Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)
1997-09-25 / 263. szám
1997. szeptember 25., csütörtök mm J OGSZABÁE Y-ISMERTETÉS Ingatlanértékelés és jelzáloghitel A ,jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország területén levő ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett, melyhez forrásait jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti” - adja a fogalom meghatározását a jelzálog-hitelintézetről és a jelzálog- levélről szóló 1997. évi XXX. törvény. E pénzintézeti tevékenység egyik kulcskérdése a fedezetül szolgáló ingatlan értéke. Oldalszerkesztö: Jogforrás Alkotmánymódosítás és a bíróságok. Október 1-jén lép hatályba az Alkotmány módosításáról szóló 1997. évi LIX. törvény 8.§, 9.§ és 10.§-a, amelyek a bíróságokra vonatkoznak. A 8.§ tartalmazza a legfontosabb szervezeti változást: „A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják”. Bor és az államhatár. A földművelésügyi miniszter 59/1997. (IX. 5.) FM rendeleté a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szólva előíija, hogy bort az országból kiszállítani az Országos Borminősítő Intézet (OBI) tételes minősítése alapján, szállítmányonként, kizárólag az OBI által kiadott minőségi tanúsítvánnyal szabad. Annak egy példányát a vámhatóságnak át kell adni. Külföldi palackozott bor forgalomba hozatal előtti minősítését, hordós bor fel- használás vagy forgalomba hozatal előtti minősítését, szállítmányonként, a külkereskedelmet folytatónak a külön jogszabályban foglalt szervektől, továbbá az OBI- tól kell kérnie. Az OBI által kiadott minőségi tanúsítvány egy példányát át kell adni a vámhatóságnak és a forgalomba hozó (felhasználó) szervnek. Járványügyi kártalanítás. A földművelésügyi miniszter 60/1997. (IX. 10.) FM rendelete a járványügyi intézkedés esetén járó kártalanítás felső határait állapítja meg: ló 500 ezer, szarvasmarha 250 ezer, sertés 87 ezer, juh 25 ezer, kecske 12 500, baromfi 1900, méhcsalád 7500, házi- nyűl 1300 Ft. Jogszabálygyűjtemény. A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1996 öt kötetét. A kiadványt az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal jegyzetekkel, függelékkel és változásmutatóval látta el. Az értékszámítás szabályairól dr. Czoboly Istvánt (képünkön) az ország egész területére kijelölt igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt kérdeztük. Az 54/1997. (VIII. l.)FMés a 25/1997. (VIII. 1.) PM rendeletek - szakértőnk álláspontja szerint - túlmutatnak közvetlen tartalmukon, a termőföld és az annak nem minősülő ingatlanok értékmeghatározásán: egyértelműen szabályozzák az ingatlanértékelési módszertant is. Ha csak értékről beszélünk, az még különböző módszerek alapján kiszámítható különböző összegeket jelent. • A piaci összehasonlító adatokon alapuló értékelés esetében a vizsgált ingatlanhoz hasonló más ingatlanokat kell felkutatni, azok tényleges forgalmi adatai alapján az összehasonlítás módszerével meg lehet becsülni, hogy a vizsgált ingatlan mit ér, illetve milyen vételáron kelhet el. Úgy is lehet mondani: ez az érték a „legvalószínűbb vételár”. Kollégái - és ügyvédek - szerint gyors és határozott. Bátran bíznak rá olyan ügyeket, amelyekben problémás vádlottak vannak. Vagy olyat, amely méretei miatt kacifántos. Máig emlegetik például imponáló tárgyalásvezetését tavalyról, amikor egy 172 vádlottas ügyben volt bíró. Dr. Kalmár Éva augusztustól a Pécsi Városi Bíróság büntető ügyszakos általános elnökhelyettese, noha mindössze öt év tényleges bírói pálya áll mögötte. Sportnyelven szólva azonban ez tiszta játékidő. Magyarázatául szolgál, hogy kétgyermekes családanya. Ezt a hivatást sem halogatta a szakmai kedvéért, amelyre egyébként gyermekkorától készült.-Már általános iskolásként is - filmek és könyvek alapján - nagyon vonzott a bírói hivatás. Már akkor is a pálya csúcsának, a legteljesebb jogászi munkának tartottam. Ezen belül a felelősség súlya miatt a büntető vonal a legszebb - mondja megfellebbezhetetlenül. 1983-ban államvizsgázott a pécsi egyetemen. Fogalmazó• A hozam- számításon alapuló módszer azt vizsgálja, hogy melyek az ingatlan jövőbeni hasznai, és milyen összegűek a megszerzésük érdekében felmerülő kiadások. Az érték megállapítása azon alapul, hogy bármely eszköz értéke annyi, mint a belőle származó tiszta jövedelmek ellenértéke. • A felépítményes ingatlanok esetében lehetséges értéket meghatározni költségalapú módszerrel is: az ingatlan újraelőállítási költségéből le kell vonni az idő múlása miatti avulást, majd ehhez kell hozzáadni a felépítményekhez tartozó földterület értékét. • A három módszer nem egyenértékű, tetszés szerint egymással nem is helyettesíthetők. A költségalapú igazából nemigen fejezi ki a tényleges ként Komlón kezdte a bíróvá válás tanulási folyamatát.- Ott és akkor végérvényesen eldőlt a sorsom. Nagyon jó mestereim voltak, ahogy később is - emlékezik. -Át tudták adni a hivatástudatot és személyiségük példáját. Megtestesítették azt az eszményképet, amit elképzeltem magamnak.- Milyen ez az eszménykép?-A bírónak folyamatos önképzéssel alaposan tájékozottnak kell lennie, hiszen ő az, aki a döntésével felteszi a pontot az i-re. Maximálisan kell törekednie arra, hogy az adott ügyben is a legfelkészültebb legyen. piaci viszonyokat. Akkor célszerű e módszer alkalmazása, ha a piaci értékek meghatározásának nincs objektív alapja. Például nem hasznot hajtó az ingatlan, nem tudható, milyen „hozadéka” lesz, és nincs olyan ingatlanadat sem, amihez biztonsággal lehetne hasonlítani. • Az olyan ingatlant, amelyet azért vesznek meg, hogy azzal „termeljen”, hozamszámítással kell értékelni, ha a „cégen belüli” értékét kell meghatározni, de ha a „cégen” kívüli érték a kérdés, akkor az összehasonlító adatokat elemző módszer a jó. A hozamszámításhoz nem elég ismemi az ingatlant, azt is pontosan tudni kell, hogy mit végeznek (majd) benne. • Különleges esetekben elképzelhető e három módszer kombinált használata is, de ennek indokát mindenkor pontosan és tételesen igazolni kell. • A rendeletek alapján a jelzálog-hitelintézet szabályzatot köteles alkotni, amelyben - többek között - meg kell határoznia az értékelőkkel szemben támasztott szakmai követelményeket, kiválasztásuk módját, az értékelések ellenőrzésének rendjét, az ingatlanértékelési módszerek részleteit, a szakvélemények követelményeit. Nem lehet hivatalnok. Bele kell éreznie magát az ügyben szereplő emberek helyzetébe, mert csak így jut közel a megoldáshoz. TÁintéllyel kell bírnia tudása, stílusa, tárgyalásvezetése által, egyénisége kisugárzásával. Á hivatás emberi követelményeit nem hagyhatja munkaköpenyként hivatali szobája fogasán. A bíró a magánéletében sem lehet belül más ember: mindig bíró marad. Nagyon alaposan készül a tárgyalásokra: megtanulja az ügyeket. Kialakít magának egy forgatókönyvet a lehetséges összefüggésekről, arra is kiterjedően, hogyha valamelyik vádlott nem jelenik meg, akkor hogyan érdemes folytatni a kihallgatást.-Nem megengedhető, hogy az ügyész és védő jobban ismerje az ügyet, mint a bíró - magyarázza. - Ebből a vádlott is érezheti, mennyire fontosként kezelik az ő sajátos élethelyzetét. Egyébként is: a bírónak úgy kell a tárgyalóterembe lépni - persze jelképesen értem -, hogy abból már mindenki tudja, hol a helye. D. I. PORTRÉK A JOG ÁSZAI KÖRÉBŐL: DR. KALMÁR ÉVA A bírói hivatás nem munkaköpeny Dünántúli Napló 7 A családban történő ellátás a cél illusztráció: Müller a. Gyermekvédelmi ellátások A gyermekek védelméről szóló, 1997. november 1-jén hatályba lépő törvény szerint a települési önkormányzat kép- viselő-testülete a jogosult gyermeknek rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást folyósítani. Erről kaptunk tájékoztatást dr. Kovács Zsuzsától, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal főtanácsosától (képünkön). A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja, hogy elősegítse a gyermek családban történő ellátását, illetve megakadályozza kiemelését a családjából. E támogatásra az a gyermek jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (Ez ma 11 500 Ft) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás azon családok megsegítését szolgálja, amelyek időszakosan létfenntartási gondokkal küzdenek, és a gyermek eltartásáról más módon nem tud gondoskodni. Ugyancsak erre a támogatásra jogosult az átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett gyermek szülője, hogy a gyermeknek a családjával való kapcsolattartása biztosított legyen, illetve visszahelyezése a gondozás megszüntetése után zökkenőmentesen alakuljon. Tartás díj megelőlegezve 1998. január 1-jétől már a városi gyámhivataloknál kell majd a jogosult szülőknek a gyermektartásdíj megelőlegezésére vonatkozó kérelmeiket előterjeszteni. (Ezen ügyek ma még a városi bíróságok hatáskörébe tartoznak.) A gyámhivatali megelőlegezésnek akkor lesz helye, ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, és a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát. A folyósítás az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, de legfeljebb 3 évig tart. Indokolt esetben a megelőlegezés ismét elrendelhető. Otthonteremtéshez Az állami gondoskodásból kikerült fiatalok önálló életkezdési támogatása helyébe az otthonteremtési támogatás lép. Ez csak azokat érinti, akik 1997. november 1. után válnak önjogúvá. Célja, hogy az állami gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek lakáshoz jutását, tartós lakhatását megoldja. Az jogosult erre a támogatásra, aki legalább 2 évig megszakítás nélkül volt nevelt, gondozása nagykorúvá válásával szűnt meg, és készpénz vagy ingatlanvagyonának értéke nagykorúvá válásakor nem haladta meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét. A támogatás építési telek, lakás, családi ház vásárlására, építésére, lakhatóvá tételére, felújítására, albérlet díjának kifizetésére, otthonteremtést elősegítő pénzintézeti kölcsön törlesztésére és lakáscélú előta- karékosságra -használható fel. A támogatás iránti kérelem a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a 24. életév betöltéséig terjeszthető elő. Jód tanácsadó Simon B. olvasónk arról érdeklődik: a munkabért mikor kell a dolgozó részére kifizetni? Munka Törvénykönyvünk 155. §-a szerint a munkavállaló részére járó munkabért, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik, havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, azt ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. A jogszabályi előírás szerint, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén, akkor kérésére munkabérét a bérfizetés előtti utolsó itt töltött munkanapon kell kifizetni vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni. Abban az esetben, ha a megszakítás nélkül igénybe vett szabadság időtartama a tíz munkanapot eléri, a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles a munka- vállalónak a szabadság megkezdése előtt két munkanappal kifizetni a) a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint b) az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért. K. Tamás pécsi olvasónk kérdése: mi a kezesség, elég-e szóban vállalni és milyen kötelezettségekkel jár? Ptk. szerint kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt; érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, amilyen elvállalásakor volt; kiteljed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. A perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólították. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Ez a kezesek együttes perlését nem gátolja. A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelését először a kötelezettől hajtsa be (kézfizető kezesség), ha a) a felek így állapodtak meg, b) a kezességet kár megtérítéséért vállalták, c) a kezességet bank vállalta. Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetén egyetemlegesen felelnek. Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. A kezes felszabadul, ha a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amely alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy ha a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált. H. K. az iránt érdeklődik: mikor jár a munkaközi szünet? A Munka Törvénykönyvének 122. §- a értelmében, ha a napi munkaidő a három órát meghaladja, a munkavállaló részére legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ha a három vagy többműszakos, illetve a megszakítás nélküli üzemelés miatt a munkaidő nem szakítható meg, továbbá a készenléti jellegű, illetve az olyan munkakörben, ahol az étkezés munkaidőn belül is biztosítható, a munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni. A munkaközi szünet minden összefüggő három túlóra után is megilleti a munkavállalót. S. Á. Vadászkamarai tagsági viszony Az 1997. évi XLVI. törvény az Országos Magyar Vadászkamaráról kimondja, hogy területi szervek küldöttválasztó közgyűléseit a törvény hatályba lépését követő 90 napon belül - tehát október 5-éig - meg kell tartani, a kamarának pedig 1997. november 1-jéig kell megalakulnia. A tagjegyzékben szereplő személy kamarai tagsági viszonya annak megalakulása napjával kezdődik. Ugyanígy azé a korábbi jogszabályok alapján vadászjeggyel rendelkező személyé is, aki a tagjegyzék-tervezetben nem szerepel, de 1997. december 31-éig kérelmezi kamarai tagsági viszonyának megállapítását.
