszen beválasztot­tak abba a bizottságba is, ame­lyik Győrbe utazott, hogy Nagy Imre ellenkormányának meg­alakításáról Szigethy Attila csoportjával tárgyaljon. Egy öreg Pobjedával mentünk s jöt­tünk, de mire hazaértem az al­bérletbe, már mondta a házi­néni, hogy keresnek az ávósok.- Tudom, előbb Londonba emigrált, ahol befejezte az egyetemet, majd Münchenbe költözött. Engem a Máltai Lo­vagrend érdekelne.- A magyarok közül nem vagyunk sokan e lovagrend tag­jai, s maga a beválasztás proce­dúrája azon túl, hogy nem pub­likus, nem is túl érdekes. Való­színűleg annak a karitatív mun­kának köszönhető, melyet évek óta végzek itt, mint idegen­ben élő, de minden por- cikájában magyarul élő és gondol­kodó ember.- Minden­esetre a lo­vagi címnek valami oka van.- Mindig azt vallottam, amit ma is, hogy az emig­ráns magya­rok ne reked­jenek meg annál a nap­nál, amikor elhagyták az országot, ne konzerválják gondolatai­kat. Ezért alapítottam a müncheni magyarok számára a Széchenyi Kört, ahol össze lehet jönni, s ahol követni lehet a magyarországi változá­sokat. Itt figyeltünk fel arra is 1988-ban, hogy mennyi szeren­csétlen erdélyi magyar bolyong hontalanul a magyarországi utakon, s hogy akadnak egyházi karitatív szervezetek, akik segí­tik ezeket a családokat. Ekkor szerveztem az első segélyszál­lítmányt, amit azóta közel fél­ezer követett.- Mennyi???- Közel félezer. Vagonokban élelmiszer, ruhanemű, iskola­szerek, kórházi berendezések, miegymás. Amit számon tar­tok, hogy például öt orgonát küldtem már haza. A legutóbbit Miskolcra, egy csodaszép, 42 regiszterest. Sok minden jutott egyébként Baranyába is, de hir- telenében csak az a mammog- ráf jut az eszembe, amit a Szi­getvári Kórház kapott.- E karitatív munka eredmé­nye tehát a lovagi cím?- S ebben is talán a szerve­zőmunka, hiszen saját zsebből keveset tudok hozzátenni. De nagyon jók a kapcsolataim, s figyelek mindenre. Néhány év alatt elértem, hogy időnként már engem hívnak fel telefonon az adományozók.- Hogy látja a mai Magyar- országot, alig ezer kilométeres távolságból?-Sajnálom, hogy a nyugati kultúra oly sok mocskával kell szembesülni és szomorú va­gyok a közbiztonság és a közál­lapotok miatt. Egyébként nagy rácsodálkozással és örömmel élem meg a változásokat.- A közbiztonságot Ön is megszenvedte?- Igen. Pesten ellopták a ko­csimat, amit ma is nagyon szé­gyenek német kollégáim előtt.- Melyik pártra szavazna, ha módja volna rá?- Keresztény gondolko­dású ember vagyok, tehát a voksaim könnyen kiszámítha­tók. Viszont én ahhoz tartom magam, hogy egy emigráns ne kritizálja a magyarországi vi­szonyokat, ne próbáljon bele­szólni közéletbe, ócsárolva az éppen aktuális politikát, hanem ha szereti még a hazáját, akkor amivel csak tudja, segítse az otthon maradottakat. Lehet, hogy sokan megszólnak érte, de én így gondolkodom. Ezért az­tán - hogy mondókámat alátá­masszam - a müncheni Szé­chenyi körbe nemcsak a keresz­tény, ellenzéki politikusokat hívtam meg, hanem például járt nálunk MSZP-s politikus is.- Tudunk egy igen magas ki­tüntetésről, amit II. János Pál­tól vehetett át a közelmúltban.- A magyar püspöki kar ja­vaslatára és a müncheni érsek közvetítésére megkaphattam a Nagy Szent Gergely Rend Lo­vagja kitüntetést és megtisztelő címet, ami ugyancsak ritka do­log, s amiről egy volt pécsi diák nemigen álmodhatott. Ebből a kitüntetésből ugyanis nincs sok, csak 300 élő ember viseli a vi­lágon, s csak akkor kaphatja meg a következő, ha valaki a háromszázak közül meghal.- Gondolom, élete legszebb napja volt, amikor átvehette?- Igen. De volt még azért sok szép napom, köztük a rendszer- váltás előtti évben egy emléke­zetes. Akkor úgy elbőgtem ma­gam a meghatottságtól, mint egy kisgyerek. A Pécsi Orvos- tudományi Egyetemtől kaptam levelet, amiben az állt, hogy az öreg alma máter megköveti sé­relmeket elszenvedett diákjait, azokat, akiket 1956 után kizárt a soraiból. Ezt a levelet Bauer Miklós írta alá.- Mondana valamit a család­járól is?- Feleségem természetesen magyar lány, amikor először hazamehettem, akkor hoztam magammal, Budapestről. Fog­orvosként dolgozik. Négy fiúnk született, s e pillanatban mind a négyen Magyarországon tar­tózkodnak. A legidősebb tanár­segéd a közgazdasági egyete­men, a többi szintén egyetemen tanul, a legifjabb jogász lesz. Könnyű dolgom volt velük, hi­szen a nagymamák és a nagy­papák nyaranta csodálatos vilá­got tártak fel előttük, másrészt a Magyarok Világszövetsége honi kurzusaira ifjúkoruk óta eljártak. Beszédükön nem ér­ződik, hogy itt Németországban születtek, s mindegyikük a ma­gyaron és a németen kívül an­golul vagy franciául beszél.- Ön hová való?- Göcseji vagyok, a zalai dombok között nőttem fel, s ezt cseréltem később a Mecsekre majd a bajor Alpokra.- És miért nem települ haza?-Nézze, nekem, akárhol is élek, a lelkem sohasem változik meg, s ez a közel negyven év távoliét meg sem kottyant. Egyébként éppen a napokban fizettük ki a foglalót ügyvéd előtt, szerezve magunknak bu­dapesti lakást, amelybe két év múlva, a nyugdíjazásom után a feleségemmel végleg hazatér­hetünk. Kozma Ferenc A közgyűlés kitüntetettjei Pro Comitatu Baranya Ismét Güral Ismét Güral 1993 óta a Ma­gyar Köztársaság kütahyai tiszteletbeli konzulja. Küta- hya mellett több török tarto­mányban is képviseli hazánk érdekeit. Güral úr a Török Köztársa­ság egyik legjelentősebb vál­lalkozója. Sokat tett a két tér­ség kapcsolatainak elmélyíté­séért, nagyfokú anyagi és szellemi áldozatvállalásának köszönhetően 1994-ben a Kossuth évfordulón egyedül­állóan nagyvonalú és repre­Pro Comitatu Baranya Péteri Ferenc zentatív em­lékünnepsé­get szerve­zett Küta- hyában. A kitün­tető díjban a Török Köz­társaság és Baranya me­gye kapcsolatainak elmélyíté­séért, a Kossuth Emlékház óvása-megőrzése érdekében kifejtett tevékenységéért ré­szesült. Péteri Ferenc 1973 óta vezeti Mozsgó, Almáskeresztúr, Csertő, Szulimán és Elekma- jor községi krónikáját. Külön kiemelendő a község köz- igazgatási, társadalmi, gazda­sági, kulturális, oktatási terü­leteinek szakszerű áttekin­tése. Fényképezőgépével minden jelentős eseményt megörökített, dokumentumo­kat csatolt krónikáihoz - 20 kötetnyi terjedelemben. Számos dicséretben, kitün­tetésben részesült, tevékeny­ségét a helyi tanács, az önkormány­zat, a Me­gyei Levéltár egyaránt el­ismerte. Pedagó­giai munkás­ságával, közművelődési, krónikaírói tevékenységével Baranyának köztiszteletben álló egyéni­sége. A díjban életműve elis­meréseként részesült. Közrend-közbiztonsági Díj Dr. Emyes Mihály Dr. Emyes Mihály rendőr dandártábornok a Baranya Megyei Rendőr-főkapitány­ság vezetője több mint 25 éve a rendőrség hivatásos állomá­nyú tagja. A Mohácsi Rend­őrkapitányságon dolgozott bűnügyi szakterületen, 1984 és 1990 között a kapitányság vezetője volt. Jelenlegi beosz­tását 1991 óta látja el. Veze­tése alatt alakult meg a belvá­rosi, a szentlőrinci, az orfűi és a harkányi rendőrőrs, vala­mint több községi körzeti megbízotti iroda. Kie­melkedő hangsúlyt fektetett a polgárbarát rendőrség kialakítására, az állampol­gárok biz­tonságérzetének javítására. A kitüntetésben a megye közrendje, közbiztonsága ér­dekében végzett kimagasló szakmai munkájáért részesült. Közrend-közbiztonsági Díj Faragó Imre Faragó Imre határőr alezredes a Pécsi Határőr-Igazgatóság osztályvezetője tiszti pályafu­tását a drávaszabolcsi őrsön kezdte, tevékenységével hoz­zájárult a térség közrendjének és közbiztonságának javításá­hoz. 1981-től a siklósi kiképző bázison mint parancsnok részt vett a Baranya megyei fiata­lok kiképzésében, nevelésé­ben. A délszláv válság idején, mint irányító, szervező, el­lenőrző, il­letve a lakos­sággal kap­csolatot tartó személy te­vékenyen közreműkö­dött a válság kezelésében. A kitünte­tésben a megye közrendje, közbiztonsága érdekében végzett szakmai munkájáért részesült. Pályázati felhívás Pécs Városi Környezetvédelmi Alap 1997. II. félévben elnyerhető támogatására Pécs M.J. Város Közgyűlésének Város- és Kömyezetfejlesztési Bizottsága pályázatot hirdet a város környezeti állapotának javítását eredményező tevékenységének támogatására. A pályázaton részt vehet jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy közüzemi szolgáltató vállalattal, alapítvánnyal közösen lakóközösség, ha Pécs környezeti állapotának javítását szolgáló fejlesztést hajt végre az alábbi témakörökben: ♦ Levegőtisztaság-védelem ♦ Hulladék keletkezésének megelőzése, a keletkezett hulladékok mennyiségének és káros hatásainak csökkentése ♦ Lakókörnyezet minőségének javítása A felsorolt témakörökben pályázható célokat és a részvétel feltételeit a részletes pályázati kiírás tartalmazza, amely átvehető a Pécs M.J. Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Pécs, Széchenyi tér 1. II. em. 63-64. sz. szobájában hétfőn 13-16, szerdán 8-16 óra között. A pályázatok beadásának határideje: 1997. november 3. A pályázat elbírálási határideje: 1997. december 5. (10306) BayVVa M fo in i Telephely: Pécs, Tüskésréti u.ll. P TeL/lax: 72/210-830 Nyitva: H-P: 7-17 Szó.: 7-12 D | U Tor ALPESI i í/i NÁLUNK A LEGOLCSÓBB! Minden színben adsfeWjUh készletről , " , Ha mar egyszer építkezik Ingyenes szaktanácsadás, anyagszükséglet-számítás! Ha építkezik... HILTI NAPOK Pécs, Engel J u. 1/2. 8-tól 16 óráig _______________Telefon: 72/336-101________________ Ő szi vásár a PÉCSI HILTI CENTERBEN ! 1997. októberH.-15.-16. Bemutatjuki bővített kínálatunkat, szolgáltatásainkat, újdonságainkat, LÉZERES MÉRŐKÉSZÜLÉKEINKET (távmérő és szintezők ) szaktanácsadással. A bemutató napokon megvásárolt vagy megrendelt gépekre és készülékekre 25 % árengedményt adunk, és egyben rendkívüli dűbel és fúrószár akciót tartunk ! EXTRA VÁSÁRI AJÁNLATUNK : TE5 fúrókalapács és hozzá öt darabból álló fúrókészlet 85.000,- Ft+áfa listaár helyett 59.000,- Ft+áfa !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents