Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-11 / 279. szám

1997. október 11., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 7 Barokk ház pincéjében középkori falak A szászvári vár egyedülálló emlék Az ismert régész házaspár, dr. Gerő Győző és felesége, dr. Sándor Mária ismét vendégei Baranya megyének. A szász­vári püspöki vár feltárási munkáit irányítják. A férj a törökkori emlékek kutatója, felesége a középkor szakér­tője. A szászvári vár mindkét kor nyomait magán viseli, ezért közösen dolgoznak rajta. Amikor találkoztunk, fá­radtan mondták, egész nap szivattyút próbáltak szerezni, hogy a palota udvarán feltárt kútból a vizet kiszivattyúz­zák. Már korábban megtalál­ták a kút középkori kávájának két szép töredékét, a napok­ban került elő egy harmadik darab. Azt gyanítják, hogy a többi része a kút mélyén, a víz alatt megtalálható. Dr. Sándor Mária a vár tör­ténetéről elmondta, első emlí­tése 1225-ből származik, Ber­talan pécsi püspök oklevelé­ben. Már néhány évtizeddel ezelőtti kutatások kiderítet­ték, hogy a szép barokk épület - amely az utóbbi években a szászvári plébánia épülete volt - pincéjében 13. századi falmaradványok vannak. Ez irányította rá a régészek fi­gyelmét. A további kutatást az segí­tette, hogy a nagyközség ve­zetői elhatározták, az egyház tulajdonában lévő épületért csereingatlant ajánlanak fel. Amikor a plébános kiköltö­zött, a régészek nekifoghattak az alaposabb feltáró munká­nak. Rövid idő alatt kiderült, nemcsak a pincében, hanem egy emelet magasságig meg­maradtak a középkori falak. Gótikus ablakokat, ajtókat ta­láltak. Kutatás közben egyre izgalmasabb dolgokra derült fény. A középkori pécsi püs­pökök, mint Albéni János vagy Albéni Henrik, igen gazdag, nagy befolyással ren­delkező méltóságok voltak, jó kapcsolatokkal rendelkeztek a királyi udvarral. Itt egy való­ságos udvart tartottak fenn. Kiderült, ilyen rezidencián kívüli püspöki várat a mai Magyarország területén még eddig nem sikerült feltárni. Talán e ténynek köszönhető, hogy az Országos Műemlék- védelmi Hivatal kiemelt kuta­tásként kezeli és a feltárások költségeinek nagy részét biz­tosítja. Mostanáig nem sok isme­rettel rendelkeztek a régészek a középkori pécsi püspökség építkezéseiről, a mai működő püspöki palotát nem lehet fel­tárni. A szászvári vár marad­ványaiból azonban következ­tetni tudnak, milyen lehetett a középkorban a pécsi püspöki rezidencia. Sándor Mária sze­rint a múlt évben feltárt kapu­torony talán a legjelentősebb lelet, ehhez hasonlót eddig csak Visegrádon találtak. A várat a törökök is használták, külső várfallal megerősítet­ték. Az elmúlt napokban kezd­ték el az udvaron lévő közép­kori kút feltárását. Szépen megmunkált középkori kö­vekből felrakva. A kút kává­jából csak töredékek vannak meg. Azt remélik, hogy a kút mélye rejti a többit, s talán megtalálják azt a darabot is, amelyen a püspöki címer is rajta van. Sarok Zsuzsa A kútkáva címeres darabja még nem, de egy díszes rész már előkerült a mélyből fotó: Tóth Az élet fontos dolgai Beszélgetés Petri Györggyel a költészetről és a napi kötelességekről Petri György Kossuth-díjas költő a napokban a Lenau-díj átadásakor Pécsett járt, és német alkotók társaságában vett részt „dalnokversenyen” a Művészetek Házában.- Mit jelent Önnek német nyelven írni, publikálni?- Lehetőséget. Egy évig kint lehettem Nyugat-Berlinben, Németország hivatalos körei­ben ismertté váltam. Még állt a fal. Üres metrómegállók, a megállókban géppisztolyos őrök. Mintha a Batthyány tértől a Blaha Lujzáig őrök vigyáznák az utat.- A hatvanas években filozó­fia szakra járt. A fal, a szabad­ság hiánya, ha a tanáraira gondolunk, nem véletlenül je­lentett mély élményt.- A tanszékről akkor me­nesztették azokat, akik a prágai bevonulás ellen tiltakoztak - Márkus Györgyöt, Heller Ág­nest és másokat. A tanítványok köréből került ki a mai filozó­fuselit - Bencze György, Vajda György Mihály -, a demokrati­kus ellenzék. Azóta legjobb ba­rátom Fodor Géza, a zeneesz­téta, zenekutató. Mi még két- három nyelvet ismertünk. 1956-ban 13 éves voltam, közel laktunk a Széna térhez, ahova kijártam újságot venni. Láttam a nagydarab 17-18 éves mun- káskölyköket, kezükben fegy­verrel. A koromhoz képest is kicsi és vékony voltam - a leg­jobban attól féltem, hogy kirö­högnek, ha megszólítom őket. Az új gazdasági mechanizmus idején reformkommunistának vallottam magam, párttagjelölt voltam - azt gondoltam, a rend­szert belülről kell megrefor­málni. Az 1968-as események után már tudtam, hogy a rend­szer megváltoztathatatlan. A Baranyai Alkotótelepek Kht. már szeptemberben megala­kult, de az első taggyűlésre, melyen az alapító tulajdonosok és a menedzsment találkozott, csak a napokban került sor, ahol a működés legfontosabb kérdéseit határozták meg. A megbeszélésen a Baranya Megyei Közgyűlés, Pécs Város Önkormányzata és Komor Ist­ván tulajdonosok megállapod­tak abban, hogy a Siklóson és a Villányban lévő alkotóházak üzemeltetésére egy alvállalko­zóval kötnek szerződést, a köz­hasznú társaság a szakmai fel­adatokat látja el a jövőben. Az alvállalkozó kilétéről egyelőre nem született végleges- A szinte rokontalan, keserű verseiről nem is a kortárs líra vonulatai jutnak eszembe, ha­nem Császár István, Hajnóczy Péter, Munkácsi Miklós pró­zája.- Vas István köznapiságot hangsúlyozó programját pró­báltuk követni. Azt, hogy az al­kotó nem ezoterikus lény. Hogy a művész tragikumánál nincs nevetségesebb. Kiváltsága sincs, az alkoholizmus sem az. Nem is lehet, amikor körülbelül egymillió alkoholista él Ma­gyarországon. Hajnóczy Péter élete utolsó szakaszában a jóba­rátom volt. A halálát orvosi műhiba okozta. Az orvos nem volt hajlandó kimenni hozzá. Jöjjön ő. Hajnóczy fürdőkö­penyben érkezett - részegen. Az orvos fel volt háborodva, hazaküldte. Délután meghalt. Trombózis végzett vele.-Az alkotók közt sok volt a pályaelhagyó, a tengődő egzisz­tencia. Voltak az életében cik­cakkok?- Voltam zöldségbolti eladó, de dolgoztam elmeápolóként is. Ezt az utóbbit nem tekintem cik-cakknak. Sokat tanultam. Megismerkedtem dr. Sülé Fe­renccel, aki most a valláspszi­chiátriai osztályt irányítja Li­döntés, átmenetileg az intéz­mény volt dolgozóiból alakult kft. végzi a munkálatokat. Az nem titok, mondja Komor István, a kht. ügyvezetője, hogy a menedzsment és a megyei közgyűlés között voltak nézetel­térések, az intézmény dolgozói munkaügyi perben állnak a köz­gyűléssel a közalkalmazotti jog­viszony megszüntetésének kö­rülményei miatt. A dolgozók azt állítják ugyanis, hogy kevesebb pénzt kaptak, mint amennyi a törvény szerint járna nekik. Úgy tűnik azonban, mondja Komor István, hogy a megbe­szélésen túl tudták tenni magu­kat a résztvevők ezen a prob­lémán. A globális üzleti terv pótmezőn. Dr. Goldschmidt Dénes mondogatta, az elmebe­teg abban különbözik a pszi­chiáterétől, hogy az utóbbi a be­tegséget lábon hordja ki.- Vannak kedvenc könyvei, írói a „régiek” közül?- A Háború és békét azért is szeretem, ahogy Tolsztoj a mo­dem hadviseléssel, Napóleon­nal szemben Kutuzovnak, a primitív erőnek a győzelmét ábrázolja. Felgyújtja Moszkvát - nincs mit elfoglalni. Sztálin hasonló stratégiát alkalmazott a második világháborúban.-A magyarok közül?-A kései Arany. A rövid versei. Arany a maga neuroti­kus túlérzékenységével nagyon modem költő. A maiak közül a keveset Író Várady Szabolcs. Tandori Dezső, Rakovszky Zsuzsa. Tandori írja egyhelyütt, hogy soha nem maradhat hely­ben, mert kipúposodik a föld. Mozognia kell. írni. Neki még mindig az az öreg Royal író­gépe van. Termékenységének kulcsa a halálfélelem.- És Petri György hogy érzi magát ma a bőrében ?-Kívülálló vagyok. A kró­nikás szerepét érzem magamé­nak. Ady írta: egy pár szegény íródeák soha nem változtatott meg sorsot. Shakespeare Othel- lóját is szeretném újra lefordí­tani Kardos László után. Egyébként azt gondolom, nem sok attitűdbeli különbség van a 65-ös reformkommunista és a mai kemény neoliberális kö­zött. Én is azon a véleményem vagyok, hogy brutálisan végig kell csinálni. Max Weber mondja: egyetlen dolog, amit az ember biztosan megtehet; hogy napi kötelességének ele­get tesz. Ebből kijöhet valami tisztességes élet. Bóka Róbert - Fotó: Tóth szerint a társaság ez évben öt­millió forint működésből szár­mazó bevételt szeretne vissza­forgatni a vállalkozásba. Mind­ezt elsősorban a nyári szabad­idős kurzusoktól remélik. A kht. két művészt foglal­koztat projekt-menedzserként. Füzesi Zsuzsa keramikus a sik­lósi művésztelepen folyó nyári kurzusok szervezéséért és a szakmai munka irányításáért lesz felelős, Pál Zoltán szob­rász a villányi szimpóziumok szervezésével és szakmai fel­ügyeletével lesz megbízva. Egy további, ma még ismeretlen személy az egyetemmel folyó együttműködésnek lesz a koor­dinátora. Cseri László Hírcsatorna Könyvtári hetek. Mária- kéménden ma nyílt nap ke­retében könyvtárbemutató foglalkozásokat tartanak. Október 13-a és 18-a között amnesztiahét lesz a Baranya Megyei Könyvtárban, Pécs- váradon, Beremenden, Mo­hácson, Sellyén és Siklóson. 13-án 14 órától a Várkonyi Nándor Könyvtárban közép­iskolai szavalóverseny kez­dődik, 15 órától Pécsvára- don a 40 éves városi könyv­tárt ünnepük. (ly) Magyar Lettre. „Kultúrá- zás, szellemidézés, zsákba­macska” a címe a Magyar Lettre estjének, melyre ok­tóber 17-én 18 órakor a Művészetek Házában kerül sor Pécsett. Az estet Karádi Éva szerkesztő vezeti, (ly) Pécsi szerzemények Me­zőtúrnak. Várnai Ferenc pécsi zeneszerző a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium énekkarának jeligét kompo­nált, Hegedűs Anna Mária költőnő versére pedig egy kánont írt. (cs) Kiállítások. Mejra Muji- csics képzőművész munkái­ból nyílik kiállítás a pécsi Horvát Színházban, a Cso- por(t)-Horda Galériában, október 16-án 18 órakor. Somogyi Tünde amatőr festő mutatkozik be a pécsi vasútállomás kultúrváró- termében október 16-án 15 órakor. A pécsi Gyöngy­szem Galériában dr. Schank László festményeit láthatja a közönség október 17-én 17 órától. (ly) Éj Hang. A Pécsi Új Hang Irodalmi Társaság tagjai ma 14 órakor találkoznak a Várkonyi Nándor Könyv­tárban. Bemutatják az „Itt­hon Európában” című anto­lógiát és a Váci Mihály Iro­dalmi Kör Kislexikonát, melyben öt pécsi tag is sze­repel. (ly) Jazz. Gonda János jazzmu- zsikus, zongoraművész, ze­netörténész lesz a pécsi Művészeti Szakközépiskola vendége október 14-én. Délelőtt 10.45-től bemuta­tóval egybekötött nyilvános előadást tart. (ly) Vendégkórns. Az egri Ag- ria Vegyeskar ma 18 órakor zenés műsort ad a pécsi Malomvölgyi Idősek Ott­honában. A vendégkar hol­nap a Pécsi Madrigálkórus­sal együtt zenés áhítatot tart a Szent Ferenc plébáni­atemplomban 11 óra­kor. (ly) Rajtolnak a közhasznú alkotótelepek Nagy méta a népzenéért Nemzetközi folklórhét kezdő­dik Pécsett hétfőtől, s a fellépő együttesek névsora ígéretes programot sejtet. Erdélyből az a szászcsávási zenekar érke­zik, amelyet már világszerte ismernek, de a Kárpátokból gyimesi, mezőségi és kalota­szegi előadók is jönnek. Moldvából két hölgy dalok­kal, mesékkel a nyelvújítás előtti beszédmód csodálatos világába vezeti el a hallgató­ságot, az avasi román muzsi­kusok cseterán és zongurán vad, régies improvizatív zenét játszanak, s az ismert pécsi csapatok (Szélkiáltó, Zengő, stb.) mellett itt lesz a Vuji- csics, a Méta, Csoóri Sándor és zenekara, valamint Német­országból a Camino együttes. Az október 13-ától 18-áig tartó folkfesztivál rendezői a JPTE Művészeti Kar és a Pécsi Kulturális Központ, s ezen a két helyszínen (Damjanich 30. és Színház tér 2.) a folknapok idején népzenével kapcsolatos szakmai előadásokat tartanak. A gyermekek oktatásától a gyakorlati foglalkozásokig, a népi hangszerek bemutatásától népzeneoktatásról tartott kon­ferenciáig számtalan színvona­las program közül választhat­nak az érdeklődők. A nagyközönséghez első­sorban a péntek-szombat dél­után 18 órától kezdődő folk- koncertek - az említetteken kívül néhány név még a sze­replők közül: Folk Tone Drum, Vizin Antusék, Egyszó- lam - szólnak majd a pécsi egyetemi klubban. M. B. E. A Szélkiáltó együttes népzenei elemeket is használ megze­nésített verseihez fotó: tóth László Kis pénzekből kis lépések Legkésőbb szerdai beérkezés­sel nyújthatók be a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ügyfélszolgálati irodáján a könyvpártoló önkormányzat című pályázat adatlapjai. Tavaly a mintegy háromszáz induló közül a Baranya Megyei Könyvtár százhatvanezer forin­tot nyert, és a Megyei Közgyű­lés támogatásával idén is indult a versenyben. Az idei kiírás a könyvtárt fenntartó önkor­mányzatok kategóriában egy­millió, nyolc-, illetve hatszáze­zer forintot kínál a község, vá­ros, megye stb. alcsoportok első három helyezettjének.- Könyvtárunk költségveté­sében nem jelent sokat egy ilyen tétel, mégis nagyon fon­tosnak tartom ezeket a pályáza­tokat, hiszen az intézmény fenntartásán túl, fejlesztésekre szinte csak az ilyen pénzekből telik - mondta Kalányos Kata­lin igazgatónő. - A nemrégiben felszerelt, könyvállományt védő riasztókaput is pályázat útján, a Nemzeti Kulturális Alapból nyertük. Mindezek el­lenére jól meg kell gondolni hogy mire vállalkozunk, hiszen egy programot nem csak elkez­deni, hanem folytatni is tudni kell, és arra már ritkán jön külső segítség. A pályázaton többek között a könyvár költségvetéséből biz­tosított állománygyarapítás, il­letve annak egy lakosra jutó ré­sze dönt. A kisebb települések számára ez nagyobb lehetősé­get jelent, mint egy megyei in­tézmény esetében. Tavaly Má- riakéménd egymillió, Sásd pe­dig hatszázezer forintot kapott. S. G.

Next

/
Thumbnails
Contents