Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)

1997-09-30 / 268. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1997. szeptember 30., kedd Hírcsatorna Polgármesterek Eszé­ken. Beremend és Sellye polgármestere, valamint a természetvédelmi igazgató­ság vezetői látogattak el a horvát városba, hogy előké­szítsék az október 15-ei nemzetközi önkormányzati találkozót. (zb) Kisebbségi panasznap. Panasznapot tartott tegnap Pécsett a megyei közgyűlés épületében dr. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyű­lési biztosa. A nyílt napot szakmai fórum követte a Városházán. (sn) Kápolna épül Beremen- den. A Megbékélés kápolna alapelemei megérkeztek a községbe, a napokban elkez­dődik az építkezés, amit az önkormányzat és a cement­gyár nagyban támogat. A dél­szláv háború áldozatainak emléket állító kegyhelyet Csete György Kossuth-díjas építész tervezte. (ns) Könyvbemutató. Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csil­lag árnyékában című könyvsorozatának ismerte­tése lesz ma délután 17 óra­kor Pécsett, a Nevelők Há­zában. Pollenjelentés. Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete pollenfigyelő szol­gálatának mérései szerint az összpollen száma az időjá­rásnak megfelelően alakult az elmúlt héten. Kedden és csütörtökön „nagyon ke­vés”, a hét többi napján a „kevés” minősítési értéknek megfelelő mennyiségben volt kimutatható. A parlagfű virágporát hétfőn, pénteken és vasárnap találták allergiát okozó mennyiségben a le­vegőben. Az allergén gom­baspórák közül az Alterna- riát kedden, szerdán köze­pes, a hét többi napján ala­csony koncentrációban ész­lelték. (b) Néprajzi esték. Pécsett, a Szivárvány Gyermekházban szeptember 30-án 18 órakor „Néprajzi esték” címmel in­dul sorozat. Az első előadást dr. Andrásfalvy Bertalan néprajztudós, akadémikus tartja magyarságképünkről és a magyar műveltség­ről. (m) Bükkösd a külvilág felé. A vasút mentén több mint ezer négyzetméteren parko­sították az eddig elhanya­golt területet: szebb arcot mutatnak a külvilágnak, (cs) A Keleti-Mecsek kedvelt kirándulóhelye FOTÓ: MÜLLER ANDREA Alkalmi tulajdonos a lovagvárban Máré vára az elidegeníthetetlen állami műemlékek közé tarto­zik, ennek ellenére néhány évre a Mecseki Erdészeti Rt. tulaj­donába került. Jelenleg az ingatlan állami tulajdonba történő visszavétele zajlik. KÁRÁSZ, PÉCS Az évszázadok során sokszor cserélt gazdát a XIII. században épült, ma a megye egyik leg­kedveltebb kirándulóhelyeként számon tartott Máré-vára. A tu­lajdonosi viszonyt illetően bi­zonytalanságok vannak.- A Mecseki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság 1992-ben alakult részvénytársasággá, és a vár a megalakuláskor az rt. tu­lajdonaként került nyilvántar­tásba - tájékoztatott Szőnyi Já­nos, a kárászi erdészet igazga­tója. - A ma már kincstári tulajdonban lévő ingatlan el­adása sem ebben az időben, sem később nem merült fel. Az rt. jelenleg szerződés nélkül, a saját nyeresé­géből üzemel­teti a műem­léket. A kö­zelmúltban felújításokat is végeztünk, és a vár bara­nyai viszony­latban a leg­jobb állapotúak között van. Kovács László (képünkön), a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet megyei kirendeltségének igazgatója elmondta, hogy az APV Rt. részéről elismerték a hibát, a lovagvár nem kerülhe­tett volna a részvénytársaság tu­lajdonába. Az állami baki ezút­tal nem járt többletkiadással. Kovács László elmondta, hogy - bár a baranyai kirendeltségre még nem érkezett az átvé­tel-átadás tényét igazoló hiva­talos okirat - a visszavétel fo­lyamatban van. A kincstárhoz kerülő épület visszavételt kö­vető hasznosításával kapcsolat­ban az igazgató elmondta, hogy ésszerű kompromisszumra tö­rekednek majd a jelenlegi üze­meltetővel, ami megvalósulhat bérleti szerződés formájában is. Steiner László, a Mecseki Erdészeti Rt. gazdasági igazga­tója hivatalos iratokkal iga­zolja, hogy Máré-vár már nem az ő tulajdonuk.- Az épület akaratunkon kí­vül került hozzánk, és működte­tése nem járt gazdasági ha­szonnal sőt, eddig csak beruhá­zásról beszélhetünk. Az értékek megőrzése érdekében további kincstárt, műemlékvédelmi tá­mogatásra lenne szükségünk. Mivel nem üzleti célú az üze­meltetés, nem látom értelmét a bérleti díjnak. S. G. Lebuktak a levéltári szarkák XVI-XVIII. századi címerlevelekkel is üzleteltek Maguk a tolvajok is megdöbbentek, amikor kiderült: több százezertől több millióig terjedhet a kárértéke a Baranya Me­gyei Levéltárban elkövetett lopási sorozatuknak. PÉCS - BUDAPEST Mint Simon László őrnagytól, a Pécsi Rendőrkapitányság Gaz­daságvédelmi Osztályának he­lyettes vezetőjétől megtudtuk, a nyomozást a levéltár vezetőjé­nek feljelentése alapján kezdték meg, ahol észrevették az érté­kes dokumentumok hiányát. Megállapították azt is, hogy a keresett dokumentumok egyikét (a Jankovich családnak 1722-ben adományozott címer­levelet) egy fővárosi antikvá­rium árverési katalógusában már megjelentették. A nyomo­zás ezen a szálon indult el. Szerencsére a katalógust ki­bocsátóknál megtalálták azt a vételi jegyet, amelyen szerepelt a címerlevelet 27 ezer forintért értékesítő személy (Z. I.) neve is. A fiatalembert, majd később társát, SZ. P.-t is kihallgatták. Mint kiderült, utóbbi a Baranya Megyei Levéltárban dolgozott, és most sorkatonai szolgálatát tölti. Szakértői vélemények sze­rint a Jankovich család címer­levelének eszmei értéke felbe­csülhetetlen, piaci értéke pedig 300 ezer és 900 ezer forint kö­zött mozog. Egy-egy megszál­lott gyűjtő azonban akár több milliót is fizetne érte, ha meg­szerzését fontosnak tartja. A már említett budapesti an­tikvárium további három címer­levelet vásárolt a gyanúsítottak­tól, akik egy másik átvevőnek 73 pécsi városi tanácsi levelet is eladtak. Ez utóbbiak azért kü­lönösen értékesek, mert a levél­tár 1704-es felgyújtása előtti időkből maradtak fenn. Balog Nándor A kalapácsos gyilkos pere MEGYEI BÍRÓSÁG Elítélték a pécsi kalapácsos gyilkost, aki idén március­ban 14 fejre mért ütéssel végzett egy idős asszonnyal. Nyereségvágyból történő kü­lönös kegyetlenséggel elköve­tett emberölésben találta vét­kesnek tegnap a 37 éves Varga Lászlót, a Baranya Megyei Bíróságon dr. Krémer László tanácsa. Az ítélet: 12 év 6 hónap fegyházban letöl­tendő szabadságvesztés, a közügyek gyakorlásától 10 éves eltiltás és kényszer­gyógykezelés alkoholfüggő­ség miatt. Varga László ez év március negyedikén kalapáccsal indult pénzt szerezni, vallomása sze­rint az Ágoston téri építkezé­sen fémhulladékot akart bon­tani. Itt nem ért célt, ezért is­merőséhez ment a Mária ut­cába. Az ajtót egy házbéli 76 éves asszony nyitotta ki, így az egyedül élő idős hölgytől kért pénzt kölcsön, s mert nem kapott, tizennégy kala­pácsütéssel megölte, majd el­vitte áldozata 8 ezer forintját és két aranygyűrűjét. A férfit rövidesen lefülelte két nyo­mozó, amikor a gyilkos esz­köztől a pécsi vasútállomás­nál próbált megszabadulni. Dr. Krémer László bíró ki­emelte, a vádlott mellett szól büntetlen előélete, beismerő vallomása. Súlyosbítja vi­szont tettét, hogy rendszere­sen napi több liter bort fo­gyasztott, s egy jóhiszemű, segítőkész, idős és védtelen emberrel szemben követte el tettét. A vádlott az ítélet enyhíté­séért fellebbezett. M. B. E. Moliére az Anna utcában PÉCS Tegnap Moliére „A fös­vény” című komédiáját mu­tatta be a Horvát Színház, amely gazdag évad elé néz. A szeptem­beri Gogol- bemutató, „Az őrült naplója”, Darko Curdo fellépése volt az évad nyi­tánya, amely már sejtetni engedte, hogy a színház gaz­dag őszi szezon elé néz. A tegnapi bemutatóról Bagossy László, aki egy éve rendez Halásztóth Péter néven (ké­pünkön), elmondta, örömet jelentett számára a klasszikus, s ma különösen aktuális ko­médiát színre állítani, amely­ben Harpagont Stipan Duric, a Fővárosi Operett művésze alakítja. Október 21-én a Gogol-mű két nyelven Pécsett, míg tájo­lásaik során a „dr. Freud paci­ense” Budapesten a Merlin- ben kerül színre. Október vé­gén itthon Helyey László adja elő a „Ballada a városról” című összeállítást, és újdon­ság lesz Göncz Árpád „Ma­gyar Medeiájának” premierje és horvát nyelvű kiadása. A karácsonyt betlehemes pas­siójátékkal várják. A Bóbitá­val és a Zágrábi Nemzeti Bábszínházzal közösen .Já­nos vitéz”-adaptációt mutat­nak be Zágrábban „Kukorica Jancsi” címen. B. R. Fújtak a vándorzászlóért MÁZA A Mázai Bányászzenekar nyerte a Soproni Német Nemzetiségi Fúvószenei Ta­lálkozó első díját, a Vándor­zászlót. Vadonatúj bányászegyenru­hában adták elő három szám­ból álló, valóban frappáns műsorukat, amelyet a nem­zetközi zsűri 479 ponttal ju­talmazott. Ha a hároméven­ként tartandó országos talál­kozón egymás után három­szor elsők lesznek, a zászló véglegesen náluk marad. Baranyából Mázán kívül a pécsváradi fesztivál első he­lyezettje, a magyarszéki ifjú­sági zenekar lépett fel, amely a hetedik helyen végzett. A találkozón öt karmester­nek, zeneiskolai igazgatónak, zeneszerzőnek a Gungl Jó- zsef-díjat nyújtottak át, egy ezüstérmét (Soltra Elemér munkája), amit Baranyából Freitag Komáidnak, a hássá- gyi és Krachenfelser Sebes­tyénnek, a hetvehelyi zenekar vezetőjének ítélték oda. Nem mindennapi látvány fogadja a járókelőket Pé­csett, az Édesanyák útján. Szokatlan időpontban borult vi­rágba egy orgonabokor, talán a meleg őszi időjárás tréfálta meg. FOTÓ: WÉBER T. Erdőben szerzik a kenyeret SIKLÓS Alapítványi támogatással dolgozhatnak a környékbeli munkanélküliek. Jelenleg fa- kitermelésbe vonják be őket, de a program hamarosan to­vább bővül, A hosszabb ideje munka nélkül élőkön próbál segíteni a Siklós és Vidéke Cigányokért Érdek- védelmi Szervezet. Bár az egyesület a romák védelmére alakult, mostani programjuk nemcsak a cigányoknak szól, a környékbeli munkanélküliek­nek segít. Kosztics József (képünkön), a szervezet ügyvezető elnöke el­mondta, hogy az Autonómia alapítványtól pályázaton nyer­tek több mint másfél millió fo­rintot, ebből finanszírozzák a munkát. Az egyesület erdei munkákat kínál az érdeklődőknek: faki­termelést, ültetést lehet vé­gezni. Ehhez a tevékenységhez —^- szakképzett­ügyi Központ is bekapcso­lódott, ők szerveznek tanfolyamo­kat az arra vállalkozóknak, akik szakvizs­gát tesznek. A szerződéseket aláírták, a kárászi erdőgazdaságnál az első brigád a napokban megkezdte a munkát. Az egyesület a későb­biekben folytatja a munkanél­küliek képzését. Ny. Sz. A déli határ újrafelfedezése MAGYARBÓLY Naponta 100-150 utas veszi igénybe jelenleg a határ­menti forgalomban ismét résztvevő, Magyarbólyon keresztül közlekedő vona­tokat. Deák János a Drávavölgyi Vasúttársaság üzletvezetője elmondta, a teherforgalmat napi egy, átlag 8-10 kocsiból álló szerelvény jelenti, ám ör­vendetesnek tartja, hogy a régi „kuncsaftok” ismét kez­dik felfedezni a lehetőséget, a tranzitforgalmat illetően a Komáromnál belépő vonatok hagyják el itt az országot. A fa kiszállítása dominál, míg az országba főként a martfűi gyárnak szánt napraforgó ér­kezik. Arra a kérdésre, hogy a beremendi cementgyár mennyire él a lehetőséggel, Deák Sándor elmondta, jelen­leg az árkalkulációs tárgyalá­sok zajlanak, melyek remél­hetően sikerrel zárulnak és így a klinker kiszállítás is megnövekedhet. Papp János, a Duna-Dráva Cement- és Mészipari Kft. ke­reskedelmi igazgatója el­mondta, a kínálkozó lehető­séggel természetesen élni kí­vánnak, ám véleménye szerint erre már csak a jövő évben kerül sor. A céget igazából a helyben lévő szárazföldi ha­tárátkelő megnyitása érintené igazán, s nem kellene a szűk keresztmetszetű drávaszabol- csi hidat igénybe venni. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents