Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)
1997-09-30 / 268. szám
1997. szeptember 30., kedd Háttér - Riport Dunántúli Napló 9 Nendtvich Andor 1867-1954 A politikai kurzusváltások és az utókor háládatlan- sága folytán sok méltatlanul elfeledett kiemelkedő személyisége van városunknak, akiknek emlékezetét megőrizni, munkásságát megismerni és méltatni nemcsak a történészek feladata. Közéjük tartozik Nendtvich Andor, aki több, mint harminc éven át volt Pécs város polgár- mestere. A város közössége és ön- kormányzata súlyos mulasztást pótol, amikor Nendtvich Andor polgármester tiszteletére emléktáblát állít, s a jelen és az elkövetkező nemzedékek számára személyét, munkásságát példaképül állítja. Nendtvich Andor, 1867. október 2-án született Pécsett, középiskoláit is itt végezte. Pályafutását 1890-ben a királyi törvényszéknél kezdte. 1891-ben lépett a város szolgálatába. 1893-ban aljegyzővé választották, 1894-ben árvaszéki ülnök, 1896-ban tanácsnok, 1898-ban árvaszéki elnök és polgármester-helyettes. 1906-ban választották Pécs első polgárává. Beiktató beszédében is megfogalmazott fő törekvése az önkormányzatiság megóvása, a városban lévő vallásfelekezetek között fennálló békés egyetértés további ápolása, a jó, gyors és megbízható adminisztráció biztosítása, legfőképpen a város gazdálkodásának egyensúlyban tartása, a polgárság javát szolgáló irftéz- mények működőképességének biztosítása. A költségvetés egyensúlyban tartása érdekében új jövedelmi forrásokat és takarékossági lehetőségeket keresett a város számára. E koncepció jegyében a város ellátását szolgáló üzemeket igyekezett városi kezelésbe venni. Ennek eredményeként Pécsett még a háborús időkben is folyamatos volt a villamosenergia-ellátás. 1911- ben elkészült a villamosvasút első szakasza, amelyről a lakosság nagyobb része úgy vélte, hogy nincsen szükség rá. A későbbiekben a szállított utasok száma és a belőle származó bevétel megcáfolta ezeket az aggodalmakat. Az első világháborút megelőző időszak jelentős sikere volt a MÁV üzletvezetőség Pécsre helyezése. E cél érdekében a városnak is áldozatokat kellett hoznia: az Irányi Dániel téren többemeletes városi lakóházak épültek a vasúti tisztviselők számára, s városi telken épülhetett meg az üzletvezetőség székháza a főpályaudvar szomszédságában. Szintén Pécs város és a dél-dunántúli régió közlekedésének fejlesztését és ezzel a kereskedelmi forgalom növelését szolgálta a dolnji-mi- holjáci és a bátaszéki vasútvonalak megindítása. Nendtvich polgármester különös gondot fordított az iskolák fejlesztésére. Működése alatt történt a pécsi kereskedelmi iskola városi kezelésbe vétele, majd kibővítése felsőkereskedelmivel és az új iskola- épület megépítése. E kiegyensúlyozott fejlesztő politikának vetett véget a háború kitörése. Hosszú évekig újabb alkotásokról szó sem lehetett. Az 1918. november 16-án megkezdődött szerb megszállás újabb megpróbáltatásokat rótt Pécs lakóira, melyekből bőven jutott Nendtvich polgármesternek is. A szerbek előbb letartóztatták, majd fegyveresen kényszerítették hivatalának elfoglalására, végül pedig 1920. szeptember 22-én erőszakkal elhurcolták és a demarkációs vonalon áttették. Ettől kezdve Sásdról a menekült polgármesteri hivatalból kísérte figyelemmel a Pécsett történteket. 1921-ben, a szerbek kivonulása után újabb komoly gondokkal kellett szembenéznie a város vezetőjének, Pécs késve zárkózott fel a trianoni határok között működő magyar városok sorába, kapcsolódott be egy új - a város vezetői számára - meglehetősen idegen közigazgatási rendszerbe. Az adminisztrációnak súlyos problémákat kellett megoldania a hivatalok átvétele után. A hároméves megszállás a város gazdálkodásában nem múlt el nyomtalanul.A készletek kimerültek, a fizetési hátralékok felhalmozódtak. Ezen a nehéz helyzeten is megpróbált úrrá lenni a város önkormányzata és polgármestere, sőt kísérletet tettek arra, hogy Pécs szerepét felértékeljék és a perifériáról jobb pozícióba hozzák. Sajnos, ezekre a kísérletekre egy rendkívül nehéz, válsággal terhes gazdasági és instabil politikai helyzetben került sor, amikor a kormány centralizációs törekvései tovább kurtították a városi autonómiát, de az önállóság megfogyatkozását nem közömbösítette a központból érkező anyagi erőforrások jótékony hatása. A 20-as évek elején Nendtvich polgármester legfontosabb törekvése az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezésének realizálása volt. Bár a törvényhatósági bizottság tagjainak többsége tisztában volt azzal, hogy az egyetem Pécsre helyezése milyen kulturális, sőt gazdasági előnyt jelenthet a városnak, de a városatyák egy része az érte hozandó áldozatot túl nagynak tartotta. Nendtvich Andornak elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a kompromisz- szum megszületett, s az egyetem Pécsett otthonra talált. (1927-ben Nendtvich Andort e szolgálatainak elismeréséül az Erzsébet Tudományegyetem díszdokíorává avatta.). Az 1929. évi 30. tv. az ön- kormányzati testületek és köz- igazgatás te’jes átalakítását eredményezték. Az áj törvény értelmében megtartott vámolások után, az esedékes tisztújításkor sokan várták, hogy Nendtvich Andor visszavonul. Ő azonban még érzett elég erőt magában, hogy vállalja a jelölést. Bár egyhangúan választották meg, székfoglaló beszédében ő maga is fontosnak tartja, hogy visszavonulási szándékáról beszéljen. A harmincas évek már kevés sikert hoztak a város polgár- mesterének. A gazdasági válság hullámai Pécset sem kímélték. A munkanélküliek, az ínségakciókra rászorulók létszáma rohamosan növekedett. Kevés volt a munkaalkalom, a gazdasági élet pangott. A városi vezetés szükségmunka-akciókat rendszeresített, városi építkezésekbe kezdett, hogy megakadályozza a munkanélküliség elhatalmasodását. N endtvich Andor 1936- ban, 69 éves korában vonult vissza a város vezetésétől. Kortársai nem tagadták meg tőle az elismerést. Régi vágású, puritán jellemű, tisztakezű vezetőként jellemezték, aki mellett nem burjá- nozhatott el a panama. Konzervatív elveinek köszönhetően hosszú munkálkodása után utódaira nem egy eladósodott, hanem egy eredményekben és tervekben gazdag várost hagyott. Dr. Révész Mária alpolgármester Máré-vár és környéke Elkészült a „Máré-vár és környéke” című kistáji monográfia, melyet a Magyaregregyi Baráti Kör idei találkozóján mutatnak be. Vasárnap az egregyi templomban 10 órától püspöki mise lesz, az Amold-házban fél 12- kor először Fóris Istvánná polgármester tart tájékoztatót a falu egy évéről, majd a monográfia szerzői bemutatják a kötetet. A Baráti Kör tagjait vadhúsokból készült ebéd várja, majd délután fél 4-től folklórműsor és népművészeti kirakodóvásár lesz a helyszínen. A műsorban a magyaregregyi általános iskola néptánccsoportja mellett a szalatnaki német hagyományőrző együttes is fellép. (ly) Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha biztosítás, akkor ÁB. Cégem, a mindenki által jól ismert, szilárd pénzügyi háttérrel rendelkező biztosító azt vág a tőlem, hogy tudásom legjavát adjam, amikor biztosítási-befek-' tetési tanácsokkal segítem Önöket döntéseikben. Szeretem a munkám, mert hiszek benne. Az AB élet-, nyugdíj-, lakás- és gépjárműbiztosításai valóban korszerűek, testreszabottak, ezért valódi biztonságot jelentenek az ügyfeleknek. Jó érzés közreműködni az emberek biztonsága, megalapozott és nyugodt jövője megteremtésében. Befektetés a biztonságba.
