Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)
1997-10-08 / 276. szám
1997. október 8., szerda Kistermelők Dünántúli Napló 7 Gazdahírek Garantáltan Egészséges Alma. Új élelmiszer-védjegyet vezetett be az országos Alma Terméktanács. A GEA-minősítést kizárólag az integrált termelésből származó alma kaphatja meg, melyben a növényvédőszer- maradék maximum a FAO ajánlásában szereplő érték felét éri el, és minősége megfelel az Európai Unió első osztályú árujának. Az akciótól a belföldi kereslet 20-30 százalékos növekedését remélik, miután az elmúlt tíz évben a magyar alma termesztése, fogyasztása és forgalmazása folyamatosan csökkent. A védjegy bevezetését kezdeményezők megállapodtak a MALÉV-val, hogy a légitársaság járatain októberben utazó 200 ezer utas mindegyikét GEA jelzésű almával kínálják meg, kétnyelvű tájékoztató kíséretében. A gyümölcs fogyasztói ára várhatóan 80-100 forint között lesz. Kitüntetett termelő. Számos kitüntetést adományozott augusztus 20-a alkalmából a Földművelés- ügyi Minisztérium - olvashattuk a Kistermelők Lapja legutóbbi számában. Megyénkből Aranykoszorús Gazda-díjat kapott Kontár Kornél egerági mezőgazda- sági vállalkozó. Rekordburgonya, szn- peruborka. A napfényes nyár Európa délkeleti részén igen kedvez a növényeknek. Bulgáriában egy asszony 2,1 kg-os krumplit ásott ki a kertjében. Egy romániai asszony pedig egy méter hatvan centi hosszú és 30 cm átmérőjű uborkát nevel- get a kertjében. A rekordburgonya előállítója a helyi termelőszövetkezet vezetőjétől 50 ezer leva (50 német márka) jutalmat kapott. A romániai uborka Botosamban nőtt, és mint azt a termesztője elmondta, „távolról sem fejezte be a növekedését”. Féltve őrzi a titkát, szeretne bekerülni a Guinness rekordok könyvébe. A termesztő üzleti érzékét dicséri, hogy az óriásuborka hírét kihasználva, annak magvait 10 dollárért kívánja értékesíteni. Az oldalt szerkesztette: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN Kistermelők rovatunkkal legközelebb október 22-én jelentkezünk A jövő májusban friss termés Az áttelelő vöröshagyma termesztése Gyöngyhagyma. Magról szaporítható, 1,5-2,5 cm átmérőjű, fehér színű csemegehagyma, amiből savanyúság készíthető. A korábbi években már ismertettük az áttelelő vöröshagyma termesztésének a technológiáját, de úgy látszik több olvasónknak - kerttulajdonosnak - elkerülte a figyelmét, mivel többen kérték, hogy a magról termeszthető, őszi vetésű vöröshagymáról írjunk. A kérésnek ezúton teszünk eleget. Tavaszra - április vége, május eleje - a tárolt vöröshagyma már kifogyófélben van. A téli tárolás alatt minőségileg is károsodott. A további tárolás, a csírázás és egyéb romlás miatt már nem gazdaságos. Ekkor van jelentősége az áttelelő vöröshagyma piacra kerülésének. Jó exportlehetőség Megjelenik az ötdarabos csomókban, ízlésesen előkészített, fehér színű, gömbölyű alakú hagyma. A fogyasztói ára azonban nem nevezhető alacsonynak, ebből következik termesztésének gazdaságossága. A hazai piaci ellátás mellett exportlehetősége is nagyon jó, mivel a nyugati piac is szívesen fogadja a frissen betakarított főzőhagymát, hiszen ott sem kifogástalan már a tárolt hagyma minősége. Az áttelelő vöröshagyma talajigénye azonos a tavaszi vetésű hagymáéval, vagyis az aprólékosan morzsalékos, finom szerkezetre igen érzékeny a növény. Ha a mezőgazdaságban vagy a kertészetben valamely növény alá kifogástalan magágyat készítünk, úgy azt mondjuk rá, hogy „hagymaföldbe vetettük a magot”. (Pl. cukorrépa, drazsírozott paprika stb.). Ebből következik, hogy rendkívül finoman elmunkált, aprómor- zsalékos talajt igényel. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, úgy a hagymatermesztés eleve kudarcra van ítélve. A magágy készítése Az elővetemény lehetőleg korán kerüljön le a területről. Ä szármaradvány gondos letakarí- tása elengedhetetlen. A magágy készítése során 0,6 dkg nitrogén, 0,6 dkg foszfor és 1,8 dkg kálium hatóanyagot juttassunk ki négyzetméterenként. A mélyebb talajforgatást - szántás, tárcsázás - kerüljük, mivel ezek a művelőeszközök nagyon kiszárítják a talajt. A jó magágykészítéshez esetleg öntözésre is szükség lehet. A műtrágya adagokat pontosan tartsuk be, a nitrogén túladagolás ugyanis fokozza a növények téli kifagyásának a veszélyét. A második nitrogén- adagot tél végén - február vége, március eleje - adagoljuk, míg a harmadik részt a hagymafej képződésének megindulásakor juttatjuk ki. A fejképződés alkalmával adagolt nitrogéntrágyázást feltétlenül kössük össze öntözéssel. A vetés ideje A magvetés optimális ideje - megyénkben - szeptember vége, október eleje. A korábbi vetéssel megnő a tavaszra magszárat hozó egyedek aránya. A későbbi vetésnek viszont az a veszélye áll fent, hogy a téli hidegek beálltára gyenge fejlettségű lesz a növény, így köny- nyen kifagy. Az áttelelés sikere nagyban függ a tél beállta előtti fejlettségi állapottól. Ha november közepére-végére a növények fejlettsége elérte a ceruza vastagságot, úgy a mínusz 15-20 C fok hideget is kibírják. Az erős téli lehűlések helyett inkább a gyakori hőingadozások veszélyesek a növényekre. Ha télen tartós felmelegedés következik be, a növények vizet és tápanyagot vesznek fel. A hirtelen lehűléskor ezt nem tudják feldolgozni, és ez az állapot kedvezőtlenül hat a fejlődésükre. A vetőmagszükséglet: 10 m2-re 5-8 gr, egy hektárra 5-8 kg. A vetési sortávolság: 25-35 cm, mélysége: 2-2,5 cm. Lehetőleg szemenkénti vetőgépet használjunk. Folyóméterenként 30-35 szem magot vessünk el. A talajelőkészítési, vetési, öntözési stb. hibákra számítva 15-20%-os veszteséggel számolunk, így folyóméterenként 27-30 db hagyma takarítható be. A vétés utáni kelesztő öntözés elengedhetetlen. Különösen keléskor - csírázás megindulása - igényel a hagyma egyenletes vízellátást. Száraz magágyban a mag sokáig elfekszik, egyenetlen lesz a kelés, ami kihat a növényállomány további fejlődésére. Tavasszal, csapadékhiány esetében ugyancsak szükséges az öntözés. Nyers fogyasztásra A fajták tekintetében tudnunk kell, hogy az áttelelő fajták szárazanyag-tartalma kevesebb, így az eltarthatóságuk is korlátozott. Nyers fogyasztásra, esetleg egy-két hetes tárolásra alkalmasak. Természetes, amelyik fajtának nagyobb a szárazanyag-tartalma, az hosszabb ideig tárolható. Ilyen pl. a Piroska, a Pannónia, a Tisza stb. Ha a magvetésünk sikeres volt és szakszerűen jártunk el a növényápolás terén is, úgy május végére friss főzőhagymát fogyaszthatunk, illetve vihetünk a piacra. Dr. Tamcsu József Az olvasó kérdez — a szakember válaszol Nincs csodaszer Sokan érdeklődtek, hogy a sok helyütt propagált, úgynevezett „általános növényvédő szer”, mely ötvözi a rovarölő, gombaölő és baktericid készítmények hatásait, valamint egyben levéltrágyaként termésnövelő hatással is rendelkezik, miért nem kapható kiskereskedelmi forgalomban? A növényvédelmi célra felhasználható anyagok engedélyhez, engedélyezési eljáráshoz, toxikológiai vizsgálatokhoz kötöttek. Ezek az engedélyezési vizsgálatok több évet vesznek igénybe, míg egy-egy ilyen, ún. „biotermék” forgalomba kerülhet. Ez az eljárás nem azért történik, hogy egy-egy feltaláló szellemi termékének forgalomba hozatalát késleltesse, hanem azért, hogy a forgalomba kerülő növényvédő szer a vele szemben támasztott követelményeknek eleget tesz-e. Legtöbb esetben ezek a termékek a termésnövelő, kondicionáló anyagokkal támasztott igényeknek felelnek meg. Nem alkalmas viszont a jelenlegi ismeretek szerint a tűzel- halás elleni védekezésre. Tudvalévő, hogy a jó kondíciójú növények betegséggel szembeni ellenálló képessége lényegesen jobb, mint a legyengült, esetleg túlhajtatott növényeké. Eddigi ismereteim alapján elképzelhetetlen, hogy a fentiek figyelembe vételével valaki ilyen készítményt elő tudjon állítani komolyabb biológiai és analitikai, termesztési háttér nélkül. A növényvédő szert árusító helyek ellenőrzése során több ilyen jellegű anyaggal találkoztam az évek során, melyek vége a forgalomba hozatali korlátozás, vagy a forgalomból történő kivonás lett. Előadásaimon gyakran megemlítem azt a példát, amikor egy kezdő termesztő kiskerttulajdonos első próbálkozásként a fokhagymafőzetet használta növényvédő szerként az érőfélben lévő őszibarackfáin, melynek eredményeként a kívánt hatás helyett egy élvezhetetlen „zamatú” bioterméket állított elő. Ezért kérem a növényvédő- szer-vásárlókat, hogy vásárlás előtt tüzetesen tanulmányozzák át a növényvédő szer csomagoló anyagán elhelyezett címkét, melynek részletes leírást kell tartalmaznia a fel- használás lehetőségeiről, a várakozási időkről, valamint tartalmaznia kell az FM engedély számát, gyártási idejét is. Amennyiben a készítmény csomagolóanyagáról a fenti információk egyike is hiányzik, akkor azt a terméket ne vásárolják meg, illetve ne használják fel. Az engedély nélküli termékek, növényvédő szerek felhasználása tilos! Sokan érdeklődnek, hogy a lejárt II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer vásárlásra és felhasználásra jogosító igazolványok hogyan hosszabbítha- tók meg. Az ún. zöldkönyvek meghosszabbítása rövid tanfolyamok keretén belül történik. Ilyen jellegű igényeiket levelezőlapon jelezzék az érdeklődők a következő címen: Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás. 7615 Pécs, Pf. 13. Kéijük, hogy a levelezőlapon a címüket is olvashatóan tüntessék fel. A továbbképzés önköltséges. Új, II. forgalmi kategóriájú tanfolyamokat is indítunk, megfelelő létszám esetén. Czigány Csaba Nem kacsa, hanem paradicsom termett Takács Lajos zóki kertjében. A különös formájú zöldséget a gazda unokái fedezték fel. fotó: tóth László Gyümölcstermesztés - korszerűen Ültessünk a kiskertben köszmétét! Közeleg az őszi gyümölcsfa ültetési időszak, ilyenkor a ker- tészkedők tervezik már, hogy néhány hét múlva hova, mit fognak ültetni. Mivel a korai fakadása (sokszor már február végén) miatt biztonsággal, optimális módon a köszmétét ősszel kell ültetni, azért már most ajánlom a kiskerttulajdonosok figyelmébe ezt a sokoldalúan felhasználható, értékes és nem túl igényes gyümölcsöt, mely véleményem szerint több figyelmet érdemelne termelőtől és fogyasztótól egyaránt. Hazai egy főre eső fogyasztása alig kimutatható, ha az európai országok többségét vesz- szük figyelembe, ahol ez kb. 0,5 kg/fő, akkor a jelenlegi termésünk kétszerese, háromszorosa sem lenne elegendő csupán az itthoni igény fedezésére sem. Fogyasztható frissen, gyorsfagyasztva, feldolgozható kompótnak, dzsemnek, szörpnek, lének, mindezt kellemesen savanykás, üdítő érzetet keltő íze biztosítja. Minden olyan helyen megterem, ahol kiskertet alakítottak ki, egyik legigénytelenebb gyümölcstermő növényünk, ami nem azt jelenti, hogy nem ott érzi magát a legjobban, ahol optimális a körülmény. Jól tűri a legzordabb teleket is, még virágzó, vagy terméskezdeménnyel teli bokor is elvisel -3 -4 C fokos fagyot. A száraz, forró, csapadéktalan nyár többet árt, ezért a kiskertben ültessük félámyékba, esetleg köztesként. Ültetéskor a gödör aljára tegyünk szervestrágyát, ezt meghálálja, egyébként a kert fáinak adagolt tápanyaggal megelégszik, nem szükséges külön a köszmétét trágyázni. A kiskertben ha csak néhány tövet ültetünk, akkor karós művelést válasszunk a törzses fácskához, ha több tövet ültetünk, akkor oszlop és huzal mellett neveljük. Bokorként is nevelhetjük, de így nagyon kényelmetlen a szedése. Kisméretű ültetvény létesítése esetén a bokorköszmétét 150x100 cm-re, törzses faként ültetjük. Két jól bevált fajtáját termesztjük, a Pallagi óriást és a Szentendrei fehéret, ezek egymást kölcsönösen jól termékenyítik, érdemes tehát vegyesen ültetni. Ritkító metszést igényel, hogy a bokor szellős legyen, de a hajtásokat visszametszeni nem tanácsos. A metszést ősz végén, vagy télen végezzük el, mert ahogy már említettem, nagyon korán fakad. Növényegészségügyi szempontból célszerű a nyesedéket elégetni. Törzses köszmétével elengedhetetlen a tősarjak tőből való eltávolítása. (Ha csak visszametsszük, akkor a talaj felszíne alatti rügyek ki fognak hajtani!). Szedésével ne kövessük az általános rossz gyakorlatot, tudniillik, hogy féléretten szüretelik, ez csak az ipari feldolgozásra szántnál indokolt. Friss fogyasztásra és kompótnak, lének, dzsemnek a biológiai érettség állapotában szedjük, így jó igazán az íze. Aki a piacon vásárolja és nem maga termeszti, az nem is tudja, hogy milyen kellemesen kiváló íze van az érett köszmétének. Buzássy Lajos
